Uj Nemzedék, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-15 / 12. szám
i t «*: ik 2 Vasárnap Uj MemxtBCSék 1922 január 15. Czeglédy Endre: Meg kell még egy motívumot említenem annak indokolására, miért léptem ki a pártból. Néhány nappal ezelőtt itt a Házban két indítványt nyújtottam be. Felkiáltások a baloldalon: És felszavazták! Czeglédy Endre: A legnagyobb sajnálattal kell megállapítanom, hogy ép a földmivelésügyi miniszter az oka annak, hogy ez a két rendkívül fontos indítvány nem került napirendre. Rassay Károly: Természetesen, mert hát nem kell a népnek. Czeglédy Endre: A miniszter úr annyira tárgyilagos volt, hogy ezeket az indítványokat vicceknek nevezte. Remélem, hogy ezt nem rám értette, ha mégis, kikérem magamnak és kijelentem, hogy ezekhez a ■dolgokhoz jobban értek én mint a miniszter úr, hiszen tizenöt évig foglalkoztam velük. Engedjék meg nekem, hogy ujiból kérjem, hogy ezt a két indítványt, amelyet az özvegyek és árvákházhelyeinek kiosztása és a földbirtokreform végrehajtási utasítása tárgyában tettem mégegyszer a kormány lelkére kössem, mert eljön az idő, hogy a rokkantak, hadiárvák fedél nélkül, maradnak és az nagyon keserves óra lesz. (Úgy van!) : — Ez a kérdés szoros kapcsolatban van a termelés kérdésével is. Nem elég rendeletileg kimondani, hogy a vagyonváltságot természetben kell leadni, mert ezzel még az ország termelése nincs biztosítva. Kérem a földművelésügyi miniszter urat hogy ilyen kérdésekben, amelyekhez az országnak eminens érdekei fűződnek, ne csak hivatalnokokat kérdezzen meg, hanem gyakorlati szakembereket is. Itt a tavasz és még nem történt semmi intézkedés. Ezután részletesen foglalkozik az Indemnitással. — Ez a javaslat rendkívül szegényesnek látszik. A 11 paragrafus például a csepeli kikötő építéséhez idegen tőke bevonását tartja szükségesnek. «— Engedje meg a tisztelt nemzetgyűlés, hogy erélyesen tiltakozzam ezen kísérletezés ellen. A kormánynak volt már ilyen ideája, mikor a magyar államvasutakat akarta idegen kézbe juttatni, sőt van ilyen szerződés, amely létre is jött: a francia-román légi szerződés. Ez a szerződés azonban az én véleményem szerint csak megakasztja a magyar légiszerződések kötésének lehetőségét. Czeglédy Endre: A nemzetgyűlésnek meg kell akadályozni, hogy a csepeli kikötő, egész külkereskedelmünk kulcsa, idegen tőke kezére kerüljön. (Helyeslés az ellenzéken.) iránt, ezért az indeomitást nem fogadja el. Mije van Mándy Samunak? A következő felszólaló Mándy Samu. Grieger Miklós: Halljuk az ezerholdas kisgazdát! Mándy Samu: Bocsánatot kérek, ezer holdon felül! (Óriási derültség.) — A nemzetgyűlés nem fordít elég ügyeimet a gazdasági kérdésekre — folytatja Mándy. — Véleményem szerint Czeglédy Endre nem tárgyi, hanem szubjektív okok miatt hagyta el a kisgazdapártot. A pénzügyminiszter expozéját helyesnek tartom. Azonban itt minden pénzügyi zsenialitás kárba vész, mert lehetetlen egy esztendőn belül rendezni ennek a megcsonkított, tönkrement országnak a pénzügyeit. Ezután részletesen fejtegeti, hogy az ingatlan vagyonváltság mennyivel igazságtalanabb a kisgazdákra nézve, mint az ingó tőkével szemben.A beszéd alatt a legitimisták egyenként beszállíngóznak a terembe és a vége felé már valamenynyien berint ülnek, várják Andrássy felszólalását. Hegyeshalma élénken tárgyal Friedrichhel, úgy látszik, a tegnapi interpellációra válaszol a miniszter ,,négyszemközt“, mert a telefonról beszélnek. Mándy beszéde egyhanhangúan folyik, csak ott idéz elő élénkséget, ahol a földreformról azt mondta, hogy lehetetten végrehajtani, mert pénzügyi nehézségei vannak. • Grieger Miklós: Képviselő úr pro domo beszél! Felkiáltások a középen: Persze nagybirtokos! (Nagy zaj.) Az elnök (csenget): A képviselő úrnak joga van pro domót is beszélni. Mándy Samu: Azért sem fogok pro domo beszélni, bár nem vagyok megsértve. Nem szükséges, hogy a tisztelt ellenzék közbekiabáljon. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy nem a kormány az oka ,a földbirtokreform elhalasztásának. (Lapunk zártakor az ülés járt.) Rossz a mezőgazdasági politika * -- A kormány gazdasági politikájának súlyát a mezőgazdasági termelésre kellett volna fektetni. Helyes többtermelési agrárprogram kereskedelmünk és iparunk válságának kérdését is megoldotta volna, távolabbi kihatásával pedig megszüntette volna a munkanélküliség és tisztviselőnyolor problémáját is. Végül a többtermeléssel növekedett volna kivitelünk és így általános pénzügyi helyzetünk is kedvezőbbé vált volna. Jelenleg azonban mezőgazdasági termelésünk hanyatlik, ami természetes is olyan beruházások nélkül való, improduktív gazdasági politika mellett, amilyent a kormány folytat. Nem szívesen foglalkozom politikai kérdéssel, meg kell azonban állapítanom, hogy a kormány órsoafros akciót kezd bizonyos megnyiatkozások ellen. Nem harcot kell hirdetni a kormánynak, hanem az ország gazdasági életét kell fellendíteni. Nincs bizalommal a kormány Hétfőtől kezdve a nemzetgyűlés nyolcórás üléseken tárgyalja a költségvetéi felhatalmazást. Ezt a nagy sietséget ellenzéki körökben elkésettnek tartják, mert hiszen éppen hétfőn lesz egy hónap hijján két esztendős ez a nemzetgyűlés, amelynek legfontosabb feladatául kezdettől fogva az alkotmányjogi törvényjavaslatoknak és ezek között is elsősorban a választói jognak tető alá hozását, jelölték meg. Huszonhárom hónap telt el már a huszonnégy hónapra életrehívott nemzetgyűlés életéből, munkaprogramját tehát látnivalóan úgy osztották be, hogy tulajdonképeni feladatának elvégzésére egy hónapot szántak, az utolsót a huszonnégy közül. És ez annál sajnálnivalóbb, mert akadhatnak — mint ahogy szép számmal akadnak is — pesszimista lelkek, akik a körülményeknek ezt a szerencsétlen összejátszását szándékosnak tartják. — A kormány — hangoztatják az ellenzéken, de már néhányan a kormányzópártokban is — azt célozta a választói jog beterjesztésének halogatásával, hogy törvényjavaslata az idő rövidsége miatt már ne is kerülhessen tető alá. — Nem is szólva a felsőházi és a közigazgatási reformról . . . így azután -- mint azt félhivatalos kommünikékből már olvashatjuk is — nem lesz más hátra, minthogy egyszakaszos törvényjavaslatban kérjen a kormány felhatalmazást az új választás kiírására, természetesen nem a Friedrich-féle rendelet-, hanem — a Wekerle-féle törvény alapján. — Ha pedig az ellenzék még ezt az egyszakaszos törvényjavaslatot is megobstruálja, a kormány kénytelen lesz rendeleti úton választatni . . . — És ezzel —• állapítják meg a pesszimisták a kormány eléri célját. Éppen ezért nem idegenkedik a kormány attól a mozgalomtól sem, amely arra irányul, hogy február 16-án fúl a nemzetgyűlés semmi, körülmények között ne ülésezzen. Ebben az esetben ugyanis annál biztosabban reálérhetünk arra a bizonyos „rendeleti útra“. Andrássy Gyula gróf mai nemzetgyűlési felszólalásában, amelyet politikai körökben nagy érdeklődéssel várnak, értesülésünk szerint ezekre a kérdésekre is kiterjeszkedik. Hangsúlyozni fogja, hogy a kormány egy hónappal a nemzetgyűlés feloszlatása előtt végleg elkésett az új választójogról szóló törvényjavaslat beterjesztésével, mert az új választást csak újraépolt hangulatban, az új választójog tárgyalásával felidézett szenvedélyek lecsillapodása után lehet elrendelni. A kormánynak ez a halogató politikája meg fogja bosszulni, magát. Az el■lenzéki hangulat az egész országban növekedik, úgy hogy 'az új választás a kormány bukásával kell, hogy járjon. A kormány népszerűtlenségét nagyban növelte az a rideg magatartás is, amellyel nemcsak az egész királykérdést, de magának a királynak személyét is kezelte. Bethlen István nem megy el Csontos Imre karcagi beszámolójára Ma egyes sajtóközlemények nyomán az a hír terjedt el, hogy Bethlen István gróf megjelenik Csontos Imre karcagi beszámolóbeszédén, melyet holnapra hirdetnek. Ez a hir nem felel meg a valóságnak. A. mi-' uiszterelnök egy percig sem gondolt arra, hogy megjelenjen a beszámolón. Bethlen István gróf ma..megkezdi tárgyalását a kisgazdapárt vezéreivel, Nagyatádival, Mayerrel és Gaál Gasztonnal. Ismertetni fogja az uj választójogot, azonban Szobákéiul a disszidenseknek a kisgazdapárttal való fúziója is. Ez a tárgyalás a jövő tdtre is elhúzódik, Csontos Imre karcagi beszámolóján ezek a kisgazdapárti politikusok vesznek részt: Nagyatádi Szabó István, Krotlik József, Dömötör Mihály, Könyves Tóth Lajos, Kordos J. István, Lovász János és Benkő Gábor. Itt említjük meg, hogy a Keresztény Nemzeti Párt ma este hat órakor a Wenckheim-palotában értekezletet tart, amelyen Friedrich István ismerte ki a keresztény ellenzék in nonivaniiát „A kormány végleg elkésett az új választójog beterjesztésével“ Andrássy Gyula gróf ma nagy felszólalásra készül a nemzetgyűlésen — Az Uj Nemzedék tudósitójától. — OOOOQOOOOOOQCOOOCOOGOOOCOCXXJOOOOOOOOCOCCOQÍXX/QCCwCCOC' A kormány választójogi javaslata képviselethez juttatja a kisebbséget is Arra a kérdésre, hogy milyen lesz a kormány választójogi törvényjavaslata, kormánykörökből a következő értesítést kaptuk: " A kormány választójogi törvényjavaslata az eddigi választójog mérsékelt szűkítését tartalmazza. A választás községenkénti és titkos lesz és megmarad a kerületenkénti beosztás is, vagyis a lajstromok szavazást mellőzik. — Nem kapnak szavazati jogot az analfabéták, azoknak kivételével, akik a Wekerle-féle törvény alapján választójoggal bírnak. — Szó van arról is, hogy a kisebbségben maradt jelöltekre eső szavazatokat is méltányolni fogják és ezeknek a szavazatoknak arányaiban megfelelő képviselethez juttatják a kisebbséget is. Ezt a kérdést azonban az új választójogi törvényjavaslat részleteiben nem tárgyalja le, hanem nyitva hagyja és módot nyújt arra, hogy erre vonatkozóan a pártok állást foglalhassanak. A kormánynak az a szándéka, hogy ha a nemzetgyűlés február 16-ig ezt a törvényjavaslatot nem tárgyalja le, akkor szükség esetén rövid ideig február 16-án túl is együtt tartja a nemzetgyűlést. Rakovszkyék nem lépnek ki a Kereszténypártból Ma az a hir terjedt el, hogy Rakovszky István és kivei a kormány kereszténypárti tagjainak kívánságán kilépni készülnek a Kereszténypártból. Ezt, az illírt Rabqvgoftygkiizzal cáfolják meg,. Hogy ’ ■ a pártból jmost..már nem lépnek ki, mert fölfogásuk a párt tagjai között mindinkább erősödik. Kitűnő eredménnyel folyik a toborzás A nemzetgyűlés törvényt hozott a magyar kir. honvédségről, amelynek értelmében a magyar hadsereget a trianoni békében meghatározott létszámban, önkéntes jelentkezés alapján kell összetoborozni. E törvényalapján mindjárt január első napjaiban megindult az ország területén a toborzás, mert a törvény azt is kimondja, hogy a toborzott hadsereg első felének, tizenhétezer embernek január 15-ig kell bevonulnia. Értesülésünk szerint a toborzás az egész ország területén igen kedvező eredménnyel halad. Az emberek minden- ahol a legnagyobb lelkesedéssel jelentették be, hogy a toborzott hadseregben szolgálni akarnak. Különösen örvendetes, meglepetést keltett illetékes helyen az az eredmény, amelyet a toborzás Sopron városaiban ért el Sopron és" környéke" is imét megmutatta, hogy Magyarországhoz mennyire erős’ hazafias érzés és Mi-. ..ség köti. • ■....... Különösen egyes vidéki csapattestek' ’ nél volt meglepő a toborzás eredménye. Voltak olyan csapattestek, amelyeknek ’ most szolgáló legénysége egyhangúlag kijelentette, hogy továbbra ,is szolgálni akar a toborzott hadseregben, így el lehetett érni azt, hogy a január 15-re kiszabott kontingens nagyrészt már együtt is van, s végleges számról csak azért nem számolhatunk be, mert az egyes.., járásokból a hivatalos jelentések még nem érkeztek be a honvédelmi minisztériumba. ' ' Értesülésünk szerint a honvédelmi minisztériumban most, javában tárgyalnak, arról, hogy a hadseregnek új rendszerre való áttérésével kapcsolatban a legénység kaszárnyái életében is bizonyos reformokat léptessenek életbe. Kizek a reformok a katonás segitelem és a "feljebb, valók iránti tisztelet megőrzése mellett a legénység életét teszik majd otthonigszallai .