Uj Nemzedék, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-04 / 148. szám
Kedd is kéziszálléstarc a nimet Bengfel halÁron Beuthen, julius 2. (Wolff.) Fegyverekkel megrakott teherautót, amely útban volt Beuthenból Gleiwitzbil, fegyveres banditák megtámadtak és részben kifosztottak. Hasonlóképen két Gleiwitzba menő autót, amelyeken a leszerelt községi őrségek fegyvereit, töltényeit és egyenruhákat szállítottak, rablók megtámadtak és részben kiraboltak. Az egyik támadás Lemgendorf község mögött, a másik pedig Laband mellett történt. Gépfegyverrel és kézigránátokkal felszerelt utonázók a szombatra virradó éjjel megkísérelték*, hogy a Borsig-műveknél *03 Hindenburgnál átkeljenek a lengyel- német határon. Tűzharcra került a sor, amely a kora hajnali órákig tartott. A kísérletet meghiusították. A németek tizenegy halottat vesztettek, ezenkívül több sebesültjük is volt. Gleiwitz, július 2. – Wolff.) A tegnapi gleiwitzi eseményekről még akövetkezőket jelentik: A halottak száma legfeljebb hét és ezek között egy francia liszt is van. A sebesültek száma körülbelül tizenötre tehető. Mavasárnapon a városban a nyugalom némileg helyreállt. A franciák még mindig tankokkal és automobilokra szerelt lőfegyverekkel bejárják a várost és lövésre kész fegyverrel igazoltatják a járókelőket. A francia gépfegyverek, amelyekből tegnap az utcákon tüzeltek, a mai napon nem jutottak szerephez. Oppeln, július 3. (Wolff.) Gleiwitzban a vasárnapra virradó éjjel is folytatódott a lövöldözés. Vasárnap reggel nyugalom állott be, de délután megint kiújult a harc. A németek vesztesége eddig egy hatott és három sebesült. U| Nemzedék A tankfen üiiMinli ' az Izsáki pir firinilisil — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma, kezdték el a liberális körök által naau por-nek nevezett biinper tárgyalását. A tárgyalóteremben és környékén olyan a sürgés-forgás, mintha legalább is Magyarország megcsonkítása miatt volnának felelősségre államférfiakat valami nagy és eddigit felülmúló történelmi perben. A pesti faji sajtó a legnagyobb apparátussal vonult fel. Gyorsírók, rajzolók, küldöncök, külön ceruzahegyezők, fényképezők és moziriporterek sürögnek-forognak loholnak. Az izsáki port tárgyalják. Páncél Zsigmond, Beck Árpád és Schmidt Sándor izsáki lakosok meggyilkolóinak bűnügyét, amelyről két éve a leghihetetlenebb híreket röpítik világgá az előbb említett körök. A gyilkosság a Szamuely hóhérai által teremtett légkörben történt, a diktatúra bukása után. Most felelnek érte Zbona János és társai, akiket gyilkosság és rablás miatt von felelősségre a hadbíróság. Bevonul a bíróság Megyed tz. A tárgyalóterem terve. Három gyászoló asszony is megjelenik. A meggyilkoltak hozzátartozói. Megjelenik a hallgatóság soraiban Kovács Péter ügyész is, aki annak idején a bűnügy polgári részében vezette a vizsgálatot. Megrohanják az újságírók, kérdezősködnek tőle, amire jobbra-balra válaszolhat.Még egy pillanat és felpattan a tárgyalóterem egyik oldalajtaja. Bevonul a bíróság Ziegler Emil ezredes főtárgyalási elnökkel az élén. Amint helyet foglaltak, Győrffy László tárgyalásvezető őrnagy hadbíró megnyitja az ülést: — Zbona János és öt társa jöjjön bal Féltíz óta. Csendőrök vezetik elő az öt vádlottat. Valamennyien nyitt, gyűrött civilruhában. Majdnem egyszerre érnek a bitói emelvénnyel szemben felállított vádlottak padjára. Személyi adataikat veszik fel. Ezután a szavazóbírókat, név szerint Lukovics Gyula, Cseresznyés Emil alezredeseket és Szende János századost esketik meg a katonai perrendtartás értelmében. Majd a mára beidézett tanukat szólítják egyenként be. A tárgyalásvezető bemutatja özv. Páncél Zoltánnét, Beck Sándornét és Beck Ilonát. A többi sértett nem jelent meg. A tárgyalásvezető közli velük, hogy a tárgyalás folyama alatt künn tartózkodhatnak az előszobában, de ha akarnak, jelentehetnek a tárgyaláson is. Cziráky dr. védő: Az országnak az eddigi nyugtalanság után nyugalomra van szüksége. Ez az ügy alkalmas arra, hogy a lelkek nyllgtalanságát ismét felkavarja, ami kiderül abból is, hogy a vádirat egyes részletei — a katonai büntető perrendtartás rendelkezéseivel szemlélt — napvilágot láttak a sajtóban. Kéri ezért a zárt tárgyalás elrendelését. A többi védő csatlakozik ehhez a kéréshez. A bíróság megtagadja a zárt ülés elrendelésére irányuló kérést. — Hadd lássa a világ, — mondja a tárgyalásvezető — hogy a konszolidáció útjára tértünk, sem titkolni, sem eltusolni valónk nincs. A vádirat felolvasására kerül a sor. Az ügyészség Zbona Jánost, Dantes Mihályt és két társát együttesen elkövetett rablás bűntettével és együttesen elkövetett gyilkosságikdintétiával vádolja, mint tetteseket. A többi két vádlottat pedig rablásban való bűnrészeséggel, továbbá Hmntázsi minőségben elkövetett gyilkosság bűntettével vádolja. A vádirat ismertetése után Cziráky Ferenc dr. védő kéri, hogy a v vadtattak kihallgatása alatt ne lehessenek jelen a sértettek hozzátartozói, mert ez befolyásolná a vádlottak vallomását. A bíróság ezt a kérést is elutatsítja, mert arra az általános elvi álláspontra helyezkedik, hogy a nyilvánosság elvét a legteljesebb mértékben keresztül kell vinni. Zbona János vallomása Ezután megkezdődik Zbona János kihallgatása. A tárgyalásvezető kérdésére előadta, hogy a dolog nagyon régen történt, pontosan nem tud rá visszaemlékezni, annál kevésbbé, mert a tett elkövetése alkalmából teljesen itas volt. Ő parancsot kapott egy felebbvalótól és ezt a parancsot hajtotta végre. Annak idején azt hallottam — mondja Zbona — hogy az izsáki zsidók másfélmillió koronát adtak a románoknak, hogy Francia-Kiss Mihály és Danics Mihály tiszthelyettest fogják el. Mikor a románok kivonulóban voltak, Héjjas Iván azt a parancsot adta, hogy Danics és ék fogják el Páncél Zoltánt, Schmidtot és Deck Sándort és ezt a három embert végezze is. — A parancsot eredetileg Danics kapta. Én azért vállaltam, mert a parancs kiadásakor Danics teljesen itas volt és úgy láttam, hogy nem tudta volna végrehajtani. A románok akkor éjjel még bent voltak az orgoványi erdőben egy egész századdal. Juhász Orgoványban csatlakozott hozzánk, az én felhívásomra. Ezután az izsáki Mór-féle korcsmában este tíz óráig ittunk. Ekkorra teljesen Utas lettem. Csak arra emlékszem, hogy egy zsidó házba bementünk és egy zsidót kihoztunk ormán, de a zsidó nem volt fűfelkötözve. Hogy hányan mentek be a házba, arra nem emlékszem. — Most már arra sem emlékszem, hogy voltunk-e más zsidó házban is, de azt tudom, hogy három zsidót szedtünk vízze. Ingóságokat és pénzt egyik házból sem vittünk el. A zsidókat ezután elvittük... A tárgyalásvezető: Ne használja ezt a kifejezést. Mondja, hogy a sértettek, vagy mondja a nevüket. Zbona: A sértetteket kocsira tettük. Hogy ezután mi történt, nem tudom, mert nagyon régen volt és nagyon ittas voltam, csak arra emlékszem, hogy a három sértettet elástuk. Cziráky védő: Tudtak-e arról, hogy a sértettek közül valamelyik ellenforradalmárokat üldözött? Azért kérdezem, mert ezzel rá akarok világítani a dolog körülményeire. Én annak idején bizonyítást is kértem, de elutasítottak. Most a főtárgyaláson szeretném ezt szóvátesni. Ezt, taint védő erkölcsi kötelességemnek tartom. Győrffy: Miheztartás végett közlöm, hogy erre nem térhetünk ki, mert ők nem voltak hatósági személyek, hogy elbírálják a sértettek korábbi működését. Ilyen körülmények között a védelemnek ettől tartózkodnia kell. A védő: Ilyen körülmények között kénytelen vagyok ettől elállni. Gromann Zsigmond védő: Először kihez mentek be. Zbona: Azt hiszem, Páncélékhoz. A védő. Danics „bizonyos egyéneket“ említett. Zbona: Már nem emlékszem rá, nem tudom. Győrffy: Magánál volt-e fegyver, amikor bement Páncélékhoz. Zbona: Frommer-pisztoly. Győrffy: Kivel szemben használta? Zbona: Erre már nem emlékszem Győrffy: Hogyan lehet erre nem emlékezni? Zbona: Kérem, én ekkor nagyon ittas voltam. Szakál Antal védő: Cs. Tótknak mi volt a szerepe! Zbona: Nem emlékszem, annyit tudok, hogy valamelyik házba ő is bejött. Szülik Rezső ügyész: Ezt elismerem, azt azonban kétségbe vonom, hogy ittas volt. Hogyan lehet arra nem emlékezni, hogy Páncéléknél volt és a többiek nem voltak? Zbona: Nem emlékszem. Az ügyész: Páncéléknál hogyan álltak ellen? Zbona: Az első házban, amikor bementünk, lövés dördült el. Erre a kébletel segítségemre, jöttek. s Danics Mihály kihallgatása Következik Danics Mihály vádlott kihallgatása. Hosszú szál kecskeméti legény. Nyugodtan lép a bíróság elé. Győrffy: Mondjon el mindent, amit tud. Danics: Azon a bizonyos napon előbb korcsmában voltunk. Győrffy: Ittak? * Danics: Nem tudom, de ittasa® voltunk. Győrffy: Mi történt a korcsma után? Danics: Elmentünk, de arra nem emlékszem, hogy Zbonát láttam volna valahol. Győrffy: Mit csináltak! Danics: Nem emlékszem arra, hogy miképpen történtek a dolgok. Azt tudom, hogy valami lövés dördült el és erre azt mondták, hogy „fogjátok el“, mire kicipeltek valakit. Hogy részt kellett vennem a dologban, egészen bizonyos. (Derültség.) — Mit vittek el Beckkéktől? — Órát, láncot, jegygyűrűt, és hogy még mit, arra nem emlékszem. — Ezután hová vitték Beckéket és Páncélt? — Orgoványba.— Ott mit csináltak velük? — Levetkőztettük őket és úgy látszik, hogy akasztottunk, már a részletekre nem emlékszem. •— A pénzzel mit csináltak? — Parancsot kaptam arra, hogy elköltsem. Héjjas főhadnagy úr mondotta. Győrffy: Nagyszerű. Kijelentem, mindent elmondhat védelmére, de azért jól vigyázzon szavaira. Az ügyész: Kitől kaptat parancsot a pénzekre vonatkozóan, hiszen több Héjjak is van. — Héjjas Aurél főhadnagy úrtól. A tárgyalásvezető: Mondja csak, maga azzal védekezik, hogy ittas volt, különben is fáradt. Hát miképpen tudta fáradtságát összeegyeztetni azzal, hogy Schmidtnét külön szobába hívta és ott elkért tőle tízezer koronát, valamint minden értéket? — Erre nem emlékszem, azt hiszem, ez nem is történt meg. Gromann védő: Ráth hadnagy urnak jelentették, hogy az izsáki esetből pénz van maguknál. Mit szólott erre a hadnagy úr? — Hogyne, megkérdeztem tőle, hogy mit csináljak. Azt mondotta, be kell szolgáltatni a parancsnokságra. Gromann védő: Hát a Schmidt-esetből mire emlékszik? ^ Mondottam, hogy nem emlékszem semmire és alkalmasint meg sem történt. A bíróság elrendeli Zbona és Danics szembesítését. A szembesítésnél Danics szemébe mondja Zbonának, hogy az aranyórákat, a pénzt és az ékszereket átadta neki. Zbona megmarad állítása mellett. A bíróság tizenöt perc szünetet rendel el. Szünet után Juhász Sándort, a harmadrendű vádlottat szólították be a terembe. Azzal védekezik, hogy nagyon ittas volt. Különben sem járt fent Beckéknél, sem a másikaknál. Ő érte kocsin mentek s úgy vezette el társait Orgoványba. Vallomása elején az elnök figyelmeztette, hogy az, amit most mond, ellentétben van korábbi vallomásával. Juhász mindaamellett kitartott állításai mellett. A tárgyalás tart. A tárgyalás folytatását a Nemzeti Újság közli holnap reggel. A A pssi vidéki rendőrség ellenőrzi a dunai fárdótőket — Az Új Nemzedék tüdődiójától. *JMár 1921 nyarán intézkedett az országos főkapitány a dunai fürdőtök ellenőrzéséről. A Duna mindkét partján fürdő-, a pestiek ugyanis meggondolatlanul, könnyelműen beimepek a Duna mély részein", ahol gyakran érvénybe jutnak st/ff könnyen, veszedelembe kerülnek. Az idén ugyancsak szükségessé vált ez az ellenőrzés. Aztt ümntk el vasárnap, hogy egy-két halálos szerencsétlenség történnék a Dunán. Ennek az az oka, hogy meggondolatlan pestiek, leginkább nők társaságában csónakba ülnek, vagy pedig a Duna mélyebb részein fürdöznek anélkül,, hogy úszni tudnának s igy már ezidén is több halálos szerencsétlenség történt. A múlt hét vasárnapján, mikor délután az ismeretes vihar keletkezett, a megyeri, strandnál három úszni nemtudó ■fiatalember küzdött a Duna közepén a hullámokkal. Ugyanakkor egy kis csónakból két leány és egy fiatalember fordult a vízbe, akik közük már csak a két leányt tudták ájultan a hajuknál húzva kimenteni, a fiatalember ellenben metállált. Tegnap vasárnap a pesti fürdőzők ismét elleptek a Duna mindkét partját. Az újpesti szigeten, a megyeri strandon, a romái fürdőnél és a Korányi-csárdánál több ezer kiránduló fürdőzött. Mindenütt megerősített rendőrőrszemek járták végig a strandot és figyelmeztették a fürdőzöket, hogy aki nem tud úszni, ne menjen mélyen a Duna hullámaiba. Így is több helyen csak mentőcsónakkal sikerült a meggondolatlan és úszni nem tudó für ■ dözöket kimenteni a Duna örvényéből. Értesülésünk szerint a pestvidéki rendőrség a jövő héttől kezdve megerősített rendőrposztokat állít a Duna mindkét partjára, akik igazoltatni fogják azokat, akik a megjelölt vonalon kívül beúsznak a Duna vizébe. 1922 Julin* 4. A német független szocialisták belépnek a kormányba Berlin, július 3. A független szocialista párt birodalmi és kerületi, kongresszusa tegnap a birodalmi gyűlésen tanácskozott a szociáldemokraták ama kívánságával, hogy a független szocialisták lépjenek be a koalícióba és a kormányba. A kerületi pártkongresszus azt határozta, hogy a párt minden fentartás nélkül lépjen be a koalícióba, hogy a szakszervezetek ismert követelései alapján biztosítsa a köztársaság védelmét. A birodalmi kongreszszus szintén belépés mellett határozott, de egyes fenntartásokat hozott, melyek azonban nem olyan természetűek, hogy megnehezítsék a szociáldemokratákkal valós tárgyalást.