Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-04 / 96. szám

1921 május 4. Uj HemzecSék *csU Elnöki Tett­e Tisza hasonló értelmű kijelen­Almássy ’Derítse: Igen. Mondta, hogy aka­­dályt látnak benne. Ezután elmondja még, hogy mikor Enyedy László detektivfelügyelő és Tóth László detektív lentjártak nála Geszten, kihallgatása végett,­­folyton hangoztatták, hogy Budapestre nem kö­teles feljönni vallomástétel miatt. Én mindamel­lett kértem, hogy szerezzék meg nekem a szüksé­ges utazási igazolványt, mert akkor még nem le­hetett jönni, át is adtam nekik fényképet, meg­adtam a személyi adataimat, ezenkívül Radván­­szk­y Béla írt levelet az akkori miniszternek, hogy minél hamarább kapjam meg az igazolványt, de mint később a nálam járt detektívek mondották, ezek az ajánló sorok elvesztek. Madarescu román tábornokhoz fordult a budapesti román megszálló csapatok akkori parancsnokához. Tőle kapott utazási igazol­ványt. Az volt a benyomása, hogy az utazási igazolvány késleltetésében egy akkori hatalmi tényezőnek, — valószínűleg Friedrich István­nak — volt szerepe. — Amikor Pestre jött, gondolta-e, hogy Friedrich késlelteti az utazási igazolvány meg­adását? — A későbbi fejlemények erősítették meg bennem azt, hogy Friedrich tette ezt meg. Elnök: Fentartja Friedrich­re vonatkozó gya­núját akkor is, ha kiderülne, hogy Friedrich maga volt az, aki a nyomozást elrendelte. — Ennek ellenére is fentartom. Ezután Szilassy ügyész Gaertner szerepéről­ intéz kérdéseket Almássy Denise grófnőhöz. Majd a vádlottak észrevételei következnek. Fényes és Kéri tesznek rövid észrevételeket, Friedrich Istvánnak nincs megjegyzése. Majd a védők teszik fel kérdéseiket. A tárgyalás tartó­i vagon hurmonyᣠkapott / zárolt területről főváros •— Az Uj Femzed/Ilfmdósilójától. — Ismételten ny írmuk, hogy lelketlen üzérek a burgonya szsin fmorgalmával a Dunántúl vala­­mennyi v#dTeslegét összevásárolják. Bérczes Jenő taigierls, a városgazdasági ügyosztály vezetője teg­­-ífap személyesen járt ez ügyben­­a közélelmező mi­­niszternél. Mayer minszter azonnal intézkedett s a május 10-ig zárolt szabolcsi burgonyából az utolsó száz vagonos készletet Budapest közfogyasz­tásának adta. Húsz vagont még e héten szállítanak a szabolcsi gazdák. Esőből is megárt a sok — 'Ad Új Nemzedék/tudósitójától. — A gazdák a hosszú szárazsága alatt esőért imádkoztak. Végre megivedt az eső és azóta napok ótaesik. A tartós esőzésnek mezőgazdasági hatá­sáról az Országom? Magyar Gazdasági Egyesület is következő felviágositást adta: — A napokban megeredt eső általában kedvező hatással volt­ a mezőgazdaságra. A tartóssá vált esőzéstől azonban már félnünk kell, hogy sok lesz. Az eső so­kat használt a búzának és helyreállította a szárazság miatt visszamaradt termést. A mostani bősé­g­ és tartós esőzés azonban káros hatású lehet k­ifövényzet fejlődésére. ............/ A Meteorológiai Intézetbe az ország külön­böző vidékeiről nagy esőzésekről érkeznek jelentések. A legtöbb eső Budapesten kívül a Dunántúlon vált, a Balaton vidékén. Ma délelőtt 11 órakor a legna­gyobb csapadékokról a következő jelentést adtára ki: Csapadék Budapesten 30, Keszthelyen 22, Tapolcán 21, Egerben 11, Debreczenben 5, Kaposvárott­ 10, Szolnokon 8, Kecskeméten 4, Szegeden 1, Magyar­óváron 6 mm. Az Alföldön — főleg Szeged viasz- kén — alig volt esőzés. A csepeli kikötőépítés ügyét átteszik a kereskedelmi minisztériumba — Az Uj Nemzedérf­ tudósitójától. — Egyik gazdasági szaklap szemére vet­e­tte a kereskedelmi kam­lánynak, hogy nem pártolja a magyar ipariamért a csepeli kikötő építési mun­kálatait idpgfen vállalatnak juttatta. Erről illeté­­kes helyírta a következő felvilágosítást kaptuk:" A csepeli kikötő építése nem is a keres, kedd mi, hanem a f­ölmivel­é­sügyi minisztérium­­ ügykörébe tartozik. Még a kommün alatt tették át oda és Rubinek Gyula minisztersége idejében az ő kívánságára ott is hagyták. Hegyeshalmy Lajos a minap a pénzügyi bizottságban azt a kívánságát fejezte ki, hogy az építkezés ügyét tegyék át a ke­reskedelmi minisztériumba, amit első miniszter­sége idejében hiába szorgalmazott. A miniszter­­tanács most megbízta az érdekelt minisztereket, hogy ebben az ügyben tárgyaljanak egymással. — A Schnöder—Grunsot-félk­éptkezés külön­ben nem a szakminisztériumok ügye, hanem az egész kormányé, amelynek megbízásából a külü­gy­­miniszter folytatta a tárgyalásokat. Bethlen és Ráday visszaérkeztek Zalaegerszegről A belügyminiszter tárgyalása Zákány Gyulával — Mi lesz a zalaegerszegi internált táborral? — Az Új Nemzedék tudósítójától — Tvithlen István gróf miniszterelnök és Ráday Gedeon gróf belügyminiszter kíséretükkel együtt tegnap este érkeztek vissza Zalaegerszegről. Ma délelőtt a nemzetgyűlésen Ráday Gedeon gróf belügyminiszter hosszabb ideig tárgyalt Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselővel, aki az Új Nem­zedék munkatársának a következőket mondotta: — Informálódtam a belügyminiszter urnál zalaegerszegi látogatásáról és határozottan meg­nyugtató felvilágosítást nyertem tőle. Ráday gróf nagy­ szociális megértéssel és elfogulatlanul kezeli ezt­­a kérdést. Ú­gy hiszem, hogy szándékomat el fogom érni. Én az internálási rendelet vissza­vonását akarom és a büdzsévita keretében ebben az irányban fel is szólalok. Holnap reggel külön­­ben leutazom Zalaegerszegre. A gabonakereskedők felverik a búza árát A gazdák még tartják a rejtett készleteket — Az Uj Nemzedék tudósítójától­, — ■ " Az Uj Nemzedék reámutatott arra a ve­szedelemre, amely a gabonaforgalomnak rész­leges felszstbadításából származhatik. A ren­delet káros következményei máris mutatkoz­nak. A helyzetről kereskedői körökből ezt a felvilágosítást kaptuk: — Csonkama­gyarországon ma szinte ugyanannyi gabonakereskedő és ügynök van, mint, volt egész Magyarországon. Ezek a­ for­galom korlátolt felszabadítása óta mind reá­­vetették magukat a rejtett készletekre és eb­ből az új üzleti lehetőségből akarnak meggaz­dagodni. Kétségbeesetten versenyeznek egy­mással, ami egyfelől a gabona árának emel­kedését, másfelől a gazdák egyre fokozódó tartózkodását­­ eredményezi. A kormányrende­let következménye az lesz, hogy egy-két kis­gazdaság összeszedett gabonáján néhány ter­ménykereskedő meggazdagodik, a búza ára felmegy és a nagyobb gazdák még jobban fog­nak tartózkodni készletük eladásától, mint eddig. Jellemző, hogy az egyik nagy gabona­kereskedő cég vezetője, aki részt vett a gabo­­naátvételi ár megállapításáról folyt tanácsko­záson, azonnal táviratot küldött szét az or­szágba, hogy az ankéton megállapított árnál 10 százalékkal többet fizet, így a gazda még drágább árat vár s semmi­ reményünk arra, hogy elég gabona kerüljön elő a rejtekből, ha­csak a korona emelkedése nem kényszeríti a gazdákat készletük eladására. Ha ez nem tör­ténik meg, csak a külföldi búza segíthet a közellátáson. PARDON... /t MÁJUSI MÁMOR. Hivatalosan megállapí­­toták, hogy a szociáldemokraták május elseji tüntetésén 3000 ember vett részt. A Tattersallba 5000 ember fér, künn 3000 álldogált. Ezeket a számokat a radikális sajtó úgy adta össze, mint bizonyos főpincérek éjfél után s végösszegül 100.000 ember jött ki. Azon is nagyon panasz­kodnak, hogy nem énekelhették a Marseillaise-t, a francia nemzeti himnuszt. Pardon, miért nem dalolták a magyar nemzeti himnuszt? A­z áldást kér minden magyarra, a magyar munkásra is, jókedves és bőséges, mely az ő nyelvükön szo­ciális job­bet jelent. _____ ASQUITH. Asquith az angol alsóház ülésén ezt mondotta: „Nagy fájdalmamra értesülök, ho­gy­ most Magyarországon is erőre kapott az /miszemta mozgalom." Mi magyarok pedig/azt mondjuk: „Nagy fájdalmunkra arról émesü­­­lü­nk, hogy most Angolországban is erőre kapott az irellenes mozgalom." Mi szeretjük az íreket. Igaz, hogy távol vegyünk tőlük. Asquití szereti a zsidókat­ .Igrtz, hogy ő is távol van tokik. Ba** jós enpenaithozni. De pardon, teljes tisztelettel áterizzük a kitűnő angol államf­ér­fit, mit szólna ahhoz, hogy ha angoln­yelvű ujságirni a néme­teknek áer­ire-borura hindigatná Anglia egy-egy grófságát, mint ahogy nálunk Nyugatmagyar­­országot ajánlgatják az osztrákoknak magyarul firkáló seb­onnaiak és mégegyszer pardon, mi lenne a sorsa annak a ltondoni városatyának, aki fölkiállana: szabaduljunk meg végre az írektől. /____ CINÉ MINT»é. Keinworthy ezredes, angol­­képviselő fölboat­or­gatta ezt az oláh sérelmet.: „A kolozsvári egyetemen nem vesznek fel többé zsidó támogatókat." Megdöbbenünk. Elfeledték volna az oláhok, hogy Diamanti tábornok bu­dapesti tartózkodása alkalmával memorandumot. Szerdai­g kapott attól a bizonyos „széles népréteg"-től, arra kérve öt, maradjon át szeretett főváro­­sunkban az­ emberi kor legvégső határáig? Most ugyanazt a széles népréteget mégis csak kizárják az egyetemről. A feledékenység nem oláh tulajdonság. Ne■ feledd, ez a nemzeti jel­szavuk. Most elfeledték azt is, hogy, nem sza­bad feledni. Pardon, ez csak tévedés lehet. Amerika nem tartja elfogadhatónak az új német javaslatot Washington, május 3. (Havasiroda). Hug­hes belügyminiszter tegnap Simons dr. német külügyminiszterhez­ jegyzéket intézett, amely­ben közli, hogy a némlét javaslatokat nem lehet elfogadni a jóvá­rtésről való megbeszélés alap­jául. Azt ajánlja­ Németországnak, hogy közvet­lenül a szükségesekhez forduljon új javasla­­tokkal,ég Düsseldorfba francia csapatok érkeztek Berlin, május 3. A Deutsche Allgemeine­, Zeitunag-p.uk. jelentik Düsseldorfból­. Tegnap na­gyobb francia osztagok érkeztek a városba. A­ katonák egy részét magánházakban helyezték el. HÍREK — (Ma délben hirdették ki az Ítéletet Kucsera káplán gyilkosai bűnügyében.) Kecs­keméti Gyula táblabiró elhímlésével a gyorsí­tott tanács immár hetedikfivnapja tárgyalja a szentendrei vörös’ diretstorium tagjainak bűn­ügyet. A vádlottak A rtízü­l Chudi József terroris­tát és három MrSat Kacsera Ferenc katolikus segédlelkész­ meggyilkolásával is vádolják. A bünpönnek­ 81 vádlottja van, akiknek több mint a fele időközben amnesztiát kapott. Akik nem kaptak kegyelmet, azok felett ma 12 óra­kor hirdette ki a bíróság az ítéletet. Az elnök az újságírókat nem engedte be a tárgyaló­terembe és e különös, sőt törvényellenes ren­delkezés miatt az ítélet közlésére nincs módunk.­­ (A tisztadag változatlan marad.) A főváros tanácsa értesíti a kötvítséget és a kereskedőket, hogy a most' kior**dft, május és­­június hónapra­ szóló élelmezési jegy lisztszelvénye 6 kg. fejkvó­tára szol és ' minden' egyes szelvény' 20 dg. liszt,­­vagy 23­ cfg. kenyér vásárlására, jogosít. A kenyér'' liszt egyharmad részét ezentúl is­ tengeri lisztben kell kiszolgáltatni.­­ (Magyarország és Amerika közt helyreállt a béke.) Washingtonból jelentik: A­ szenátus több mint kétk­iaripád szótöbbséggel el­fogata Knox szenátor­ indítványát, amely kimonlt, hogy Amerika Né­metországgal és a volt­ központi hatalmak többi országával helyreállítja a békeállapotot. A washing­toni kormány a békeállapot formális kiihirdetése ut­án megkezdi JTKeres­kedelmi és egyéb tárgyalá­sokat a^SKÜt^fe­nséges államokkal, köztük elsősorr­ban'­MmímFrországagl, —­z Apponyi 9­olnok díszpolgára lett.) Szolnok­­­ról jelentik. A Gykros közgyűlése nagy lelkese­déssel díszpolgárrá választotta Ann­one­ri Al­bert grófot.­­Az erre vonatkozó indítványt I. Sípos Orbán, volt országgyűlési képviselő,­­ továbbá Szolnok város Keresztény Nemzeti­­ Egyesü­lt és Kisgazda pártjainak elnökei ,érjegsi­mték a közgyűlés elé. Elhatározták, hggy küldöttséget küldenek a budapesti Ap­­ponyi-ü­nnepségre és Szolnokon is megünnep­­lik Apponyi születésének hetvenötödik év­fordulóját.­­ (Tönkremegy a borbélyipar.) Az új lakásren­delet alapján a háztulajdonosok a nem kor­látozott üzletbéreken akarják kipótolni azt a jövedelmet, amely a korlátozottan fölemért­­les kisbérek következtében elmarad. Ennek jo­gosult voltát nem is tartjuk, hiszen az utóbbi évek alatt eg­yik-máspénz üzletnek a napi jöve­­delme nagyobb,­pmtmint a helyiség negyed­évi bére. De^ogy a borbélyüzletek bérét is ugyanablMtf'a mértékben emeljék, mint a többi borté^mképzelhetetlen. A borbélyüzletek jege­stoátffF, a nyersanyag, a munkabér emelkedése ^folytán aránylag jóval csekélyebb, mint bé­kében. Ez az iparág, amelynek mű­velő ,majd­nem kivétel nélkül jóravaló, keresztélő polgá­rok,­­menthetetlenül tönkremegy, lugniem tesz­nek kivételt velük. / — (Huszonötezer gyermeket ittramúltak­ a halse, vlkofed Varsóból jelentik. A mehejjek oroszook rigai bizottsága segélykiáltással torsyul az orosz vi­lághoz a­ vörösök kegyetlen­­edései ellen. A bolsevikok több mint százezer embert,­ az orosz intelligencia minden ottnonn maradt , jelesét túszként fogságba vetetünk. Most ezzel sem elégednek meg és azt elmenekü­lt ellen forra­dalmárok gyermekeiig fogják­ el és kínozzák internálási táboraik van. Eddig huszonöt civil gyermeket internáltak, akik a koplalás, Iliben is kegye­tlenkednek minit tömegesen pas­­mlnak el. Sokan ki is végeznek közülök és az amnerikai segárobizottságok semmit sem tud­nak .Jumni s rettenetve sorsuk enyhítésére.

Next