Uj Nemzedék, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-31 / 24. szám

2 Szerda Jipponyi n rngyeb®kül beszélpe Batitz a pápai kommunista összeesküvésnől — Az Új Nemzedék tudósítójától. — "A nemzetgyűlés mai ülésének 11 órakor kellett volna megkezdődnie, de még fél 12 órakor is feltűnően kevés képviselő van a folyosón. .Csak fél 12 után kezd élénkülni a parlamenti élet Megjelenik Apponyi Albert gróf is és leül Ugrón Gábor és Cziráky József gróf közé. A képviselők megkérdezik Apponyit hogy fel fog-e szólalni a Külügyi javaslatok mellett mire Apponyi a következőket mondja: — A külügyi javaslatoknál fel fogok szólalni és meg akarom rajzolni a külügyi helyzet képét Rá akarok mutatni azokra a békés eszközökre, amelyekkel a mostani helyzetet kiparkrolhassuk. A folyosón hamarosan elterjed a híte, hogy Apponyi nagyobb beszédre készül és mindenki várja az ülés megnyitását. A holnapi ülésen egyébként az interpellációk között a legnagyobb érdekesség Lingauer Albin interpellációja, amelyet ő maga szigorúbb interpellációnak nevez és amelynek a címe a következő: Interpelláció avasvármegyei ellátatlanok lisztjének «ellopásai és a vasvármegyei közigazgatás némely visszásságai tárgyában. Szcitovszky Béla elnök tizenkét óra előtt néhány perccel jelenik meg Balogh Kálmán elnöki titkár kíséretében a folyosón. Az újságírók érdeklődésére kijelenti, hogy az ülés megnyitása azért késett, mert előzőleg meg kellett beszélni a holnapi ülés napirendjét. A holnapi Ülés naprendjére, ha a mai ülésen etárgyalják általánosságban és részleteiben is a négy külügyi természetű javaslatot és a tizenkét mentelmi ügyet, akkor a külügyi javaslatok harmadszori olvasása után az állatforgalmi szavatosságról és a földmunkásszövetkezetek állami támogatásáról szóló törvényjavaslatokat tűzik ki. A nemzetgyűlés mai ülésén délután fél három órakor sorsolják ki Lingauer Albin Ügyében az összeférhetetlenségi Ítélőbizottság tizenkét rendes és három póttagját. Pontosan 12 órakor szólalnak meg a Ház csengői, a képviselők a terembe sietnek. Scitovszky Béla elnök megnyitja az ülést és jelenti, hogy Batitz Gyula napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Batitz Gyula. Vasárnap az öszszes lapokat egy hír járta be. Ez a pápai rendőrség jelentése útján került a sajtóba. Ezután felolvassa a pápai rendőrség jelentését a kommunista összeesküvésről. Eszerint ő több ízben járt Pápán és ott több szocialista vezéremberrel beszélt Céljuk az lett volna, hogy a Bethlen-kormányt az ántant segítségével eltávolítsák, a nemzeti hadsereget és az álamrendőrséget lefegyverzik és a proletárdiktatúrát ismét kikiáltják. — Volt olyan lap is — mondja folytatva Batitz, — amely azt írta, hogy Pápán hatos bizottságot is neveztem ki, amely kellő időben átvette volna a hatalmat és a szervezést Arról is írtak a lapok, hogy adott már polgármestert sőt rendőrkapitányt is neveztem ki. Esztergályos János: Csodálatos, hogy az új belügyminisztert is nem írták meg. Batitz: Midőn én ezt a hírt olvastam a lapokban, úgy éreztem, hogy egy pillanatig sem élhetnék itt a nemzetgyűlés padjaiban, ha ez igaz volna. Ezért kértem napirend előtti felszólalásra engedélyt Engedje meg nekem a nemzetgyűlés, hogy az egész ügyet részletesen ismertessem. Batitz Gyula: A Magyarországi Építőmunkások Szövetségeinek Párján is van fiókja. 1907-ben alapították, tehát nem konjunkturális alakulat A kommün után az egyesület működését megszüntették, 1922-ben azonban főispáni rendeletre a működését ismét megkezdhette. A csoport minden gyűlését a paragrafusokhoz híven bejelentette a rendőrségnek, a rendőrség azonban egy esetben sem engedélyezte a gyűlések megtartását Az egyesület helyiségében maga a rendőrség ütött tanyát Ilyen körülmények között az egyesületnek nem volt módjában sem saját helyiségébe költözni, se kávéházban vagy más nyilvános helyen gyűlést tartani, a rendőrségi tilalom folytán. (Lapunk zártakor az ülés tart) A nemzetgyűlés folytatását a Nemzeti Úíjság holnap regeli száma közlitásnak. Olyképen fog tehát berendezkedni a dán mezőgazdasági iparnak ez az ága, hogy tejgazdaságot rendez be az ország több városának közelében. Ezideig Győr, Székesfehérvár, Sopron, Szeged és Debrecen környékén tervezett gazdaságról volt szó. Ezek a gazdaságok nagyszámú tenyészállatot és fejőstehenet hozatnak Dániából, egyrészt saját gazdasági céljaikra, másrészt pedig azért, hogy a magyar szarvasmarha-állományt javítsák. A dán tejipar egészen sajátos módszerrel dolgozik, melyet minden országban szabadalmaztatott. Ezzel a módszerrel tette világhírűvé a dán vajat, amelyet a világ legtávolabb részeinis használnak és amelynek egyik legnagyobb előnye, hogy hónapokig eltart anélkül, hogy fagyasztani kellene. Egyéb gazdasági közösség Magyarország és Dánia között ez időszerint, sajnos, alig van. Magyarország küldhetne ugyan borokat Dániába, ahol eredményesen versenyezhetne Franciaországgal, a kísérlet azonban — hogy úgy mondjam — taktikai okból nem sikerült. Az exportált bornak ugyanis olyan nevet kellene adni, amely a fogyasztó ország közönségének érthető és egyúttal rokonszenves is. A magyar borexportőrök nem gondoltak erre és olyan elnevezéssel hozták forgalomba boraikat a dán piacon, amelyet senki sem értett meg és amely ezért nem is vonzott fogyasztót. Ez mindenesetre kár, de bármikor jóvá lehet tenni, ha megfelelő reklámról is gondoskodnak Dániában. A gazdasági kapcsolaton kívül azonban egyéb kapcsolat is van a két ország között és volt már a múltban is. Emlékszem rá példánk hogy Andersen, a mi nagy mesemondónk, elmondja önéletrajzában, hogy Bécsben megismerkedett Széchenyi István gróffal, akinek kiválóságát mindjárt első alkalommal fölismerte. Újabb időben a háború adott alkalmat kölcsönös érintkezésre. Azonkívül ugyanis, hogy Dánia elvállalta a magyar érdekek képviseletét Oroszországban, a szibériai fogolytáborokba is Dánia küldött bizottságot, hogy megvizsgálja a foglyok helyzetét és a lehetőség szerint segítsen rajtuk. A dán bizottság vezetője Cramer külügymiinisztériumi főtisztviselő volt, aki most Bangkokban képviseli Dániát. Cramer több ízben nyilatkozott a magyar hadifoglyokról, mindig a legnagyobb elismeréssel és szimpátiával. Tudomásom van róla, hogy, a magyar foglyokról különös figyelemmel gondoskodott. Még csak azt akarom megemlíteni, hogy az itt megforduló dán turisták a legnagyobb elragadtatással beszélnek Budapestről és valamennyien nagyon kellemes emlékekkel távoznak innen. Remélem, hogy amint megindul a dán tejgazdasági üzemek munkája Magyarországon, másirányú összeköttetések is kifejlődnek a két ország között Dánia nagyon kívánja ezt az összeköttetést. új Nemzedék oooococooccscoooooaccooooocooooooocxxxxxxxxxjoooooooooc A dán mezőgazdasági ipar áttelepíti világhírű, szabadalmát Magyarországra WPPaaBB:i !' a * óriási mezőgazdasági vállalkozásokat létesít az ország különböző vidékein — Beszélgetés Paulsen Pál budapesti dán konzullal — Az Új Nemzedék tudósítójától. — • Dán tejipari vállalkozók már régebben elhatározták, hogy vállalatokat alapítanak Magyarországon. Engedelmet kértek a kormánytól vaj- és sajtgyárak berendezésére s az engedélyt már meg is kapták. Az üzemet valószínűen a nyár folyamán fogják megkezdeni. Munkatársunk meglátogatta Paulsen Pál dán királyi konzult, hogy felvilágosítást kérjen ennek a nagy vállalkozásnak a méreteiről és a természetéről A konzul a következő tájékoztatást adta: — Dánia csaknem kizáróan agrárius állam, amely — már kis területénél fogva is — kénytelen a lehetőség határáig menő többtermelést folytatni. Alaposan ki kell használnia a megművelhető termőföldet, hogy ne csak annyi teremjen, amennyire a népnek szüksége van, hanem exportálható fölösleg is maradjon, mert az országnak szüksége van exportra is. A mezőgazdaság é& & mp.7.ngq.7,flfl.ai.gl- iMXÄflMkk? uak ez a természetszerű kifejlődése magával hozta, hogy a teljesítőképesség túlnőtt a termelő és feldolgozó lehetőség határán. Ennélfogva bizonyos energiafölösleg támadt, amely külföldön igyekszik elhelyezkedni. Mezőgazdasági iparágaink között a sajt- és vajgyártásban vittük a legtöbbre. Tehát ezt az iparágat tartjuk a legalkalmasabbnak arra, hogy külföldön vállalatokat alapítson. A háború idején Szibériában volt dán vállalkozóknak nagy tejipari vállalata, amely befelé Oroszországot, kifelé pedig Kelet-Ázsia számottevő részét látta el sajttal, vajjal és egyéb tejtermékekkel. Speciálisan szibériai helyi okok lehetetlenné tették ennek a vállalkozásnak fönnmaradását és ekkor támadt az a gondolat, hogy Magyarországon kell hasonló vállalatot létesíteni. — Magyarországon megvan minden szükséges föltétele a legnagyobb feilndáem kénes soitás vaialár- 192. Január S1. ooooooooooooooocxxxxxxxjoooocoooooooooooooooooooooooooa A minisztertanács a kiküldött albizottság jelentése után dönt véglegesen a sertéskivitelről Kincstári adó lesz a cukorgyárak újabb áremelési többletéből . Az Új Nemzedék tudósítójától.Megírtuk, hogy a földművelésügyi és a pénzügyminisztérium sürgetésére a Közélelmezési Tanács múltheti ülésén foglalkozott a sertéskivitel kérdésével. A tanács agrárius tagjai energikusan követelték a kövér sertés exportját. Ezzel szemben a főváros, a köztisztviselők s a munkásság képviselői hangsúlyozták, hogy véleményük szerint minden gazdasági megrázkódtatás nélkül lehetetlen a sertéskivitelt lebonyolítani. Különösen a főváros képviselői aggódtak, mert a főváros tavaszi és nyári zsírszükséglete még mindig nincs megvásárolva. Kérték a Közélelmezési Tanácsot, hogy a sertéskivitelt csak abban az esetben engedélyezze, ha a belföldi fogyasztás kérdését tökéletesen rendezték. A tanács hosszas vita után elutasította az agráriusok javaslatát és Hadik János gróf bizottsági elnök indítványára elhatározta, hogy a sertéskivitelt egyelőre nem engedélyezi. Sertésállományunk nagyságáról ugyanis semmiféle komoly és megbízható jelentés nincsen, azt pedig még nagyjában sem tudnák megállapítani, hogy vájjon milyen mennyiségű hízott sertés van Magyarországon. A kérdéssel, miután a földművelésügyi és pénzügyminisztérium képviselői ellenvéleményt jelentettek be, a minisztertanács is foglalkozott. Bod miniszter javaslatára a minisztertanács végleges döntést nem hozott, hanem utasította a közélelmező minisztert, hogy albizottságot küldjön ki, mely szakszerűen vizsgálja meg az ország sertésállományát. A bizottság elnöke Folkusházy Lajos alpolgármester lett. Elsősorban statisztikai adatok alapján a lehető legpontosabban megvizsgálják az ország sertésállományát. Tárgyalnak a gazdákkal, a hizlalókkal, meghallgatnak több szakértőt is és a legrövidebb időn belül megteszik jelentésüket a Közélelmezési Tanács ülésén. A minisztertanács ugyanis csak az albizottság jelentése és a Közélelmezési Tanács újabb döntése alapján hoz határozatot. A közélelmező minisztérium most foglalkozott a cukorgyárosok újabb áremelő manőverével is. A gyárosok ugyanis minden különösebb bavik nélkül. csinál*. jm*. iaaadnaA világparitási árakra hivatkozva kilónkint 35 koronával emelték a cukor árát. A hatóságok közbelépésére azonban ebből kilónkint 15 koronát leengedtek s igy a cukor általános áremelése kilónkint 20 korona. A minisztérium feltűnően csodálkozik azon, hogy a gyárosok éppen most, amikor az illetéknélküli cukorkivitelt engedélyezték, emelték az árakat. Érdekes megjegyeznünk, hogy a kivitel engedélyezésekor megígérték, hogy egyelőre nem emelik az árakat. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztériumban az áremeléssel kapcsolatban egy érdekes tervezeten dolgoznak. Kállay miniszter ugyanis ezt a húszkoronás árkülönbözetet kincstári adónak akarja tekinteni és mint illetéket az államnak fogja követelni. Ez ügyben még nincsen végleges döntés. A kisántánt tagadja irántunk való ellenséges érzelmeit — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Bécs, Január 30. Néhány nappal ezelőtt Masirevich dr. bécsi magyar követ egyik bécsi lapban hosszabb nyilatkozatban foglalkozott a kisántánt államainak Magyarországgal szemben tanúsított magatartásával. A kisántant államainak bécsi követei, elsősorban a román és jugoszláv követ tegnap nyilatkozatban válaszoltak a magyar követ kijelentéseire és a leghatározottabban visszautasították azokat. Ma a cseh követ, Krofta dr. nyilatkozatot küldött be a lapnak, amelyben a többi között ezeket írja: „A követőr nézetei teljesen alaptalanok és helytelen megítélésben részesítik a kisántant politikáját.“. Ügyes fűszerkereskedősegédek, akik magyarul németül beszélnek és jobb cégeknél állásban voltak, állandó, jól fizetett alkalmazást nyernek. Ajánatok »Keresztény« jelige alatt , e lajt kiadóhivatalába kéretnek.