Uj Magyarság, 1938. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
• , ; 1 * X ' j 4/a Vas&Dapi L/séC$al:/&Qfiller ELŐFIZETÉSI AR Y HÓNAPRA wTPT/le SZFRVFS71VI. ’¡*-----¡/ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 18 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FÉL- * LEBLOSSZEKIYESALO. Zfi|£ BUDAPEST, VIII, JÓZSEF KÖRÚT 5. ÉVRE 18 PENGŐ, EGYES SZÁM ARA IUINOTAVICTI/ÁM TELEFON: 1-464-90, 1-464-28, 1-464-29 ÉS KÖZNAPON 10, VASARDI NAP 20 FILLÉR IWIIUSHI 1-444-00, POSTACSEKKSZÁMLA 6500 1938 január 1 SZOMBAT V. évfolyam 1. szám DARÁNYI KÁLMÁN nagyjelentőségű nemzeti programot adott szilveszteri rádióbeszédében „Kormányom jobboldali politikát folytat" — A hitelszervezetnek és a gyáriparnak tőkeerejét a nemzet nagy közösségének szolgálatába kell állítania — Szociális politika az igazi fajvédelem szellemében — Magyarország nélkül semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg Középeurópa rendezését „Szent István izzó lelke járja át a magyarságot innen és túl a határokon!11 Darányi Kálmán miniszterelnök rádióbeszédet mondott pénteken este az időszerű politikai kérdésiről és az esztendő utolsó óráiban elhangzott beszéd az év legjelentősebb politikai eseménye lett. A kormányelnök hatalmas koncepciójú beszédben végigment; mindazokon a kérdéseken, amelyek a mai magyar életbe vágnak és az őt mindig, minden körülmények között jellemző tartózkodó hang mellett is olyan pregnánsan, hajlíthatatlan eréllyel fejezte ki álláspontját, amelynek hatása alól egyetlen hallgatója sem vonhatta ki magát. Nem politikai és nem pártprogramot adott a miniszterelnök, hanem átfogó, nemzeti programot. Kifejezte és tudatossá tette mindazt, amit a nemzet a mai válságosan nehéz körülmények között érez, a magyar hitet és reménységet, keserűséget és nemzeti büszkeséget egyaránt, ennek alapján mutatva meg az utat, amelyen anemzetnek a jövőben haladnia kel. A szentistváni gondolat volt Darányi Kálmán rádióbeszédének kiindulópontja és végeredményében ennek a gombatnak adott a beszéd modern értelmezést, az ezeréves tradíciók alapján felépített mai jelentőséget. Szent István gondolata a nyugati eszmekörbe való bekapcsolódás, de faji értékeink, egyéniségünk fenntartása mellett, és ugyanezt hirdeti Darányi Kálmán 1987 Szilveszter napjának alkonyán. Ez a gondolat ad erőt ahhoz, hogy nyugodt öntudattal álljuk meg a helyünket. Középeurópa kulcspontján, ahol létünket, ezeréves küzdelmünket mindenkinek el kell ismernie. És ebből adódik a mai program, amelynek alapja a keresztény és nemzeti világnézet, a tiszta jobboldali politika, a magyar fajta felkarolása és védelme, sorsának javítása az élet minden terrénumán. Ezt tekinti irányító szempontnak Darányi Kálmán és kormánya közjogi reformtevékenységében, gazdasági intézkedéseiben, a fokozott szociális tevékenységben, amely a nemzet minden rétegéről a lehetőség határáig gondoskodni kíván. És végül a bizakodás akkordjaiban csendült ki a miniszterelnök beszéde: ha a nemzet egységben áll, a magyarság „határon innen és túl” meg fogja találni az utat a jobb jövő felé. És Szilveszter éjszakájának az egész magyar társadalom ezeknek a mélyen átérzett, férfiasan határozott és emelkedett szavaknak hatása alatt indult neki, megkönnyebbült, felderült lélekkel ... alapított itt s nem a keletet ágyazta be a nyugati institúcióba, hanem egy egészen sajátszerű, különleges magyar birodalmat alapított, olyan nemzeti intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. Ha nemzetszervezési, kormányzási eredményeit összegezzük, kétségkívül meg kell állapítanunk, hogy a legnagyobb magyar politikai zsenik egyike volt ő. De népérk igazi atyja jó. Nem csoda, ha a nemzet szorongattatása idején sokszor zengett fel a vágyakozás: „Hol vagy István király. Téged magyar kíván.” Ma is élő célkitűzései közül felemelítem honvédelmünk megszervezését és aktív külpolitikáját. Már akkor belátta, hogy a honvédelemre a nemzetnek minden áldozatot meg kell hozni, ha fenn akar maradni A miniszterelnök rádiószózata Darányi Kálmán miniszterelnök Eteken délután 15 órakor lépett rádió ékházában a mikrofon elé, hogy eladja alább következő szózatát: Magyar testvéreim! Mielőtt ő lépi az újév küszöbén, szólni akarok agyar társadalomhoz, hogy tájékoz néhány időszerű politikai és gazdasági kérdésről. Az 1938-as esztendő Szent István éve. Az ő emlékének szenteli a magyar illám és a magyar nemzet. Az ö emlékének szenteli ezt az évet a római katolikus egyház, amelynek kanonizált szentje is a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli az az apósok lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre tehette. Szent István úgy áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amiy ennek őt az Egyház tanításából ismerjül De ha életét vizsgáljuk a magyar állam lapítása és a nemzet szempontjából, akkor végig kell mennünk azon az úton is, amit ő mint kemény és acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiával és keménységgel vívta meg harcait és messzibe látó szemmel rakta le birodalmának és a modern magyar államnak alapjait akkor, amikor a királyi tanács szervezésével a mai alkotmányosság csíráját megteremtette, amikor nemcsak püspökségek, hanem vármegyei rendszerű közigazgatási és katonai szervezetünk alapjait is megszervezte. Kitűnő hadvezér, kemény katona. A belső ellenáldásokat, a felforgató törekvéseket ma sokszor kegyetlennek látszó eszközökkel is elfojtotta, mert szemei előtt csak a nemzet jövője lebegett. Éppen azért, ahol ez nem volt elkerülhető, nem habozott attól sem, hogy fájdalmas sebeket ejtsen a nemzet testén, ha ez volt a gyógyítás előfeltétele. Senat István mmn nyugati birodalmat Faji és nemzeti egyéniségünk megóvása a Dunamedencében A magyar probléma lényege reánk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak megfelelően a Dunamedencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásával, a keresztény kultúra és az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgondolása alapján. Ez tevékeny, aktív külpolitikát kíván. Fennálló baráti viszonyainkat békés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amellett iparkodjunk továbbfejleszteni kapcsolatainkat más népekkel és nemzetekkel is, hogy minél sikeresebben fordítsuk magunk felé az emberiség figyelmét, mely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeurópai kérdés kielégítő megoldása felé az első lépés a teljes egyenjogúság és elszakított magyar testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak elismerése, helyesebben ezek gyakorlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ. Középeurópa rendezésénél nélkülünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg az általunk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a felismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előle azelőtt teljesen elzárkóztak. Külpolitikánk egyik legfontosabb feladata, hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándékaink őszinteségéről meggyőzve, őket a magyar igazságnak megnyerjük és a középeurópai kérdés rendezése alkalmával a józan észszerűséghez ragaszkodó érdekek révén magunk mellett találhassuk. Éppen ezért külpolitikánk természetesen felöleli külföldi gazdasági kapcsolataink kibővítését és kimélyítését is. Tisztában vagyunk azzal, hogy gazdasági felemelkedésünk egyik legfőbb feltétele Ex\ r BiblCiv. \ i Budapesti/ \ r.no:i5 / nemzeti termelésünk számára minél több és biztosabb külföldi fogyasztópiac szerzése. Ebben az irányban a legsúlyosabb időkben is sikerült eredményeket elérnünk. A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma problémái is. Vessünk azokra is egy pillantást. A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzetnek akkor lesz nyugodt az életfolyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, a hasznos erők együttműködése által biztosítani tudja. Szükség van erős pártra alapított kormányzásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jövőjének biztos és nyugodt kiépítésére. Mikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szükséges, hogy felemelkedjünk pártok feletti szemponokig. Ebből a szemszögből kel vizsgálnia egyes kérdéseket, nemcsak a kormánynak, hanem maguknak a pártoknak is, mert csak így biztosíthatjuk az időszerű feladatok megoldása érdekében szükséges összefogást Ez adja meg közéletünknek morális súlyát is. Éppen így szükség van egységre annak a felismerésében is, hogy ebben az országban csak alkotmányos törekvések érvényesülését lehet megengedni. Ennek biztosítéka az államfői tekintély, a törvényhozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás egymástól való függetlensége, a parlamentarizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszédében az ország fűméltóságú kormányzója. Az egész világon túl a világnézetek harca s nagy táborok vonulnak fel egy /