Uj Nemzedék, 1920. május (2. évfolyam, 105-128. szám)
1920-05-01 / 105. szám
Előfizetési árak: Egész évre. . 280 K — f. Negyedévre . . 70 fC — f. Félévre .... 140 „ — f. Egy hóra . . . 25 „ — f. Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron .. 1 korona.s Felelős szerkesztő: Milotay István. Szerkesztőség és stativhivatal: Budapest, IV. kerület, Gerlóczy utca II. szám. Telefonszámok: Felelős szerkesztő: 75—81 Közgazdasági szerkesztő: 75—31 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 75—09, 150—82. üinmiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiu Szombat, május 1. Budapest, 1920. II. évfolyam 105 91831. szám. Della Velláék igazsága Az olasz kommunista-szocialista lapok azóta már bizonyára azt írják, hogy ime, igazuk volt, csakugyan rettentő fehérterror uralkodik Magyarországon, olyan rettentő és olyan kegyetlen, hogy két kommunista elvtársnak a magyar kormány még azt sem engedte meg, hogy szabadon izgathassanak az internált magyar elvtársak között s uton-útfélen hirdethessék a harmadik internazionale diadalmas közeledését s maholnap esedékes világuralmát. Az olasz kommunista-szocialista sajtó ugyanezt írta a világsajtó egyéb rokon orgánumaival együtt már a baráti látogatás előtt, amelyre előzékenyen és alázatosan meginvitáltuk őket, nem tudván elviselni a gondolatot. Hogy , Kun Béláék és Szamuelyék olasz hivei oly rossz véleménnyel vannak rólunk s nem lelkesednek a nemzeti és keresztény Magyarországért. Mi oly nyomorultan gyávák, oly betegesen hiúk vagyunk, hogy nem bírjuk el, ha a gyilkosaink rosszat mondanak rólunk, mert nem hagyjuk magunkat megöletni. Ide hívtuk őket, hogy ítéljenek felettünk abban a perben, amelynek az ő jóvoltukból mi koldus áldozatai lettünk. De mi mindig ilyenek is voltunk. Ilyenek voltunk, mikor a Károlyi-forradalom idején a pacifizmus nevében adták át fegyvereinket a világ militarista és imperialista hatalmainak, mert azt hittük, így hitették el velünk, hogy az igazságban, a méltányosságban, a világbékében való ez a bizakodás meggyőzi és leszereli ellenfeleinket. A fegyvert kivették kezünkből, jót röhögtek rajtunk s Ítéletképpen feldaraboltak, nyomorékká szabdaltak bennünket s szabad zsákmányává tettek minden belső és külső zsarnokságnak, rablásnak és pusztításnál. Semmit se tanultunk ebből a leckéből. Még mindig ott tartunk, hogy méltányosságot, igazságot és becsületet várunk azoktól, akik életünkre törnek s íme, megint halálos ellenségünkre akarjuk bízni sorsunkat és ártatlanságunkat. A kommunista bírák most ugyanúgy ítéltek rólunk, mint annak idején a kapitalista imperializmus képviselői: nem hitték el, hogy ártatlanok vagyunk, ellenben megpróbálták, hogy még egyszer felgyújtsák innen belülről, saját házunkból a tetőt fejünk felett. Mi jámborok azt hittük, hogy Della Sella és Vella elvtársék csak azt nézik majd, tiszta börtönökben ülnek-e a magyar rokonlelkel, Hajmáskéren s megvan-e a jó kosztjuk és a testi ruhájuk. Ha ez megvan, aminthogy megvan, akkor meg lesznek elégedve velünk. Csal, az a bibi, hogy ezek az urak nem börtönben szeretik a kommunistát, hanem a hatalom polcán, nem az internáltak táborában, hanem fegyverrel kezében a burzsuj-társadalom nyakán. Az ő szemükben nincs igazság mindaddig, máig a Diktatúra újból nem virul s az ő szemükben minden más állapot az elvtársakra nyomor, szenvedés, méltánytalanság, terror és megaláztatás. Mit akarunk tehát? A teljes „igazságot“? Akkor hívjuk vissza Kun Béláékat. Még kéznél vannak, a szomszédban. Nem is nagyon kell kiabálni utánuk. És akkor az összes Della Scitál, és Vellák meg lesznek elégedve és mi boldogok leszünk. AiWi/W»VVWVWVVVWVVWVSW A^VWi Uiydl Sssree és Nittisan-resái»sSmásokról Páris, április 30. Lloyd George szerdán este visszaérkezett Londonba. Csütörtökön a képviselőháziján nyilatkozatot tett a sanremoi tárgyalásokról. Zürich, április 30. Nitti egyórás kihallgatáson jelent meg a királynál. Ezután minisztertanács volt. Nitti áttekintést nyújtott a San Remóban tárgyalt gazdasági kérdésekről és közölte, hogy Lloyd Georgenak emlékiratot nyújtott át a szénszál Utasokról, a valuta javításáról és ötmillió fontnyi kölcsönről. .................................. ■■■ A mészárosok nem félnek fa húsbojkottól . A csarnokban ma is gyenge a húsvásár. — A fogyasztók tartózkodő álláspontja megtöri a lehetetlen árakat — A közönség csöndes bojkottja különösen a mai bojtos pénteki délelesén nagyon meglátszott a vásárcsarnokban. A hússátrak helyenként roskadoznak az árutól, de vevő csak elvetve kerül. L öb 1árusítósátra körül van aggatva gyönyörű szép, tintás égész sertésekkel. A csarnokban ténfergő csöndes érdeklődők szájtátva állnak meg a gusztusos látvány elött és csak a fekete táblákra kiirt árak ábrándítanak ki. Sertrítus 170 korona Szalonna 120 „ Háj 140 „ Énhez »simulnak a száz koronáig variáló marhahúsára], és a százhúszig felmenő borjúhús, amiből szintén volt a mai piacon elegendő. Ma reggel inkább csak a vendéglősök vásároltak, mert sokan azt hitték, hogy május elseje miatt szombaton zárva lesz a csarnok és ezért siettek megvásárolni a két napra való anyagot. Ezzel szemben áll azonban az, hogy szombaton a csarnokban semmi korlátozás nem lesz, mint rendes hétköznapon, egész nap lehet vásárolni. Szemlélődésünk során beszélgettünk a csarnoki mészárosokkal, akik teher kötényükben unotton álldogálnak a vágótőke mögött éstalán maguk is röstelik és bosszankodnak rajta, hogy sohasem volt annyi ráérő idejük, mint most. — Csak csépeljenek bennünket — mondja az egyik mészáros. — Elég széles a hátunk, kibírjuk még valahogyan, ha ne feledkezzenek e a termelőkről sem, mert a drágaság forrása mégis csak ott van. Hogy adhatnám én a sertéshúst százhúsz koronánál olcsóbban, amikor magam is nyolcvan, sőt kilencven koronájával veszem élősúlyban? Mi nem örülünk a túl magas áraknak, mert “nem lehet forgalmat csinálni és ha a közönség tartózkodó álláspontja továbbra is így tart, egyáltalában nem lesz érdemes vágni. Egy másik mészáros, akit a közönség húsbojkottjáról kérdeztünk meg, ezekben mondotta el véleményét és észleleteit: — Hát csak bojkottáljon a közönség, mi nem félünk tőle, mert nekünk nem érdekünk az, hogy száz és százhúsz korona legyen egy kiló hús ára. Ha az árakat letörik, mi csak örülünk neki, mert legalább belátják a vásárlók is, hogy nem mi vagyunk az oka ezeknek az állapotoknak. Egyébként kijelenthetem, hogy a mostani állapotok nem tarthatnak sokáig. Véleményem szerint legközelebb ismét be kell következnie a múltkor már megindult áresésnek, de akkor a hivatalos szenek gondoskodjanak arról, hogy a leesett árak meg is rögződjenek és soha többé ne emelkedhessenek fel. A közönség mai tartózkodó álláspontja máris nagyon érezteti Hatását és valami lényeges változást fog okozni, az bizonyos, , Pardon . . . Az egyetlen. ..A Világ egymaga képviseli a sajtóban az együten becsületes, az egyetlen lehetséges és épt,egyetlen politikailag józan álláspontot béketervezet feltétlen elutasítását és az elutasítás előzetes kategorikus bejelentését a legfelsőbb tanácsnak.“ Így veri ma reggel mellét Jászi Oszkár és Purjesz Lajos lapja. Nos, c Világ először is — finoman szólva — téved. Abban, hogy a neuillyi békét nem fogadhatjuk el, hogy a békét alá nem írhatjuk, nincs ,egyetlen“ kivétel sem a magyar lapok és a magyar emberei közt. Pardon, kicit akkor miért akar mindenáron olyan egyetlen lenni a kategorikus visszautasításban a Világ, amely a pacifizmus legszebb diadalát látta az országveszejtő forradalomban, az országszaggató kantongondolatban és a dicstelen belgrádi fegyverszünetben ? Nyilván oka van erre, mégpedig nem is ,,egyetlen", hanem kettő. A kettő közül az egyiket most nem bolygatjuk, a másikat azonban épp úgy megértjük: a Világnak sok ii feledtetni valója van, a forradalmi életcincos most hangos kiáltozással akar a felszabadulás elött táncolni, és hangszerelve ugyanazon dáddi hárfáját. Az összeomlásnak ő ,volt nem egyetlen fele legzajosabb mestere, most ugyancsak ő akar lenni a kossuthlajosi trombitás, a fajmgyar Tyrtajos, aki a forradalom és a belgrádi az Új Nemzetiek mai száma 6 oldal, fegyverszünet vörös hain-bélyegét Homlokán rikító nemzetiszinü babérokkal takarja el. Többek közt ezért akar ő mindenáron ,,egyetlen" lenni. ------(9a«.---------- A Westminister/Cazelte angol királyt javasol Magyarország számára — Az Uj Nemzedék tudósítójának távirata. —. Zürich, ápr. 30. Londonból jelentik . A Westminster Gazette cikksorozatban foglalkozik a magyar kérdéssel és arra az eredményre jut, hogy Magyarország számára legjobb volna, ha angol királyt választana. A lap, amely Lloyd Georgehoz közel áll, megállapítja, hogy Magyarországon meg is van a hajlandóság az angol befolyás akceptálására. A magyar Magna Carta csak tizenkét évvel később keletkezett, mint az angol. Magyarország mindenkor az angol parlamenti szokások után igazodott, sőt irodalmi téren is közeli viszony állapítható meg a két ország között Nincs egyetlen európai ország sem, amelyben Shakespeare műveit olyan sűrűn és oly tökéletesen játszanak, mint Magyarországon.Az angol származású királlyal angol tőke is vonulna be Magyarországba, ami mind a két fél számára basaros lenne. Hallasdiai újságíró teszeletése Teltai &8IBgpiaisiums Hága, április 30. AHiffaridsch Nieuwshursau külön tudósítítója„Jeleki Pál gróf külügyminiszterrel hoszrébb beszélgetést folytatott. A tudósító mindenekelőtt megemlíti, hogy budapesti tartózkodása alatt látta, mennyire alaptalanok a fehér terrorról külföldön elterjedt hírek. Budapesten rend és nyugalom van, mindenki biztonságban érzi magát. Arra a kérdésre, hogy amennyiben Magyarország aláírja a békét, megtarthatja-e minden rendelkezését, Teleki gróf a következőket válaszolta : — A gazdasági és pénzügyi feltételek semmikép sem teljesíthetők. Hogy csak egyet emeljek ki: az eredeti béketervezet egyik rendelkezése szerint Magyarország nyersvasat és fát tartoznék Ausztriának szállítani, holott ugyancsak a békeszerződés rendelkezései szerint Magyarország elveszíti nyersvasforrásainak és magnezitjának mind a száz százalékát, fatermelésének nyolcvanöt százalékát, épületfájának körülbelül kilencvenöt százalékát. Hogy ilyen körülmények között az említett rendelkezést hogyan hajtsuk végre, egyenesen rejtélyes. Németország és Ausztria nem ment keresztül sem a bolsevizmuson, sem a román megszálláson, Magyarország mindkettőn átment, súlyosan szenvedett és a magyar békeszerződés mégis egy kaptafára készült amazokéval. Nem vétték tekintetbe, hogy Románia vasúti anyagunk negyven százalékát elvette, teherkocsijainknak csupán 18 százalékát hagyta meg és pedig a legkevésbbé használható részét, amelynek háromnegyed része teljesen használhatatlan. Magyarországnak elég jó termésre van kilátása, de hogy gabonáját ilyen körülmények között hogyan fogja szállíthatni, azt elgondolni sem tudjuk. — Hogyan képzeli excellenciánd az uj külpolitikai orientálódást ? — Ma egész Európa átalakulóban van és igy nem választhatjuk meg uj orientálódásunk útjait. Mindenekelőtt a győztesek jóakartát akarjuk keresni, de nem egyes államok felé orientálódunk, hanem általában ama irány felé, amely a teljes békéhez vezet és lehetővé teszi a konszolidációt. — Milyen a viszonya Magyarországnak a szomszédos államokkal ? — A szomszédias jóviszonyt mitden körülöttünk lévő állammal meg fikartul teremteni. Erre nézve semmi különbséget nem ismerünk. Szükséges azonban, hogy szomszédaink magatartásukkal lehetségessé tegyék a jóviszony megteremtését, különösen abban az irányban, hogy hagyják abba a magyarok sanyargatását a megszállott területeken.