Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

1996. JULIUS 23., KEDD Kórházi tehermentesítés Pályázat húsz személyes ápoló-gondozó intézmények létrehozására Ne kényszerüljenek kórházba a valójában nem kórházi gyógyke­zelésre szoruló emberek - e cél érdekében írt ki pályázatot a Népjóléti Minisztérium olyan szakintézmények létesítésére, il­letve bővítésére, amelyek ápo­lást, gondozást, illetve rehabilitá­ciót igénylő személyek fizikote­rápiás, gyóg­dozás kezelését végzik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások szakosított formáinak fejleszté­sére kiírt pályázatok első szaka­szát elbírálták. A pályázat kere­tében támogatást lehetett igé­nyelni új, legalább húsz férőhe­lyes intézmény kialakításához, valamint már működő intéz­mény férőhelyeinek bővítésé­hez. A Népjóléti Minisztérium a pályázatokra az idén 543 milió forintot ad. Összesen 429 pálya­mű érkezett, támogatásban 153 pályázat részesült. Többnyire az önkormányzatok és önkor­mányzati intézmények pályáz­tak, de szociális ellátások nyújtá­sára egyházaik, alapítványok és vállalkozók is kaptak támoga­tást. A pályázati nyertesek között van egyebek között a Mozgássé­rültek Állanú Intézete, amely bő­vítésre kapott pénzt; a főváros XVII. kerületének polgármeste­ri hivatala, amelyet 7 millió fo­rinttal támogatnak egy harminc férőhelyes gondozóház kialakí­tásához; a budapesti XI. kerületi önkormányzat egy húsz férőhe­lyes átmeneti otthon kialakításá­ra kapott 5,5 millió forintot; az Esztergom-Budapesti Főegyház­megye Szent Erzsébet Karitas Központja 5 millió forintot ka­pott egy 25 férőhelyes átmeneti intézmény építésére. P. T. A NAP hírei Válságos helyzetű Dunafil Kikapcsolták az áramot a szombathelyi Dunafil Kft. üzemében, a dolgozókat pedig szabadságra küldték. A teljes egészében olasz tu­lajdonban lévő Vas megyei cég 30 millió forinttal tartozik a társa­dalombiztosítónak, és ezzel a megyében működő vállalkozások kö­zül a legnagyobb adósok közé sorolják őket. Amennyiben a hónap végéig nem teljesítik járulékfizetési kötelezettségüket, a biztosító élni fog végrehajtási jogával, és elárverezik a kft. ingatlanait és in­góságait. Szabálytalanság és munkahelyi baleset Tavaly minden korábbinál kevesebb, vagyis 3700 baleset történt Komárom-Esztergom megye munkahelyein, az idei év első felé­ben viszont megnőtt az üzemi balesetek száma. Mindez nem vé­letlen: sok a szabálytalanság e téren - állapította meg az Orszá­gos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Megyei Fel­ügyelősége­­, miután a munkavédelmi nemzeti program kidol­gozásához felmérte a megyében a munkaeszközök biztonsági ál­lapotát. Egészségügyi reformfolyamatok A Népjóléti Minisztérium Világbanki Programirodája július 25- től 27-ig rendezi meg Budapesten európai és közép-ázsiai tagor­szágaiban folyó egészségügyi projekteket koordináló világbanki programirodák második konferenciáját. A fő téma: hogyan se­gíthetik a Világbank által finanszírozott projektek az egészség­­ügyi reformfolyamatokat? A konferenciára tizennyolc ország képviselőit várják. Egyházi segítség Harminc rászoruló idős em­ber számára létesített segítő­­házat Győrött a helyi görög katolikus egyházközség és a Szent Cizill és Metód Alapít­vány. A felavatott szociális intézményt a szerb templom mellett lévő egykori parókia épületéből alakították ki. A­ műemlékház alapos feliutás­­ra szorult hiszen az utolsó lel­kész fél évszázada lakta, az utóbbi évtizedekben pedig szociális lakások voltak mind­inkább lepusztuló falai között Huszonhétmilló forintig költséggel újították 6­ 1 az épületet, a rekonstrukcióhoz PHARE-támogatásból szár­mazó pénzt és holland ala­pítványi forrást is felhasz­náltak. Az idősek klubjában napközi otthon jellegű ellá­tást és pit­amokat nyújta­nak a rászorulóknak. A to­vábbiakban szeretnék a fia­talabb korosztályra is kiter­jeszteni a segítés védőháló­ját: a klub közelében fiú anyák és gyermekeik részére már megkezdték egy átme­neti otthon építését. 5b^5)-i6­'^^l­­ijk(Jiö^ 1^T) /i‘títt­­ejooo^ 5tidfcob^ BELFÖLD X^'Mo A Neue Zürcher Zeitung szerint spekuláns és gyakorló filantróp Mit kér Soros a pénzéért?^^^ Az 1930-ban Budapesten szüle­tett Soros Györgöt olyan speku­lánsnak és gyakorló filantrópnak írja le hétfői számában a Neue Zürcher Zeitung, aki nem szé­­gyelli, hogy spekuláns, s nem azért jótékonykodik és tart fenn két tucat alapítványt, mert v­­lami­­lyen eszmét akar terjeszteni, vagy mert lelkiismeret-furdalása lenne amiatt, hogy sok pénzt keres. A lap szerint Soros György úgy véli: a kommunizmus összeomlá­sa után a Nyugat erkölcsileg lesze­repelt, mivel sokkal határozottab­ban fel kellett volna lépnie a sza­badság érdekében, s nem lett vol­na szabad hagynia, hogy egy pol­gárháborúban büntetlenül sértsék meg a legalapvetőbb emberi jogo­kat A diddre szerint Soros György bírálatára figyelni kell, hi­szen a pénzember meggyőződé­se, hogy a piacgazdaságnak nincs alternatívája, s a Nyugat erkölcsi kudarca az emberiség egyetlen jö­vőbeli esélyét teszi kedd­é. Jelenleg 25 országban találha­tók Soros-alapítványok, s éves költségvetésük 300 millió dollár. A lap szerint az a közös bennük, hogy az adott ország társadal­mában meglévő neuroilgikus pontokat kutatják, és keresik a problémák megoldását. „Ezt sok helyen nem nézik jó szemmel. Több szekciójelentés számol be az alapítványok tevé­kenységét követő politikai meg­torlásról" - írja a zürichi lap. Megállapítja: nehéz elmagyaráz­ni, hogy mit is kér Soros a pén­zéért azoktól, akik igénybe ve­szik az alapítványai segítségét. „Hiszen paradox dolog valakit felszólítani arra, hogy ezentúl le­gyen szabad, s ennek megtanu­lásához minden segítséget meg­adni neki." A lap szerint e­zon­­ban Soros láthatólag nemcsak a pénzhez ért, hanem a szabadság terjesztéséhez is. S úgy látszik, Svájc mégiscsak messze van Kelet-Európától. Soros György tevékenységét tudniillik nem azért nem nézik jó szemmel, mert alapítványai társadalmilag neuralgikus pontokat kutatnak. Magyarország például épp olyan szívesen fogadta sok millió dolláros támogatását, mint számos más ország. Államilag az Antall-kormány meg is adott tőle telhetően minden támogatást hozzá. Mindaddig, amíg ki nem derült, hogy Soros önzetlensége nem az igazi: ő ugyanis nem éri be a fölvilágosult gondolkozásmód, a mo­dern műveltség pártfogásával, hanem mindehhez bizonyos pártok politikai érvényesülésének az elősegítését is társítja. Nálunk is nyílt titokunk számít, hogy Soros - enyhén szólva - rokonszenvez az SZDSZ-szel, így viszon­t már egészen más színezetű alapítványainak a tevékenysége: sem nem ön­zetlen, sem nem pártatlan. Anélkül, hogy jótékony hatásáról megfeledkez­nénk, az sem vitatható, hogy ebben meglehetősen durva beleavatkozás tes­tesül meg a szóban forgó ország belügyeibe. Nem csoda, hogy ezt zokon veszik, s természetesen ehhez nem jár semmiféle különleges állami kedvez­mény. Korántsem csak nálunk okozott ez annak idején bonyodalmakat. Nemrég Belgrád háborodott föl miatta, és egyszerűen betiltotta az ottani Soros-alapítványokat. A svájci lapnak igaza van: Soros nemcsak a pénzhez ért, a szabadság terjesztéséhez is. De abba bele kell törődnie, hogy a szabad­ság értelmezése nem az ő kiváltsága. Az érintett országok nem a Soros-féle, hanem a maguk választotta szabadságot akarják. (veszprémi) • Idenkg m­ár a Sanfi Pharrm SA fran­­ci cég bértokolja a Dimnoin Rt. részvé­­nyének 98­ százalékát, így csak a fennn­­maradó 1,7 százalék maradt ki részvé­­nyesdk tuljdonában. A Sancfi Pharma SA már korábban megszerezte a tulajdon­­rész 82 százalékt, őt követően tett nyil­vános vételi ajánlatot további részvények megvásárlására. A vételi ajány a június 3. és július 5. közötti időszakra száz, a 10 ezer print névértákű részvényekért-osz­­talykuponnal együtt - 61 SOO forintot ígért a cég. Az ojáslat nagyvonalúnak ter­tezthető,m­ert ebben az idősza­dmatőzs­­dén kívüli OTC-piacon 50-52 ezer frin­­tért l­hetett megvásárolnni ez­ket a rész­­vényeket. A vásárlások ért­ődése azóta megörtént, ennek eredménye a fent erővített tulajdoni részarány. Hagyományt teremt Kecel - Pintér József pisztolylövése • A csobolyóban hideg marad a víz Kecelen az ismert vállalkozó, Pintér József pisztolylövésé­re indult el az immár hagyományos a húzás d­ala szélén, egy teherautó platóján álltak a zsűritagok és a város vezetői, körös-körül pedig a versenyzők fenték ka­szájukat és a több száz fős érdeklődő közönség figyelte fe­szülten a fejleményeket. Közben jó hangosan szólt a zene, olyan ütemben, mintha a ritmust akarták volna megadni a versenyhez. ,AA-room______________________________ Pintér Dózső még csak emelgette pisztolyát, amikor néhányan már nekiláttak a kötélkészítés­hez, s ez szabálytalan volt. - Kérjük a versenyzőket, hogy legyenek türelemmel, s csak ak­kor lássanak munkához, amikor erre megadjuk a jelt - üvöltötte egy versenybíró a hangosbe­mondón, s szigorú hangján még hozzátette: - Ellenkező esetben kizárjuk a szabálytalankodókat. A figyelmeztetés használt, a vétkezők úgy tettek, mintha sem­mi különöset nem csináltak volna, csak babrálták a szerszámaikat. - Rajt! - A lövés eldördült, a kaszások dologhoz láttak, a tü­zes lövedék pedig a száraz búzá­ba hullt. Az előbbi hang most ag­gódva riasztotta a helyszínen tartózkodó tűzoltókat, hogy azonnnal jöjjenek, mert ég a tábla. Hirtelen riadalom támadt, a tűz­oltóautó átgördült a táblákon, a versenyzőket viszont nem za­varta az incidens. Megesik ilyen kánikulában, hogy meggyullad a tarló. Talán öt perc sem telt el, és a tüzet eloltották: az autó egy­szerűen széttaposta a tűzfészket. Az aratóversenyre 29 csapat neve­zett be, köztük 8 külföldi is. Persze egy-két kivételtől eltekintve ők is magyarok voltak, hiszen a Vajda­ságéi érkeztek. Valamennyien olyan ruhát viseltek, mint szüleik, nagyszüleik, akik annak idején még kézzel arattak. A férfiak len­ge, fehér gatyába, bő ingbe öltöz­tek, fejükön kalappal, az asszo­nyok pedig sokrétű szoknyákba burkolózta, s kendőt kötöttek, hogy ne kapjanak napszúrást. A versenyt két kategóriában ren­dezték meg: külön-külön díjat kaptak a hatvan éven felüliek s a hatvan éven aluliak. - Ez az ötödik esztendő, hogy megrendezzük az aratóversenyt - mondta Schindler János polgár­­mester, aki a szokás kedvéért ez­úttal maga is bő gatyát húzott, s széles karimájú kalapot nyomott a fejébe. Kaszát nem vett a kezé­be, de bizonygatta, hogy éppen­séggel ért hozzá, s ha kell, egy­maga learatja a fél táblát. - Az idén már öt csapattal több jelent­kező akadt. Örülünk a külföldi magyaroknak, mert ezáltal is szorosabbá válik a kapcsolatunk. Minket is meghívtak a Vajdaság­ba hasonló versenyekre. Ezeken az eseményeken jobban megis­merhetjük az aratás, a betakarí­tás szépségét, s ápoljuk hagyo­mányainkat. Órák teltek el, a hőségben iz­zadtak a versenyzők a kemény munka közben. De nem volt megállás, pihenés, mindenki tet­te a dolgát kifulladásig. A férfiak egyre fáradtabban suhintották a kaszát, az asszonyok mind ki­merültebben g­nrjtötték a búzát kévébe. A kévéből aztán koszo­rút raktak, érmék csúcsára pedig feltették a koronát. - Rendszeresen versenyeznek? - kérdeztem Bíró Jánosnét és fér­jét, akik Csorvásról jöttek. - Igen, és elég szép eredmé­nyekkel. Voltunk már harmadi­kok, másodikok, csak elsők nem - felelte az asszony, s jókorát hú­zott a csobolyóból. - Ebben hi­deg marad a víz! - mutatott büszkén a kulacsszerű víztároló­ra, s körbekínálta a társaságot. - Ki tanította meg kaszálni? - A szüleim, akiknek sokat se­gítettem kislány koromban. Haj­nalban munkához láttunk, s ké­ső este tértünk haza. Én kévéz­­tem,­szedtem a kalászt a tarlóról. Fárasztó volt, de szívesen csinál­tuk. Ma már persze gépekkel fo­lyik az aratás. A közönség érdeklődve, oly­kor meghatódva figyelte az ara­tókat. Főleg az idősebbek szeme könnyezett, miközben zajlott a verseny, s beszélgettek a részt­vevőkkel. Mintha saját múltjuk elevenedett volna meg, amikor még a földeken dolgozott az egész család naphosszat. Nem­csak a keserves munka emléke ez, hanem a családtagok, roko­nok összetartozásáé is, hiszen egymásra voltak utalva. S a föld szeretete jutott eszükbe, amit csak azok éreznek igazán, akik életüket töltötték ott. A zsűri precízen, szigorúan bí­rálta el a teljesítményeket. Mér­ték az időt, hogy ki, mennyit tel­jesített, s vizsgáták a kévék és a koszorúk rendezettségét. Majd mindenütt egy fémkarikát dob­tak véletlenszerűen a tarlóra, s megszámolták, hogy mennyi ka­lász maradt ott. A csorvási Bí­róék ezúttal sem lettek elsők, de szép különdíjat kaptak. A verseny főszponzora a Pin­tér Művek volt. Pintér József tu­lajdonos elégedetten szemlélte az eseményeket, s mindenhol megjelent, ahol szükség volt rá. - Mivel támogatták a ver­senyt? - Részint erkölcsileg, mert a nevünket adtuk, részint anyagi­lag. Több százezer forintot ad­tunk a szervezésre, a díjakra. - Miért éppen aratóversenyt szponzorálnak? - A Pintér Művek nem csak az aratókat támogatja. A cég orszá­gosan ismert, s nagyon magasan valifikált szakemberekkel dol­gozik Ezt a tudást akarjuk támo­gatni, terjeszteni akkor is, ha ara­tókról van szó. Szponzorként az egész országban ismernek min­ket, éppen ideje volt, hogy Kece­len is, ahol a gyáram található, tá­mogatást adjunk Az aratókat a jö­vőben is szponzorálni kívánjuk - Milyen tervei vannak még Kecelen? - Ezer szállal kötődöm a vá­roshoz, amelyet szeretek. Cé­gem újra prosperál, minden adósságomat kifizettem. Mint­egy 150 állandó és 650 bedolgo­zó munkásom van. Gépeket, be­rendezéseket szállítunk Orosz­országba, Japánba, s Magyaror­szágon is akadnak megrende­lőink Minden település szeretne hagyományt teremteni, s azt akarja, hogy valamiről híres le­gyen. Mi is ezt vettük a fejünk­be. Kecel főterén például szeret­nénk felállítani a város megala­pítójának szobrát. A Pintér Mű­vek mellett pedig egy arborétu­mot létesítünk, s létrehozunk egy múzeumot. Elhasznált, kise­lejtezett katonai repülőgépeket állítanánk ki. Ott lesz Kádár János egykori kormánygépe és sok más érdekesség is. A múzeum több tízmillióba kerül majd, de nem bánom, mert újabb látvá­nyosság lesz nálunk. Az arató­verseny is ezreket vonzott a vá­rosba. Csomai Attila ^---------.^Ovef^—t^prc0­577]---------­ Jövőépítés kizárt acasztikkal' — Az újjáéledő minoriták miskolci tanácskozása Isten rejtett, titokzatos tervei számomra sem mindig ért­hetőek, de léteznek, vannak és megvalósulnak, gyakorta ott és akkor, amikor az em­beri elme már nem számol ezekkel - ezt pater Augosti­­no Gardin, a minorita rend generális minisztere mondta legutóbbi sajtótájékoztató­­ján Miskolcon. Pater Gardin részt vett az elmúlt hét végén megtartott, a Szent Er­zsébetről elnevezett magyar mino­rita tartomány káptalanján, ame­lyet már a nemrégiben megválasz­tott új tartományfőnök, Pater Kar­tel Ernő vezetett (A káptalan olyan jellegű tanácskozás, amelyen a tar­tomány szerzetesei egy alapos helyzetelemzésből kiindulva közö­sen határozzák meg az elkövetke­ző esztendők feladatait) Mint ismeretes, a Minorita (fe­rences) Rend Magyarországi Tartománya (ide tartozik Erdély is) jelenleg négy házzal rendel­kezik. A szerzetesek Miskolcon kívül Nyírbátorban, Marosvá­sárhelyen és Aradon működnek. A rendszerváltást követő újjá­éledést hazánkban missziós szolgálatot vállaló lengyel mino­riták is segítik. A helyzetértékelés kapcsán Pater Gardin úgy fogalmazott: mindaz, ami e­z ötvenes évek után Lengyelország kivételével a kelet-etuópai régióban történt, a rendi élet szempontjából ha­sonlatos volt. Földrengés pusztí­tott - mondta -, s most próbál­nak újjáalakulni. Az újraéledés azonban másként valósul meg az egyes országokban. Dinamiz­mus jellemzi Romániát, s a volt Szovjetunió utódállamai közül jó néhányat, a lassú ébredés pe­dig a legelvilágiasultabbakat, így Magyarországot. A ferences életeszmény meg­élése azonban mindig talál köve­tőket. Új hivatások jelentkeznek, mégpedig nagy számban, olyan közegben, ahol e­z elnyomatás ellenére is sikerült megőrizni a hitet, s olyen országokban, ahol többnyire meg sem keresztel­­kedtek az emberek. Ezekre a kö­zös nevezőre nem hozható jelen­ségekre mondta a minorita rend első embere, hogy Isten tervei ti­tokzatosak, de megvalósulnak. A magyar tartomány feladat­­meghatározásához a mostani ta-­­ta­nácskozáson számba kellett ven­­ni a közösségi élet általános és /­ helyi jellegzetességeit éppúgy,­­ mint a gazdasági helyzetet, álta­­l­­ános és hel­yi értelemben egya- f­ránt. A szerzetesek közösségi tó élete nem szakadhat el a közvet­­len környezettől s a világtól. Pl. Mindezek következtében a csa­­ládiasságot és szeretetet kell su­­gároznia úgy, hogy belső meg- v újulásukban felértékelődik a hű- i­ség és kreativitás. Hűség az érté- ''Vé­kekhez, de változtatva a társa­­dalmi hagyományokon. Az uni­­formitás helyett a közösségek új, testvéri szeretetkapcsolatának, kell erősödnie, ugyanakkor meg e­l kell nyitni a rendházak kapuit a kü­lső világ előtt, hogy ezáltal a szeretetkapcsolat kiáradjon, s hatékony gátja legyen a további elvilágiasodásnak s a vele együtt járó világi elmagányosulásnak. Lapunk kérdésére Pater Au­­gustino Gardin megerősítette, bár a magyar tartomány nem bővelkedik sem új hivatásokban, sem anyagi lehetőségekben, en­nek ellenére a magyar államtól már visszakapott és működő rendházak mellett ragaszkodnak a korábban elvett házaikhoz, így azzal a reménnyel és bizakodással utazik vissza Rómába, hogy né­hány éven belül minorita szerze­tesi közösség szolgálhat majd Sze­geden és Egerben is. B. A. Folytatódik az aláírásgyűjtés Nincs akadálya, hogy folytatódjon az aláírásgyűjtés, mivel az Or­szágos Rendőr-főkapitányság hivatala visszaigazolta: népszava­zás kiírása érdekében a közterületen történő aláírásgyűjtéshez kü­lön engedélyre nincs szükség. Minderről az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ) hétfőn tájékoztatta az MTI-t. Az APÜSZ a Független Jogászfórum szakmai támogatásával indított aláírás­gyűjtési akciót országos népszavazás kiírására. A népszavazást az új alkotmány szabályozási elveivel kapcsolatban tartják fontosnak. Az aláírásgyűjtésben részt vesz a Létminimum Alatt Élők Társasága (LAET) is, amelynek több mint egymillió regisztrált tagja van. Mivel azonban egy rendőri ellenőrzés során külön engedélyt kértek tőlük, így a szervezet az egész országban felfügesztette a közterületeken az aláírásgyűjtést. Az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalának tájékoztatása alapján a LAÉT ismét folytathatja az akciót.

Next