Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

Számba? től és áruban helyezze el. Ezen kiv a gabona a jelenlegi viszonyok k­zött a legfontosabb és legértékeseb árucikk — különösen a városi lakó­ság körében. De a falusiaknak előnyös ez a kölcsön, mert ilyen kö­csönnek megvétele nagy teherre szabadítja meg. Oroszországba ugyanis ma is divik a természetbe való adózás és az oroszországi kö­tekedési viszonyok mellett nagy te­het jelent a gazdára, ha megmeneki attól a tehertől, hogy adógabonájt elképzelhető legrosszabb utakon ts­vol fekvő állomásra legyen kénytele szállítani. A kölcsön tervezete sze­rint a kötelezvény abszolút­ gaboni értéket jelent és a gazdának joga van adóga­bona helyett kölcsönkötvénnyel róni le az állammal szemben fennálló tartozását. Ilyen körülmények között persz­e nagyon kétséges, hogy a szovje honnan fogja adni a kölcsönné megfelelő mennyiségű gabonát, s lehetőnek bizonyul, hogy a keze ügyébe eső, könnyebben elérhet gazdaságok tulajdonosai szintén kötvénnyel fizetik meg gabonaadó­jukat „ Meg kell állapítanunk, hogy gabonakölcsön beállítása­­ telje mértékben megfelel a kapitálist gondolatmenetnek. A kölcsön terve­zője arra számított, hogy a hatvan­ezermilliárd papírpénz visszaözön­lése egyrészt pénzszűkét támasz másrészt megkönnyíti a szovje bankóprésének munkáját, végül - és talán ez a főszempont­­ — meg­menti a szovjet rubelt további elér­téktelenedésétől. Ez az elértéktele­nedés­­ugyanis az utóbbi hónapok­ban katasztrofális méreteket öltött Jellemzőül megemlítjük, hogy a font sterling április elején még csal 3.300.000 rubelt ért. Április végén már 4.100.000 rubelre szökött fel ár­folyama és a május 23-iki kimuta­tásban már 10.600.000 rubellel szere­pel. Ugyanebben a három időpont­ban a dollár állása 700.000—900.000— 2.400.000 rubel volt. Még a lengye­lárka is 150-ről 600-ra emelkedett tehát két hónapon belül 400 száza­lékkal. Meg kell még jegyeznünk hogy ezek a számok az orosz állam­ban­k közzétett árfolyamai, amelyet — érthető okok miatt — lényegesen alacsonyabbak, mint a szabadforga­lomban mutatkozó árfolyamok. Az ennek egy részét azonban az állam át­vállalja. A főváros a százéves évforduló alkalmából Petőfi-emléktáblákat fog állít­tatni, amelyekre 340.000 koronát irá­­nyoztak el. A pénzügyi bizottság ezután a gáz- és az elektromos művek zárószámadását tárgyalta. A gázműveknek 1921. évi forgalma 128 millió korona volt, a tiszta nyereség 650.0000 korona. Az elektro­mos művek múlt évi forgalma 502 millió korona, tiszta jövedelme 11 millió ko­rona volt. Foglalkozott a bizottság még a fővá­rosi tűzoltólegénység illetményének eme­lésével is. A tűzoltólegénység napidíját 15 koronáról 50 koronára emelték s ezen­felül lényegesen emelték az élelmezési pótlékot is. Szóba került még a közkór­házak kötségvetésével kapcsolatban a kórházi orvosok fizetésének a rende­zése is. Huszonöt százalékkal emelték a magánháztartások vizdiját Az ipari vizdij ára marad a régi. — A főváros pénzügyi­ bizottságának mai ülése. — Az új Nemzedék tudósítójától. — A főváros pénzügyi bizottsága Folkus­­házy Lajos alpolgármester elnöklésével ma délelőtt tizenegy órakor tartotta e hónapi rendes ülését, amelynek első­­ és legfontosabb tárgya a vízdíj felemelésé­ről szóló javaslat volt. Sallay tanácsos terjesztette elő a ja­vaslatot. A fővárosi vízművek a feltű­nően emelkedő munkabérek és a víz­szolgáltatásnál felmerülő folytonosan na­gyobbodó kiadások miatt állandóan de­ficittel dolgoznak s ezért az illetékes ügyosztály szerint szükség van a vizdij fölemelésére. A pénzügyi bizottság huszonöt száza­lékos emelést fogadott el, a magánház­tartások vizdija tehát ezentúl két koro­na helyett két korona ötven fillér lesz. Az ipari vízdijat, amelyet nemrégiben nyolc koronában állapítottak meg, ezút­tal nem emelik. A vízdijak fölemelésével kapcsolatban szóvá tették a behajtás ellenőrzésének kérdését is és elhatározták, hogy úgy a vízszolgáltatás ellenőrzését, mint a víz­dij behajtásának ellenőrzését is közpon­tosítják. Ezenkívül elhatározták, hogy a főváros átiratot intéz a belügyminisz­terhez, akit arra kér, másítsa meg azt a kormányrendeletet, mely szerint a vízszolgáltatást a magánháztartások szá­mára este tizenegy órakor meg kell szüntetni. Ugyancsak a ma délelőtti ülésen foglal­kozott a pénzügyi bizottság a Petőfi centennárium alkalmából fölmerülő­ ki­adások fedezésével is. Az előterjesztés szerint az olcsó Petőfi-kiadás­ 3.300.000 koronájába kerül a fővárosnak, az ös­­ ui Nemzedék txxxxxxxxx>oQGacoooo30ooooooccoacaooooooooooooocQooooc< A kormány adótörvényekkel készül a korona további áresésének megakadályozására . Az új Nemzedék tudósítói­tól. Ellenzéki körökben megütközést keltett az a hír, hogy a költségve­tési felhatalmazási törvényjavas­latnak lesz egy szakasza, amely fel­mentést ad a kormánynak a válasz­tójogi rendeletéért. Ezzel kapcsolat­ban az a vélemény alakult ki az el­lenzéken, ha ez a hír megfelel a valóságnak, úgy azonnal megindul a formális választójogi vita, amely nemcsak az elmúlt választá­son történt atrocitásokat kavarn­­ fel, hanem érdemben is foglalkozna a választójogi törvénnyel, mert az ellenzék attól tart, hogy a kormány­nak adott felmentés egyszersmind azt is jelentené, hogy a választójogi rendelet szolgál majd az új vá­lasztójogi törvény alapjául. Az ellenzéki pártok egyébként va­lamennyien arra az álláspontra he­lyezkednek, hogy a választójogi törvényjavas­latért a kormánynak semmi kö­rülmények között sem adnak fel­mentést. A kormány tagjai tegnap rendkí­vüli minisztertanácson határozták el, hogy az ellenzék kívánságait, amelyek a választási atrocitások megtorlására, a főrendiházi tör­vényjavaslat elodázására és új vá­lasztójogi törvény hamaros megal­kotására vonatkoznak,­ nem teljesíti. Az ellenzék vezéreivel azonban Kállay Tibor pénzügyminiszter és Valkó­ Lajos kereskedelemügyi mi­niszter — mint a két legközelebbről érdekelt miniszter — folytatják a tanácskozást abban az irányban, hogy mi módon volna mégis el­kerülhető az ex-lex. Kállay Tibor pénzügyminiszter ebből a célból ma délután 6 órára hívta össze az ellenzék vezéreit, akik azonban a meghívást eddig még nem kapták kézhez. A hathónapos költségvetési felha­talmazásról szóló törvényjavaslat egyébként már elkészült s Kállay Tibor pénzügyminiszter ma vagy holnap terjeszti a Ház elé. Ami a választójogi rendeletért való felmentést illeti, kormánykö­rökben az a vélemény, hogy ezt minden körülmény között meg kell kapnia a kormánynak, de ez a fel­mentés még nem jelenti a választó­­jogi rendeletnek törvényerőre való emelését. Arra azonban nem gondol a kor­mány, hogy az új választójogi tör­vényt ennek a választójogi rende­letnek az alapján alkossák majd meg. Az új választójogi vita a kor­mány véleménye szerint egyébként csak öt év múlva lesz esedékes és ezalatt az ellenzék bármikor felvet­heti a választójogi kérdést. A kor­mány meg van győződve arról, hogy az állami szükségletek kielégí­tését előbbre kell helyezni a kép­viselők kívánságainál. A választási atrocitások megtor­lása a kormány szerint nem az ál­lam érdeke, hanem csupán egyes képviselők fulagánérdeke. A kormány legsürgősebb feladatának most azt tartja, hogy megfelelő adótörvényekkel megakadályoz­za a korona további esését. Ha ezek az adótörvények nem­­emelkedhetnek hamarosan törvény­erőre, akkor a magyar korona az osztrák korona sorsára jut. Minde­nekelőtt a Hegedűs- és Korányi-féle adótörvények megfelelő kiegészíté­sével­ áldozatkész és erőteljes kísérle­tet kell tennünk, valutánk to­vábbi sülyedésének megakadá­lyozására. Ezt nem zürichi manipulációkkal érhetjük el, hanem azzal, hogy meg­szilárdít­juk a külföldnek a konszo­lidációnkba vetett bizalmát. Míg a jóvátételi kérdés fejünk felett lebeg, addig természetesen nem is gondol­hatunk az államháztartás nagy ba­jainak végleges orvoslására. Hiszen még a győztes államok sincsenek abban a helyzetben, hogy teljesen kigyógyuljanak a háborús gazdál­kodás betegségeiből. Itt tehát csak arról­ lehet szó, hogy pénzünk to­vábbi értékcsökkenését meggátol­juk. Ez a polgárságnak is legna­gyobb és legsürgősebb érdeke. A pénzügyminiszter még ma beterjeszti­ az indemnitási törvényjavaslatot Kállay Tibor pénzügyminiszter közölte lapunk munkatársával, hogy a költségvetési felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot a mai ülé­sen a Ház elé terjeszti. Ma délben ül össze a kormány­párt vitarendező bizottsága is és Almássy László elnöklete mellett a költsévetési vita szónokainak sor­rendjét megállapítja. A szociáldemokrata párt a mai ülé­sen készült előterjeszteni deklaráció­ját, amelyben részletezi a várt par­lamenti programját. E deklaráció előterjesztésére azonban a mai ülé­sen nem lesz alkalmuk, úgy hap­­orra csak holnap vagy hétfőn kerül­het a sor. Mit tartalmaz az indemnitási javaslat? Az indemnitási törvényjavaslat 33 szakaszból áll. A törvényjavaslat az 1922—23. költségvetési év első hat hónapjában fizetendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról sezól. A­ hatodik szakasz értelmében jóváhagyták a kormánynak ama renucientit, amelyen alapján a nem­zetgyűlés összeül. A 7. szakasz a háború esetére szóló kivételes ha­talom megszűnéséről intézkedik, a kormányt azonban felhatalmazza, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezések közül azo­kat amelyeket még nem helyezett hatályon kívül, a közszabadságok­nak, valamint a gazdasági élet tel­jes szabadságának visszaállítására irányuló átmeneti időtartam alatt ideiglenesen hatályban tarthassa és a szükséghez képest módosíthassa vagy kiegészíthesse. A kormány kö­teles azokat a rendelkezéseket, ame­lyek­­ fenntartásának szüksége idő­közben megszűnik, azonnal hatályon kívül helyezni. A szakasz alapján kibocsátott minden rendeletről jelen­tést kell tenni a nemzetgyűlésnek. A 9. szakasz értelmében az állam­segélyt élvező községi, hitfelekezeti, társulati és egyesületi tanári, tanítói és óvónői rendszeresített állásuk után adott államsegélyek felülvizsgá­lására, illetve megszüntetésére meg­állapított határidő azokra az­ ese­tekre nézve, amelyekho.u az eljár­ás.­t július 30-ig nem bonyolíthatták, hv december 31-ig meghosszabíttatták. A 10. szakasz a következőkről ren­­­delkezik: Azokra a tisztviselőkre­ és egyéb alkalmazottakra, akik olyan­ nyugdíjintézet, alap, vagy pénztár­ kötelékébe tartoznak, amelyeknek székhelye a Magyarországtól elsza­kított területen van, azokat a jog­szabályokat kell alkalmazni, ame­­lyek az illető nyugdíj (nyugbér) intézetek, alapok vagy pénz­tárakra nézve 1918 október 31-én hatályban állottak. A 14. szakasz az őrlési-­és forgalmi adóról szól és kijelenti, hogy a tör­vényhozás további intézkedéséig az erről szóló rendelkezések érvényben maradnak. A benyújtott indemni­­tásban ugyanis még nincs nyomás annak, hogy a kormány az őrlési­ adót megszünteti. A 18. szakasz felhatalmazza a­ pénzügyminisztert, hogy az építke­­zés előmozdítása érdekében, a ma­­gyar pénzügyi szindikátus által a jelen törvény értelmében alapítandó szövetkezet jelzálogkölcsöneit ki­bocsássa. A 28. szakasz arról intézkedik, hogy a közös hadsereg és a magyar királyi honvédség tagjainak katonai állományból­ származó hadirokkan­­takra vonatkozó rendelkezéseit ha­tályon kívül helyezi. • A" törvényjavaslathoz terjedelmes indokolást mellékelt a pénzügymi­niszter. 1 PARDON!... „JICHIHY-KÜTZ­AE.- Ess­za, Adolf című elvtárs, szovjetvirággal gomblyukában, bement a munkás­­biztositóba s ott népszavai zsargon­ban gorombáskodni kezdett. Ho­gyan is viselné el egy Adolf, hogy ne ő legyen az ur a keresztény, munkások házában? A tisztviselőt, aki a gorombáskodót az utcán két-n­apre vonta, majd meglincselték a teleki-téri ismeretlen vallású ma­, gyár állampolgárok. Nono, nem az izomerejükkel, hanem a nyelvükkel s mi több, azokkal a revolverekkel, amelyek valószínűleg még a szovjet fegyverelkobzásaiból kerülhettek oda. Az ismeretlen vallásu Teleki­­téri magyar állampolgárok keblési­vol kitört­­az őszinte keserűség s egyszerűen Horthy-kutyáknak ne­vezték, a magyarokat. Pardon, a Teleki-tér­ pillanatfelvétele-e ez, avagy azé a Magyarországé, amely­nek ismét a Teleki-tér lett a szell­lemi központja? _­­ .­­■-. MÉG MINDIG NINCS CAFO-, LAT? Ki adta Kun Béla kezére az országot? Ki hozta be az oláhokat­ Budapestre? Hány szereplő kommu­nista van a mai „szociáldemokrata" képviselők között? Honnan vettéki azt a 40 vagy 80 milliót, amivel a­ választásaikat megcsinálták? Csi­, cserintől kapták-e, vagy Benestől, vagy pesti bankároktól? Miért tá­mogatja az „antikapitalista" társa­ság a gazdag zsidók ügyeit? Ezekre a kérdésekre sürgetjük a választ immár nem tudjuk hányadszor. A Népszava három napig gorombás-­­kodott, de nem felelt és nem cáfolt. Tegnap ismét fejére húztuk a vizes­­lepedőt. Ma aztán nemcsak nem cá­fol, de egyelőre még csak goromba­sággal sem felel. Pardon: ez a leg­okosabb felelet, amit adhat. , A GETTÓ KEGYELMESE. Az Az Újság feltűnően udvarol a szo­cialistáknak. Lelke rajta, holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Boldogan újságolja róluk, hogy míg, Gaál Gaszton a királyi parentéilla, a szocialista képviselők a folyosón maradtak és cigarettáztak.­­ Még jobban udvarol azonban Vázsonyi Vilmosnak, az ő „kegyelmes urá­nak“. Mint a szellemesség csimbo­­rasszóját idézi a kegyelmes urnák válaszát a kérdésre, mit tart az új nemzetgyűlésről. „S­zabászati szem­pontból sokkal jobb, mint a régi, — volt a kegyelmesen megadott vá­lasz — és feltétlenül óriási előnye, hogy sokkal jobb nők fognak járni a karzatokra.“ Pardon, mi ebben a félkegyelmes szellemeskedésben benne látjuk annak a körnek egész ízlését, morálját és hazafias komoly­ságát, amelyből a Vázsonyi-féle ke­gyelmesek jönnek­-

Next