Uj Nemzedék, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

2 Szerda Jipponyi n rngyeb®­kü­l beszél­pe Batitz a pápai kommunista összeesküvésnől — Az Új Nemzedék tudósítójától. — "A nemzetgyűlés mai ülésének 11 órakor kellett volna megkezdődnie, de még fél 12 órakor is feltűnően kevés képviselő van a folyosón. .Csak fél 12 után kezd élénkülni a parlamenti élet Megjelenik Ap­­ponyi Albert gróf is és leül Ugrón Gábor és Cziráky József gróf közé. A képviselők megkérdezik Appo­­nyit hogy fel fog-e szólalni a Kül­ügyi javaslatok mellett mire Ap­­ponyi a következőket mondja: — A külügyi javaslatoknál fel fo­gok szólalni és meg akarom rajzolni a külügyi helyzet képét Rá akarok mutatni azokra a békés eszközökre, amelyekkel a mostani helyzetet ki­­parkro­lhass­uk. A folyosón hamarosan elterjed a híte, hogy Apponyi nagyobb beszéd­re készül és mindenki várja az ülés megnyitását. A holnapi ülésen egyébként az in­­terpellációk között a legnagyobb ér­dekesség Lingauer Albin interpel­lációja, amelyet ő maga szigorúbb interpellációnak nevez és amelynek a címe a következő: Interpelláció a­­vasvár­megyei ellátatlanok lisztjének «ellopása­i és a vasvármegyei köz­igazgatás némely visszásságai tár­gyában. Szcitovszky Béla elnök tizenkét óra előtt néhány perccel jelenik meg Balogh Kálmán elnöki titkár kísé­retében a folyosón. Az újságírók ér­deklődésére kijelenti, hogy az ülés megnyitása azért késett, mert előző­leg meg kellett beszélni a holnapi ülés napirendjét. A holnapi Ülés na­p­­rendjére, ha a mai ülésen etárgyalják általánosságban és részleteiben is a négy külügyi ter­mészetű javaslatot és a tizenkét mentelmi ügyet, akkor a külügyi javaslatok harmadszori olvasása után az állatforgalmi szavatosság­ról és a földmunkásszövetkezetek állami támogatásáról szóló törvény­­javaslatokat tű­zik ki. A nemzetgyű­lés mai ülésén délután fél három órakor sorsolják ki Lingauer Albin Ügyében az összeférhetetlenségi Ítélőbizottság tizenkét rendes és há­rom póttagját. Pontosan 12 órakor szólalnak meg a Ház csengői, a képviselők a te­rembe sietnek. Scitovszky Béla elnök megnyitja az ülést és jelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Batitz Gyula. Vasárnap az ösz­­szes lapokat egy hír járta be. Ez a pápai rendőrség jelentése útján ke­rült a sajtóba. Ezután felolvassa a pápai rendőr­ség jelentését a kommunista össze­­esküvésről. Eszerint ő több ízben járt Pápán és ott több szocialista vezéremberrel beszélt Céljuk az lett volna, hogy a Bethlen-kor­­mányt az ántant segítségével eltá­volítsák, a nemzeti hadsereget és az álamrendőrséget lefegyverzik és a proletárdiktatúrát ismét kikiáltják. — Volt olyan lap is — mondja folytatva Batitz, — amely azt írta, hogy Pápán hatos bizottságot is ne­veztem ki, amely kellő időben át­vette volna a hatalmat és a szerve­zést Arról is írtak a lapok, hogy ad­ott már polgármestert sőt rendőr­­kapitányt is neveztem ki. Esztergályos János: Csodálatos, hogy az új belügyminisztert is nem írták meg. Batitz: Midőn én ezt a hírt olvas­tam a lapokban, úgy éreztem, hogy egy pillanatig sem élhetnék itt a nemzetgyűlés padjaiban, ha ez igaz volna. Ezért kértem napirend előtti felszólalásra engedélyt Engedje meg nekem a nemzetgyűlés, hogy az egész ügyet részletesen ismertessem. Batitz Gyula: A Magyarországi Építőm­unkások Szövetségeinek Pár­ján is van fiókja. 1907-ben alapí­tották, tehát ne­m konjunkturális alakulat A kommün után az egye­sület működését megszüntették, 1922-ben azonban főispáni rende­letre a működését ismét megkezd­hette.­­ A csoport minden gyűlését a paragrafusokhoz híven bejelentette a rendőrségnek, a rendőrség azon­ban egy esetben sem engedélyezte a gyűlések megtartását Az egyesület helyiségében maga a rendőrség ütött tanyát Ilyen körülmények között az egyesületnek nem volt módjában sem saját helyiségébe költözni, se kávéházban vagy más nyilvános he­lyen gyűlést tartani, a rendőrségi tilalom folytán. (L­apunk zártakor az ülés tart) A nemzetgyűlés folytatását a Nemzeti Úíjság holnap regeli száma közli­­tásnak. Olyképen fog tehát beren­dezkedni a dán mezőgazdasági ipar­nak ez az ága, hogy tejgazdaságot rendez be az ország több városá­nak közelében. Ezideig Győr, Szé­kesfehérvár, Sopron, Szeged és Debrecen környékén tervezett gaz­daságról volt szó. Ezek a gazdasá­gok nagyszámú tenyészállatot és fe­jőstehenet hozatnak Dániából, egy­részt saját gazdasági céljaikra, más­részt pedig azért, hogy a magyar szarvasmarha-állományt javítsák. A dán tejipar egészen sajátos módszer­rel dolgozik, melyet minden ország­ban szabadalmaztatott. Ezzel a mód­szerrel tette világhírűvé a dán va­jat, amelyet a világ legtávolabb ré­szein­­is használnak és amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy hó­napokig eltart anélkül, hogy fa­gyasztani kellene.­­ Egyéb gazdasági közösség Ma­gyarország és Dánia között ez idő­­szerint, sajnos, alig van. Magyar­­ország küldhetne ugyan borokat Dániába, ahol eredményesen verse­nyezhetne Franciaországgal, a kí­sérlet azonban — hogy úgy mond­jam — taktikai okból nem sikerült. Az exportált bornak ugyanis olyan nevet kellene adni, amely a fogyasz­tó ország közönségének érthető és egyúttal rokonszenves is. A magyar borexportőrök nem gondoltak erre és olyan elnevezéssel hozták forga­lomba boraikat a dán piacon, ame­lyet senki sem értett meg és amely ezért nem is vonzott fogyasztót. Ez mindenesetre kár, de bármikor jóvá lehet tenni, ha megfelelő reklámról is gondoskodnak Dániában.­­ A gazdasági kapcsolaton kívül azonban egyéb kapcsolat is van a két ország között és volt már a múltban is. Emlékszem rá példánk hogy Andersen, a mi nagy mese­mondónk, elmondja önéletrajzában, hogy Bécsben megismerkedett Szé­chenyi István gróffal, akinek kivá­lóságát mindjárt első alkalommal fölismerte. Újabb időben a háború adott alkalmat kölcsönös érintke­zésre. Azonkívül ugyanis, hogy Dánia elvállalta a magyar érdekek képviseletét Oroszországban, a szi­bériai fogolytáborokba is Dánia küldött bizottságot, hogy megvizs­gálja a foglyok helyzetét és a lehe­tőség szerint segítsen rajtuk. A dán bizottság vezetője Cramer külügy­­miinisztériumi főtisztviselő volt, aki most Bangkokban képviseli Dániát. Cramer több ízben nyilatkozott a magyar hadifoglyokról, mindig a legnagyobb elismeréssel és szimpá­tiával. Tudomásom van róla, hogy, a magyar foglyokról különös figye­lemmel gondoskodott. Még csak azt akarom megemlíteni, hogy az itt megforduló dán turisták a legna­gyobb elragadtatással beszélnek Budapestről és valamennyien na­gyon kellemes emlékekkel távoznak innen. Remélem, hogy amint meg­indul a dán tejgazdasági üzemek munkája Magyarországon, más­­irányú összeköttetések is kifejlőd­nek a két ország között Dánia na­gyon kívánja ezt az összeköttetést. új Nemzedék oooococooccscoooooaccooooocooooooocxxxxxxxxxjoooooooooc A dán mezőgazdasági ipar áttelepíti világhírű, szabadalmát Magyarországra WPPaaBB:­i !' a * óriási mezőgazdasági vállalkozásokat létesít az ország különböző vidékein — Beszélgetés Paulsen Pál buda­pesti dán konzullal — Az Új Nemzedék tudósítójától. — • Dán tejipari vállalkozók már ré­gebben elhatározták, hogy vállala­tokat alapítanak Magyarországon. Engedelmet kértek a kormánytól vaj- és sajt­gyárak berendezésére s az engedélyt már meg is kapták. Az üzemet valószínűen a nyár fo­lyamán fogják megkezdeni. Munka­társunk meglátogatta Paulsen Pál dán királyi konzult, hogy felvilá­­gosítást kérjen ennek a nagy vál­lalkozásnak a méreteiről és a ter­mészetéről­ A konzul a következő tájékoztatást adta: — Dánia csaknem kizáróan agrá­rius állam, amely — már kis terüle­ténél fogva is — kénytelen a lehe­tőség határáig menő többtermelést folytatni. Alaposan ki kell hasz­nálnia a megművelhető termőföl­det, hogy ne csak annyi teremjen, amennyire a népnek szüksége van, hanem exportálható fölösleg is ma­radjon, mert az országnak szüksége van exportra is. A mezőgazdaság­ é& & mp.7.ngq.7,flfl.ai.gl- iMXÄflMkk? uak ez a természetszerű kifejlődése magával hozta, hogy a teljesítő­képesség túlnőtt a termelő és fel­dolgozó lehetőség határán. Ennél­fogva bizonyos energiafölösleg tá­madt, amely külföldön igyekszik el­helyezkedni. Mezőgazdasági ipar­ágaink között a sajt- és vajgyártás­ban vittük a legtöbbre. Tehát ezt az iparágat tartjuk a legalkalmasabb­nak arra, hogy külföldön vállalato­kat alapítson. A háború idején Szi­bériában volt dán vállalkozóknak nagy tejipari vállalata, amely be­felé Oroszországot, kifelé pedig Ke­­let-Ázsia számottevő részét látta el sajttal, vajjal és egyéb tejtermékek­kel. Speciálisan szibériai helyi okok lehetetlenné tették ennek a vállal­kozásnak fönnmaradását és ekkor támadt az a gondolat, hogy Magyar­­országon kell hasonló vállalatot lé­tesíteni. — Magyarországon megvan min­den szükséges föltétele a legnagyobb feilndáem kénes so­it­­ás vaialár- 19­2. Január S1. ooooooooooooooocxxxxxxxjoooocoooooooooooooooooooooooooa A minisztertanács a kiküldött albizottság jelentése után dönt véglegesen a sertéskivitelről Kincstári adó lesz a cukorgyárak újabb áremelési többletéből . Az Új Nemzedék tudósítójától.­­Megírtuk, hogy a földművelésügyi és a pénzügyminisztérium sürgeté­sére a Közélelmezési Tanács múlt­­heti ülésén foglalkozott a sertéskivi­­tel kérdésével. A tanács agrárius tagjai energikusan követelték a kö­vér sertés exportját. Ezzel szemben a főváros, a köztisztviselők s a mun­kásság képviselői hangsúlyozták, hogy véleményük szerint minden gazdasági megrázkódtatás nélkül le­hetetlen a sertéskivitelt lebonyolí­tani. Különösen a főváros képviselői aggódtak, mert a főváros tavaszi és nyári zsírszükséglete még mindig nincs megvásárolva. Kérték a Köz­élelmezési Tanácsot, hogy a sertéski­vitelt csak abban az esetben enge­délyezze, ha a belföldi fogyasztás kérdését tökéletesen rendezték. A tanács hosszas vita után eluta­sította az agráriusok javaslatát és Hadik János gróf bizottsági elnök indítványára elhatározta, hogy a sertéskivitelt egyelőre nem engedé­lyezi. Sertésállományunk nagysá­gáról ugyanis semmiféle komoly és megbízható jelentés nincsen, azt pedig még nagyjában sem tudnák megállapítani, hogy vájjon milyen mennyiségű hízott sertés van Ma­gyarországon. A kérdéssel, miután a földművelésügyi és pénzügymi­nisztérium képviselői ellenvéle­ményt jelentettek be, a miniszterta­nács is foglalkozott. Bod miniszter javaslatára a mi­nisztertanács végleges döntést nem hozott, hanem utasította a közélel­­mező minisztert, hogy albizottságot küldjön ki, mely szakszerűen vizs­gálja meg az ország sertésállomá­nyát. A bizottság elnöke Folkusházy Lajos alpolgármester lett. Elsősor­ban statisztikai adatok alapján a le­hető legpontosabban megvizsgálják az ország sertésállományát. Tár­gyalnak a gazdákkal, a hizlalókkal, meghallgatnak több szakértőt is és a legrövidebb időn belül megteszik jelentésüket a Közélelmezési Ta­nács ülésén. A minisztertanács ugyanis csak az albizottság jelen­tése és a Közélelmezési Tanács újabb döntése alapján hoz határozatot. A közélelmező minisztérium most foglalkozott a cukorgyárosok újabb áremelő manőverével is. A gyáro­sok ugyanis minden különösebb bavik nélkül. csinál*. jm*. iaaadnaA­ világparitási árakra hivatkozva­ kilónkint 35 koronával emelték a cukor árát. A hatóságok közbelépé­sére azonban ebből kilónkint 15 ko­ronát leengedtek s igy a cukor ál­talános áremelése kilónkint 20 ko­rona. A minisztérium feltűnően csodál­kozik azon, hogy a gyárosok éppen most, amikor az illetéknélküli cu­korkivitelt engedélyezték, emelték az árakat. Érdekes megjegyeznünk, hogy a kivitel engedélyezésekor megígérték, hogy egyelőre nem eme­lik az árakat. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztériumban az ár­emeléssel kapcsolatban egy érdekes tervezeten dolgoznak. Kállay mi­niszter ugyanis ezt a húszkoronás árkülönbözetet kincstári adónak akarja tekinteni és mint illetéket az államnak fogja követelni. Ez ügy­ben még nincsen végleges döntés. A kisántánt tagadja irántunk való ellen­­séges érzelmeit — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Bécs, Január 30. Néhány nappal ezelőtt Masirevich dr. bécsi magyar követ egyik bécsi lapban hosszabb nyilatkozatban foglalkozott a kisántánt államainak Magyarországgal szemben tanúsított magatartásával. A kisántant államainak bécsi követei, el­sősorban a román és jugoszláv követ teg­nap nyilatkozatban válaszoltak a ma­gyar követ kijelentéseire és a leghatá­rozottabban visszautasították azokat. Ma a cseh követ, Krofta dr. nyilatkoza­tot küldött be a lapnak, amelyben a többi között ezeket írja: „A követ­őr né­zetei teljesen alaptalanok és helytelen megítélésben részesítik a kisántant politi­káját.“­­. Ügyes fű­szerkereskedősegédek, akik magyarul­ németül beszélnek és jobb cégeknél állásban voltak, állandó, jól fizetett alkalmazást nyernek. Aján­atok »Keresztény« jelige alatt , e lajt kiadóhivatalába kéretnek.

Next