Uj Nemzedék, 1924. június (6. évfolyam, 107-129. szám)
1924-06-01 / 107. szám
,1 • c C ,s.- - - VI évfolyamrtr167. (1377.) szám Ára 2000 korona . Budapest, 1924 június 1, Vasárnap Előfizetési ár: Egy hónapra 40.000 korona, negyed- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ker., évre 120.000 korona. Egyes szám ára helyben, vidéken TT'TZA" AJ Jtr A mrf A O Honvéd utca 10. szám. Telefon-szám: 127 46, - -ra , * , POLITIKAI NAPILAP 127-47,127-48, W~49. József 65. - Gyorsírók: es pályaudvaron 2009 kor— Hirdetés a Külmeteres 7_20. _ Fiókkiadóhivatal, VIII., Rákóczi-ut l. sz. díjszabás szerint — Reklamációk: Telefon 19—25. Tel.: J. 136-06, Teréz körút 62. Telefon: 121-41 . Politika 6világítótér A fővárosi törvény bizottsági tárgyalása közben a kormányt két meglepetés érte. A bizottság leszavazta azokat a szakaszokat, amelyek a törvénytervezetre liberális tengelyt szerettek volna, hogy ezen mozogva megsemmisítsék a keresztény Budapestet és a négy éven át uralkodó keresztény többség helyét egy világnézetileg közömbös többségnek juttassák. Amikor ezeket regisztráljuk, kénytelenek vagyunk a meglepetésszerű bizottsági szavazás eredőjére és okaira rávilágítani. Ebben a szavazásban a magyar belső politikának domináns tényezője jelentkezett s ez a tényező a világnézet. A világnézet erkölcsi, értelmi és érzelmi erőknek a gondolkodást és a cselekedetet egy pontban meghatározó belső imperatívuma, amelynek mindenki alá van vetve. A világnézet áramverése mozgatja közéleti küzdelmeinket, a világnézet sodra állítja vagy a keresztény gondolat, vagy pedig a szabadkőműves liberalizmus politikai frontjára a küzdőfeleket. Más elválasztás, a küzdő erőknek más csoportosítása lehetetlen. Mert a világnézet velünkszületett ösztönössége döntő pillanatokban, amikor a keresztény gondolat érdeke éleződik ki egy kérdésben, mindig át fog törni a mesterséges pártfegyelmen, a párt- vagy egyéb szempontokon és érvényesíti a belső meggyőződés erejét. Ez történt most is a nemzetgyűlés fővárosi törvényelőkészítő bizottságában, ahol a nemzetgyűlésnek egységes párthoz tartozó, a pártfegyelem minden kötelékével lekötött tagjai szavaztak világnézetük hangjára és belső tanácsára hallgatva. Ezek a szavazatok nem estek volna a tervezet előkészítőinek akarata ellen, ha a keresztény álláspont mögött nem volnának nagy tömegtényezők, amelyek erejükkel fedik a szavazókat. Egy élére állított kérdésben jelentkeztek ezek az erők a maguk nyomatékával s a kormányra meglepetésszerűen a keresztény álláspontot juttatták érvényre ott, ahol az ellentétes világnézet is fölvonultatta érveit, terveit és szervezettségét. Ez a jelenség vigasztaló szóval beszél azoknak, akik a magyar politikának mesterséges középálláspontba való merevítésétől féltik a keresztény érdekek és szempontok érvényesülését. A keresztény gondolatnak még mindig megvan a régi átütőereje a parlamenten kívül ép úgy, mint a parlamenten belül s olyankor, ha a világnézet feszítőerői megmozdulnak kint, megmozdulnak ezeknek az erőknek képviselői bent a nemzetgyűlésen is. Budapest és az ország aggódó keresztény polgárságának a törvénytervezet ellen vonuló tiltakozása jelentkezett már a bizottságban és reméljük, hisszük, hogy jelentkezni fog a plenáris tárgyaláson is. A kormány állást foglalt a békebeli óvadékok valorizálása ellen A Nyukosz a hadisölcsön valorizálását kérte most a kormánytól — Az Új Nemzedék tudósítójától — is. kormány tudvalévően most új valorizációs törvénytervezetet készít elő, azonban csodálatos módon ebben a tervezetben az államadósságoknak még csak részleges valorizálásáról sincsen szó. Az a magatartás, amelyet a pénzügyi kormányzat a valorizálás irányában eddig tanúsított, valósággal osztatlan megdöbbenést váltott ki az egész ország közvéleményéből. A gazdaközönséget például a legnagyobb tájékozatlanságban tartják és abba a helyzetbe juttatják őket, hogy a bankok már részben valorizálva kövelik vissza a jelzálogadósságokat. Hasonlóképen nyilvánvaló az a törekvés, hogy minden állami követelést valorizálni akarnak, ugyanekkor azonban egyetlen szóval sem intézkednek az államadósságok valorizálása ügyében. A német hadikölcsönkötvények valorizálásának kérdését például éppen most oldotta meg közmegelégedésre a berlini birodalmi kormány. E szerint a kötvényeket eredeti aranyértékük egynegyedrészében aranymárkában már most is visszaváltjaik ez a beváltás azonban nem kötelező és későbbi időpontban, a pénzügyi konszolidáció előrehaladásával a birodalom más módon is kártalanítja állampolgárait. Ezzel szemben nálunk egyetlen lépés sem történt, hogy segítsenek azokon, akik békebeli vagyonukat államadóssági kötvényekbe fektették.A kormánynak a valorizálás ügyében elfoglalt álláspontjára jellemző az a miniszeri leirat, amelyet a minap a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége kapott. A Nyukosz ugyanis annak idején még Kátay pénzügyminiszterhez beadvánnyal fordult és kérte, hogy a háború előtt aranykoronában befizetett katonai óvadékokat valorizálják. A katonatiszteknek tudvalévően házasságkötésük alkalmával már a békében is igen nagy öszszegű óvadékot kellett készpénzben letenniük, avagy pedig úgynevezett óvadékképes értékpapírokban. Ilyen óvadékképes értékpapír például a korona járadék, azonkívül másfajta államadóssági kötvények, továbbá néhány jelzálogkötvény. Ezek az értékpapírok természetesen teljesen elértéktelenedtek és aranyértéküknek ma csak nevetséges hányadát érik meg. Ily módon az óvadék teljesen elvesztette eredeti rendeltetését, tudniillik azt, hogy a családfő elhalálozása után az özvegynek, illetve a családnak megfelelő megélhetést biztosítson. Most azután a pénzügyminiszter az 1923/72355. számú ügydarab elintézéseképen ezeket írta át a honvédelmi miniszterhez: „A csatolt melléklet visszaküldése mellett tisztelettel értesítem Nagyméltóságodat, hogy a beadványban foglaltak megvalósítását országos pénzügyi szempontokból nem látom lehetségesnek.“ Ez a megoldás nagy feltűnést és megütközést keltett azoknak a körében, akik nagyösszegű aranykoronát fektettek annak idején az elértéktelenedett óvadékképes állami értékpapírokba. Ugyancsak a Nyukosz, most már Korányi pénzügyminiszterhez újabb beadvánnyá fordult a hadikölcsönök varolizálása ügyében. Ezzel az üggyel kapcsolatban a Nyukosz vezetősége részéről Tallián Zsigmond ny. altábornagy ezeket mondotta munkatársunknak: — Újabb beadványunkban kértük a kormánytól, hogy a nyugdíjas katonatiszteket, illetve az özvegyeket n 'Poincare íjolnap mondt lel A szocialisták Millerana lemondását követelik — Az Új Nemzetiék tudósítójától — Páris, május 31. A Poincaré-kormánig vasárnap lép vissza. Délelőtt fél 11 órakor a miniszterek, élükön Poincaréval az Elysée-palotába megy, ahol átnyújtja a hivatalos lemondó okiratot. — Az Új Nemzedék tudósítójának jelentése Berlinen át — Páris, május 31. A politikai körök érdeklődését a szocialista pártok vasárnapi állásfoglalása, köti le, várjon részt vesznek-e a kormány alakításában. Feszült érdeklődéssel várják azt is, miképen fog alakulnia legközelebbi jövőben a közársasági elnök helyzete. A ma reggeli párisi sajtó egyértelműig jelenti, hogy a szocialisták vasárnapi kongresszusukon a kabinetben való részvétel ellen fognak nyilatkozni. Óriási fölünést kelt a szocialista pártnak elkeseredett hadjárata a köztársaság elnöke ellen. Azt hiszik, hogy a szocialisták holnap döntő csapást mérnek Millerandra. A radikális szocialistákat, akik eddig habozó és tartózkodó politikát folytattak, nyilván magával ragadta pártjuk szélső szárnya és éppen ezért számítani kell arra, hogy a holnapi szocialista kongresszuson indítványt terjesztenek elő, melyben az elnök elmozdítását fogják követelni. Valószínű, hogy ezt az indítványt a többség el is fogadja. A Quotidien de Monzie képviselő nyilatkozatát közli, aki azzal foglalkozik, miképen lehetne Millerand elnököt visszalépésre kényszeríteni. Nézete szerint elégséges, ha a kamara megakadályozza az úi minisztérium megalakítását, enyképen, hogy egyetlen olyan kormányt sem támogat, melyet a köztársaság jelenteni elnöke nevez ki. Ez esetben az alkotmány hatodik szakasza, amely a köztársasági elnök felelősségéről szól, módot nyújt arra, hogy Millerand visszalépését kierőszakolják. Sauerwein ma ír cikket, melyet nyilván a köztársaság elnöke sugalmazott. Kifejti a Matinhm, hogy Millerandnak szemére vetik, hogy a választáson elbukott vártnak tulajdonkénen ő volt a vezére. Kétségtelen, hogy a köztársaság elnöke nyíltan ugyanazokat a nézeteket vallotta, mint az eddigi kormányférfiak, a francia alkotmánynak azonban nincs olyan szakasza, amely ezt megtiltaná. A köztársaság elnökét két évre választották. Az alkotmány hatodik szakasza értelmében az elnök csupán az országgyűlés két házának együttes ülésén vonható felelősségre és csupán hazaárulás esetében. Nem lehet őt kényszeríteni, hogy más okból állását elhagyja. T. páris, május 31. A radikális és a radikális szocialista pártok végrehajtó bizottsága tegnap este kilenc órától éjfélig tanácskozott Herriot elnöklésével, hogy a helyzetet megvitassa. Herriot kétórás beszédet mondott, melyben a szocialistáknak az új kormányba való belépésével foglalkozott. A végrehajtó bizottság végül felhatalmazta Harriot-t, hogy intézzen levelet Leon Blumhoz, a szocialista párt titkárához, melyben a közösen kivívott választási győzelemre való hivatkozással mutasson rá a szövetség megtartására és javasolja a hatalom megosztását. A levélben egyúttal minimális programot is felállít, melynek pontjai a következők: 1. Általános amnesztia, mely alól csupán a késedelmes adófizetőket és az árulókat zárnák ki. Ellenben kiterjedne az amnesztia a katonaszökevényekre, ha előzőleg a fronton harcoltak. 2. A frank árfolyamának hathatós védelme és a költségvetés egyensúlyozása. 3. Az érintkezés megkezdése Szovjet- Oroszországgal. A külpolitikáról Herriot kijelentette, hogy ha ő a miniszterelnökséget átveszi, úgy szeptemberben a Népszövetség üléseire Genfbe utazik és ez alkalommal megbeszélést folytat Macdonalddal. T. xxxxxxxxxxxxxxx>oooocxx»Qe»ooccccaocoooctx3ooococoocooa