Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
IV , VC. Antal Jelentés szerint a Japánok háborúra készülnek Amerika ellen . Az ÚJj Nemzedék tudósítójától Bécs, június 24. Londonból jelentik. A "Daily Express tokiói híradás alsóján beszámol arról, hogy a japán kormány rendelettel utasította a tengeri kár ellen biztosító intézeteket, hogy a háborús kiookázat fedezetét, tekintettel is, Japán és'Amerika közötti háború eshetőségeire, tizenkét hónapra emelje fel. Ebből kitűnik, hogy Japánban számolnak az amerikai háború lehetőségével. Japánországnak jelenleg tizenhat dreadnoughtja és tizennyolc más nagyobb hadihajója van építés alatt. Azt a hírt, hogy az Egyesült Államok flottájuk egy részét japáni vizeken koncentrálták volna, hivatalosan ■megcáfolták. ■ --55 Szombat A moszkvai kormány hadüzenetet küldött Japánországnak "Révai, június 24. A moszkvai kormány körtölte az antantállamok kormányaival, hogy hadüzenetet küldött Japánországnak, ám ellenforradalmárokkal együtt megszállta Kelet Szibéria egyes részeit. A Vladivosztokban alakított ellenforradalmi kormány elnökévé Szemenov,-ot választották meg. A görögök elhalasztották az újabb támadást Konstantin király nagybeteg — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, június 24. Aténből jelentik: A görög vadvizetőség kénytelen volt elhalasztani az új offenzívát, mert az angol kormány június 15-iki jegyzékében követelte, hogy a görög csapatokat tartsák vissza mindaddig, míg Briand és Garzon lord nem döntenek a függőben lévő kér-désekről. A Szmirnai jelelntés szerint Konstantin király nagybeteg és lemondott arról, hogy Brusszába utazzék. Legközepebb Aténbe tér vissza. Chamberlain a görögök ellen — Az Új tserfszedék tudósítójától. — Bécs, június M. Londonból jelentik: Cham- i bérlőm tegnap az alsóházban mondott beszédéiben kijelentette, hogy abban az esetben, ha a görög kormány nem mutatkozik hajlandónak a kívülről jövő közvetítést elfogadni, a szövet-séges hatalmak magatartása Görögországra nézve feltétlenül kedvezőtlen lesz. Az antant, különösen pedig Anglia, saját kisázsiai érdekeit nem hajlandó feláldozni a görög naciona tizmusnak. Az izgalom írta: Hornósy. Iván. Krujberék kint laktak a munkástelepen. Az udvarban egy kis veteményeskert-féléjük volt — egykét árvácska is nyílott a káposzták körül nyáron -- és a kert sarkában egyetlen szederfa állt. Elég szép lombos fa volt s a fa alatt tavasztól őszig szalmaszéken feküdt Krujber Pista és nem akart meghalni. Perlig, már születésénél is csak egy-két napot szántak neki az orvosok s csodák csantájára fikszon egy esztendőt kihúzott a nagy bajjal. Krujber Pista maga csodálkozott rajta legjobban, hogy még mindig él. Alapjában véve intelligens fia volt, rendesen elvégezte a gimnáziumot, nem volt valami kiváló elme, de makacs szorgalmával elsőnek küzdötte, fel magát minden osztályban. Szinte érezte, hogy ezzel tudja csak ellensúlyozni szülei néma bánatát, amelyet nyomorúságos életével okozott nekik. De éppen csak, hogy az érettségiig bírta. A roncs szervezet nem győzte a túlfeszített munkát tovább, Krujber Pista még a nagy napon ágybadölt és most már több mint két éve nem tudott felkelni. Szép időben itt sütkérezett a-napon Anyja mindent a helyébe hozott és azzal telt az ideje, hogy aludt -meg olvasott. Krujber Pista ezalatt a két év alatt egyéniség lett. Kein is igen foglalkozott vele senki. — sokat aludt, s az alvás után pihent, eszével verseket olvasott. És gondolkozott. Fiatal fejjel kiforrott ítélete volt az életről, az emberekről és a betegségéről. Tudta, hogy máris túllépte az elyhez való jogát, ezért csendes megadással várta a háláit. Az orvos teljesen tanácstalan volt, csak annyit mondott, hogy vigyázzon magára, mert tut emilyen váratlan izgalom az életébe kerülhet. Pista mosolygott, hogy érhetné őt, a-/, élet egyszerű fiát-izgalom? Ez még télen volt, — az első melegebb áprilisi napon Pista megint kikerült a napfényre. A kertben , a távoli dombok alján született minden , s a beteg finom, pókhálószövésű lelke meghullámzott a leghalkabb hangra, a leghalványabb illatra és a legcsendesebb fuvallatra. A szomszédban Lila nótázott. Jókedvűen tizennyolcadik évének tavaszi reménységével. Egyszerre csak észrevette Pistát, abbahagyta a dalolást és átszólt a kerítésen: — Jónapot, Pista! Ne haragudjék, hogy ismeretlenül szólítom meg, de hallottam, hogy beteg volt, meg akartam kérdezni, hogy van. Elbeszélgettek. Pista akkor vette észre magát, amikor már bealkonyodott és kijött érte az apja meg az öccse, hogy besegítsék a szobába. Egész éjjel nem aludt. Az első tavaszi lehelet a fejébe lökte a vért, reggelig nem tudta lehunyni a szemét, akkor csendben elszenderedett és egészen délutánig aludt egyfolytában. Lassan, fokozatosan ébredt fel és alvástól mámoros agyával visszagondolt az álmára, amely virágos volt, illatos volt— valami tündér! szép, amilyen! Pista, a filozófus nem tudott elképzelni. Pista szerelmszkz lett. Attól kezdve’ mindennap elbeszélgettek. Lila jó leány volt, sajnálta a fiút és szívesen beszélgetett vide, mert Pista érdekesen tudta elmesélni a mondanivalóit. Abbi napról-napra jobban lett, jó étvággyal, evett magához t.pjét, mint a boglárka, aminek a nyakáról leszabadították a követ. Egy egész hónap tette el egy néma boldogságban. Az egyik vasárnap oksé nyár derekán lakodalom volt a környékén. Hall Miau, hallatszott oda a zene: — Csendesen, csak csendesen . . . Hogy a szivem meg ne repedjen .... Pista úszott a boldogságban. A legszebb estét élte át, amelyet, isten embernek, adhat. Fent állt a holdvilág, levél se rebbent. Érezte, hogy valami uj, valami ismeretlen sejtések fogjákát, •— százszor olvasott versek zsongtak a fülében s. azt vallotta maga* nak, hogy soha, soha nem értett»'meg őket — csak most, csak ma. Ésfélve, remegve vallotta ■ be maga előtt, hogy szerelmes. Félve, remegve, de mindig diadalmasabban merte gondolni, hogy ha ő Lilát, az arcát vagy Istenem — a szemét egyszer-,megcsókolhatná —- az életét adná érte. Ezt az. uj. értékes életét. . A kertartón kívül halkan felkacagott valaki.A hangra elsápadt Pista és mikor odanézett, egy pillanat alatt elájult. Lila állt ott, ismeretlen fiatalember súgott valamit a fülébe, egészen közel hajolt az arcához és Lila felkacagott. Két napig nem tért magához, lázálomban, élethalál között forgolódott. .Mikor összeaszottan először újra kiült az udvarra, már ősz volt Lilával megint találkozott, de az nem sokat segített rajta. A lány akaratlanul, sejtésszerűen valami lelkiismeretfurdalást érzett, dk. azért nem tudta, mivel bántotta meg a fiút. Hűvös őszi nap volt, Pista érezte már, hogy másnaptól kezdve nem engedik ki az udvarra. Látta a kimond-’ hatatlan hosszú telet, az egyhangú délutánokat. Elbúcsúzott Lilától: — Holnaptól kezdve már nem jöhetek ki, Lilácska . . . A A lány felnézett rá s mikor meglátta a végtelen szomorúságot a fiú arcán, lesütötte a szemét. . Pista nem bírta tovább: /' - - • — Lilácska. . . . ne haragudjék—^Szeretnék valamit magától kérdezni — ha nem haragudnék meg... Lila biztatóan nézett rá. Jr — Mondja, Lila, kis Lila, úgy# azt a fiatalembert, mikor én hirtelen.olyan nagy »Beteg lettem, azelőtt való este . . . ügyije, maga . . . szereti . . . Lila egy pillanat alatt,kijózanodott. Villámgyorsan átcikázott az agyai és a lanti, odaszaladt a fiához, tudta, hogy most neki hazudni kell. — Az a fiú az „unokatestvérem volt, Pista. — Aztán hirtelen hozzátette: — Én csak magát szeretem — és a következő pillanatban ráhajolt Pista szikkadt szájára. A Ha töltlt és remegő két csontváz karjával átölelte a lány nyakát. A következő pillanatban gyolcsfehéren hajtott le a feje. Az összeszaladók alig tudták szegény leányt a halott görcsös szorításából kiszabadítani. A halk szél néhány fakó levelet söpört le a szederfáról. Lila pedig könnyezve állt azon a helyen, ahol utolára találkoztak. Uj Nemzedék Szerbekre és románokra bizzák Konstatinápoly védelmét? — Az Uj Nemzedék tudósítóidtól — Róma, június 21. Az Idea Nazionala a következő valószínűtlenül hangzó táviratot kapta Párisból: Anglia már csaknem teljesen megegyezett a szerb és a román kormánnyal, hogy anban az esetben, ha Mustafa Kanal fölkelő csapolai Konstantinápolyt veszélyeztetnék, a város védelmét a szerbek és a románok vállalják el. A mmjijarokkal és a bolgárokkal nem tárgyaltak eljfra ablogban. Hogy a szerbekkel és a románpollal folyó tárgyalás hogyan végződik, attól függ,hogy Franciaország és Olaszország milyen magatartást tanúsít az angolai kormánnyal szemben. Az Idea Nazionale táviratának még egy hihetetlen részlete van. Azt mondja ugyanis, hogy az oroszok olyan szerződést kötöttek a törökökkel, amely szerint Románián és Bulgárián keresztül vonulnak föl, hogy Konstantinápolyt felszabadítsák. PARDON. .. JA SÓGOR. Kun Béla sógora, aki — nomenesi Omen — Magyarverőn született, Magyarországra érkezett és a Rendőrség letartóztatta. Most a zaklatott képzelet már azt rebesgeti, hogy Kun Béla Bécsben van, sőt akadtak egyesek, akik saját üzemükkel látták Budapesten is. A sógorság-konfaság bensőséges kapocs. Kun Béla is erény családi érzésről tett tanúságot. Különösen a proletárdiktatúra idején, mikor a kalocsai öreg parasztokat tulajdon fiukkal akaszttatja fel. Bizonyára sógorát is nagyon szereti. Annyira azonban, pardon, talán mégse, hogy átlépje a magyar határt. A japán ratifikálás kényszeríti a francia szenátust a trianoni béke sürgős elfogadására Páris, június 24. Arra a híred, hogy Japánország a trianoni békét elfogadta, lehetetlenné vált a ratifikálásnak a francia számléiban való elodázása. Ez a körülmény késztette Combont, higy a ratifikálást sürgesse, valamint Freynaud-t, a javaslat szenátusi előadóját ismert indítványának benyújtására. A szenátus külügyi bizottságának elnöke Briand-nal együtt közbenjárt a szenátus elnökségénél, hogy a trianoni béke mielőbb a szenátus napirendjére kerüljön. 1921 július 25. Kun Béla sógorát letartóztatták — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Egyedül az írj Nemzedék irta meg tegnap, hogy Erdős Miklós, annetja huga, Irén, Kur Bélának a felesége, nehivel, Pollner Annával Budapestre jött. Köadták Erdős Miklós lakársát is, mely a Bajnok utca 17. szám alatt van Az Uj Nemzedék cikke nyomán a rendőrség, tegnap este Erdős Miklóst letartóztatta. Kihallgatását a Nádas-csoport végzi. Magyarország megcsonkításán megbotránkoztak a japán parlamentben Kopenhága, június 21. Az Universal Service tokiói távirata szerint a trianoni békeszerződés tárgyalása alkalmával a külügyminiszter helyettese Japán rokonszenvet fejezte ki a sok megpróbáltatást szenvedett Magyarország iránt. Megemlítette, hogy a háború alatt egész Európában Magyarországon bántak legjobban az ellenséges alattvalókkal, viszont egy ország hadifoglyaival sem bántak olyan embertelenül, mint a magyarokkal. Magyarországot a békeszerződés megcsonkította, de elvégre Európa feladata, hogy gondoskodjék a saját berendezkedéséről. Japánország sem a háború előtt, sem most nem titkolta, hogy őszinte rokonszenvet érez Magyarország iránt. „Fiaink, akik az egész világot beutazzák — mondotta végül a külügyminiszter helyettese — most ismét fel fog-,ják keresni Magyarországot.“ Anglia valamennyi büntető intézkedés megszüitelését követen London, június,24. A legfelsőjob tanár valószínűen július 15-én tartja legközelebbi ülésátó Anglia követelni fogja ezen az ülésen afrémdt ország ellen életbeléptésért büntető intézkedések megszüntetését és a vámvonal megszüntetésirr. Bejelenti továbbá azt a követelését, hogy alalnt eleget tett Németország a londoni egyezmény még teljesítetlen követeléseinek, ürítsék ki a szövetségesek Düsseldorffot és Duisburgot. A tanács ezenkívül a felsősziléziai és a keleti kérdésről is fog tárgyalni. Felsősziléziában rövidesen helyreáll a gazdasági élet —Ír Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, június 24. Berlinből jelentik: Boroszlói távirat szerint Höfer tábornoknak a szövetségközi bizottsággal való tárgyalása rövidesen befejeződik. A megállapodás előreláthatóan nem lesz Németország kárára. Ha Hernacki és Höfer tábornokok az egyezséget aláírták , ezt a tizenkettes bizottság is elfogadta, akkor Németország iparvidéke felszabadul és semmi akadálya sem lesz a gazdasági élet helyreállításának. Az általánosan megszervezett német önvédelem megszünteti működését. A parlamenti bizottság már visszaérkezett Oppelnből Berlinbe és jelentést tett.