Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-25 / 138. szám

IV , V­­­C­­.­ Antal Jelentés szerint a Japánok háborúra készülnek Amerika ellen . Az ÚJj Nemzedék tudósítójától Bécs, június 24. Londonból jelentik. A "Daily Express tokiói híradás alsóján beszá­mol arról, hogy a japán kormány rendelettel utasította a tengeri kár ellen biztosító inté­zeteket, hogy a háborús kiookázat fedezetét, tekintettel is, Japán és­'Amerika közötti háború eshetőségeire, tizenkét hónapra emelje­­ fel. Ebből kitűnik, hogy Japánban számol­nak az amerikai háború lehetőségével. Ja­pánországnak jelenleg tizenhat dread­­nought­ja és tizennyolc más nagyobb hadiha­jója van építés alatt. Azt a hírt, hogy az Egyesült Államok flottájuk egy részét japáni vizeken koncentrálták volna, hivatalosan ■megcáfolták. ■ --55 Szombat A moszkvai kormány hadüzenetet küldött Japánországnak "Révai, június 24. A moszkvai kormány kör­tölte az antantállamok kormányaival, hogy hadüzenetet küldött Japánországnak, ám ellenforradalmárokkal együtt megszállta Ke­let Szibéria egyes részeit. A Vladivosztokban alakított ellenforradalmi kormány elnökévé Szem­enov,-ot választották meg. A görögök elhalasztották az újabb támadást Konstantin király nagybeteg — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, június 24. Aténből jelentik: A görög vadvizetőség kénytelen volt elhalasztani az új offenzívát, mert az angol kormány június 15-iki jegyzékében követelte, hogy a görög csapatokat tartsák vissza mindaddig, m­íg Briand és Gar­zon lord nem döntenek a függőben lévő kér-­­­désekről. A Szmirnai jelelntés szerint Konstantin király­­ nagybeteg és lemondott arról, hogy Brusszába­­ utazzék. Legközepebb At­énbe tér vissza. Chamberlain a görögök ellen — Az Új tserfszedék tudósítójától. —­ Bécs, június M. Londonból jelentik: Cham- i bérlőm­ tegnap az alsóházban mondott beszédé­­i­ben kijelentette, hogy abban az esetben, ha a görög kormány nem mutatkozik hajlandónak­­ a kívülről jövő közvetítést elfogadni, a szövet-­­­séges hatalmak magatartása Görögországra nézve feltétlenül kedvezőtlen lesz. Az antant,­­ különösen pedig Anglia, saját kisázsiai érde­­­­keit nem hajlandó feláldozni a görög naciona­­­ tizmusnak. Az izgalom írta: Hornósy. Iván. Krujberék kint laktak a munkástelepen. Az ud­varban egy kis veteményeskert-féléjük volt — egy­két árvácska is nyílott a­ káposzták körül nyáron -- és a kert sarkában egyetlen szederfa állt. Elég szép lombos fa volt s a fa alatt tavasztól őszig szalmaszé­ken feküdt Krujber Pista és nem akart meghalni. Pe­­rlig, már születésénél is csak egy-két napot szántak neki az orvosok s csodák­ csantájára fikszon egy esz­tendőt kihúzott a nagy bajjal. Krujber Pista maga csodálkozott rajta legjobban, hogy még mindig él. Alapjában véve intelligens fia volt, rendesen elvé­gezte a gimnáziumot, nem volt valami kiváló elme, d­e makacs szorgalmával elsőnek küzdötte, fel magát minden osztályban. Szinte érezte, hogy ezzel tudja csak ellensúlyozni szülei néma bánatát, amelyet nyo­morúságos életével okozott nekik. De éppen csak, hogy az érettségiig bírta. A roncs szervezet nem győzte a­ túlfeszített munkát tovább, Krujber Pista még a nagy napon ágybadölt és most már töb­b mint két éve nem tudott felkelni. Szép időben itt sütkérezett a-napon Anyja min­dent a helyébe hozott és azzal telt az ideje, hogy aludt -meg olvasott. Krujber Pista ezalatt a két év alatt egyéniség lett. Kein is igen foglalkozott vele senki. —­ sokat aludt, s az alvás után pihent, eszével verseket olvasott. És gondolkozott. Fiatal fejjel ki­forrott ítélete volt az életről, az emberekről és a be­­tegségéről. Tudta, hogy máris túllépte az elyhez való jogát, ezért csendes megadással várta a­ háláit. Az orvos teljesen tanácstalan volt, csak annyit mon­dott, hogy vigyázzon magára, mert tut emilyen várat­lan izgalom az életébe kerülhet. Pista mosolygott, hogy érhetné őt, a-/, élet egy­szerű fiát-izgalom? Ez még télen volt, — az első melegebb áprilisi napon Pista megint kikerült a napfényre. A kertben , a távoli dombok alján született minden , s a be­teg finom, pókhálószövésű lelke meghullámzott a leghalkabb hangra, a leghalványabb illatra és a leg­csendesebb fuvallatra. A szomszédban Lila nótázott. Jókedvűen tizen­nyolcadik évének tavaszi reménységével. Egyszerre csak észrevette Pistát, abbahagyta a dalolást és át­szólt a kerítésen: — Jónapot, Pista! Ne haragudjék, hogy­ ismeret­lenül szólítom meg, de hallottam, hogy beteg volt, meg akartam kérdezni, hogy van. Elbeszélgettek. Pista akkor vette észre magát, a­mikor már bealkonyodott és kijött érte az apja meg az öccse, hogy besegítsék a szobába. Egész éjjel nem aludt. Az­ első tavaszi lehelet a fejébe lökte a vért, reggelig nem tudta lehunyni a szemét, akkor csend­ben elszenderedett és egészen délutánig aludt egy­folytában. Lassan, fokozatosan ébredt­ fel és alvástól mámoros agyával visszagondolt az álmára, amely virágos volt, illatos volt— valami tündér! szép, ami­lyen! Pista, a filozófus nem tudott elképzelni. Pista szerelm­szkz lett. Attól kezdve’ mindennap elbeszélgettek. Lila jó leány volt, sajnálta a fiút és szívesen beszélgetett vide, mert Pista érdekesen tudta elmesélni a mondani­valóit. A­bbi napról-napra jobban lett, jó étvággyal, evett­­ magához t.pjét, mint­ a boglárka, aminek a nyakáról le­szabadították a követ. Egy egész hónap tette el egy néma boldogságban. Az egyik vasárnap oksé nyár derekán lakodalom volt a környékén. Hall Miau, hallatszott oda a zene: — Csendesen, csak csendesen . . . Hogy a szivem meg ne repedjen .... Pista úszott a boldogságban. A legszebb estét élte át, amelyet, isten embernek, adhat. Fent állt a holdvilág, levél se rebbent. Érezte, hogy valami uj, valami ismeretlen sejtések fogják­­át, •— százszor olva­sott versek zsongtak a fülében s. azt­ vallotta maga­* nak, hogy soha, soha nem értett»'meg őket — csak most, csak ma. És­­félve, remegve vallotta ■ be maga előtt, hogy szerelmes. Félve, remegve, de mindig dia­dalmasabban merte gondolni, hogy ha ő Lilát, az arcát vagy Istenem — a szemét egyszer­­-,megcsókol­hatná —- az életét adná érte. Ezt az. uj. értékes életét. . A kertartón kívül halkan felkacagott valaki.­­A hangra elsápadt Pista és mikor odanézett, egy pilla­nat alatt elájult. Lila állt ott,­­ ismeretlen fiatalember súgott valamit a­ fülébe, egészen közel hajolt az­ arcá­hoz és Lila fel­kacagott. Két napig nem tért magához, lázálomban, élet­­halál között forgolódott. .Mikor összeaszottan először újra kiült az udvarra, már ősz volt Lilával megint ta­lálkozott, de az nem sokat­ segített rajta. A lány aka­ratlanul, sejt­ésszerűen valami lelkiismeretfurdalást érzett, dk­. azért nem tudta, mivel bántotta meg a fiút. Hűvös őszi nap volt, Pista érezte már, hogy másnaptól kezdve nem engedik ki az udvarra. Látta a kimond-’ hatatlan hosszú telet, az egyhangú délutánokat. El­búcsúzott Lilától: — Holnaptól kezdve már nem jöhetek ki, Li­lácska . . . A A lány felnézett rá s mikor meglátta a végtelen szomorúságot a fiú arcán, lesütötte a szemét. . Pista nem bírta tovább: /' - - • — Lilácska. . . . ne haragudjék­­—^Szeretnék va­lamit magától kérdezni — ha nem haragudnék meg... Lila biztatóan nézett rá. Jr — Mondja, Lila, kis Lila, úgy# azt a fiatalembert, mikor én hirtelen.­olyan nagy »Beteg lettem, azelőtt való este . . . ügyije, maga . . . szereti . . . Lila egy pillanat alatt,kijózanodott. Villámgyor­san átcikázott az agyai é­s a lanti, odaszaladt a fiáh­oz, tudta, hogy most neki hazudni kell. — Az a fiú az „unokatestvérem volt, Pista. — Aztán hirtelen hozzátette: — Én csak magát szeretem — és a következő pillanatban ráhajolt Pista szikkadt szájára. A Ha tölt­lt és remegő két csontváz­ karjával át­ölelte a lány nyakát. A következő pillanatban gyolcs­fehéren hajtott le a feje. Az összeszaladók alig tudták szegény leányt a halott görcsös szorításából kiszaba­­­­dítani. A halk szél néhány fakó levelet söpört le a sze­­derfáról. Lila pedig könnyezve állt azon a helyen, ahol utolára találkoztak. Uj Nemzedék Szerbekre és románokra bizzák Konstatinápoly védelmét? — Az Uj Nemzedék tudósítóidtól —­­ Róm­a, június 21. Az Idea Nazionala­ a következő valószínűtlenül hangzó táviratot kapta Párisból: Anglia már csaknem teljesen megegyezett a szerb és a román kormánnyal, hogy anban az esetben, ha Mustafa Kanal fölkelő csapolai Konstantinápolyt veszélyeztetnék, a város védelmét a szerbek és a románok vállalják el. A mmjijarokkal és a bolgá­rokkal nem tárgyaltak eljfra a­­b­logban. Hogy a szerbekkel és a románpollal folyó tárgyalás hogyan végződik, attól függ,­­­hogy Franciaország és Olasz­ország milyen magatartást tanúsít az angolai kor­mánnyal szemben. Az Idea Nazionale táviratának még egy hihetetlen részlete van. Azt mondja ugyanis, hogy az oroszok olyan szerződést kötöttek a törökökkel, amely szerint Románián és Bulgárián keresztül vonulnak föl,­ hogy Konstantinápolyt fel­szabadítsák. PARDON. .. JA SÓGOR. Kun Béla sógora, aki — nomen­esi Omen — Magyarverőn született, Magyar­­országra érkezett és a Rendőrség letartóztatta. Most a zaklatott képzelet már azt rebesgeti, hogy Kun Béla Bécsben van, sőt akadtak egyesek, akik saját üzemükkel látták Buda­pesten is. A sógorság-konfaság bensőséges ka­pocs. Kun Béla is erény családi érzésről tett tanúságot. Különösen a proletárdiktatúra idején, mikor a kalocsai öreg parasztokat tu­lajdon fiukkal akaszttatja fel. Bizonyára só­gorát is nagyon szereti. Annyira azonban, pardon, talán mégse, hogy átlépje a magyar határt. A japán ratifikálás kényszeríti a francia szenátust a trianoni béke sürgős elfogadására Páris, június 24. Arra a híred, hogy Japánország a trianoni békét elfogadta, lehetetlenné vált a rati­fikálásnak a francia számléiban való elodázása. Ez a körülmény késztette Combont, h­i­gy a ratifi­kálást sürgesse, valamint Freynaud-t, a javaslat szenátusi előadóját ismert indítványának benyújtá­sára. A szenátus külügyi bizottságának elnöke Briand-nal együtt közbenjárt a szenátus elnökségé­nél, hogy a trianoni béke mielőbb a szenátus napi­­rendjére kerüljön. 1921 július 25. Kun Béla sógorát letartóztatták — Az Uj Nemzedék t­udósítójától. — Egyedül az írj Ne­mz­ed­ék irta meg tegnap, hogy Erdős Miklós, annetj­a huga, Irén, Kur Bélának a felesége, nehivel, Pollner Annával Budapestre jött. Köadták Erdős Miklós lakár­sát is, mely a Bajnok­ utca 17. szám alatt van Az Uj Nemzedék­ cikke nyomán a rendőrség, tegnap este Erdős Miklóst letartóztatta. Ki­hallgatását a Nádas-csoport végzi. Magyarország megcsonkításán megbotránkoztak a japán parlamentben Kopenhága, június 2­1. Az Universal Service tokiói távirata szerint a trianoni békeszerződés tárgyalása alkalmával a külügyminiszter helyettese­ Japán rokonszenvet fejezte ki a sok megpróbáltatást szen­vedett Magyarország iránt. Megemlítette, hogy a háború alatt egész Európá­ban Magyarországon bántak legjobban az ellensé­ges alattvalókkal, viszont egy ország hadifoglyaival sem bántak olyan embertelenül, mint a magyarok­kal. Magyarországot a békeszerződés megcsonkí­totta, de elvégre Európa feladata, hogy gondoskod­jék a saját berendezkedéséről. Japánország sem­ a háború előtt, sem most nem titkolta, hogy őszinte rokonszenvet érez Magyarország iránt. „Fiaink, akik az egész világot beutazzák — mondotta végül a külügyminiszter helyettese — most ismét fel fog-,­ják keresni Magyarországot.“ Anglia valamennyi büntető intéz­­kedés megszüi­telését követen London, június,24. A legfelsőjob tanár valószínűen július 15-én tartja legközelebbi ülésátó Anglia köve­telni fogja ezen az ülésen afrémdt ország ellen élet­beléptésért büntető intézkedések­ megszüntetését és a vámvonal megszüntetési­­rr. Bejelenti továbbá azt a követelését, hogy alalnt eleget tett Német­ország a londoni egyezmény még teljesítetlen köve­teléseinek, ürítsék ki a szövetségesek Düsseldorffot és Duisburgot. A tanács ezenkívül a felsősziléziai és a keleti kérdésről is fog tárgyalni. Felsősziléziában rövidesen helyreáll a gazdasági élet —­­Ír Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, június 24. Berlinből jelentik: Boroszlói távirat szerint Höfer tábornoknak­ a szövetségközi bizottsággal való tárgyalása rövidesen befejeződik. A megállapodás előreláthatóan nem lesz Német­ország kárára. Ha Hernacki és Höfer tábornokok az egyezséget aláírták , ezt a tizenkettes bizottság is elfogadta, akkor Németország iparvidéke felsza­badul és semmi akadálya sem lesz a gazdasági élet helyreállításának. Az általánosan megszervezett német önvédelem megszünteti működését. A par­lamenti bizottság már visszaérkezett Oppelnből Berlinbe és jelentést tett.

Next