Uj Nemzedék, 1922. július (4. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

Kedd is kéziszállés­tarc a n­imet­ Bengfel halÁron Beuthen, julius 2. (Wolff.) Fegyverekkel megra­kott teherautót, amely útban volt Beuthenból Gleiwitzbil, fegyveres banditák megtámadtak és részben kifosztottak. Hasonlóképen két Gleiwitzba menő autót, amelye­ken a leszerelt községi őrségek fegyvereit, töltényeit és egyenru­hákat szállítottak, rablók megtá­madtak és részben kiraboltak. Az egyik támadás Lemgendorf község mögött, a másik pedig Laband mellett történt. Gépfegyverrel és kézigránátok­kal felszerelt utonázók a­ szom­batra virradó éjjel megkísérelték*, hogy a Borsig-műveknél *03 Hin­­denburgnál átkeljenek a lengyel-­ német határon. Tűzharcra került a sor, amely a kora hajnali órákig tartott. A kísérletet meghiusítot­­ták. A németek tizenegy halottat vesztettek, ezenkívül több se­be­sül­tjük is volt. Gleiwitz, július 2. – Wolff.) A tegnapi gleiwitzi eseményekről még a­­következőket jelentik: A halottak szám­a leg­fel­jebb hét és ezek között egy francia liszt is van. A sebesültek száma körülbelül tizenötre tehető. Ma­­vasárnapon a városban a nyuga­lom némileg helyreállt. A franciák még mindig tankokkal és automo­bilokra szerelt lőfegyverekkel be­járják a várost és lövésre kész fegyverrel igazoltatják a járóke­lőket. A francia gépfegyverek,­ amelyekből tegnap az utcákon tü­zeltek, a mai napon nem jutottak szerephez. Oppeln, július 3. (Wolff.) Gleiwitzban a vasárnapra virradó éjjel is folytatódott a lövöl­dözés. Vasárnap reggel nyugalom állott be, de délután megint kiújult a harc. A németek vesztesége eddig egy hatott és három sebesült. U| Nemzedék A tan­k­fen­ üiiMin­li ' az Izsáki pir firinilisil — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ma,­ kezdték el a liberális körök által naau por-nek nevezett biinper tárgyalását. A tárgyalóteremben és környék­én olyan a sürgés-forgás, mintha legalább is Magyarország megcsonkítása miatt volnának fe­lelősségre államférfiakat valami nagy és eddigit felülmúló törté­nelmi perben. A pesti faji sajtó a legnagyobb apparátussal vonult fel. Gyorsírók, rajzolók, küldöncök, kü­lön ceruzahegyezők, fényképezők és moziriporterek sürögnek-forognak loholnak. Az izsáki port tárgyalják. Páncél Zsigmond, Beck Árpád és Schmidt Sándor izsáki lakosok meggyilko­­l­óinak bűnügyét, amelyről két éve a leghihetetlenebb híreket röpítik világgá az előbb említett körök. A gyilkosság a Szamuely hóhérai által teremtett légkörben történt, a diktatúra bukása után. Most felel­nek érte Zbona János és társai, aki­ket gyilkosság és rablás miatt von felelősségre a hadbíróság. Bevonul a bíróság M­egyed t­z. A tárgyalóterem terve. Három gyászoló asszony is megje­lenik. A meggyilkoltak hozzátar­tozói. Megjelenik a hallgatóság so­raiban Kovács Péter ügyész is, aki annak idején a bűnügy polgári részé­ben vezette a vizsgálatot. Megrohan­ják az újságírók, kérdezősködnek tőle, amire jobbra-balra válaszol­hat.Még egy pillanat és felpattan a tárgyalóterem egyik oldal­ajtaja. Bevonul a bíróság Ziegler Emil ez­redes főtárgyalási elnökkel az élén. Amint helyet foglaltak, Győrffy László tárgyalásvezető őrnagy had­bíró megnyitja az ülést: — Zbona János és öt társa jöj­jön bal Féltíz óta. Csendőrök vezetik elő az öt vádlottat. Valamennyien nyi­tt, gyűrött civilruhában. Majdnem egy­szerre érnek a bitói emelvénnyel szem­ben felállított vádlottak pad­jára. Személyi adataikat veszik fel. Ez­után a szavazóbírókat, név szerint Lukovics Gyula, Cseresznyés Emil alezredeseket és Szende János szá­zadost esketik meg a katonai per­­rendtartás értelmében. Majd a mára beidézett tanukat szólítják egyen­ként be. A tárgyalásvezető bemutatja özv. Páncél Zoltánnét, Beck Sándornét és Beck Ilonát. A többi sértett nem jelent meg. A tárgyalásvezető közli velük, hogy a tárgyalás folyama alatt künn tartózkodhatnak az elő­szobában, de ha akarnak, jelen­te­hetnek a tárgyaláson is. Cziráky dr. védő: Az országnak az eddigi nyugtalanság után nyu­galomra van szüksége. Ez az ügy alkalmas arra, hogy a lelkek nyllg­­talansá­gát ismét felkavarja, ami kiderül abból is, hogy a vádirat egyes részletei — a katonai büntető perrendtartás rendelkezéseivel szemlélt — napvilágot láttak a saj­tóban. Kéri ezért a zárt tárgyalás elrendelését. A többi védő csatlakozik ehhez a kéréshez. A bíróság megtagadja a zárt ülés elrendelésére irányuló kérést. — Hadd lássa a világ, — mondja a tárgy­alásvezető — hogy a konszo­lidáció útjára tértünk, sem titkolni, sem eltusolni valónk nincs. A vádirat felolvasására kerül a sor. Az ügyészség Zbona Jánost, Dantes Mihályt és két társát együt­tesen elkövetett rablás bűntettével és együttesen elkövetett gyilkosság­ikdintétiával vádolja, mint tetteseket. A többi két vádlottat pedig rablás­ban való bűnrészeséggel, továbbá Hmn­tázsi minőségben elkövetett gyilkosság bűntettével vádolja. A vádirat ismertetése után Czi­­ráky Ferenc dr. védő kéri, hogy a v vadtattak kihallgatása alatt ne le­hessenek jelen a sértettek hozzátar­tozói, mert ez befolyásolná a vád­lottak vallomását. A bíróság ezt a kérést is elutat­­­sítja, mert arra az általános elvi álláspontra helyezkedik, hogy a nyilvánosság elvét a legteljesebb mértékben keresztül kell vinni. Zbona János vallomása Ezután megkezdődik Zbona János ki­hallgatása. A tárgyalásvezető kérdésére előadta, hogy a dolog nagyon régen tör­tént, pontosan nem tud rá visszaemlé­kezni, annál kevésbbé, mert a tett elkö­vetése alkalmából teljesen itas volt. Ő parancsot kapott egy felebbvalótól és ezt a parancsot hajtotta végre.­­ Annak idején azt hallottam — mondja Zbona — hogy az izsáki zsidók másfélmillió koronát adtak a románok­nak, hogy Francia-Kiss Mihály és Danics Mihály tiszthelyettest fogják el. Mikor a románok kivonulóban voltak, Héjjas Iván azt a parancsot adta, hogy Danics és­ ék­ fogják el Páncél Zoltánt, Schmidtot és Deck Sándort és ezt a három embert végezze is. — A parancsot eredetileg Danics kap­ta. Én azért vállaltam, mert a parancs kiadásakor Danics teljesen itas volt és úgy láttam, hogy nem tudta volna vég­rehajtani. A románok akk­or éjjel még bent voltak az orgoványi erdőben egy egész századdal. Juhász Orgoványban csatlakozott hozzánk, az én felhívásomra. Ezután az izsáki Mór-féle korcsmában este tíz óráig ittunk. Ekkorra teljesen Utas lettem. Csak arra emlékszem, hogy egy zsidó házba bementünk és egy zsi­dót kihoztunk ormán, de a zsidó nem volt fű­felkötözve. Hogy hányan mentek be a házba, arra nem emlékszem. — Most már arra sem emlékszem, hogy voltunk-e más zsidó házban is, de azt tudom, hogy három zsidót szedtünk vízze. Ingóságokat és pénzt egyik ház­ból sem vittünk el. A zsidókat ezután elvittük... A tárgyalásvezető: Ne használja ezt a kifejezést. Mondja, hogy a sértettek, vagy mondja a nevüket. Zbona: A sértetteket kocsira tettük. Hogy ezután mi történt, nem tudom, mert nagyon régen volt és nagyon ittas voltam, csak arra emlékszem, hogy a három sértettet elástuk. Cziráky védő: Tudtak-e arról, hogy a sértettek közül valamelyik ellen­­forradalmárokat üldözött? Azért kérdezem, mert ezzel rá akarok vi­lágítani a dolog körülményeire. Én annak idején bizonyítást is kértem, de elutasítottak. Most a főtárgyalá­­son szeretném ezt szóvátes­ni. Ezt, taint védő erkölcsi kötelességemnek tartom. Győrffy: Miheztartás végett köz­löm, hogy erre nem térhetünk ki, mert ők nem voltak hatósági szemé­lyek, hogy elbírálják a sértettek ko­rábbi működését. Ilyen körülmények között a védelemnek ettől tartózkod­nia kell. A védő: Ilyen körülmények között kénytelen vagyok ettől elállni. Gromann Zsigmond védő: Először kihez mentek be. Zbona: Azt hiszem, Páncélékhoz. A védő. Danics „bizonyos egyéne­ket“ említett. Zbona: Már nem emlékszem rá, nem tudom. Győrffy: Magánál volt-e fegyver, amikor bement Páncélékhoz. Zbona: Frommer-pisztoly. Győrffy: Kivel szemben hasz­nálta? Zbona: Erre már nem emlékszem Győrffy: Hogyan lehet erre nem­ emlékezni? Zbona: Kérem, én ekkor nagyon ittas voltam. Szakál Antal védő: C­s. Tótknak mi volt a szerepe! Zbona: Nem emlékszem, annyit tudok, hogy valamelyik házba ő i­s bejött. Szülik Rezső ügyész: Ezt elisme­rem, azt azonban kétségbe vonom, hogy ittas volt. Hogyan lehet arra nem emlékezni, hogy Páncéléknél volt és a többiek nem voltak? Zbona: Nem emlékszem. Az ügyész: Páncéléknál hogyan álltak ellen? Zbona: Az első házban, amikor bementünk, lövés dördült el. Erre a kébletel segítségemre, jöttek. s Danics Mihály kihallgatása Következik Danics Mihály vád­lott kihallgatása. Hosszú szál kecs­keméti legény. Nyugodtan lép a bí­róság elé. Győrffy: Mondjon el mindent, amit tud. Danics: Azon a bizonyos napon előbb korcsmában voltunk. Győrffy: Ittak? * Danics: Nem tudom, de ittasa® voltunk. Győrffy: Mi történt a korcsma után? Danics: Elmentünk, de arra nem emlékszem, hogy Zbonát láttam vol­na valahol. Győrffy: Mit csináltak! Danics: Nem emlékszem arra, hogy miképpen történtek a dolgok. Azt tudom­, hogy valami lövés dör­dült el és erre azt mondták, hogy „fogjátok el“, mire kicipeltek vala­kit. Hogy részt kellett vennem a do­logban, egészen bizonyos.­­ (Derült­ség.) — Mit vittek el Beckkéktől? — Órát, láncot, jegygyűrűt, és hogy még mit, arra nem emlékszem. — Ezután hová vitték Beckéket és Páncélt? — Orgoványba.­­— Ott mit csináltak velük? — Levetkőztettük őket és úgy lát­szik, hogy akasztottunk, már a részletekre nem emlékszem. •— A pénzzel mit csináltak? — Parancsot kaptam arra, hogy elköltsem. Héjjas főhadnagy úr mondotta. Győrffy: Nagyszerű. Kijelentem, min­dent elmondhat védelmére, de azért jól vigyázzon szavaira. Az ügyész: Kitől kapta­­t parancsot a pénzekre vonatkozóan, hiszen több Héj­­jak is van. — Héjjas Aurél főhadnagy úrtól. A tárgyalásvezető: Mondja csak, maga azzal védekezik, hogy ittas volt, külön­ben is fáradt. Hát miképpen tudta fáradt­ságát összeegyeztetni azzal, hogy Schmidtnét külön szobába hívta és ott el­kért tőle tízezer koronát, valamint min­den értéket? — Erre nem emlékszem, azt hiszem, ez nem is történt meg. Gromann védő: Ráth hadnagy urnak jelentették, hogy az izsáki esetből pénz van maguknál. Mit szólott erre a had­nagy úr? — Hogyne, megkérdeztem tőle, hogy mit csináljak. Azt mondotta, be kell szol­gáltatni a parancsnokságra. Gromann védő: Hát a Schmidt-esetből mire emlékszik? ^ Mondottam, hogy nem emlékszem semmire és alkalmasint meg sem történt. A bíróság elrendeli Zbona és Danics szembesítését. A szembesítésnél Danics szemébe mondja Zbonának, hogy az aranyórákat, a pénzt és az ékszereket átadta neki. Zbona megmarad állítása mellett. A bíróság tizenöt perc szünetet ren­del el. Szünet után Juhász Sándort, a har­madrendű vádlottat szólították be a terembe. Azzal védekezik, hogy nagyon it­tas volt. Különben sem járt fent Beckéknél, sem a másikaknál. Ő érte kocsin mentek s úgy vezette el tár­sait Orgoványba. Vallomása elején az elnök figyelmeztette, hogy az, amit most mond, ellentétben van ko­rábbi vallomásával. Juhász minda­­amellett kitartott állításai mellett. A tárgyalás tart. A tárgyalás folytatását a Nemzeti Újság közli holnap reggel. A A ps­si vidéki rendőrség ellenőrzi a dunai fárdótőket — Az Új Nemzedék tüdődiójától. *J­Már 1921 nyarán intézkedett az orszá­gos főkapitány a dunai fürdőtök ellenőr­zésé­ről. A Duna mindkét partján für­dő-­, a pestiek ugyanis meggondolatlanul, könnyelműen beimepek a Duna mély ré­szein", ahol gyakran érvénybe jutnak s­­t/ff könnye­n, veszedelembe kerülnek. Az­ idén ugyancsak szükségessé vált ez az ellenőrzés. Aztt ümntk el vasárnap, hog­y e­gy-két halálos szerencsétlenség­­ történnék a Dunán. Ennek az az oka, hogy meggondolatlan pestiek, leginkább nők társaságában csónakba ülnek, vagy pedig a Duna mélyebb részein fürdöz­­nek anélkül,, hogy úszni tudnának s igy már ezidén is több halálos szerencsétlen­ség történt. A mú­lt hét vasárnapján, mikor délután az ismeretes vihar kelet­kezett, a megyeri, strandnál három úszni nem­­tudó ■fiatalember küzdött a Duna közepén a hullámokkal. Ugyanakkor egy kis csónakból két leány és egy fiatalember fordult a vízbe, akik közük már csak a két leányt tudták ájultan a hajuknál húzva kimenteni, a fiatalember ellenben metállált. Tegnap va­­sárnap a pesti fürdőzők ismét ellep­tek a Duna mindkét partját. Az újpesti szige­ten, a megyeri strandon, a romái fürdő­nél és a Korányi-csárdánál több ezer ki­ránduló fü­rdőzött. Mindenütt megerősí­tett rendőrőrszemek járták végig a strandot és figyelmeztették a fürdőzöket, hogy aki nem tud úszni, ne menjen mé­lyen a Duna hullámaiba. Így is több he­lyen csak m­entőcsónakkal­­ sikerült a meggondolatlan és úszni nem­ tudó für­ ■ dözöket kimenteni a Duna örvényéből. Értesülésünk szerint a pestvidéki rendőrség a jövő héttől kezdve megerő­sített rendőrposztokat állít a Duna mind­két partjára, akik igazoltatni fogják azokat, akik a megjelölt vonalon kívül beúsznak a Duna vizébe. 1922 Julin* 4. A német független szocialisták belépnek a kormányba Berlin, július 3. A független szocialista párt birodalmi és kerületi, kongresszusa tegnap a biro­dalmi gyűlésen tanácskozott a szociál­demokraták ama kívánságával, hogy a független szoc­ialisták lépjenek be a koa­lícióba és a kormányba. A kerületi párt­­kongresszus azt határozta, hogy a párt minden fentartás nélkül lépjen be a koa­lícióba, hogy a szakszervezetek ismert követelései alapján biztosítsa a köztár­saság védelmét. A birodalmi kongresz­­szus szintén belépés mellett határozott, de egyes fenntartásokat hozott, melyek azonban nem olyan természetűek, hogy megnehezítsék a szociáldemokratákkal valós tárgyalást.

Next