Uj Nemzedék, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-08 / 128. szám

* Csütörtök Uj Nemzedék 1922 Junioa * NAPIHÍREK m* Kilónként négy korona! Kilónként harmincöt korona és így tovább ! Már nem tiltakozunk az ellen, hogy guatom,koj­ tényezők mindenáron súly- és áremelési bajnokságra törekszenek. Ilyen­kor tavasszal általában elfogja az embert ,valami könnyebb lefolyású sportláz. Né­­melyek úszógyakorlatokat tartanak a Szüntelenül tartó olcsóság­­hullámban, mások ugrógyakorlatokat dühükben és elkeseredésükben s végül is hosszas tré­ining után nem egyszer földönfutó gya­korlat lesz a vége ennek az egész keser­­­ves sportnak, amelyet budapesti életnek tarnak. Meg kell állapítanunk, hogy a ánt az elmúltakhoz vi­szonyítva már egészen békebeli lefolyá­snak és jellegűek . . . Kilónként 4 ko­rona. Ennyivel drágult a kenyér. „Hát inntánt1 — mondja rá könnyelműen az ember — négy korona kilónként, az ma­­ternázsánként 400 korona, de­­ eszik meg egyszerre egy mázsa kenyeret? Senki. Hadd emeljék! Ennyivel igazán felemelhetik“ . . . És oda se neki. Nem "emelkedett az ára ugrásszerűen, nincs az áremelésben semmi nyilvánvalóan cinikus sportszerűség, hát észre sem vesszük. Ma reggel a pékboltokban nem voltak mér­gesek az emberek. Mikor a kenyér árá­nál biztatták őket, hogy no csak azt a pár koronát s ka többletet még, hát inkább csak mosolyogtak: j/ — Ejnye, hogy a ... — mondták de­ frasen. i — No ne csak, a gazosok! — álmélkod­­tak kedvesen, de meg se haragudtak még tréfából se. . . Leszúrták a baksist és odébbálltak. Mentek, mendegéltek a fü­­zeresig.­­­ •— Egy kiló cukrot kérnék — mondták Serösen.­­ ■— Holnap már lesz — felelt a boltos ,kedvesen és ekkor, sajnos, egy kissé már összébbvonultak a szemöldökök. A ta­pasztalt vevő megkérdezte: — Mennyivel, Fleischmann űrt . . . Sokkal, ugy-et A kereskedő megvetőn méltatlankodott­­ ;— Ugyan micsoda beszéd ez! Sokkal) £.»■* Harmincöt korona az egész, kár be­szélni róla.­­ A tapasztalt vevő ekkor áthajlik a pulton és odasugja: 1 — Talán éledhetném a holnapi egy ki­lót . . . Harmincöt, igazán kár minden (Szóért . . .­­ Igaz is. Kilónként 35, az tiz kilónként 150, de ki az ördög eszik meg egyszerre tiz kiló cukrot? És ki fizeti a tapasztalt vevő a mai cukor holnapi árát és nincs semmi baj.­­ Csak otthon van baj. Amikor a napi ki­adást összeszámlálják, akkor nagy baj van. A napi kiadás megkétszereződött... De hogyan? Hát éppen igy, hogy kilón­ként 4 korona, kilónként 35 korona és így tovább . . . Amiért pillanatnyilag meg sem lehet haragudni, csak a végső summázásnál. A sportjellegűen űzött ár­emelkedésekben valóban nincs már cini­kus ugrásszerűség, de van — ami ennél százszor veszedelmesebb — alattomos csúszásszerűség. K­.1— (Az osztrák pénzügy­miniszter kölcsön nélkül akarja rendezni az osztrák államháztartást.) Bécsből jelenti tudósítónk: Az osztrák la­pok felszólítják a kormányt és a parlamentet, hogy tegyenek minden lehetőt az állam végleges tönkret­ar­tásának elkerülésére. A szükségleti sikkek árának ugrásszerű emelke­dése a lakosság életszintjét, elvisel­hetetlenné teszi, mert a jövedelmek nem tarthatnak képést az árakkal. Az új osztrák pénzügyminiszter, Segur Ágost a Neue Freie Pressé­ben kijelentette, hogy megkísérli az államháztartásnak esetleg kölcsön nélkül való rendbehozatalát és a tarthatalan helyzet szanálásának első feltételét a bankóprés megállí­tásában látja.­­ (Már a Központi Sajtóvállalat részvényei is fájnak!) A csornai kerület keresztény ellenzéki képvi­selője, Grieger Miklós Beledről táv­iratilag arról értesít bennünket, hogy a beledi csendőrőrsparancsnok szuronyok között kísértette végig Beled utcáin Lászlófalvy Dávidnét, a Központi Sajtóvállalat megbízott­ját, mert a vállalat részvényeit szét­osztotta a részvényesek között. A csendőrőrsparancsnok ezt a tényt felekezeti izgatásnak minősítette. Eljárása — a távirat szerint — óriási elkeseredést keltett a község lakossága körében. Ehhez az elég beszédes távirathoz nincs sok mondanivalónk. A Köz­ponti Sajtóvállalat részvényei a múlt ősszel készültek el s azokat most osztják szét a tulajdonosok­nak. Minden józanul, és elfogulatla­nul­ gondolkodó ember előtt világos, hogy amikor a Központi Sajtóvál­lalat megbízottja egy községben — még ha az történetesen ellenzéki képviselőre is szavazott — szét akarja osztani a részvényeseknek a részvényeket, felekezeti különbség nélkül, vagyis a tulajdonosokat jo­gos tulajdonukhoz akarja juttatni, ebben semmi olyan nincs, amiért a csendőrörsparancsnokságnak az ille­tőt szuronyok közt kellene végigkísér­­tetni az utcán felekezeti izgatás címén. Nem értenék az egész esetet, ha nem látnánk politikát mögötte. A vidéki hatóságok a választások so­rán úgy is különös előzékenységgel állottak a kormány szolgálatába és kellemetlenkedtek minden lehető módon az ellenzéki jelölteknek. Ez a túlságos nagy előzékenység, úgy látszik, annyira visszafojtha­­tatlan, hogy az ellenzéki kerületben, különösen ha azt Grieger Miklós képviseli, még a választások után is jónak látják kellemetlenkedni azok­nak a lapoknak, amelyek tűrhetetle­nül és megingathatatlanul kitartot­tak a választás alatt is elveik mel­lett. Kérdezzük tehát tisztelettel a bel­ügyminisztert, akinek kötelessége őrködni a társadalmi és felekezeti béke megóvásán s akinek fennható­sága alá tartoznak a túlbuzgó vi­déki hatóságok is, hogy:­ „ 1. Miért kellett a Központi Saj­tóvállalat részvényeit szétosztó asszonyt szuronyok kell végigki­­sértetni a községen!­ 2. Vájjon ez az eljárás nem fele­kezeti izgatás-e? 3. Az illetékes csendőrőrspa­­rancsnokot ezért az eljárásért fe­lelősségre vonják-e. Reméljük, hogy ezekre a kérdé­sekre választ kapunk! — (Nagy razzia a budai hegyekben.) A rendőrség nyaranta többször nagy razziát szokott tartani a budai hegyek­ben. A detektívek a razzia alkalmával megszállják a hegyeket és aas erdőket átkutatnak minden zeget-zugot, mert régi tapasztalat az, hogy az iyen razziák alkalmával számos rovott multú, foglal­kozásnélküli egyén kerül a rendőrség ke­zére. Az idén az első nyári razziát ma hajnalban kezdték meg Angyal László detektívfőfelügyelő vezetésével. Százhúsz detektív ment ki a főkapitányságról és már virradatkor megszállta a budai he­gyeket. A razzia a délelőtt folyamán még­ tart, a detektívek eddig még nem tértek vissza a főkapitányságra, ahol bi­zonyosra veszik, hogy kutatásuk nem lesz sikertelen.­­ (Ma tárgyalják a Hitelbank milliós csalójának bű­npörét.) Schaeffer Győr°y bankhivatalnok a Belvárosi Takarék­pénztárnál volt tisztviselő. Jövedelméből nem tudott megélni, elhatározta tehát, hogy nagyszabású valutaüzletbe kezd. ■ ' Atcujijar Általános Hitelbank nevében több svájci pénzintézetnek sürgönyt adott fel azzal az utasítással, hogy ad­janak el ötvenmillió magyar koronát és vegyenek érte 110 millió osztrák koro­­nát­ remélte, hogy erre a manipulá­cióra Zürichben esni fog a magyar ko­­rona és emelkedik az osztrák korona, miután pedig neki olcsón vásárolt osz­trák koronái vannak, nyerhet az üzleten. A svájci cégek a táviratot megkapták. Egynek­ a kivételével azonban egyik sem­­ járt el az utasítás értelmében, mert a bank nevében feladott megbízást nagyon gyanúsnak találták és rögtön visszatáv­iratoztak a Hitelbankhoz. Budapestről természetesen csakhamar megjött a vá­lasz, hogy valaki visszaélt a bank ne­vében. Schaeffer táviratának csupán a zürichi Volksbank ugrott be és vett is a Hitelbank részére 16 millió osztrák ko­ronát. Miután a vétellel a Hitelbank je­lentékeny kárt szenvedett, följelentésére Schaeffer György ellen csalás címén in­­dították meg az eljárást. Az ügyet ma tárgyalják a büntetőtörvényszéken.­­ (A Bólyai-főreáliskola ötven­éves jubileuma.) Iskoláink most egymás után ünnepüik alapításuk­nak ötvenéves évfordulóját. Ez a sok félszázados jubileum arra a nagyszerű kultúrharcra mutat visz­­sza, amely az abszolutizmus után indult meg Magyarországon , amelyben a Magyar­országot az európai fejlődésről lemarasztaló minden szándék megbukott. Nem egy európai tekintélyű intézetünk keletkezett abban az időben, a múlt század második felében s vált azóta állandó­­ bizonyságává a magyarság életerejének. Ellenségeink is éppen ezekkel a védőbástyákkal, iskoláink­kal vívják a legelkeseredettebb har­cot a megszállott területeken. A ju­biláló intézetek közé tartozik most az ,V. kerületi­ Markó­ utcai Bólyai­­főreáliskola is. Három napon át tartó magas színvonalú ünnepség­gel fog megemlékezni alapításának ötvenéves évfordulójáról. Június 10-én d. u. fél 4 órakor az intézeti „Ifjúsági Sportköre“ a MAFC pá­lyáján atlétikai versenyt rendez. Vasárnap d­. e. 9 órakor istentiszte­let lesz a különböző vallásfelekeze­tek templomaiban. A volt és mos­tani római katolikus tanulók az in­tézet dísztermében hallgatnak szent­misét,­ amelyet Artner Edgar dr. hittanár mond. Ugyanaznap dél­előtt 11 órakor az iskola tornacsar­nokában tartandó ünnepségen Lé­­vay Ede dr., az Intézet igazgatója, Lenkei Henrik tanár és Rados Gusztáv dr. műegyetemi tanár, az iskola volt növendéke mondanak ünnepi beszédeket. Június 12-én, hétfőn este fél 8 órakor jótékony­­célú hangverseny lesz a Zeneakadé­mián, ahol az intézet volt növen­dékei közül­ Karinthy Frigyes író, Koller Alfréd hegedűművész, Ugor­­nyay-Robitsek Gyula zong­oramű­­vész és rajtuk kívül Nagy Izabella az Operaház és Váradi Aranka a Nemzeti Színház tagjai is fellépnek.­­ (Kártérítést az 1916. évi román vas­­úti szerencsétlenség sebesültjeinek.) Érde­­kes ügy került a napokban a gálári fel­­lebbviteli bíróság elé. Oncescu román ál­lampolgár kártérítési pert indított a ro­mán államvasut igazgatósága ellen, mert az emlékezetes 1916. évi nagy vasúti sze­rencsétlenség alkalmával megsebesült. Negyvenezer lejt követel kárpótlásul On­cescu. Az államvasut ügyvédei a kereset elutasítását kérték, mert a szerencsétlen­ség háborús baleset, amelyet a vonal orosz és román katonákkal való túlter­helése okozott és így a panaszos legfel­jebb a hadügyminisztériumtól követelhet rokkantnyugdíjat. A bíróság ezzel szem­ben helyt adott Oncescu követelésének és megállapította, hogy a baleset alkal­mából kárt szenvedett emberek polgári per útján érvényesíthetik igényüket. A román államvasútra ez a határozat annál kellemetlenebb, mert a szóbanforgó sze­rencsétlenség alkalmából ezer halottat és néhány ezer sebesültet számláltak össze, az utóbbiak pedig valószínűen okulnak Oncescu esetén és szintén beperelik kár­térítésért az államvasutak A nemzetközi bankár­bizottság német jóvátétel csökkentését ajánlja ►-„ Az új Nemzedék tudósítójától. — sem fogja kizárni annak a lehetőségét, hogy a kérdést későbbi időben tanulmá­nyozzák. Stinnes fél a rosszfeltételű köl­­csöntől Berlin, június 7. Stinnes nyilatkozata szerint Német­ország legfeljebb rövidlejáratú kölcsönt vehet fel, amely lehetővé teszi a lélekzet­­vételt. A márka stabilizálásának, össz­hangban kell állania Németország gazda­sági helyzetével, mert Németország nem bírja ki a bér­leszállítási bonyodalmakat. A kölcsön kérdésének hibás elintézése nagyobb nyomorba döntheti Németorszá­got, mint amelyben most van. Poincaré nem enged a jóvátételből Pária, június 7. A Chicago Tribune értesülése sze­rint Poincaré Dubais közvetítése útján kijelentette a jóvátételi bizott­ságnak, hogy a jóvátételi összeg le­szállításába Franciaország nem fog beleegyezni. Páris, június 7. A nemzetközi kölcsönbizottság előter­jesztett kérdéseire ma várják a jóvátételi bizottság válaszát. A Petit Párisien ezzel kapcsolatban a következőket írja: Abban az esetben, ha a j­óvátételi bi­zottság válasza úgy szólna, hogy a német adósság 132 milliárd aranymárkában megállapított összege nem végleges, a bankár­bizottság jelentésében ki fogja fejteni, hogy milyen magasan kellene megállapítani a német adósságnak, vala­mint az adósság folyósításához szükséges kölcsönnek összegét. Ebben az esetben olyan javaslatot fog előterjeszteni, amely egyrészt gyakorlati lesz, másrészt a kér­­dést teljesen megoldja. Ez a megoldás azonban a szövetségesek követelésének csökkentésén fog alapulni. Valószínű, hogy a jóvátételi bizottság arra fogja kérni a kölcsönbizottságot, hogy ne fog­lalkozzék a német adósság egész összegé­vel. Ebben az esetben a bankár­bizottság — noha igyekezni fog megállapítani egy kölcsön kibocsátásának általános feltéte­leit — valószínűleg tartózkodni fog a probléma gyakorlati megoldásától és in­kább elméleti megoldási kísérletet fog kifejteni. Ez természetesen semmiesetre ooooocmxxmmxxxsoooooooxoooooooooooooooooooooooo °®£5aooöööü^ööCOOöC>öü5íOOOOOCOOeX30Qe5e30fvvxT'fTx rAVA&AR CSARNOK-MA1-ÁRAJ - Zsír 200—208 „ Pörkölt 100K Zsirszalort­a 180—188 „ Élő ponty 160—220 ■ Sá] Rostélyos 200—208 160—200 „ Vaj Tojás 403—420 7—8»* K­elsál 160—200 Tejfel 100«» Tarja 160-200 „ Juhsajt 180 Hátszín 160-200 „ Új burgonya 40„ Szegye 92—160 .. Régi burgonya 10 Gulyás 92-160 „ Vöröshagyma 64 Sertéscomb 180—188 „ Fiatalhagyma 3—*4 Lapocka 180-188 Retek3 Tarja 192—200 „ Saláta 2—3 Karai 220 „ Zöldborsó 34 Oldalas 150 .. Kalarábé (uj) 10—15 Kocsonyahús 52 K Cseresznye 50—60 Borjú eleje 100 Alma 80 Vésés 160 „ Egres 64 Lanocka 10­­"

Next