Uj Nemzedék, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-24 / 44. szám
Kedd, 1925 február 24. Uj Nemzedék Mind a két Komárom megünnepelte tegnap a Jókai-centennáriumot — Az Új Nemzedék kiküldött tudósítójától. — Komárom, február 22. Jókai Mór 100 éves születési évfordulóját vasárnap ünnepelte meg nagy lelkesedéssel szülővárosa, Komárom, díszközgyűlés keretében, melyen a nemzetgyűlés képviseletében Huszár Károly, v. miniszterelnök, a nemzetgyűlés alelnöke, a kormány képviseletében Klebelsberg Kunó gróf, kultuszminiszter jelentek meg. Kiséretükban voltak Pekár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke, F. Szabó Géza és Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő, Ferenczy Zoltán dr., a Petőfi Társaság alelnöke, Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára, Lőrinczy György és Lampérth Géza író. A centennáriumi ünnepségeken Esztergom és Komárom egyesített vármegyéket Huszár Aladár főispán, Palkovich László alispán, Esztergom várost Antony Béla polgármester, a m. kir. honvédséget nemesréti Szabó Béla ezredes, a győri püspökséget és káptalant Szoharek József kisbéri esperesplébános, Győr várost Höfer Vilmos dr. polgármester és Kiss Géza tanácsnok képviselték. Az ünnepélyes díszközgyűlés a nemzeti és városi lobogókkal díszített polgári és vasúti társaskör nagytermében délelőtt 10 óra után kezdődött, melyen a fővárosi és vidéki vendégeken kívül Alapy Gáspár polgármester vezetésével a csonka város képviselőtestülete, tanácsa, az állami, városi és egyházi hatóságok képviselői, a társadalmi testületek és egyesületek, valamint Komárom város közönsége teljes számmal megjelent. A Hymnus eléneklés© után Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester megnyitotta a díszközgyűlést. Majd egyenként üdvözölte a nemzetgyűlés és kormány képviselőit, valamint az összes megjelent vendégeket s átadta a szót Huszár Károlynak, a nemzetgyűlés alelnökének, aki magasan szárnyaló szavaiban emlékezett meg a költőkirályról, akinek szülővárosa számára örömmel hozta el a magyar nemzetgyűlés üdvözletét. Alapy Gáspár polgármester köszönetet mondott a nemzetgyűlésnek a küldött üdvözletért s indítványára Huszár Károly alelnök beszédét jegyzőkönyvileg örökítik meg. Utána Klebelsberg Kunó gróf, közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. — A magam részéről azzal a kapcsolattal kívánok foglalkozni, mely Jókai és Komárom között fennáll. Jókai Pestre nagy szellemi útravalóval ment föl, melyet Komárom adott neki. A dicsőséges katonai múlt emlékei, a Vízivárosokra gyakran ráboruló rejtelmes köd, a szülőház, mely régi időben templom volt, a rejtelmes messze távolba ellátogató hajósok, mindez felébreszti, izgatja, táplálja a fantáziát. Különösen, ha olyan fantáziával van dolgunk, mint amilyen a Jókaié volt. Mert lehetnek világirodalomnak költői, akik egy és más tekintetben fölülmúlják Jókait, de a képzelőtehetség ereje és szárnyalása tekintetében ő múlja felül a legtöbbet; e téren csak a legnagyobbak mérhetők hozzá. — A természetnél is nagyobb hatással voltak Jókaira a komáromi emberek. Atyja, aki gyengéden szereti kis fiát, gyakorta játszadozott vele s ezekbe a játékokba bizonyára beszivárogtak elemei a művelődésnek. Anyjának mélységéé, zsoltáros vallásossága még inkább növeli egyéniségének erkölcsi értékét. Mily hatalmas erkölcsi útravalót adott anyja Jókainak, aki az élet részletkérdéseiben lehetett hajlítható, aki azonban az irodalom művelésében és a munkában kitartó és álhatatos volt. Ami az anyánál akaraterő, sőt makacsság, az a fiúnál az alkotásban való csodálatos következetesség s ennek gyümölcse az a 110 kötetes életmű, mellyel Jókai nemzetét megajándékozta. — A trianoni béke nemcsak annak a ténynek volt gyászos következménye, hogy a legyőzöttek oldalán harcoltunk, hanem annak is, hogy a háború előtt az egész világ szemében elrágalmaztak bennünket. Sok félrevezetett külföldi azt gondolta, hogy Magyarország megcsonkításával valami ítéletfélét hajtottak végre szerencsétlen hazánkon. Vezető államférfiaink között Tisza Istvánon kívül nem igen volt olyan reprezentatív egyéniség, aki a külföldre nagyobb hatást tudott volna gyakorolni. A magyar diplomata és a magyar politikus helyett a magyar költőknek és a magyar tudósoknak, Petőfinek, Eötvösnek és Jókainak kellett a világ előtt a magyar nemzet hivatása mellett tanúságot tenni. A kultúrának ez a maroknyi pár embere volt a világ előtt a mi ügyvédünk, a mi védelmezőnk.— A szabadságharc leveretése után, az abszolutizmus korszatában kétheti egy providenciát kis férfin, aki a kétségbeesésből kiragadja az országot. Csak a költő hallathatta a szavát s igy az irodalom emberének kellett az államférfin szerepére vállalkoznia. Jóskiai az elnyomásnak keserves éveiben regényeivel fel tudta kelteni újra a bizalmat, az önbizalom révén erőt lehelt a nemzetbe. Ma megint keserves éveit éli a magyar s keze önkéntelenül Jókai művei után nyúl, hogy megint, azokból merítsen vigasztalást, azoknak lapjain szemlélje az elszakított országrészeket, az integer Magyarországot, mint ahogy nagy atyáink e kötetekből merítették vigasztalásukat a Bachrendszer nyomása alatt. — Jókai szülőföldjét, Komáromot a trianoni béke elszakította tőlünk, de még Trianon sem tudta elvenni egészen. Ez a talpalatnyi föld, ez a kis maradék Komárom magyar kézen van és közöttünk maradtak azok a halhatatlanok, akiket Komárom adott a magyar nemzetnek. Komáromban és szabad magyar földön valljuk mi büszkén a magunkénak őt, a város szülöttét a mai centenárium ünnepén. Hódolva azoknak az eseményeknek, amelyeket a lángész erejével a síron túl is harsány hangjával hirdet, dolgozunk bizakodva olyan feltámadáson, aminőt Jókai a kiegyezéskor megért és amelyet hogy mi is megérhessünk, bizakodó lélekkel kérjük a népeknek igazságos Istenét. A díszközgyűlés a Szózat hangjaival ért véget. A város díszközgyűlését nyomon követte a Petőfi Társaság nagygyűlése a Komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel együtt. P. Szabó Géza, a Komáromi Jókai Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket , felkérte Pekár Gyulát, a Petőfi Társaság elnökét az ünnepélyes nagygyűlés megnyitására. Az ünnepi beszédet Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő tartotta Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára felolvasta ez alkalomra írt nagyhatású Jókai ódáját, majd Ferenczy Zoltán dr. alelnök méltatta mindvégig lebilincselő előadásban Jókai irodalmi működését. Lányi Andor dr. elszavalta Toóth Zsigmond dr. Komárom c. költeményét, Lőrinczy György, a kiváló író Jókai bölcsője címen értekezett, majd Lampérth Géza versben emlékezett meg a nagy mesemondóról. A nagygyűlést Asztalos Béla, a Komáromi Jókai Egyesület ügyvezető elnökének zárószavai fejezték be, melyekben köszönetet mondott a Petőfi Társaságnak a részvételért. A komáromi Jókai ünnepségeket este fél órakor magas színvonalú hangverseny fejezte be, melyen Lőrinczy György, a Petőfi Társaság tagja, Záborszky Ilona operaénekesnő, Hollósiy Sándor hegedűművész s még többen nagy hatással áldoztak a költőkirály emlékének. A megszállott Komáromban is Jókai ünnep volt, ahol Császár Elemér képviselte a magyar tudományos és irodalmi társaságokat. Az építő-érdekeltség nagygyűlése tegnap viharosan követelte az építkezés megindítását Petricsevich-Horváth Emil államtitkár megígérte a kormány támogatását a A( V) Nemzedék tudósítójától. A magyar építőmesterek tegnap délután országos nagygyűlést tartottak a régi képviselőházban, amelyen az összes rokonszakmák ipartestületei és valamennyi számottevő gazdasági érdekeltség, szervezet bevonásával nagyarányú akciót kezdtek az építkezésnek országszerte való, erőteljes megindítására. A nagygyűlésen Alpár Ignác, az európai nevű építész elnökölt. A régi országház nagytermében oly nagy számmal jelentek meg a fővárosi és vidéki építőipar képviselői, hogy még a karzatokon is szorongtak az emberek. Alpár Ignác elnök megnyitójában hangoztatta, hogy a magyar, építőmesterek egyesülete már a háború előtt és után is többször foglalkozott az építkezés előmozdításának kérdésével. — Sajnos — mondotta — eddigi fáradozásaink hiábavalók voltak, vagy legalább is nem jártak olyan eredménnyel, mint amilyent várhattunk volna. Szükséglakások és szükségbarakkok építése még nem jelent igazi építezést Üdvözölte Petrichevich-Horváth Emil báró államtitkárt, aki a népjóléti minisztérium képviseletében jelent meg és a kereskedelmi minisztérium kiküldöttét, Virágh Andor államtitkárt, továbbá Jakab László miniszteri tanácsost, aki a pénzügyministériumot képviselte. Köszöntötte Ripka Ferenc kormánybiztost és Orczy Gyula tanácsnokot, a főpolgármester képviselőjét. Megjelent az országos nagygyűlésen Platthy György és Görgey István képviselő, továbbá Bárczy Dezső. Petrichevich-Horváth Emil államtitkár szólalt fel elsőnek. — A kormány — mondotta — komolyan, gondosan és jóindulatú figyelemmel fogja tanulmányozni azokat a javaslatokat, amelyeket a közgazdasági élet vezető emberei s az érdekeltségek képviselői ebben a kérdésben eléje terjesztenek. Én miniszterem részéről már eleve kilátásba helyezhetem, hogy az építőérdekeltség törekvése nálunk odaadó, őszinte támogatásra talál. Mint a múltban, a jövőben is meg nem szűnő kitartással fogom hirdetni azt a közgazdasági és szociális igazságot, hogy az építkezés elejtett fonalának felvétele az első komoly lépés az ország gazdasági rekonstrukciójához. Ha az alkalmasabb időt jobban kihasználtam volna, már sok minden végbemehetett volna. (Élénk helyeslés.) Ezt megállapítom, bár nem akarok szemrehányást tenni. Itt nem az állami lakásépítkezés folytatásáról van szó, hanem arról, miképen indíthatjuk meg a magánépítkezési tevékenységet, mert csak ezzel tudunk segíteni a lakásínségen és a munkanélküliségen. Méltóztassuk a kérdés financiális kihatásaival foglalkozni, mert ez az Achilles-sarka az egésznek. Ha nem sikerül megfelelő formában hosszabb lejáratú, mérsékelt kamatozású jelzálogkölcsönt vagy ehhez hasonló kölcsönt biztosítani, minden terv a pusztában elhangzott szó lesz. Élénk helyeslés és éljenzés kisérte az államtitkár szavait. Utána Ripka Ferenc kormánybiztos hangoztatta, hogy teljes rokonszenvel kíséri az épílő iparosok mozgalmát. A főváros költségvetése tízmillió aranykoronát irányoz elő az építkezésre. — Meggyőződésem, — folytatta — hogy még ezen kívül is sor kerül a fővárosnál további építőmunkára. A kormány megbízásából felkértem a főváros tanácsát, hogy a régebben elkészült építési terveket keress© elő és találjon módot valamiképen arra, hogy ezek az építkezések végrehajthatókká váljanak. Biztos tudomásom szerint a főváros tanácsa is át van hatva annak tudatától, hogy az építkezést mielőbb meg kell kezdeni s azt hiszem, a kormány jóindulatú támogatása mellett megtaláljuk a módját annak, hogy a költségvetésen kívül eső építkezést is minél előbb megkezdhessük. Biztosítom a nagygyűlést, hogy ennek a mozgalomnak minden fázásával egyetértek. Sok szerencsét kívánok az akció sikeréhez! Az egybegyűltek lelkes ovációban részesítették a kormánybiztost. Bárczy Dezső rámutatott arra, hogy a bérházakban elhelyezett hivatalok számára minél előbb új, megfelelő épületeket kell emelni. A tervek már készen vannak a minisztériumokban. A kislakásos bérházak építését nagyobb arányban kell folytatni Ha egészségügyi lakásvizsgálatot tartanának, ezrével kellene betiltani lakások használatát. A lakások felszabadítása nagy veszéllyel jár mindaddig, amíg a normális lakásforgalom vissza nem tér. Ehhez pedig a békeidő statisztikája szerint az kell, hogy legalább háromezer lakás álljon üresen. Ma csak pár száz lakás üres. Végül hangoztatta, hogy az építkezést meg kell indítani, erről már tárgyalt Bethlen István gróf miniszterelnökkel is, akinél nagy megértést és jóindulatot tapasztalt, ebben a kérdésben. Bittner János, a kereskedelmi- és iparkamara alelnöke törvényhozási intézkedést sürgetett a hitel és így az építkezési hitel financiális rendezésére. Bejelentette, hogy a kamara csütörtöki teljes ülésének napirendjére tűzte ezt a kérdést. Halom Dezső dr., az Általános Ingatlanbank vezérigazgatója, fejtegetéseiben kimutatta, hogy az új épületek adómentességét vissza kell állítani. Ez azonban még magában nem fogja megindítani az építkezést. Javasolta, hogy az állami gazdálkodásban elért feleslegeket építkezési hitel céljára fordítsa a kormány. Pintér Oszkár, a magyar építőmesterek alelnöke kimutatta, hogy Németországban, állami támogatással közel félmillió lakást építettek. Sürgette a magánépítkezések állami támogatását, mert csak ezen az úton lehet a polgárság lakásviszonyait megjavítani. Farkas Elek építőmester, a Baross Szövetség igazgatója hangoztatja, hogy Olaszországban nemcsak adómentességet biztosítanak az építkezésneik, hanem két-három százalékos kölcsönt is nyújtanak, sőt, hogy a terheiket csökkentsék, a kamatok egy részét is magára vállalja a kormány és ezzel megakadályozza a béremelést Három milliárd líra értékben épített Olaszország. Belgiumban a kis családi házak építői háromezer frankot kapnak, amit az állam „fonde perdu”-nek" tekint. — Ha már nem törlik el a kincstári haszonrészesedést, akkor annak legalább egy részét fordítsák lakások építésére. Ezzel súlyos szociális problémáit oldanak meg és csökkentik a munkahiányt! Fenyő Miksa, a GYOSz igazgatója mondott ezután érdekes beszédet az építkezésről. Az emberek tudomásul vették, hogy az állami budget szanálását a magángazdaság elnyomorodása követte és nem tettek semmit ellene. A főbiztos legutóbbi jelentésében 15 millió aranykorona töblletet mutat ki. A legnagyobb szociális nyomorúság közepette abban a budgetben, amely 360 millió bevételt irányoz elő, tízmillió aranykorona az egész összeg, amit beruházásokra felvettek. Amíg az építkezési költség negyedéért, vagy ötödéért házakat lehet vásárolni, nem várhatunk komoly építkezési lehetőségeket. Néhány felszólalás után Wihardt Ferenc építőmester, az OKH műszaki tanácsosa, ismertette, a nagygyűlés emlékiratát, amelyben kilenc pontban kér intézkedést a nagygyűlés az adómentesség visszaállítására, pénzkölcsönre, a rendelkezési jog biztosítására, hivatalházak építésére, középületek tatarozására, továbbá kéri a tatarozási kölcsönök visszafizetési idejének meghosszabbítását, a kincstári haszonrészesedésnek kétötödrészben építési célra való felhasználását és végül azt, hogy az építésre szolgáló külföldi tőke ne essék adó alá, az építési engedélyek kiadását gyorsítsák, az illetékeket pedig szállítsák le. A nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az emlékiratot. 3 Hirdessen . NEMZETI DJSJUL. m*llfilllM..... Biztos sikert