Uj Nemzedék, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
4 Kedd U| N«mz«~f*k A flamand nép a belga király ígérete ellenére sem kapja meg egyenjogúságát A flamand nemzeti mozgalom küzdelmei — Az Új tudósítójától — Antwerpen, december 15. Belgiumnak az utolsó népszámlálás szerint hétmillió hetvenötezer lakosa van. Ebből 3,736.690 flamand és 3,263.168 francia, illetve vallon. Százalékban kifejezve a flamandok a lakosság 53,46, a vallonok pedig 45,95 százalékát teszik. A flamandok nemcsak nyelvben, hanem, fajban is különböznek a vallonoktól. A v flamandok germánok, míg a vallonok a román fajhoz tartoznak és francia tájszólást beszélnek. A két népfajt éles földrajzi vonal választja el egymástól. Flandria keleti és nyugati részében, Antwerpen tartományában, Löwen kerületében és. Brüsszel kivételével Brüsszel kerületében kizáróan, flamaindul beszélnek, míg Lüttich, Henegcu és Namur tartományában, valamint Nivelles kerületében a vallon nyelv az uralkodó nyelv. A két népfaj csak Brüssael külvárosaiban lakik kevertem A földrajzi határvonal a két fajt már az V. század óta választja el. Azóta a flamandok számbelileg folyton gyarapodtak, de nem tartott lépést gyarapodásukkal nyelvük fejlődése és elterjedése. Ennek egyik oka az, hogy a flamand kivándorlók rendszerint feladják nyelvüket, mint a vallonok, ha flamand tartományokba telepednek meg, szívük kitartással ragaszkodnak nyelvükhöz és faji sajátságaikhoz. Brüsszel külvárosiban napnap után Vi .’,szaszorulnak a flamandok a vallonok javára. A flamandoknak nagy történelmi múltjuk van. Történelmi múltjuknál csak a szenvedésük és üldöztetésük, nagyobb, amit faji sajátságaik és nyelvük miatt kellett elszenvedniük. A középkorban Flandria a francia korona hűbér tartománya volt.Ezidőben valamint a burgundi hercegek uralma alatt mindent elkövettek a flamandok el franciásítására. A francia nyelv használatát a törvény kötelezővé tette, a flamand nyelvet viszont minden eszközzel elfojtották. Flamaridegenes volt az 1830-as mozgalom is,' amelynek folyományakép francia' és angol támogatással Belgium'mostani formájában megalakult. A vallonokat és flamandokat akkor erőszakkal és megkérdezésük nélkül kényszerítették abba az új államba, amelynek egyik vezetője, Rogier, mindjárt az új állam megalakulása után irtó hadjáratot kezdett a flamandok ellen. A fia-, mandókat nemcsak másodrendű polgároktól, hanem másodrendű embereknek is tartották, és ilyen elbánásban is részesítették őket. Ez az üldözés azzal a következménnyel járt, hogy fellángolt a flamand nemzeti mozgalom. Akárcsak a sinn-fein mozgalom, először is irodalmi téren eresztett gyökeret. Lassanként átcsapott a társadalmiélet rétegébe. A flamand mozgalom üldözése és a flamand nyelv elnyomatása szomorú erkölcsi és kulturális következményekkel járt. Tisztek és közlegények, munkaadók és munkások,tanult és tanulatlan elemek között a leg-kisebb ellentét és személyeskedés keletkezett. Az ellentétek anyajára kiéleződtek, hogy kiegyenlítése véglegesen lehetetlenné vált M msrészt a flamandok kulturális szempontból visszamaradtak, mert még e nyelvüket sem művelhették. Az idegen talán nehezen érti meg, miként történhetett meg, hogy a vallón kisebbség kijátszotta és jogaiban megrövidítette a flamand többséget. Ez csak akként volt lehetséges, hogy a vallonok kezdettől lógva összetartottcvc, mig a flamand nép, mint az oldott kéve, szervezetien volt. A kamara minden törvényjavaslatot, Vápy visszaírtosított Vagy megcsenferteit, amely .. marid --.nyelv jogai mil: f lier-- t és ére rvesitésíre n...- '' •• (. T tejébe ez i\-.* ne.- ' ■■ 1.-y• eveket a hatóság s.hrrmuíjl-Ats végre, sőt megakadályozta végrehajtásukat. Tudni kell ugyanis, hogy az állami hatalom, valamint egyéb vezető állások is vallonok kezében vannak. Kivétel egyedül Antwerpen, ahol a flamand-érzésű Couvretner a polgármester. A flamand nég ily körülmények között, nem segíthetett önmagán, viszont a külföldtől nem kapott és nem is várhatott segítséget. A flamandok e mellőztetés és üldözés ellenére is nagy lelkesedéssel vonultak a háborúba Megtették a harctéren is kötelességüket. Mindenütt az első tűzvonfalban voltak, de a kitüntetés és az előléptetés alkalmával megfeledkeztek róluk. Mindtöbb és több adat kerül most nyilvánosságra, amely hajmeresztő részleteket beszél a flamand katonák üldözéséről. A katonáit, kik tovább már nem viselhették el a vallon tisztek basánkodását, fellázadtak; másik részük pedig, az úgynevezett aktivisták, összeköttetésbe léptek a megszálló német csapatok parancsnokaival, hogy segítségükkel nemzeti programjukat megvalósíthassák. A kormány azonban leverte a lázadást a fronton és a flamand katonák megnyugtatására ;a legmesszebbmenő ígéretekettette. A háború után a belga kormány az aktivisták minden intézkedését eltörölte, intézményeiket, például a genfi flamand egyetemét feloszlatta, őket pedig kiüldözte és aki nem menekült külföldre, azt szigorúan megbüntette. A király 1918-iki trónbeszédében az aktivistákat kegyvesztetteknek nyilvánította és később is megtagadta számukra az amnesztiát,de azért megígérte,hogy a flamandokat legyen jogosítja és Genfben flamand főiskolát létesít. ’ A háború alatt nagy erőre kapott flamand nemzeti mozgalomnak hívei megalakították a flamand nemzeti pártot, az úgynevezett front-partot, amelynek a belga parlamentben négy képviselője van. A vallon nemzeti mozgalmat egy képviselő képviseli. A pártnak legközelebbi célja a flamandok önrendelkezésének és függetlenségének kivívása. Távolabbi célja Flandria szabad államának kikiáltása akár Belgium határain belül, akár azokon kívül. A Belgiumtól való elszakadás esetén Hollandiával lépnének államközöségbe. A programnak sok híve van a három nagy belga világnézeti pártban is, a katolikus, szociálisba és a liberális pártban. Ennek a három pártnak a mozgalommal rokonérző képviselői azonban egyelőre pártszempontok miatt nem csatlakoznak minden fenntartás nélkül a mozgalomhoz. A flamand nemzeti mozgalomtól meg kell, különböztetni azt a mérsékelt irányt, amely Cauwellaert antwerpeni polgármester és Paullet, a flamand demokrata párt vezérének irányításával működik. Clauwelaert és Foultet a flamand mozgalmat nem politikai és nemzeti, hanem kizárólag nyelvi mozgalomnak tekinti, amelyet a belga állam egységének veszélyeztetése nélkül kell megoldani. Programjukat röviden így lehet jellemezni: „Flandria a flamániáké.“ Egyenjogúsítást követelnek a flamandok és a flamand nyelv számára a katonaságnál, a közigazgatás, a tanügy terén és a bíróság előtt. Ez az irány nem számít külföldi támogatásra és csak a parlamentárimus fegyvereivel akarja a flamand nép jogait kivívni. Ellenzi a belga közigazgatás szétválasztását, Flandriának politikai különválását, de melegen pártolja a decentralizációt, a mérsékelt regionalizmust és Flandriának kultúrái önjogusítását. Azt tartja, hogy a külföld nem segítheti a flamand mozgalmat, és egy önálló Flandriának megalkotása gazdaságilag és nemzetközileg lehetetlen. Belgiumban az állam fogalma a nép fogalmával áll szemben. A közeljövő megmutatja majd, hogy melyik erősebb. A flamandok már évszázadok óta várnak politikai megváltásukra, hogy a kultúra a tudomány és művészet minden terén kifejthessék egyéni sajátságaikat és tehetségüket. Várnak és remélnek. Azonban annyiszor csalódtak, hogy a kormány ígéreteiben már nem bízhatnak. Nemrég mondotta Foullet, a volt miniszter. — Négy éve múlt el, hogy a békeszerződést aláírták és maholnap öt esztendeje, hogy a király minisztériuma nevében egyenlőséget ígért Flandriának. A flamandok azonban mindmáig várnak az ígéret beváltására. Közben odadobtak nekik egy-egy morzsát, de oly gesztus és szavak kíséretében, amelyek meghazudtolták a kormány jószándékát Pedig ugyanakkor megadták a lengyeleknek és az íreknek a szabadságot sőt a cseheket, románokat és szerbeket is felszabadították állítólagos rabszolgaságukból. A Mikor és hol lehet elővételi jogot gyakorolni ? ' Vállalat Mikor 1 Jogrisserlia «-toys Kftwoterfc ■Utoljám.’ Hol gyakorolható a jogi „Imperial“ vegyészeti gyár pov. 29-től dec. 29-ig 2:3 6600 IX., Márton-u. 29. Kaszab-fáré csavargyár dec. 10-től dec. 31-ig 1:1 5500 Magy. Ált. Hitelbank Királyautó dec. 18-tól 1:2 2200 A vállalat irodájában dec. 32-ig Andrássy utc. d. u 4—7. Mobilbank dec. 12-töl dec. 23-ig 1:1 2600 Harmlnead-utca 6, Levante dec. 13-ig 1:4 Ő000 M. Ali Hitelbank dec. 21-ig József-tér 2—3. Chinoin dec. 10-től dec. 21-ig 1:1 6000 Angol Magyar Bank Pesti Magy. Ker. Bank Honát cukor dec. 15-től dec. 22-ig 2? 1. 400 dinár Orsi. Iparbank Ferenc József-tér 0. Magyar Szalámi dec . 7-től dec. 22-ig 2.1 7000 Iparbank vagy a társaság pénztáránál Baráti dec. 17-től dec. 24-ig 1. GolfSUBI 10000 A vállalat pénztáránál Dohány u. 98. d. a. 4—7 Cellini ezüstgyár dec. 17-től dec. 28-ig 1:1 2500 Futó-utca 15 vagy Strasser és Isa bank Nádor-utca 11. Brázay Kálmán rt. dec. 22-től dec. 27-ig 1 :1.000 VIII., VUfli-ut 66/a Magyar-Olasz Bank dec. 21-től dec. 29-ig 2: 1 :10.000 Magyar Olasz Bank Nádor-u. 16. d. u. Első Budapesti Gőzdec. 24-’..'" 1 I 22.000 Kereskedelmi Bakk malom 'dec. 31.^ Fürdő u. 2. d. u. 4 - 6. Schwartzer Sanatorium„ jan. 2-től 6 : 1 16.000 Intézeti pémárnál jan. 8-ig., Kékgolyó u. 5. 1924 január 1 belga kormány azonban nem valósította meg saját országában azokat az elveket, amelyeknek megvalósítását más országokban szorgalmazott. . A flamand nép azért nem esik kétségbe. Tovább küzd. Az a nemzet, amely a világnak Ruisbrockot és Glubenst ajándékozta, nem veszhet eh Az ametiikai kormány f&Hogassa a mexikói hormániycsfipasokait London, december 30. A Reuter-iroda washingtoni jelentése szerint az amerikai kormány hozzájárult ahhoz, hogy Obregon tábornoknak hadianyagot adjanak el. London, december 30. A Reuter-iroda jelenti Veracruzből, hogy a tuxpami helyőrség csatlakozott a felkeléshez. m nem változott a liszt ára — A» Új Nemzedék tudósítójért* " A Budapesti Malomegyesület közlése szerint az őlteménypiac mai árai a következők: Busás isst: nullás 9140, kettes 1890, hatos 1530, betűs 1120, nyolcas 680, korpa 500 korona kilogrammbként. Rozsiisít: nullás 1630, egyes 1460, takarmányliszt 680, korpa 500 korona kilogrammonként Jöjj M. és Statstein RT. Gallérok Kézelők ingek Hői fehérneműek Hős és férfi pizsamák Gyár: X* Halimutta Városi Üzletei V. Fürdő-utca 5