Uj Nemzedék, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-22 / 66. szám

1923 március 22. Uj Nemzedék Csütörtök 3 . Nápoly — a tavasz ragyogásában .­ Az Uj Nemzedési tudósítójától. — Nápoly, március 17. Nápolyban és a környékén korán kö­szöntött be az idén a tavasz. Napsugará­nak jellegzetesen tavaszias aranypárája ,de csillogással árasztja el a tengert, a kikötőt és az egész várost Zordabb bá­lájukból idemenekült idegenek kábultan élvezik a tavasz enyhe melegségét, bű­bájos csillogását és szinte mámorosan járkálnak a város utcáin és a kikötőben. A városnak, amely sokféle uralom épí­tészeti és művészeti emlékeit őrzi, az ide­genek adják meg most külső karakterét. Mióta az olasz vasutak visszanyerték bé­kebeli gyorsaságukat és kényelmüket,, angolok, franciák, németek, magyarok, oroszok és a skandináv államokból való utazók nyüzsögnek mindenütt, ahol lát­nivaló van. A Nemzeti Múzeumban, ahol a Pompejiben s Herkulanumban kiásott szobrokat és falképeket mutogatják, a San Mar­t­io-múzeumban, ahol a nápolyi művészet és a történelmi műemlékek re­prezentáló darabjai láthatók, a Városi Múzeumban és az Iparművészeti Mú­zeumban alig lehet olasz szót hallani. Mindenütt idegenek bámulják ezeket a megbecsülhetetlen értékű és rendkívül érdekes művészi alkotásokat. Aki már betelt a város látnivalójával, elsétál a Posilippora, amely a közelében levő falvakkal együtt tündériesen szép­­fekvésű látvány. Pompás villák fehérle­­nek sötétzöld lombú fák között, gondo­lott parkokban művésziesen megterve­zett virágágyak tarkáinak a szivárvány­nak minden színében. S amikor leszáll az est, elénk tárul a kivilágított város és a kikötőnek száz meg száz hajója, bárkája, ladikja, kisebb-nagyobb vitorlása, ame­lyeken a legkülönbözőbb magasságban a legkülönbözőbb színű lámpás ég és cso­dás pompájuk ragyogásával elbűvöli a szemlélőt. Aki csak egyszer is láthatta ezt a fanatisztikusan szép képet, soha el nem felejtheti. Nápolyt­ól nyugatra, Ischia irányában a talaj vulkanikus természete csodálatos geológiai alakulásokat hozott létre. Ver­gilius szerint itt volt az alvilág bejárata,­ a néphit szerint pedig a Sybillák bar­langja is itt volt Ha tovább megyünk Nápolytól déli irányban, Agnanóba érünk, amelynek gyógyítóerejű hévvíz­­forrásai vannak. Pozzuoli község roma, maradványairól nevezetes: a nagyszerű amfiteátrumról, Serapis templomáról és kitűnő fürdőiről. Lucrino és S­usaro tava arról híresek, hogy nagy osztriga-tenyésztésre hasz­nálják már ősidők óta. Az utóbbi tó kö­zelében van Rómának, az első olaszor­szági görög kolóniának a romja. Itt omlott össze a hatalmas kartágói had­sereg, aminek emlékét ma is őrzik a Vár romját A Misenum-fok 92 méter magasságban emelkedik ki a tengerből. Fensíkjáról olyan gyönyörű tájkép tá­rul elénk, amilyet az egész világon ke­veset láthatunk. Ennek a vidéknek egyik centruma Ischia szigete, amely­nek enyhe éghajlata, csodás szépségű növényzete és gyönyörű fekvése min­denkor sok idegent vonzott. A szigeten gyógyítóerejű hévizforrások fakadnak. Nápoly legnevezetesebb természeti látványosságát, a Vezúv hegyét ma már kényelmesen körüljárhatjuk, öt­vennyolc kilométeres pompásan megépí­­­et országút veszi körül, amely átszeli a hegy valamennyi községét A hegy csúcsán, a kráter közelében a világ egyik legnagyszerűbb panorámája tárul elénk: a tenger, amely magára ölti a sö­tétkék ég titokzatos színét, a kisebb-na­gyobb szigetek sötétzöld ligeteikkel, a jellegzetesen fehérszínű villák, amelyek­ben csaknem egész esztendőn át boldog idegenek laknak, akik idejönnek, hogy elfelejtsék az életnek minden gondját, baját és megfürödjenek a természeti szépségek nagyszerű harmóniájában. A Vezúv aljában Torre del Greco, a népszerű telelőállomás és fürdőhely már készülődik a nyári szezonra. Pompejiben és Herkulanumban idegen szótól hangos minden. A romok között kutatószemű idegenek járnak, akik talán Tutankamen sírboltját forgatják eszükben és valami hasonlót szeretnének találni itt is. Castellamare di Stabia előkelő ízléssel épült villái egészen elborítják a hegy­oldalt. A nápolyi öbölnek ez a része ta­lán a legszerencsésebb fekvésű. A tenger­parton hatalmas feszület emelkedik, amelyet­­úgy helyeztek el, hogy az irtás már nagy távolságban megláthassa a tenger felől. Castellamare a sorrentói fél­szigeten van, amelynek főhelye Sorrento, milliók vágyakozásának és szép emlékei­nek helye. Olaj- és citromfák és narancs­­ligetek között tölthetünk itt befelejtező napokat. Mindent együtt találunk, ami szépet a természet az embernek ajándé­kozhat. Havello, Amalfi, Atrani s Vietri versenyeznek egymással a természet szépségeinek nagy sokaságával. Isten különös szeretettel teremthette meg a világnak ezt a kis darabját, annyira megáldotta mindennel, ami emberi szem­nek és emberi léleknek szép és kellemes lehet Most kezdődött a nagy idegenjárás Capri szigetén is. A félig rombadőlt, ódon házak között már megjelentek a turisták, a pompásan berendezett szál­lókban és panziókban nagy a sürgés-for­gás. A világhírű kék barlang, a Grotta Azzurea sűrűn visszhangozza az evezők csapását és vidám társaságokat hor­doznak a kis csónakok. Capri közelé­ben emelkednek ki a tengerből a Farag- Honi néven ismert sajátságos alakú ha­talmas sziklatömbök, amelyek közül a középsőn természetes alagút képződött. Itt volt Tiberius császár villája, a Capo néven ismert hegynyúlványon. Kitű­nően gondozott utón jutunk el Capriból Anacapriba, egy nagyszerű fekvésű községbe, ahonnan pompás kilátás nyí­lik a végtelen tengerre. A kérni­er­re járunk ezen az istenáldotta, napsütéses, egészséges szép vidéken, min­denütt a természet csodás szépségeit lát­juk és mindenütt ujjongó, boldog embe­rekkel találkozunk, akik vágyva­ vágya­­koztak ebbe a földi paradicsomba s akik­nek megadatott, hogy kívánságuk telje­süljön. Különösen felötlő az itt tartóz­kodó magyarok nagy száma, akiket az olaszok, mióta Magyarország vissza­nyerte önállóságát, már csak politikai okból is nagy szívességgel és előzékeny­séggel fogadnak. Az áraki A háború természetesen érezteti hatását Olaszor­szágban is, azért a nápolyi és környéki árak mégis olcsóknak mondhatók. * Mint bennünket értesítenek, minden olaszországi utazási ügyben a Menet­jegyiroda (Budapest, Vigadó­ tér) kész­séggel ad részletes felvilágosítást Ugyanitt Olaszországba direkt jegyek a közelgő húsvéti ünnepekre máris kap­hatók. ■—■■■lllllll | ITM^——«—HIM­ail Venizelosz is részt vesz az angolai jegyzék meg­vizsgálásán — Az Új Nemzedék tudósítójának j jelentése Berlinen át. — London, március 21. Kedden este az angol fővárosba érkeztek a francia és olasz szakértői bizottság tagjai, akik az angolai jegyzéket megvizsgálják. Londonba érkezett ezen kívül egy japán dele­gátus is. A legnagyobb feltűnést azonban Venizelosz megérkezése okozza. Venizelosz az angol kor­mány meghívására a mai napon ér­kezik Londonba és látogatását ál­talában a szakértői értekezlettel hozzák összefüggésbe. A tanácsko­záson Venizelosz nem fog ugyan részt venni, de szükség esetén az angol delegátusoknak rendelkezés­­ükre áll felvilágosításadásra. Az Evening Standard szerint Ve­nizelosz a tanácskozáson is részt vesz, de csupán tanácskozó joga lesz, a határozatok meghozatalában már részt nem vehet.­ ­. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQOOOQnnfy-fXXXXXXXXTCOOOOCOOO A kultuszminisztériumban ma fontos tanácskozás kezdődik a tanárság létszámcsökkentése ügyében A miniszter az összes főigazgatókat Budapestre kérette — Egyes életképtelen iskolák átszervezé­sére gondolnak a kultuszban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Ismeretes, hogy a kormány a Közszol­gálati Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetségének a rendkívüli segítség fel­emelésére irányuló mozgalma alkalmá­val minisztertanácson elhatározta a tisztviselők létszámcsökkentését. A pénz­ügyminiszter, aki ez ügyben a nemzet­gyűlésen nyilatkozott, beszédében kije­lentette, hogy az ország súlyos gazdasági viszonyai parancsolólag írják elő a köz­­alkalmazottak létszámának apasztását, mert a csonka ország nem bírja el azt a tisztviselő fölösleget, mely az összeom­lás után mutatkozott. A KANSz. emlékezetes nagy választ­mányi ülése óta, melyről elsőnek az Új Nemzedék számolt be, a sajtó a legkü­lönbözőbb hangon és módon, legtöbbször ellenséges hangon nyilatkozott a kor­mány által tervezett 20 százalékos lét­számcsökkentésről s a tisztviselők fize­tésrendezési mozgalmáról. A kormány, mint ismeretes, júniusra be akarja fejez­ni a létszámredukcióval járó előzetes munkálatokat s két csoportban, október és február hónapban akarja elbocsátani fölöslegesnek ítélt tisztviselőit és egyéb alkalmazottait. Mi már idejében figyel­meztettük arra az illetékes köröket, hogy az ilyen nagyarányú és váratlan tisztviselőelbocsájtás nem járhat meg­rázkódtatások nélkül. A magyar viszonyokat nem lehet olyan államok helyzetével összehasonlí­tani, ahol a magánvállalkozás, a fejlett kereskedelmi és ipari élet fel tudja szívni az állam elbocsájtott alkalmazot­tait E tekintetben a legyőzött Németor­szágban egészen mások a viszonyok. Emlékezhetünk rá, hogy annak idején 100 tisztviselőnek elhelyezése miatt is értekezletet kellett összehívni és ilyen csekély számú elbocsájtott alkalmazott elhelyezése is a legnagyobb nehézsé­gekbe ütközött. A csak néhány ezerre tehető B-listások tömege még mindig nagyrészben foglalkozás nélkül, életpá­lyájától megfosztva, keserűséggel gon­dol az elbocsájtásra és növeli a szellemi proletariátus számát A pénzügyminiszter emlékezetes be­szédében főbb pontokban ismertette a létszámredukciók módját. Eszerint az újabb létszámcsökkentést nem egyénen­ként intéznék, ami sok elégedetlenséget keltett a múltban, hanem elsősorban arra lesznek tekintettel, vannak-e olyan intézmények, melyek a háború megszűn­tével vagy a csonkaország na helyzeté­­bt® fölöslegesekké váltak. A p­rilis h­ol­­napban az összes tárcákhoz tartozó in­­tézményekre vonatkozólag tájékoztatást szereznek.­­A kultuszminisztériumban­ ma délelőtt rendkívül fontos tanácskozás kezdődött. A miniszter Budapestre kérette az ösz­­szes főigazgatókat, hogy egyelőre tájé­kozódjék afelől, hogy lehetséges-e végre­hajtani a középiskolákban a kormány által tervezett 20 százalékos létszámcsök­kentést. Az értekezlet délelőtt 10 órakor kezdődött a kultuszminisztérium közép­iskolai ügyosztályában Schröder Ervin államtitkár elnökletével. Jól értesült he­lyen érdeklődtünk, ahol a rendkívüli je­lentős tanácskozásra vonatkozólag kér­désünkre a következőket mondották: — A ma délelőtti értekezlet egyetlen programja a kormány által tervezett lét­számcsökkentés kérdése. Tudni akarjuk, hogy a tervezett 20 százalékos apasztást egyáltalán végre lehet-e hajtani a ta­nárság és az iskola körében? A pénz­ügyminiszter emlékezetes beszédében nyilatkozott, hogy a létszámredukció a tanítóságra nem vonatkozik, hiszen ha a középiskolai törvényt a csonkaországban végrehajtják, nem fölösleg, de hiány mu­tatkozik majd. Épp az Új Nemzedék közölt szenzá­ciós adatokat arra nézve, hogy a legma­­gyarabb vidékeken, az Alföldön súlyos ezrekre megy azoknak a gyerekeknek a száma, akik évente iskola és tanító nél­kül maradnak. A kultuszminisztérium ezért minden erejével azon van, hogy a községeket és felekezeteket új iskolák emelésére serkentse, mert ez a nemzeti újjáépítés egyetlen biztos útja.­­ Amit a miniszter a tanítóságra vonat­kozólag mondott, nagyrészben áll a ta­nárságra is. Nagymértékű túltermelés­ről a tanárságnál sem lehet beszélni. A pénzügyminiszter beszédében kijelentet­te, hogy a redukciót a fölösleges intéz­mények megszüntetésével vagy átszerve­zésével kezdik meg, a mai értekezleten főképpen aziránt érdeklődünk, vannak-e olyan iskolák, melyek olyan csekély szá­mú tanulóval működnek, hogy életkép­telenek és megszüntetendők, vagy át kell szervezni. A kultusztárca körében csak így tud­ják elgondolni a létszámcsökkentés ész­szerű végrehajtását, mert minden más módon a nevelés szenvedne mérhetetlen kárt, az iskolák megbénítását pedig a kormány bizonyára nem akarja. Vannak egyes helyeken iskolák, melyeket nem látogatnak kellő mértékben, ilyen ese­tekben felvetődött az a gondolat, hogy ezeket az intézeteket át kell szervezni mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi iskolákká, ahogy éppen a szükséglet vagy a helyi viszonyok megkívánják. De ez a dolog már az iskolarefor­­ kere­teibe tartozik, úgy hogy a kérdésnek ilyen távoli fejtegetésébe esetleg reák évek múlva megvalósítható tervekre nem szeretnénk kiterjeszkedni s igazán nem lehet célunk, hogy a tanárság tábo­rát a létszámcsökkentés gondolatával nyugtalanítsuk. Stettinben a munkánál­­kin­ek el akarták fogni a polgármestert — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át. — Stettin, március 21. Tegnapelőtt és tegnap súlyos ösz­­szeütközés volt a munkanélküliek és a rendőrség között. Több sebesülés is történt. A munkanélküliek a vá­rosháza előtt gyűltek össze és el akarták fogni a polgármestert, aki hír szerint valamely ellenük irá­nyuló éles kifakadást tett. A rend­őrségnek sikerült a tüntetőket a vá­rosháza környékéről eltávolítani. Később azonban a tömeg fenyegető viselkedése miatt a rendőrség kar­dot rántott és megtámadta a tünte­tőket. Az egyik nő egy rendőr lova alá került és súlyosan megsérült. A zavargás az esti órákig tartott.­ ­. A Folyam- és Tenger­hajós részvénytársaság sza­porítja személyhajójáratait a Kisdunán — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Megírtuk, hogy a Magyar Folyam- és Tengerhajós r.-t a Kisdunaágon március 10-étől kezdve személyhajót járat. A hajó délután 2 óra 20 perckor indul az Eötvös-térről és este 6 óra 20 perckor ér­kezik Dömösre. Dömösről viszont reggel 5 órakor indul és reggel 8 óra 20 perc­kor érkezik Budapestre. .Mint illetékes helyen értesülünk, már­cius 24-étől, szombattól kezdve reggel 8 óra 30 perckor is indul az Eötvös-térről személyhajó, amely délután 1 órakor ér­kezik Dömösre s onnan délután 5 óra­kor indul vissza, úgy hogy a reggel Dö­mösre utazók még ugyanaznap vissza is jöhetnek a fővárosba. Május 1-től kezd­ve azonban ez a hajó délután 5 óra he­lyett­­1 óra 20 perckor indul vissza Dö­mösről és este 9 óra 20 perckor érkezik Budapestre. A METE ezenkívül minden ünnep­ és vasárnap — így már a húsvéti ünnepek alatt is — külön termes hajókat indít úgy Budapestről Dömösre, mint viszont Ezeken a hajókon 3—1000 utas kényelmesen elfér. A Bécsbe induló gyorshajó minden hétfőn, csütörtökön és szombaton indul Budapestről, az Eötvös­ téri állomásról délután 6­ órakor. Bécsből Budapest felé kedden, csütörtökön és szombaton reg­gel 7 óra 30 perckor indul és 8 órakor este van Budapesten. Ezeken a hajókon az első osztály Bécs felé 1000, a második 500, a harmadik 408 koronába kerül. Bécsből Budapestre az első vesztély 2000, a második 1000, a harmadik 808 korona. A Mohács felé közlekedő gyors hajó minden kedden, csütörtökön és szombaton 11 órakor este indul az Eöt­­vös­ téri állomásról.

Next