Uj Nemzedék, 1924. július (6. évfolyam, 130-156. szám)
1924-07-01 / 130. szám
A Kedd ! Harmincezernél többen vettek részt a Jézus Szive körmeneten • Az Új Nemzedék tudósítójától • Hatalmas arányú Eucharisztikus körmenet keretében hódolt tegnap délután a székesfőváros és környéke katolikus lakossága, Jézus Szent Szivének. A méltóságteljes egyházi ünnepen megkapó szépséggel domborodott ki a mély gondolat,, hogy a katolikus vallás és a hazafias nemzeti érzés milyen harmonikus egységbe olvad össze. A körmenetet Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök vezette. Részt vettek benne Zsófia, Magdolna és Alice királyi hercegnők, Ruffy Pál államtitkár, a nemzetgyűlési képviselők sokan, a fővárosi és környékbeli plébániák, a vallásos egyesületek, közöttük a Szociális Missziótársulat, amely az ünnepre vidéki szervezeteinek képviselőit is fölhívta. A külsőségeiben impozáns méretű és színes, benső tartalmában mélységes vallásos megnyilvánulás délután 4 órakor kezdődött a Scitovszky-téri Jézus Szíve templomban. A zsolozsmaének és a szentbeszédek után, amelyeket a templomban, a Scitovszky- és a Mikszáth Kálmán-téren tartottak, felfejlődött a menet. A menetet, amely a József-utcából indult ki és a József-körúton az Üllői-út felé kanyarodott, díszruhás lovasrendőrök vezették. A végenélkülinek látszó hatalmas emberáradatban több mint harminezeren vettek részt. Az első sorokban a nemzetgyűlési képviselők és a VIII. kerületi egyháztanács tagjai voltak. Utánuk jöttek zászlóik alatt: a Keresztény Postások Egyesülete, a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége, a Székesfővárosi Altisztek Egyesülete, a Máv..Gépgyár Munkásainak Egyesülete, a Keresztényszocialista Villamos Vasutasok, az Angyalföldi Keresztény Munkás Egyesület, a Keresztényszocialista Pénzintézeti Altisztek Országos Szövetsége, a Ferencvárosi Keresztény Kereskedők Egyesülete, a Ferencvárosi Katolikus Népszövetség, a VII. kerületi Oltáregyesület, az Erzsébetvárosi Szegényház téri Plébánia, a Dalnok utcai Szent Család, a Fehérvári-úti Szív Gárda, a Pesterzsébeti Plébánia, az Erzsébetfalvai Női Kongregáció, a Krisztinavárosi Plébánia, a Mária Valéria-téri Plébánia, a Rákospalotai Plébánia, a Keresztény Nők Pártszövetsége, a Józsefvárosi Plébánia, a Józsefvárosi Szent József Egyháztörzs, a Katolikus Munkáskör, a Keresztény Mu Mások Cserkészcsapata és a munkás ifjak, a katonai zenekar, az Iparostanoncok Mária Kongregációja, az Ifjak Mária Kongregációja, az Erzsébetfalvai Iparos Ifjak, az Iparosok Mária Kongregációja, a Katolikus Patronage Egyesület, a Középiskolai Ifjak Mária Kongregációja, az Egyetemi Hallgatók Kongragációja, a Kispest-Wekerletelepi hívek, a IX. Kerületi Alkalmazottak Márki Kongregációja, a Gát utcai Plébánia Mária Kongregációja, az Angyalföldi Népszövetség, a „Credo" férfikongregáció, a Kőbányai Szív Gárda. Megkapóan szép volt a Jézus Szive Szövetség és azutánuk következő jelvényvivők csoportja. A fehérbe öltözött leányok lombfüzérrel, a külső sorokban, a fehérbe öltözött kis leánykák angyalszárnyakkal a belső sorokban, a piros, fehér, zöld virágivek, a feldíszített szentkép a virágokból kirakott országos címerrel festői képet nyújtott. Ezután kö * 1 2 * 4 5 vetkezett Prohászka püspök baldachin alatt az oltári szentséggel. Az egész utón keresztül fehérruhás leányok szórtakvirágokat előtte az útra. Az oltáriszentség után iktatták be a menetbe a következői testületeket: a Vili Kerületi Egyházközség, az Angol Kisasszonyok, a Szent Szív zárda, a Szent Margit Intézet, a Szent Margit Nővérek, a Ménesi-úti Irgalmas Nővérek, a Szatmári Szent Vince Nővérek, a Budapesti Kórházi Nővérek, Katolikus Népszövetség, Hermina Zárda, Ranolder Intézet, Örök Imádás kongregáció, Collegium Marianum, a Katolikus Szövetség HadiÁrvaháza, Szent Anna Kongregáció, Újtár Egyesület, Simor Intézet, Szent Teréz Intézet, Hadi Árvaház, a Szervitás: Juliana Kongregációja, a Budai Szent Margit Leánygimnázium egyenruhás leányai tollas magyar kalappal, a Szociális Misszió társult budapesti, magyaróvári, pécsi, hódmezővásárhelyi, csurgói, bajai, sárospataki, sátoraljaújhelyi, miskolci, mátészalkai, rácalmási, nyíregyházai, kisvárdai és egri csoportja, a Posta Számvevőség, A Budafoki Leányegyesület, a Szent Domonkos Rózsafüzér Társulat, a Szent Kelemen Kongregáció és az egyesületbe nem tömörült hívek hosszú sora. A menet az Üllői útról a Kálvin-téren át a Múzeum-körútra, innen a Sándorutcába fordult. A Sándor utcából az egyik rész a Rökk Szilárd utcán át aLesstovszky-térre, a másik rész a Horánszkyutcán át a Mikszáth Kálmán-térre vonult, hol a felállított oltárokon szentségimádás következett. Az ünnepet a pápai és a magyar Himnusz fejezte be. A3ccc^c-jcooooüoo30ooccoocxxx5ocoooocosoooooooo€x>cooc3«r Telefon Bf EOF RM9J^7B Te,ekm 26-04. ÜEK1 ‘Piyfal 26-04. 1. Portéi divatrevü. — Francia híradó 2. A páriai Olympiász eredeti legújabb felvétel. 3 Élve eltemetve. Drámai felvonásban. 4. Feleségem a kis kártyás. Vígjáték S ferv Főszerepben: ERIKA GLAESSNER. 5. Titokzatos óriás. Filmregény - felvonásban Kitartások 8 és 10 órakor. Új Nemzedék Verekedés egy bírósági tárgyalás alátt • — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Néhány hónappal ezelőtt kínos botrány játszódott le a pestvidéki törvényszék egyik folyosóján. Hegedűs Dezső gyártulajdonos ugyanis perben áll a pozsonyi Stolwerckgyárral gyártelepének és a részvények eladása, illetve átvétele körüli nehézségek miatt. A pozsonyi gyár jogi képviselője Ács Jenő budapesti ügyvéd volt, akit feljelentése szerint az incidens napján a bírósági ítélet kihirdetése után Hegedűs és felesége a tárgyalóteremből kijövet, állítóan a folyosón megtámadott és megvert. Emiatt Ács Jenő súlyos testi sértés címén beperelte Hegedűs Dezsőt és feleségét. Az ügyet ma kezdte el tárgyalni Böhm Hümér büntetőjárásbíró. A bíró a tárgyalás megnyitása után azonnal megkérdezte Hegedűst, hogy nem lehetne-e a pert békésen elintézni, mire az kijelentette, hogy ragaszkodik a birói ítélethez. Ezután a bíróság ismertette Ács feljelentését. E szerint, amint az ügyvéd a tárgyalóteremből kilépett, Hegedüsné az arcába sújtott, majd Hegedűs is beleavatko z300QCQCXXX3QÍ>OOOCOOQQOCCQO©OÍJCCQOQQCOOOOQOQCOOÖOí3í>OOOG zott és körülötte álló ismerősei és olyan súlyosan bántalmazták, hogy kiverték az egyik fogát. „ Az elnök (Ácshoz): Mennyi idő alatt gyógyult a sérülése? — Nyolc nap alatt ugyan, de kérem, súlyizó körülménynek venni hogy a fogamat kiütötték. . . Ács feljelentésének ismertetése után az elnök felolvasta Hegedűs Dezsőné feljelentését, aki viszont súlyos testi sértés miatt fogta perbe Ács Jenőt, mert mellbevágta, amelynek igen súlyos következései voltak azért, mert abban az időben még egy hónapos kisfia volt. Ács inzul■ tusa, úgy történt, hogy amikor a tárgyalóterem ajtaját kicsapta, a kint várakozó Hegedűsnél, útjából durván félrelökte és rákiáltott: — Most aztán repültök! Erre ütött csakvissza Hegedüsné — mint mondja feljelentésében. A feljelentéshez egyébként csatolták az orvosi bizonyítványt is. A bíróság most már Hegedűs Dezsőt hallgatta ki, aki tagadta, hogy Ács Jenőt bántalmazta volna. A tárgyalás tart. Egy lakásvita alkalmával Perczel Móric volt főispánt revolverrel megsebesítették — Az Új Nemzedék tudósítójától — Vasárnap déli tizenegy órakor telefonon értesítették a mentőket, hogy a Budafoki út 13. szám alatti lakásán átlőtt combbal fekszik Perczel Móric nyugalmazott főispán, a szegedi kormány volt sajtófőnöke. A mentők azonnal kimentek a helyszínre s megállapították, hogy Perczel Móricnak csakugyan ólomgolyó fúródott a combjába. Az érdekes ügy, amelynek mindenesetre a rendőrségen és a bíróság előtt is folytatása lesz, a következőképen keletkezett. Perczel Móric még a múlt év novemberében albérletbe vett a Budafoki út 13. számú házban egy négyszobás lakást, amelynek bérlője Riedl Alfonz volt. Perczel a szobákat konyhahasználattal vette bérbe és arra lakásigazolványt is szerzett. A főbérlő májusban az új lakásrendelet értelmében másfélmillió korona házbért követelt s felszólította Perczelt, hogy amennyiben ezt nem hajlandó megfizetni, egy hónapon belül hagyja el a lakást Perczel kijelentette, hogy sem a felemelt bért nem fizeti, sem a lakást nem hajlandó elhagyni. Emiatt pörösködésre kerül a sor. Nemrégiben lakásbírósági tárgyalás is volt az ügyben s a bíróság kötelezte Perczelt, hogy a lakást a rendes felmondási idő után hagyja el. Perczel azonban mindaddig nem volt hajlandó az ítéletnek eleget tenni, amíg egy másik megfelelő lakást nem szerez. Riedl természetesen, miután a lakásra szüksége volt, mindent elkövetett, hogy Perczelt valamiképen kizárhassa a lakásból. Bezárta a konyhát s Perczel Móricnét nem engedte a lakásba jutni. A nyugalmazott főispán ekkor kulcsot szerzett magának és ezzel járt be a konyhába. Riedl most már a vízvezetéki csapot is elzárta, sőt később a gázrezsóra is lakatot tett. Amikor ez sem használt a gázt leszereltette. Vasárnap reggel Riedl és Percel a konyhában találkoztak egymással. Heves összeszólalkozás keletkezett s majdnem tettleges inzultusra került a sor, de Riedl rendőrt hivatott és panaszt tett. A rendőr felismerve a helyzetet nem avatkozott bele az ügybe. Délben újabb --’- -’szólalkozás történt. Riedl rátámadt Perceire: — Kérem azonnal hagyja el a la 1924 július 1. kásom, miután a bíróság ezt nekem. Ítélte. Percei így válaszolt: — Csodálkozom, hogy úriember ilyen tónusban beszél. A vita mind hevesebbé vált, majd tettleges inzultus keletkezett kettőjük között. Ennek során Riedl előrántotta forgópisztolyát és állítólag Perceire fogta. Percei Riedl keze után kapott, hogy a pisztolyt kicsavarja. A fegyver elsült és a golyó Percei füle mellett süvített el. A dulakodás most még elkeseredettebbé vált. Percei erősen szorította Riedl csuklóját s a fegyvert el akarta venni tőle, ez azonban ismét elsült s a golyó Percei combjába hatolt. A tettlegesség zajára elősiettek a szomszédok s a verekedőket szétválasztották. A mentőorvos is csakhamar a helyszínen termett, s megállapította, hogy a golyó ugyan bent van a combhúsban, de sem ideget, sem csontot nem értett. A sebet bekötözték és Percei Móricot lakásán hagyták. Riedlt előállították a főkapitányságra s miután ott kihallgatása után megállapították, hogy önvédelemből használta a fegyvert, elbocsátották. Az eljárást természetesen tovább folytatják az ügyben. Világasi ülés volt vasárnap a visegrádi várnán , Az Új Nemzedék tudósítójától. Vasárnap reggel hatalmas demonstrációs kirándulást rendezett Visegrádra Budapest keresztény polgársága. A „Deák Ferenc“ nevű termes gőzös, a kirándulók különhajója nem volt képes a fedélzetére venni az érdeklődők ezreit és az impozáns tömegnek a hajóról leszorult része vasúton, vagy a rendes hajón igyekezett Visegrádra. A „Deák Ferenc“ valamivel dél előtt érkezett az ősi vár alá és a sok ezer főnyi tömeg színes csoportokban árasztotta el a romokhoz vezető ösvényeket. Kora délután kezdődött a nagygyűlés. „Az első szónok Sipőcz Jenő dr. polgármester volt. Elmondotta, hogy ma nemcsak az egyesnek kell kemény harcot vívni, hanem a fővárosnak és az államnak is. A kor, amelyben élünk, nehéz, de a keresztények hite és akarata kétségtelenül ij Visegrád elé viszi nemzetünk hajóját. A hatalmas éljenzéssel fogadott beszéd után Wolff Károly állott szólásra. Rámutatott a fővárosi élet sok beteges tünetére, amit mindet a keresztény tisztaságnak kell meggyógyítani. Bizonyította, hogy nevetséges ferdítés arról beszélni, mintha a keresztény gondolat ma már nem tartaná hatalmas és egységes táborban a főváros közönségét. A külső ellenségnél is veszedelmesebb a közöttünk élő, ez a belső ellenség akarja megbontani a keresztények táborát. Erősen és férfiasan akarni kell és ekkor Budapest, de az egész ország keresztény népe rövidesen megéri a boldog jövőt. A Wolff Károly beszédét követő hatalmas taps leesikapultával Ilovszky János, majd Toperczer Ákosné beszélt igen hatásosan. A lélekemelő szép és páratlan sikerű ünnep végén Bakó László, Bihay Zóra, Pataky József, Pusztay Sándor művészi előadásai következtek, majd a Budapesti Férfi Dalegylet énekelt igen szépen. A „Deák Ferenc“ este hét óra után indult visszafelé Visegrádról. A nagysikerű ünnep egyben impozáns demonstráció is volt: a keresztény tömeg óriási volta és egységessége elfogyasztotta a belső el- I lenség minden reménykedését.