Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-08 / 128. szám
* Csütörtök Uj Nemzedék 1922 Junioa * NAPIHÍREK m* Kilónként négy korona! Kilónként harmincöt korona és így tovább ! Már nem tiltakozunk az ellen, hogy guatom,koj tényezők mindenáron súly- és áremelési bajnokságra törekszenek. Ilyenkor tavasszal általában elfogja az embert ,valami könnyebb lefolyású sportláz. Némelyek úszógyakorlatokat tartanak a Szüntelenül tartó olcsósághullámban, mások ugrógyakorlatokat dühükben és elkeseredésükben s végül is hosszas tréining után nem egyszer földönfutó gyakorlat lesz a vége ennek az egész keserves sportnak, amelyet budapesti életnek tarnak. Meg kell állapítanunk, hogy a ánt az elmúltakhoz viszonyítva már egészen békebeli lefolyásnak és jellegűek . . . Kilónként 4 korona. Ennyivel drágult a kenyér. „Hát inntánt1 — mondja rá könnyelműen az ember — négy korona kilónként, az maternázsánként 400 korona, de eszik meg egyszerre egy mázsa kenyeret? Senki. Hadd emeljék! Ennyivel igazán felemelhetik“ . . . És oda se neki. Nem "emelkedett az ára ugrásszerűen, nincs az áremelésben semmi nyilvánvalóan cinikus sportszerűség, hát észre sem vesszük. Ma reggel a pékboltokban nem voltak mérgesek az emberek. Mikor a kenyér áránál biztatták őket, hogy no csak azt a pár koronát s ka többletet még, hát inkább csak mosolyogtak: j/ — Ejnye, hogy a ... — mondták de frasen. i — No ne csak, a gazosok! — álmélkodtak kedvesen, de meg se haragudtak még tréfából se. . . Leszúrták a baksist és odébbálltak. Mentek, mendegéltek a füzeresig. •— Egy kiló cukrot kérnék — mondták Serösen. ■— Holnap már lesz — felelt a boltos ,kedvesen és ekkor, sajnos, egy kissé már összébbvonultak a szemöldökök. A tapasztalt vevő megkérdezte: — Mennyivel, Fleischmann űrt . . . Sokkal, ugy-et A kereskedő megvetőn méltatlankodott ;— Ugyan micsoda beszéd ez! Sokkal) £.»■* Harmincöt korona az egész, kár beszélni róla. A tapasztalt vevő ekkor áthajlik a pulton és odasugja: 1 — Talán éledhetném a holnapi egy kilót . . . Harmincöt, igazán kár minden (Szóért . . . Igaz is. Kilónként 35, az tiz kilónként 150, de ki az ördög eszik meg egyszerre tiz kiló cukrot? És ki fizeti a tapasztalt vevő a mai cukor holnapi árát és nincs semmi baj. Csak otthon van baj. Amikor a napi kiadást összeszámlálják, akkor nagy baj van. A napi kiadás megkétszereződött... De hogyan? Hát éppen igy, hogy kilónként 4 korona, kilónként 35 korona és így tovább . . . Amiért pillanatnyilag meg sem lehet haragudni, csak a végső summázásnál. A sportjellegűen űzött áremelkedésekben valóban nincs már cinikus ugrásszerűség, de van — ami ennél százszor veszedelmesebb — alattomos csúszásszerűség. K.1— (Az osztrák pénzügyminiszter kölcsön nélkül akarja rendezni az osztrák államháztartást.) Bécsből jelenti tudósítónk: Az osztrák lapok felszólítják a kormányt és a parlamentet, hogy tegyenek minden lehetőt az állam végleges tönkretartásának elkerülésére. A szükségleti sikkek árának ugrásszerű emelkedése a lakosság életszintjét, elviselhetetlenné teszi, mert a jövedelmek nem tarthatnak képést az árakkal. Az új osztrák pénzügyminiszter, Segur Ágost a Neue Freie Pressében kijelentette, hogy megkísérli az államháztartásnak esetleg kölcsön nélkül való rendbehozatalát és a tarthatalan helyzet szanálásának első feltételét a bankóprés megállításában látja. (Már a Központi Sajtóvállalat részvényei is fájnak!) A csornai kerület keresztény ellenzéki képviselője, Grieger Miklós Beledről táviratilag arról értesít bennünket, hogy a beledi csendőrőrsparancsnok szuronyok között kísértette végig Beled utcáin Lászlófalvy Dávidnét, a Központi Sajtóvállalat megbízottját, mert a vállalat részvényeit szétosztotta a részvényesek között. A csendőrőrsparancsnok ezt a tényt felekezeti izgatásnak minősítette. Eljárása — a távirat szerint — óriási elkeseredést keltett a község lakossága körében. Ehhez az elég beszédes távirathoz nincs sok mondanivalónk. A Központi Sajtóvállalat részvényei a múlt ősszel készültek el s azokat most osztják szét a tulajdonosoknak. Minden józanul, és elfogulatlanul gondolkodó ember előtt világos, hogy amikor a Központi Sajtóvállalat megbízottja egy községben — még ha az történetesen ellenzéki képviselőre is szavazott — szét akarja osztani a részvényeseknek a részvényeket, felekezeti különbség nélkül, vagyis a tulajdonosokat jogos tulajdonukhoz akarja juttatni, ebben semmi olyan nincs, amiért a csendőrörsparancsnokságnak az illetőt szuronyok közt kellene végigkísértetni az utcán felekezeti izgatás címén. Nem értenék az egész esetet, ha nem látnánk politikát mögötte. A vidéki hatóságok a választások során úgy is különös előzékenységgel állottak a kormány szolgálatába és kellemetlenkedtek minden lehető módon az ellenzéki jelölteknek. Ez a túlságos nagy előzékenység, úgy látszik, annyira visszafojthatatlan, hogy az ellenzéki kerületben, különösen ha azt Grieger Miklós képviseli, még a választások után is jónak látják kellemetlenkedni azoknak a lapoknak, amelyek tűrhetetlenül és megingathatatlanul kitartottak a választás alatt is elveik mellett. Kérdezzük tehát tisztelettel a belügyminisztert, akinek kötelessége őrködni a társadalmi és felekezeti béke megóvásán s akinek fennhatósága alá tartoznak a túlbuzgó vidéki hatóságok is, hogy: „ 1. Miért kellett a Központi Sajtóvállalat részvényeit szétosztó asszonyt szuronyok kell végigkisértetni a községen! 2. Vájjon ez az eljárás nem felekezeti izgatás-e? 3. Az illetékes csendőrőrsparancsnokot ezért az eljárásért felelősségre vonják-e. Reméljük, hogy ezekre a kérdésekre választ kapunk! — (Nagy razzia a budai hegyekben.) A rendőrség nyaranta többször nagy razziát szokott tartani a budai hegyekben. A detektívek a razzia alkalmával megszállják a hegyeket és aas erdőket átkutatnak minden zeget-zugot, mert régi tapasztalat az, hogy az iyen razziák alkalmával számos rovott multú, foglalkozásnélküli egyén kerül a rendőrség kezére. Az idén az első nyári razziát ma hajnalban kezdték meg Angyal László detektívfőfelügyelő vezetésével. Százhúsz detektív ment ki a főkapitányságról és már virradatkor megszállta a budai hegyeket. A razzia a délelőtt folyamán még tart, a detektívek eddig még nem tértek vissza a főkapitányságra, ahol bizonyosra veszik, hogy kutatásuk nem lesz sikertelen. (Ma tárgyalják a Hitelbank milliós csalójának bűnpörét.) Schaeffer Győr°y bankhivatalnok a Belvárosi Takarékpénztárnál volt tisztviselő. Jövedelméből nem tudott megélni, elhatározta tehát, hogy nagyszabású valutaüzletbe kezd. ■ ' Atcujijar Általános Hitelbank nevében több svájci pénzintézetnek sürgönyt adott fel azzal az utasítással, hogy adjanak el ötvenmillió magyar koronát és vegyenek érte 110 millió osztrák koronát remélte, hogy erre a manipulációra Zürichben esni fog a magyar korona és emelkedik az osztrák korona, miután pedig neki olcsón vásárolt osztrák koronái vannak, nyerhet az üzleten. A svájci cégek a táviratot megkapták. Egynek a kivételével azonban egyik sem járt el az utasítás értelmében, mert a bank nevében feladott megbízást nagyon gyanúsnak találták és rögtön visszatáviratoztak a Hitelbankhoz. Budapestről természetesen csakhamar megjött a válasz, hogy valaki visszaélt a bank nevében. Schaeffer táviratának csupán a zürichi Volksbank ugrott be és vett is a Hitelbank részére 16 millió osztrák koronát. Miután a vétellel a Hitelbank jelentékeny kárt szenvedett, följelentésére Schaeffer György ellen csalás címén indították meg az eljárást. Az ügyet ma tárgyalják a büntetőtörvényszéken. (A Bólyai-főreáliskola ötvenéves jubileuma.) Iskoláink most egymás után ünnepüik alapításuknak ötvenéves évfordulóját. Ez a sok félszázados jubileum arra a nagyszerű kultúrharcra mutat viszsza, amely az abszolutizmus után indult meg Magyarországon , amelyben a Magyarországot az európai fejlődésről lemarasztaló minden szándék megbukott. Nem egy európai tekintélyű intézetünk keletkezett abban az időben, a múlt század második felében s vált azóta állandó bizonyságává a magyarság életerejének. Ellenségeink is éppen ezekkel a védőbástyákkal, iskoláinkkal vívják a legelkeseredettebb harcot a megszállott területeken. A jubiláló intézetek közé tartozik most az ,V. kerületi Markó utcai Bólyaifőreáliskola is. Három napon át tartó magas színvonalú ünnepséggel fog megemlékezni alapításának ötvenéves évfordulójáról. Június 10-én d. u. fél 4 órakor az intézeti „Ifjúsági Sportköre“ a MAFC pályáján atlétikai versenyt rendez. Vasárnap d. e. 9 órakor istentisztelet lesz a különböző vallásfelekezetek templomaiban. A volt és mostani római katolikus tanulók az intézet dísztermében hallgatnak szentmisét, amelyet Artner Edgar dr. hittanár mond. Ugyanaznap délelőtt 11 órakor az iskola tornacsarnokában tartandó ünnepségen Lévay Ede dr., az Intézet igazgatója, Lenkei Henrik tanár és Rados Gusztáv dr. műegyetemi tanár, az iskola volt növendéke mondanak ünnepi beszédeket. Június 12-én, hétfőn este fél 8 órakor jótékonycélú hangverseny lesz a Zeneakadémián, ahol az intézet volt növendékei közül Karinthy Frigyes író, Koller Alfréd hegedűművész, Ugornyay-Robitsek Gyula zongoraművész és rajtuk kívül Nagy Izabella az Operaház és Váradi Aranka a Nemzeti Színház tagjai is fellépnek. (Kártérítést az 1916. évi román vasúti szerencsétlenség sebesültjeinek.) Érdekes ügy került a napokban a gálári fellebbviteli bíróság elé. Oncescu román állampolgár kártérítési pert indított a román államvasut igazgatósága ellen, mert az emlékezetes 1916. évi nagy vasúti szerencsétlenség alkalmával megsebesült. Negyvenezer lejt követel kárpótlásul Oncescu. Az államvasut ügyvédei a kereset elutasítását kérték, mert a szerencsétlenség háborús baleset, amelyet a vonal orosz és román katonákkal való túlterhelése okozott és így a panaszos legfeljebb a hadügyminisztériumtól követelhet rokkantnyugdíjat. A bíróság ezzel szemben helyt adott Oncescu követelésének és megállapította, hogy a baleset alkalmából kárt szenvedett emberek polgári per útján érvényesíthetik igényüket. A román államvasútra ez a határozat annál kellemetlenebb, mert a szóbanforgó szerencsétlenség alkalmából ezer halottat és néhány ezer sebesültet számláltak össze, az utóbbiak pedig valószínűen okulnak Oncescu esetén és szintén beperelik kártérítésért az államvasutak A nemzetközi bankárbizottság német jóvátétel csökkentését ajánlja ►-„ Az új Nemzedék tudósítójától. — sem fogja kizárni annak a lehetőségét, hogy a kérdést későbbi időben tanulmányozzák. Stinnes fél a rosszfeltételű kölcsöntől Berlin, június 7. Stinnes nyilatkozata szerint Németország legfeljebb rövidlejáratú kölcsönt vehet fel, amely lehetővé teszi a lélekzetvételt. A márka stabilizálásának, összhangban kell állania Németország gazdasági helyzetével, mert Németország nem bírja ki a bérleszállítási bonyodalmakat. A kölcsön kérdésének hibás elintézése nagyobb nyomorba döntheti Németországot, mint amelyben most van. Poincaré nem enged a jóvátételből Pária, június 7. A Chicago Tribune értesülése szerint Poincaré Dubais közvetítése útján kijelentette a jóvátételi bizottságnak, hogy a jóvátételi összeg leszállításába Franciaország nem fog beleegyezni. Páris, június 7. A nemzetközi kölcsönbizottság előterjesztett kérdéseire ma várják a jóvátételi bizottság válaszát. A Petit Párisien ezzel kapcsolatban a következőket írja: Abban az esetben, ha a jóvátételi bizottság válasza úgy szólna, hogy a német adósság 132 milliárd aranymárkában megállapított összege nem végleges, a bankárbizottság jelentésében ki fogja fejteni, hogy milyen magasan kellene megállapítani a német adósságnak, valamint az adósság folyósításához szükséges kölcsönnek összegét. Ebben az esetben olyan javaslatot fog előterjeszteni, amely egyrészt gyakorlati lesz, másrészt a kérdést teljesen megoldja. Ez a megoldás azonban a szövetségesek követelésének csökkentésén fog alapulni. Valószínű, hogy a jóvátételi bizottság arra fogja kérni a kölcsönbizottságot, hogy ne foglalkozzék a német adósság egész összegével. Ebben az esetben a bankárbizottság — noha igyekezni fog megállapítani egy kölcsön kibocsátásának általános feltételeit — valószínűleg tartózkodni fog a probléma gyakorlati megoldásától és inkább elméleti megoldási kísérletet fog kifejteni. Ez természetesen semmiesetre ooooocmxxmmxxxsoooooooxoooooooooooooooooooooooo °®£5aooöööü^ööCOOöC>öü5íOOOOOCOOeX30Qe5e30fvvxT'fTx rAVA&AR CSARNOK-MA1-ÁRAJ - Zsír 200—208 „ Pörkölt 100K Zsirszalorta 180—188 „ Élő ponty 160—220 ■ Sá] Rostélyos 200—208 160—200 „ Vaj Tojás 403—420 7—8»* Kelsál 160—200 Tejfel 100«» Tarja 160-200 „ Juhsajt 180 Hátszín 160-200 „ Új burgonya 40„ Szegye 92—160 .. Régi burgonya 10 Gulyás 92-160 „ Vöröshagyma 64 Sertéscomb 180—188 „ Fiatalhagyma 3—*4 Lapocka 180-188 Retek3 Tarja 192—200 „ Saláta 2—3 Karai 220 „ Zöldborsó 34 Oldalas 150 .. Kalarábé (uj) 10—15 Kocsonyahús 52 K Cseresznye 50—60 Borjú eleje 100 Alma 80 Vésés 160 „ Egres 64 Lanocka 10"