Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-22 / 135. szám

4lb Szerda Uj Nemzedek A lágymányosi bilkos nem tut­ott alibit bizonyítani — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A lágymányosi gyilkosságról megírtuk, hogy Kovács Sándort vidéki alibi-körutra vitték. A vidéki detektívek azt jelentették ma délelőtt, hogy Kovács nem tudott rendes alibit igazolni. . A megszállott területre is újtettak le de­tektívek ezeknél Aradon jelentkezett két pa­­rasztember, akik előadták, így Popovicsot az utóbbi hetekben még látták, így hát Popo­­vics még élne. Vallomásuk azonban rendkí­vül zavaros és el­ők­itmontró volt. A rendőr­ség most a megszállt terület lapjaiban felhí­vást tesz közzé, hogy /tiki tud valamit Popo­vi­csr­ól, jelentkezz®!./A megszállt területen úgyis sok Popovics ,­ és így valószínű, hogy a tanuk tévedésben vannak. Popovics személyazonosságát eddig ti­zenkét tanú ismerte fel. A boncolást végező Kenyeres Balázs, egyetemi professzor is azon a véleményen van, hogy az áldozat azo­nos Popoviccsal. Azt találta ugyanis, hogy a Popovicsról mutatott fényképen a fej al­kata és csontrendszere megegyezik az áldo­zat fejének csontrendszerével. Amerika nem küld képviselőt a nemzetközi bírságba Washington, Junis 21/Az Egyesült Ál­lamok külügyi hiva­tala./a népszövetségnek arra a felszólításárays hogy nevezze meg je­löltjét a nemzetközi bíróságba, azt fogja vá­laszolni, hogy az Egyesült Államokat ez a kérdés nem érdekli. Ma délután alakul meg az osztrák kormány — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, június 21. A kormány­válságot, amely Schober rendőrfőnök kancellárrá való dezignálásával véget ért, a nemzetgyűlés fő­bizottságának ma délutáni ülésen oldják meg véglegesen, amidőn kinevezik a kormány tagjait. Valószínűnek tartják, hogy Schober kancellár a belüg­yi tárcát magának tartja meg. Külügyminiszterré ■Frankenstein Györ­gyöt, Ausztria andoni­ nagykövetét szemel­ték ki. Reisky alkancellár továbbra is meg­marad a kormá­hyban a keresztényszocia­­lista párt képviseletében, mint vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter. A kormányválságnak ez a meglepő megoldása arra vezethető vissza, hogy Schober rendőrfőnök a pártok­kal megegyezett a nemzetgyűlés munkarend­jére nézve és így a nemzetgyűlés munkaké­pességére vonatkozóan is. A megegyezés alapja a hitelkérdés keresztülvitele és ezen az alapon a népszavazástól való feltétlen tartózkodás. Az aszony nem felel: még telve van félelemmel, talán nem is hallotta a kérdést. — Ornovszka Anna, mi járatban vagy itt? — szólítja meg isapit a férfi. Most már feleszmél Anna is az ösmerős hangra, hanem irtózattal akar nyomban tovább futni, amint a lámpás gyenge fényénél nagynehezen a férfit is meg­ismeri, — ez azonban útját állja — Beszélj, mért jöttél hozzám? — Csak véletlenül vetődtem ide .... Nem is tudtam, hogy ide . . . Félelmemben, üldöztek . . . . Engedj, haza akarok ... az uramhoz! — Haza? — kacag fel a férfi — nézz oda! Tudod mi az a piros az ég alján? Égő falvak szokták ilyenre festeni az eget! ... Az uradhoz akarsz menni? Hah­ah­a ... Ne fáradj, Anna !. Az urad Szi­béria felé masíroz, már jó messzi lehet. Rossz na­pok járnak most rátok lengyelekről . . . Hahaha... Az asszonyban felgerjedt az ul­at: — És te még nevetsz? Te álktad te­ még nevetsz? — Miért ne, ha jó kedvem van?! Pedig nagyon jó kedvem van! Vagy te már­­feledtél? De én­­még nem.! Még nem feledtem el az­ álmatlan, kínos éjsza­kákat, a bánatot, a­ szégyen, amiket átszenvedtem, amikor téged elrabolt tőlem, az az Ornovszki . . . Hanem most már jól van, jókedvű vagyok. Nevetek Nincs többé Ornovszki!­­ — Nincs? Nincs már Ornovszki? De van! Tudd meg, van! És utálni, gyűlölni fog ő is téged, benne fékét, a fajtádat! Van! itt van! — sikong az asszony és széjjelveti a kö­lpőjét és k­orgasra emeli a gye­­reket. A lámpás fénye ráhullt a gyermekre. .A gyer­mek mozdulatlan, a ruhája véres. Az anyja egy pil­lanatig rémülten, mereven nézi, aztán hangtalanul összerogy. A gyermek halott volt. Ép a szivét fúrta át a kozák golyója. 1921 júmius 22 Schreiner alhadnagy a bécsi nyomozásról A Tisza-per mai tárgyalása — Az Új Nemzedék tudósítójától —­­ . A fisgo-tárgyalás mai napján csak gyéren jelentkezik a közönség. A máskor zsúfolt pad­sorok jóval kilenc után is majdnem üresek. A tárgyalás megkezdése is késik. Gaertner védője, Kern Aurél vidékre utazott és senkit sem bízott meg helyettesítésével, úgy, hogy egész 10 óráig ta­rt, míg részére ügyvédet tud­nak felhajszolni. A vádlottak már kilenc órakor a teremben, Hüttner ül s a térdére tett kis papirdarabkát nézi, melyen jegyzetei vannak. Tiz óra felé türelmetlen a hangulat, még mindig nincs védő, az ügyvédek, úgy látszik, tartózkodnak attól, hogy ilyen szövevényes bünperbe be­­ut­prjanak s talán Guertnerb­ől is húzódoznak, aki na, csak engedik, akadékoskodik. Fényes az óráját nézi türelmetlenül, hangosan meg­jegyzi, hogy már el lehetne kezdeni Gaertner meghallja, s hevesen tiltakozik: Hát az én ügyem bagatell? Én is élek. A mellette ülő csendőr leinti, de alig tudja lecsillapítani. Végre, tiz­­utá­n előkerítenek egy ügyvédet, aki vállalja Kern Aurél helyett Gaertner védel­mét. Ma egyébként folytatják Schreiber László kihallgatását a százezer koronás levélről. A­­^ISTolás megnyitása után Hüttner kéri az elnököt, hogy a Schreiberre vonatkozó aktá­kat, melyek a királyi ügyészségen vannak, csatolják be. Elnök (Schreiberhez): Ön tegnap elmondta, hogy 1920-ba­n_ Bécsbe utazott privátügyben s hogy talál­kozott Kólász Sándorral, aki a százezer koronás levél után kutatott. Azt is vallotta, hogy ott találkozott­­ János Andorral és Klug Árpáddal. Azt mondja már, hogy hogy viselkedett-e János Andor és Klug, mertha a levél létezését elhitték volna? Schreiber: Kezdetben úgy viselkedtek, mintha a levél valóban meggllna. Majd az elnök megállapítja, hogy a tanúnak a vallomását távollétében egyszeri már felolvasták. Egyszersmind figyelmezteti arra, hogy a­ köztisztvise­­lőt hivatali titoktartás kötelezi, m­ire Jo­ch­reibe­r meg­jegyzi, hogy bécsi útja alkalmával fiát nem teljesí­tett szolgálatot, fizetés nélkül tazabadságon volt s kész vallomást tenni. Elnök: Miképpen magyarázza azt, hogy habár olyan megbízatása volt, mellyel nem képviselte Friedrich érdekeit, mégis hazajövet felment Kohut­­tal Friedrichhez? Schreiber: Nekem állni kellett a játékot Kohuttal és Friedrichhez is el kellett men­nem. Elnök­ ön tegnap azt mondta, hogy a levél megszerzője 400.000 koronát vár. Kitől kapta volna ezt a pénzt? — Schreiber: Akinek a levelet átadja. A meg­ nem nevezhető jutalmazó ... Elnök: Mikor ön megtudta, hogy Pesten nem veheti fel a pénzt és Bécsbe utazott, kitől várta a jutalmat? — A tanú hallgat. Elnök: Itt Budapesten nem ígért önnek senki jutalmat? — Schreiber: ■Senki. Majd elmondja, hogy Klug attól kezdve vált gyanússá előtte, mióta azt állította, hogy vele már megszünteti az összeköttetést. — Elnök:" ön beszélt Hüttner két leveléről is. — Schreiber: Klug Hütt­­nernek két levelét, mutatta. A levél baráti hangon volt írva, benne Hüttner arra kérte Klugot, hogy valljon. Ha hazajön, csak jelentkezzék, nem lesz bántódása. Friedrich István csak látszólag olyan nagy úr, tönkre lehet tenni. Továbbá arra is kérte, Klugot, hogy a százezer koronás levelet vállalja el s valósággal kitanitotta az ügyre vonatkozólag, ugy, hogy én is megértettem. — Elnök: Hüttner levelében volt szó arról, hogy a levelet Prágában kell keresni? — Schreiber: Erről Klug levelében történt említés. — Elnök: Igaz-e az, hogy a százezer koronás levelet elhozta volna Klugtól? — Schreiber: Nem igaz. — Elnök: Nem befolyásolja önt vallomásában az, hogy az ügyben le volt tartóztatva? — Schreiber: Nem ?—­Elnök: Bécsben tartózkodása idején érintkezett Keltáival? — Schreiber: Egyszer találkoztam vele. — Elnök: Nem tett valami nyilatkozatot a Tisza­­u­gyre vonatkozólag? — Schreiber■ Elmondta a bécsi útját, őt János Andor vallomása alapján küldték ki. Mikor Az Emberben leadta vallomását, ezért ötezer koronát kapott a kommunistáktól. — Elnök: Friedrichről nem mondott semmit? — Schreiber: Nem. Csak azt említette, hogy örül, hogy már kint van s a megélhetése biztosítva van. — El­nök Fényes vagy Kéri nem jött önök között szóba? — Schreiber: Nem. — Elnök: önnek csak Friedrich­­re vonatkozólag volt megbízása? — Schreiber: Csak a százezer koronás levélre. Én meggyőződtem egyéb­ként János­i Andorral ,és Klug Árpáddal folytatott beszélgetéseim során, arról, hogy ez a százezer ko­ronás levél nem létezik. — Elnök: Jöjjön ide Hüttner Sándor. Mondja csak._ Klúgnak itt, leveleit Sándor aláírással látta el? És miről szólnak? — Hüttner: Levelezésem Kingául van. Tessék azt lefoglalni. S különben is erre vonatkozóan tessék Klugot kihallgatni, aki tu­­domásom szerint Budapesten van és Sztupka őr­nagynak a kihallgatását is kérem. Egyébként meg­jegyzem, hogy én Klug Olgát, Klugnak a húgát sohasem láttam, nem ismerem s így rá sem vehettem arra, hogy bátyjának az én nevemben biztató leve­leket írjon. Ezután az elnök elrendeli Hüttnernek Schreiber­­rel való szembesítését, aki kijelenti, hogy az imént említett leveleket Sándor aláírással látta "és olvasta. Szilassy ügyész: Látta ön azt a levelet, melyben Klug Olga jó állást igér bátyjának, ha Friedrich ellen vall? Schreiber: Igen. Klug Olga levelében. Elnök: Hát mi volt abban? Schreiber: Olga azt írja a báty­jának, hogy „ne tarts semmitől, jó állást kapsz Ká­rolyi Imrétől, ha vallani fogsz“. Elnök: Meggyőző­dött ön arról, hogy ez igaz? Schreiber: Nem. ügyész: Honnét tudja, hogy 800.000 koronát átutaltak Bécsbe a nyomozás költségeire? Schreiber: Közvetett után tudom. Ügyész: Ki utalta át? Schreiber: Ezt nem mondhatom meg. Elnök: Átutalták-e vagy sem ezt, az összeget? Schreiber: Nem, mert nem volt lehetsé­ges. Ügyész: Mikor önt Sztupka Bécsbe küldte, tudta, hogy Friedrichnél is járt? Schreiber (maga elé néz és hallgat): Ügyész: Talán elfelejtett felelni? Schrei­ber: (megint pillanatokig hallgat): Gondolkodom rajta, mert fontos és eskü alatt teszek vallomást... Polónyi (­közbeszól): Kérem, ez zavarbah­ozás . . . — Ügyész (Polónyihoz): Aki igazat beszél, azt nem lehet zavarba hozni. — Polónyi: (halkan): Ké­rem, tessék odaállni, majd én zavarbahozom az ügyész urat is. — ügyész:­­mosolyogj: De előbb ön álljon oda. (Schreiberhez fzont mise tényleges had­nagyot miért helyezték?A szolgálati viszonyon kívül? — Schreiber: Azt mém tudom. Rendelet jött mellyel illeték nélk­­l szabadságoltak. — Ezután az ügyész rábizonyma Schreiberre, hogy voltaképpen nem is hadnagyi hanem alhadnagy és hadnagyi fize­tését is saját? beismerése szerint illetéktelenül vette lá A bécsi út költségei . . . Polonyi: Bécsi útjának költségeit ki fedezte? Schreiber: A budapesti körletparancsnokság gazda­­sági hivatala adott utazási költség címén 2.000 ko­­­nni­a előleget. — Polónyi: Ki eszközölte ezt ki? —- 1 'Schreiber: Sztupka őrnagynál jelentkeztem, akinek elmondtam, hogy mit tudok és az kötelességemmé tette, hogy" a dolog végére járjak. Felvitt az egyik laktanyába, ahol parancsot kaptam arra, hogy a le­velet megszerezzem. — Polónyi: Sztupka őrnagynak jelentette, hogy a, százezer koronás levél nem léte­zik? — Igen. — Polónyi: Mikor történt ez? —­ Schreiber: Az idén, január végén vagy február ele­jén. Polónyi: Kétezer koronát kapott költségekre és mennyit költött? Schreiber: Azt most pontosan nem tudom, hogy mennyit költöttem, de nemcsak hogy a túlkiadásaimat nem térítették meg, hanem a kincstár jogügyi igazgatósága még a, kétezer korona előleget is visszakövetelt és ezért, perbe fogott. Polónyi: ön az imént egy kérdésre nem akart, válaszolni. Miért nem? Schreiber: Nem mondhatom meg. Én mint, ka,a­tána sohasem féltem, de a jelen esetben félek. Elnöki (indulatosan): Ugyan kérem, mitől fél? Általános nyilatkozatok hangzanak el, amelyek sokat sejtetnek, de semmit sem jelentenek! Schreiber (hallgat): Pólón nyi: Ki kézbesítette önnek a hadbirósági idézést! Schreiber: Heltai Viktor. Ezután Várkonyi Oszkár védő intéz még több kérdést a tanúhoz. A tárgyalás tart. .____. . .. -------- —- -----“"Imi dhirMHi­Ti Szilárdulásra hajlik a tőzsde Magyar Hitel 1500—1525. Angol-Magyar Bank 702—705. Leszmitoló Bank 690. Magyar-Olasz Bank 800—305. Vasúti forgalmi 1130. Városfejlesztő 605. Rimamurányi 1840—1830—1850. Kóburg 1425. Csáky 825. Lipták 365—379—386. Láng 860. Fegyver 900 Nasici 7900—7925. Hazai Fatermelő 3350. Országos Fatermelő 800—790—805—810. Magyar Erdő 1010— 1035. Rézbányái 1850—1875—1840. Nemzeti Fa 1300 Lichtig 685—­695. Brassói 2175. Zabolai 1425—1450. Salgótarjáni 3250. Általános Kőszén 4200—4150—4250 Szászvári 1900. Urikányi 850—890. Atlantika 3325. Déli Vasút 870. Államvasut 1900—1875—1825. Tröszt 1700. Fóbusz 585. Telefon 2100. Lámpa 1825. Olaj 1960. Danica 5000. Égisz 610—630. Klotild 2425—2400. Flóra 1800. Goldberger 1475. Kohó 2750. Gummi 2200 -2250. Baróti 750. Kinoin 1040—1020—1000. Török 395. Papíripar 1850. Borsod-miskolci 2250. Első Buda­pesti 3700. Viktória 7000. , A valutapiac lanyha: márkát, dollárt, és szokolk­­keresik. A következő jegyzések történtek: Márka JUH —3.46—3.44 és fél—3.45—3.46 és fél Szokol 31P—­ 3.86—3.38—3.39. Korona-Dinár 6.35—6­40—6.360? Lei 3.75-3.73 és fél. Dollár 231—230-232- es negyed— 233—232. Napoleon 766—762—760. Frank, frank 2010—2000. Romanov rubel 0.53. Osztrák korona 0.34 és háromnegyed. Lengyel márka 0.17—0.10 és negyed —0.16 és fél. Kifizetések piacán: Berlin 1 3.47 és fél— 345. Milánó 1227 és fél. Prága 3.36 és éfél 3.35. Zürich 41 és negyed. Wien 84 les ötnyolc rif—38 és fél—38 és háromnegyed. Bécs, június 21.­­Megnyitó Ijf Osztrák hitel 1649— 40. Magyar hitel 4190.­ Angol-bank 1778. Unio­bank 1220. Bankverein 1312. Laeuperbank 2555—50. Depo­sitenbank 892. Államvasut 1­050—4920. Alpesi 6480— 6860. Rima 5310—5250. Lipdla 4305—4260. Déli vasút 2530— 2460. 3 százalékosa d­éli vasút 3860—20. Zsivno 3850. Ruszton 3880—60/Balgo 9245—9100. Török sors­jegy 3858. Krupp­lOOf—25. Siemens 2190—2120. Bécsi valutapiac, Bécs, junius 21. Márka 10.18. Lei 10.95. Lira 35.25. Svájci frank 119.50 Francia frank 57.00. Dollár 689. Szokol 9.70. Angol font 2650. Dinár 19.10. Magyar bankjegy 2.90. Lengyel márka 0.47. Bécsi devizapiac. Bécs, június 21. Zágráb 4.83. Berlin 10.14.5. Prága 9.71. Budapest 2.89.5 Olaszország 35.37. Svájc 119.37. Varsó 0.45. Pária 57.40. Amsterdam 234.25. Bukarest 11.00. Szófia ,7.35. Irányzat lanyhuló. Bécsi értéktőzsde.

Next