Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
1922 június 23. Új Nemzedék Megválasztották a nemzetgyűlés elnökségét — Az új Nemzedék tudósítójától. — Ma délelőtt 10 órakor még csak igen kevés képviselő tartózkodott a folyosón. Negyed 11 órakor megszólaltak az ülésterembe hivó csengők és a padsorok lassacskán megteltek. Bethlen gróf miniszterelnök elsőnek érkezik meg a kormány tagjai közül, utána foglalja el helyét Daruváry Géza, igazságügyminiszter. A kormány tagjai közül többen nem jelentek meg az ülés kezdetén. Az egységespárti képviselők pontosan eljöttek, számos szociáldemokrata is van a teremben. Az ellenzék sorai meglehetősen gyérek. A nemzetgyűlés mai ülésén utoljára elnököl Apponyi Albert gróf korelnök. Napirenden a tisztikar megválasztása szerepel. Izgalom és meglepetés nem várható, mert a kormánypártnak túlnyomó többsége eleve biztosítja hivatalos jelöltjeinek megválasztását. Elnökké tehát Gaál Gasztont, alelnökké Szcitovszky Bélát és Huszár Károlyt választják meg. A kormánypárt jegyzőjelöltjei Bodó János, Forgács Miklós, Héjj Imre, Perlaky György és Petrovich Elek. A Huszár-párt Bartos Jánost jelölte jegyzőnek, a szociáldemokrata párt Hébert Edét, míg a polgári ellenzéknek jutó jegyzői helyre a demokrata Pakots József pályázik. A nemzetgyűlés háznagya Karafiáth Jenő lesz, akinek javára a nem hivatalos jelölt, Kállay Tamás visszalépett. A Ház tisztikarának megválasztásánál a keresztény ellenzék, továbbá a liberálisok és a szocialisták üres szavazólappal szavaztak. • A keresztény ellenzék körében ugyanis az a felfogás alakult ki, hogy Gaál Gaszton puritán személyét ugyan egyénileg valamennyien megbecsülik, de nem szavazhatnak olyan elnökre, aki tettlegességben vett részt a Ház üléstermében. Az alelnökök választásánál a keresztény ellenzék szintén üres lappal szavaz, ami pedig a jegyzők választását illeti, támogatja a polgári ellenzék jelöltjét. Háznaggyá egyhangúan Kállay Tamást kívánják, szemben Karafiáth Jenővel. A keresztény ellenzék foglalkozott a nemzetgyűlési bizottságokban az ellenzék részére felajánlott bizott- sági tagsági helyekkel s elfogadta a kormánypárt által javasolt arány- 's számot, melynek értelmében nagyobb bizottágokban hét, kisebb bizottságokban három hely jut az ellenzéknek. Ezt az arányszámot a keresztény ellenzék Kassayékkal és a párton- kívüliekkel kontingentálja. A szocialisták részére külön arányszámot ajánlott fel a kormánypárt. A polgári ellenzék ma délelőtt tartja meg , a bizottsági tagsági helyekre szóló C jelöléseket. A holnapi ülésen már Gaál Gaszon elnöklése mellett választják meg a különböző bizottságok tagjait. A kormánypárt jelöltjeinek sorát — s amint ezt Gömbös Gyula magyarázta a nemzetgyűlés folyosóján — egyharmad részben „vezető egyéniségekből“, egyharmad részben kis-, gazda-képviselőkből és egyharmad — részben — szakértőkből állították össze. Az első napirend előtti felszólalás Apponyi Albert gróf, korelnök negyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Nyomban jelenti, hogy Nagy Ernő képviselő napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Nagy Ernő: A nemzetgyűlés keddi ülésén egy közbeszólással kapcsolatban olyan kifejezésre ragadtattam magamat, amely imparlamentáris és ezért megkövetem a tisztelt Házat. — Kaas báró közbeszólása azonban úgy állított be, hogy ha az igaz lenne, akkor nem érdemelném, hogy magyar levegőt szívjak. Szombati interpellációm során kitérek Gulácsy István alispán ellenem indított hajszájára. A korelnök: A keddi incidens olyan zajban történt, hogy nem értettem az elhangzott közbekiáltásokat. Különben kötelességemnek tartottam volna, hogy a provokáció után megállapítsam, hogy a képviselő imparlamentáris kifejezést használt-e. Az ő nyilatkozata után azonban nincs szükség beavatkozásra. " A korelnök ezután jelenti, hogy Teleki Pál gróf és Szentpály István a tegnapi napon nyújtotta be megbízólevelét és azokat az igazoló osztályhoz utasította. Varsányi Gábor képviselő azonban még nem nyújtotta be mandátumát, erre tehát csak a Ház végleges megalakulása után kerülhet a sor. Az első igazoló bizottság egy mandátumot kifogásolt Apponyi Albert gróf felkéri az igazoló osztályok előadóit, tegyék meg jelentéseiket. Szabó Sándor, az első számú igazoló osztály előadója jelenti, hogy az első igazoló osztály a házszabályok nyolcadik szakasza értelmében tegnap Németh Vince korelnök vezetésével megalakult. Elnöknek Nagy Emilt, előadónak Szabó Sándort választotta meg, ötvenhat képviselő mandátumát kifogástalannak találta és azokat az A. jegyzékbe foglalta, Mokcsay Zoltán mandátumát, mint kifogásoltát a B. osztályba sorolta. Herczegh Béla és Kaas Albert báró képviselőket az igazoló állandó bizottságba választotta meg rendes tagokul, Meskó Zoltán és Muszty István képviselőket pedig póttagokul. Rácz János a II. osztály jelentését terjeszti elő. A II. osztály Graeffl Ernő elnöklésével vizsgálta felül a megbízóleveleket és valamennyit kifogástalannak találta, így mind az A) osztályba sorolta. Az osztály az állandó igazoló bizottságba titkos szavazással Czettler Jenőt és Szili Tamást, póttagokként pedig Bartos Andort és Cziráky György grófot választotta meg. , Prónay György báró a II. osztály jelentését terjeszti elő. A III. osztály Fáy Gyulát választotta elnökévé. Bartos János mandátumának felülvizsgálásában Drózdy Győző nem vehetett részt, miután ellenjelöltje volt. Ez az osztály is kifogástalannak találta a megbízóleveleket és ezért mindannyit az A) osztályba sorolta. Az állandó igazoló bizottságba Almássy Lászlót és György Imrét, póttagokként pedig Mikovényi Jenőt és Saly Endrét választották meg. Még egy kifogásolt mandátum Végül Moser Ernő adja elő jelentését a IV. osztály nevében. A IV. , osztályban Platthy György elnökölt Wild József mandátumát a benyújtott kifogás miatt, Szilágyi Lajos, Strausz István dr., Paupera Ferenc és Szentpály Istvván mandátumát pedig kisebb alaki hibák miatt a B. osztályba sorolta, az állandó igazoló bizottságba Pesthy Bélát és Hegymegi Kiss Pált választották meg. A Ház a jelentéseket tudomásul vette. Elnököt választ a Ház ! Apponyi Albert gróf korelnök: (Miután a Ház a jelentéseket tudonásul vette, megállapítom, hogy a I B. listára sorolt hat képviselő úr ideiglenesen gyakorolhatja képviselői jogait. Következik a Ház elnökének a megválasztása. Ehhez a házszabályok értelmében a megválasztott képviselőknek legalább is abszolút többségére van szükség. Szabad szemmel is megállapíthatom, hogy a képvislő urak abszolút többsége jelen van. Ezután Dénes István körjegyző Apponyi felszólítására felolvassa a házszabályoknak az elnökválasztásra vonatkozó rendelkezéseit, majd Apponyi Albert gróf a név szerinti szavazás előtt felfüggesztette az ülést. Péntek Gaál Gasztont 145 szóval ismét a nemzetgyűlés elnökévé választották Háromnegyed tizenegyrakor Apponyi Albert gróf korelnök újítós megnyitja az ülést. Kezdődik a szavazás az elnökválasztásra. Dénes István körjegyző olvassa a névsort, utána Csik József körjegyző pedig a távollévők névsorát olvassa fel, majd a korelnök elrendeli, hogy a jegyzők olvassák meg a szavazólapokat. A jegyzők a nyilt ülés előtt olvassák meg a szavazólapokat és negyed tizenkét óra után Apponyi Albert gróf korelnök kihirdeti a szavazás eredményét. Leadtak öszszesen 185 szavazatot. Nemmel szavaztak negyvenen, Gaál Gasztont tehát 145 szóval a nemzetgyűlés elnökévé választották. Gaál Gaszton nevére a nemzetgyűlés óriási tapsban tör ki. A korelnök ezután az alelnökök választásáig felfüggeszti az ülést. Az alelnökök megválasztása Apponyi Albert gróf fél tizenkét órakor újból megnyitja az ülést, mire megkezdődik a szavazás az alelnökökre. A képviselők névsorát Dréhl Imre olvassa, majd utána Hir György hívja fel szavazásra azokat, akik az első névsorolvasásnál nem jelentkeztek. Miután a szavazatokat összeszámlálták, Apponyi Albert gróf néhány perccel 2 óra után kihirdeti az alelnökválasztás eredményét. Szcitovszky Bélára 135, Huszár Károlyra 108 szavazat esett, 21 szavazólap üres volt, 4 megoszlott különböző jelöltek között. Apponyi Albert gróf a Ház megválasztott alelnökinek Szcitovszky Bélát és Huszár Károlyt nyilvánította. A képviselők élénk éljenzéssel fogadták a választás eredményét. Ezután Apponyi Albert gróf korelnök a háznagy és a jegyzők megválasztásáig felfüggesztette az ülést. Szünet után a nemzetgyűlés megválasztotta a háznagyot és a jegyzőket. Ezután Gaál Gaszton elfoglalta az elnöki széket. Gaál Gaszton elnöki székfoglalóid - Lapunk zártakor jelenti parlamenti tudósítónk, s Gaál Gaszton, az új nemzetgyűlés le megválasztott elnöke, a képviselői zajos eljenzése és tapsa között aba-foglalja az elnöki széket és a következő beszédet mondja: a — Tisztelt Nemzetgyűlés! Mély meghatottsággal jelenek meg itt helyen, hogy az elnöki széket, amelybe az Önök megtisztelő és a gyengéim iránt elnéző bizalma im ? már harmadizben emelt, elfoglaljam . Az első szó e helyen a köszönet és a bála szava legyen úgy a magam mint megválasztott tiszttársaim nevében s az az ígéret, hogy iparkodni fogunk a tisztünkkel járó feladatok- nak férfias kötelességtudással megfelelni. (Éljenzés). — Előre jelzem, nem kívánom az önök türelmét próbára tenni, a nemzetgyűlés idejét hosszabb időre igénybe venni, de egy-két szükséges kijelentés elől — és pedig a legteljesebb összhangban elnöktársaimmal — nem zárkózhatom el. (Halljuk, halljuk!) — Kijelentem mindenekelőtt, hogy a tanácskozást a múlt nemzetgyűlésen módosított és ideiglenesen elfogadott 1908-as házszabályok alkalmazásával fogjuk vezetni mindaddig, amíg a nemzetgyűlés e tekintetben másként nem intézkedik. Kijelentem, hogy a házszabályok alkalmazásával a legliberálisabban kívánunk eljárni. (Élénk helyeslés.) A vélemények lehető legszabadabb megnyilvánulása minden nemzet törvényhozásának kimagasló érdeke. Ez ameddig a házszabályok rendelkezésein belül marad, a törvényalkotó munkát szolgálja s nemcsak hogy korlátozni nem kívánjuk, hanem el vagyunk tökélve, hogy bármely irányból történjék ezzel szemben kísérlet, vagy jelentkezzék türelmetlenség, annak szabadságát pro és kontra a legmesszebbmenőteg megvédelmezni. — E tekintetben nemcsak a házszabályok írott rendelkezéseit kívánjuk tekintetbe venni, hanem hangsúlyozom, hogy kétes vagy eltérő felfogások között az elnöki belátás lesz hivatva dönteni. —érvényesíteni kívánjuk a házszabályok szelleméből folyó vagy a gyakorlat által szentesített minden hagyományt, szóval kötelezőnek ismerjük el magunkra nézve a parlamentáris elvnek magasabb etikai törvényeit akkor is, ha nem is volnának kódexbe foglalva. (Élénk helyeslest. h így kívánjuk legjobban biztosítani a nemzetgyűlés törvényhozói működését, amelynek zavartalanba-íga a nemzet legvitálisabb érdeke, amelyet sem egyesek, sem frakciók vagy pártok játéklabdájává válni nem engedhetünk. (Úgy van!) Itt kell kitérni a házszabályok 258., szakaszának értelmezésére, amely- nek a tartós rendzavarással szem-l ben való rögtöni intézkedéséről ren- delkező részei több ízben is alkották el vita és értelmezés tárgyát. Erre vo-natkozóan férfias nyíltsággal jelen-, tem ki, hogy magam részéről Návay volt elnök úrnak értelmezését osztom és alkalmazom, amennyiben e szakasznak alkalmazása a parlamenti alkotó munka védelmében el-kerülhetetlennek mutatkoznék. De a tanácskozások szorosan vett vezetésén és adminisztratív jogai teljesítésén kívül azok elől a feladatok elől sem zárkózhatunk el, amelyek a parlamenti pártok közötti barátságos érintkezésnek, megértésnek a terén, esetleg felmerülnek, amelyekkel szemben az elnökség közvetítése hagyományos szokásokon alapul. Amennyiben az egyes pártok közreműködésünket óhajtanák, rendelkezésükre állani mindenkor kötelességünknek ismerjük. Általában kijelentem, hogy teljes tudatában vagyunk azoknak a súlyos kötelességeknek, amelyek reánk, a nemzetgyűlés elnökségére várnak. Az ország sivár helyzete, amelyben a háború, a forradalom, a bolsevizmus gazdálkodása és mindezek betetőzéséül ellenségeink kegyetlensége, bosszúvágya és kapzsisága döntötte, óriási erőfeszítéseket és a civilizált nemzetek megszokott és jogos életigényeiről való lemondást kényszerítenek a nemzet minden rétegére. Az ezekből fennálló elkeseredés és bizonytalanság, nálunk is fogékonnyá tette a nemzet bizonyos rétegeit az Isten és nemzettapadó destrukció lelketlen izgatásainak befogadására. Mindezekkel szemben a nemzetfentartó erőknek, a hazafiasan érző társadalmi rétegeknek, a polgári erényekben kimagasló, a szenvedőkkel együttérző, erős szociális érzéstől átitatott minden osztály- és pártönzéstől mentes és a haza és társadalom iránt minden áldozatra kész konstruktív együttműködésre van szükség, amelynek törvényes inkarnációja a nemzet választott képviselőinek gyülekezete, a nemzetgyűlés kell hogy legyen. (Élénk helyeslés).A tudósítás folytatása a 8-ik oldalons