Uj Nemzedék, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-28 / 245. szám
13__________________Új Nemzedék Csütörtök, 1926 október 28. KÖZGAZDASÁG Ncggveneier fciEomftcr ul ípüéscre wd síBKségc flagprorsiáffnafe tlnszeres isfípSf# prour^gioi Ítéli végrehajtoni — Noujr^écióls blDocsfifösa ulfOn a [luiCOMeo meg lette) szerezni a §20 • séges ííjáéi -- az évi beruhszdsi hotség 15-85 millió pengőre rog — Az Uj Nemzedék tudósítójától, Az össz gazdasági élet osztatlan tetszéssel fogadta Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszternek azt a kijelentését, hogy az út építést tartja egyik legfontosabb feladatának. Ennek a problémának nagy jelentőségét kereskedelmi minisztersége idejében kifejezésre juttatta Walkó Lajos is aki úgy a kereskedelmi tárca költségvetésében, mint a beruházási programban igen jelentős összeget irányzott elő az útépítés céljaira. A közlekedés terén igen sok hasonlatosság van a mai és az 1957-iki állapotok között. Akkor is a közlekedési problémák megoldása volt a legfontosabb állami intézkedések egyike s a kiegyezés után sikerült is a külföld érdeklődését Magyarország iránt annyira felkelteni, hogy a külföldi tőke szívesen állott rendelkezésre vasútépítés céljait szolgáló kölcsönök ■nyújtásával. Most az automobilizmus fejlődésével az útépítés nyert ugyanilyen jelentőséget, mert a magyarországi útviszonyok szinte lehetetlenné teszik az automobil-közlekedést, amelynek pedig óriási jelentősége van úgy a lakás-mint az üzleti viszonyok szempontjából. Ezenkívül a nagyarányú útépítés igen sok munkaalkalmat nyújt nemcsak a kőbányákban, de a cement-, aszfalt-, benzin- és petrolemmoszban is. A földmunkások nagy tömegén kívül a mérnökök és tisztviselők is nagy számmal juthatnak ezáltal foglalkozáshoz, ami az általános gazdasági helyzet javulását is lényegesen elősegíti. Olyan rendszeres útépítési programra van szükség, amely húsz éven át legalább évi 2000 kilométer út megépítését teszi lehetővé. Ez a nagyszabású útépítési program évenként körülbelül 75—56 millió pengő beruházását igényli, mely összeget azonban a mai viszonyok között már nem lehet az állam bevételeiből fedezni, miután az adó ilyen nagymértékű emelésére egyáltalán nincsen mód. Az útépítés azonban olyan maradandó beruházás, amelynek terheit a mai nemzedék teljes joggal háríthatja át az utódokra azáltal, hogy az útépítés céljaira éppen úgy külföldi kölcsönt vesz igénybe, mint ahogyan az 1867. után a vasútépítés költségeinek fedezésénél történt. A külföldi kölcsön út-obligációk kibocsátása útján való megszerzése egyáltalán nem ütközik nehézségbe és ezeknek a tőketörlesztési és kamatfizetési szolgálatát célszerűen lehetne úgy rendezni, hogy a terhek felét az érdekelt vásárok és községek, másik felét pedig az állam viselné s ezeknek fedezetét meglehetne találni bizonyos át- és automobiladó kivetése útján. ............. ■ii"Zilf'i»-»«CTiiiiiii»iMi -Elkészült a kereskedelmi kamara szakvéleménye az ingójelzálog javaslatáról A kereskedelmi érdekeltség szerint a javaslat egyes szakaszai nem kielégítőek ~ Az Új Nemzedék tudósítójától.A pénzügyminiszter az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tegnap tartott igazgató-választmányi ülésén mondott beszédében többek között utalt arra, hogy az ingósdálogtörvény megvalósítása, előtt nem szabad elzárkózni és a készülő törvényjavaslatok megteremtik a keretet ahhoz, hogy a gazdatársadalom olyan hitelhez jusson, milyenre szükség van. Az ingójelzáloghitelről szóló törvénytervezetben az igazságügyminiszter a legnagyobb mértékben honorálta az OMGE- nak Hadik János által behatóan kifejtett nézetét, úgyhogy a törvényjavaslat, amelyet a gazdák már megvitattak, nagyjából ki is elégíti a gazdatársadalom kívánságát. Ezt a törvényjavaslatot — mint ismeretes — az igazságügy miniszter megküldött© a többi érdekképviseletnek is s az érdekképviseletek közül a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az ingójelzálogról szóló törvényjavaslat tárgyában most terjesztette elő szakvéleményét. Ebben a szakvéleményben a többek között utalás történik arra, hogy ha egy jogintézmény sok embernek, vagy mondjuk a többiségnek nem kell, még mindig érdekes szolgálatokat tehet egy figyelemreméltó kisebbség körében, természetesen mindig feltételezvén azt, hogy a többségnek nincs ártalmára. A Kereskedelmi Kamara, amely az igazságügyi minisztériumban tartott tanácskozásokon általánosságban már hozzászólott ehhez a kérdéshez, most a részletesen kidolgozott szakvéleményében sorról sorra veszi az ingójelzálogról szóló törvényjavaslat egyes tételeit és mindenekelőtt megállapítja, hogy a javaslatnak a felszerelésre vonatkozó határozaányai helyesek és célszerűek, de egyúttal kifejti, hogy a harmadik kategóriába tartozó ingó jelzálogtárgyak kérdése, ahová a feldolgozásra szánt nyersanyag, vagy félárukészlet sorozódik, kifogás alá esik, mivel a felszerelési tárgyakkal ellentétben a javaslat itt nem mondja ki azt, hogy a nyersanyagot, vagy a félárukéstetet dologösszességiként, vagy pedig mennyiségileg és minőségileg pontosan meghatározott dologképpen, lehet-e ingójelzálogul lekötni. Kimerítően tárgyalja a szakvélemény az ingó jelzálog tárgyainak és az ingójelzáloghitelezők ügyét, a jóhiszemű dologjogi szerzők viszonyát az ingójelzálogjogban és utal arra, hogy intim kielégítő a javaslatnak az a rendelkezése sem, amely rosszhiszeműség egyikmérvének tartja, ha a szerző valamely iparosnak, vagy kereskedőnek egész elkülönített raktári anyag-, vagy árukészletét szerzi meg anélkül, hogy az ingójdzálogkönyvet megtekintette volna. A törvényjavaslat egyév 3 paragrafusainak bírálása során a kamara többek között hiányolja azt, hogy csak a felek állapodhatnak meg abban, hogy a zálogtárgyat kár ellen biztosítani kell, holott a biztosítást kötelezővé kellene tenni. A szakvélemény végül utal arra, hogy a kamara tárgyilagosan iparkodott rámutatni a javaslat célszerűnek látszó intézkedéseire és felhívja a figyelmet a hiányokra és azokra a határozmányokra, amelyek felfogása szerint a gazdasági élet és a közhitel szempontjából nem kielégítőek. A gabonapiacon megcsappant a forgalom — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A gabonapiacon az irányzatban nem történt lényegesebb változás, mert a tengerentúli terménypiacokról érkezett lanyhább irányzatról szóló jelentésekkel ellentétben a kínálat tartózkodó volt s így tehát a külföldi terménytőzsdék lanyha irányzata nem tudott érvényesülni. A határidős piacon a forgalom megcsappant s különösen a közelebbi szállítású áru iránt volt csekély az érdeklődés. A márciusi búzát 428—430.010, a májusi búzát pedig 430.000 koronával jegyezték. A rozs irányzata szilárd, mivel eziránt a cikk iránt iránt élén kebb a kereslet. A rozs métermázsáját márciusra 336.000 koronával jegyezték. A készárupiacon a külföldi piacok részéről továbbra is élénk kereslet tapasztalható, különösen olasz számlára keresnek nagyobb tételeket. A jelentések szerint a trieszti terménytőzsdén a magyar búzában és rozsban bonyolítanak le élénkebb forgalmat. A tőzsdeidő elején a 76 kg.-os tiszavidéki búzát 395— 397.500, az egyéb származású búzát 387.500— 392.500, a rozsot 297.500—300.000 koronával jegyezték. A liszt- és őrleménypiacon a fővárosi malmok lisztárai a következők: Búzaliszt duplanullás 7220, nullás 7170, egyes 6900, kettes 6780, hármas 6600, négyes 6380, ötös 5900, hatos 4930, hetes 3450, nyolcas 2280, rozsliszt nullás 6750, rozsliszt egyes 4301 korona. A terménycikkek piacán csak a tengeri iránt tapasztalható élénk elei kereslet. Az új tengerit májusi szállításra 250.000 koronával jegyzik. Az árpafélék piacán, továbbá a zabpiacon megcsappant a forgalom, azonban piacon számítanak arra, hogy rövidesen ismét élénk forgalom fog kialakulni, tekintettel arra, hogy a szomszédos államok piacain igen élénk kereslet tapasztalható, úgy a magyar zab, mint az árpa iránt. A névleges árak nem változtak. A magpiacon a csillagfürtöt 1920, a bükkönyt 3000 koronával jegyzik ikalogrammonként. Erlélitézsd® Irányzat: ingadozó. A kedvezőtlen külföldi jelentések miatt a spekuláció tartózkodott az üzlettől, úgyhogy az aránylag csekély kínálat is képes volt leszorítani az árnivót. Az értékek nagy része a tegnapi árfolyamoknál olcsóbban indult és csak később mutatkozott helyenként némi javulás. A hadikölcsönök piaca csendes volt. A valutapiacon a frank és a Ufa olcsóbbodott. kmai árfolyamok BANKOK: Magyar Hitel (344) 342. Osztrák Hitel (143.5) 142. Angol-Magyar (43) 43. Magyar-Olasz (25) 25. Jelzálog (45) 45. Hazai bank (132) 133 128. Iparbank (5) 56. Ingatlan (361) 365 360. Földhitel (198) 200 199. Kresk. Bank (1260) 1260. Horv. Jelzálog (72) 72.25 72.75. Fabanik (4) 4. TAKARÉKOK ÉS BIZTOSÍTÓK: Magyar Ált. (145) 145. Pesti Hazai (2600) 2590 2580. Első Magyar (6700) 6600 6500. MALMOK: . .. Concordia (34) 14 14.5. Első Bpesti (154) 154 152. Viktória, (45) 53 49. BANYÁK ÉS TÉGLAGYÁRAK: Bauxit Tröszt (1585) 1680 1650. Borsodi (68) 65 68. Bánya és kohó (275) 285 280, Magnezit (1510) 1460, Ált. Szén (4310) 4290, Urikányi (1500) 1485 1495, Salgótarjáni (625) 625. VASMŰVEK ÉS GÉPGYÁRAK: Garre-Danubins (2140) 2110 2130, Kistarcsai (95) 94,5 93 5, Kaszab (130) 125, M. Alt. Gépgyár (17) 1618, Magyar Acél (126) 120, Schlick (101) 103.5. Hofherr (180) 178 179, Rima (180) 177 179. Lámpa (142) 140 142. KÖNYVNYOMDÁK: Athenaeum (126) 129. Franklin (145) 145. Révai (110) 119. Stephaneum (4 5)4 75. FAIPAR: Ofa (Zürich) (770) 750 743. Nasici (1535) 1505. KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK: Levante (195) 196 198. Tröszt (466) 458 464. Városi (185) 188. Déli Vasút (221) 212 220. Államvasut (404 400 412. M. F. T. R. (273) 275. CUKORGYÁRAK: • Magyar cukor: (1960) 1935 1940. Georgia (283) 280 284. SÖRGYÁRAK, SZESZIPARI VÁLLALATOK: Részvény serfőző (810)—820. Gsohwindt (470)—465. TEXTILIPARI VÁLLALATOK: Gyapjú mosó (31)—31. 1 ,ji 170. Juta (430)—430. Karton (67)—68—67.5. Szegedi kender (480)—480. VEGYI IPARI VÁLLALATOK: Chinoin (16)..16. Danica (69)— 69.5. Spódium (73.5)—76. Hungária műtrágya (154) —155. Török-patika (17)—17. KÜLÖNFÉLE VÁLLALATOK: Dunántúli sertéshizlaló (25)—34. őstermelő (262)—260. Német mezőgazd. (86)—85. ÁLLAMADÓSSÁGI KÖTVÉNYEK: 6% hadik. I—V. kib. (139) 138. 5VVI hadik. VIII. kib. (122) 120. Pénztárjegy 1916-os (110) 112. ----- A belga frank új jegyzése. A belga kormáy valutájának stabilizálása során „belga“ néven újjpénzyegységet alkotott, amelynek finomaranysúlya 0.209.211 gramm. A belgiumi tőzsdén tegnaptól kezdődően már „belgákban“ jegyzik az árfolyamokat. A budapesti valutapiacon is a belga frank helyett a „belga“ árfolyamát jegyzik. A belga frankbankjegyek továbbra is megmaradnak törvényes fizetési eszköznek olyan módon, hogy öt belga frank egy „belgá“-val egyenlő. A Triesti Általános Biztosító Társulat érdekköréhez tartozó Magyar Jég- és Viszontbiztosító részvénytársaság Lúgos János igazgatósági tag elnöklete alatt hétfőn tartott közgyűlésén, igazgatóságába a következő új tagokat választotta be és pedig: Apponyi György gróf, Hunyadi Ferenc gróf, Maillot Nándor báró, Pásztély István báró és Szávozd Richard. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok — figyelembe véve, hogy ma már Belgium új pénzegységét, a belga-t jegyezték — a következők (zárójelben a tegnapi zárlat): Budapest1.007260 (0.007255), Berlin 123.30 (123.274), Newyork 518.624 (518.75), London 25130.50 (2514.9), Páris 15.85 (16.0214), Milánó 23.074 (23.424), Prága 15.35 (15.35), Belgrád 9.14 (9.144), Szófia 3.75 (3.75), Bukarest 2.90 (2.824), Varsó 57.50 (37.50), Bére 73.20 (73.06%), Hollandia 207.30 (207.30), Brüsszel 72.124 (14.45). Valuta- és érmeárfolyamok. Az árjegyzőbizottság tegnap a következő valutaárfolyamokat állapította meg: Angol font 345650— 347650, belga frank 9906—9846, cseh kona 2109—2119, dán korona 18955—19015, dinár 1253 —1263, dollár 71125—71525, francia frank 2205 —2235, hollandi forint 28475—28525, lengyel zloty 7840—8049, leu 394—408, leva 513—520, líra 3220—3300, német márka 16933—16993, osztrák schilling 10045—10085, norvég korona 17705— 17755, svájci frank 13760—13810, svéd korona korona 19045—19105. — A nemesfém piacon az üzleti tevékenység jelentéktelen volt. A magánforgalomban az ezüst egykoronást 4800— 7400, a kétkoronást, 9200—9400, a forintost 12— 12.400, az ötkoronást 24—24.600 koronával jegyezték. — Az ékszer tőzsdén a szinarany gramjáért 47.700—47.900, a húszkoronás aranyért 291.700, a Napoleon-aranyért 278.000 koronát űzettek. Állatvásár. A sertésvásáron tartott volt az irányzat- Árak: zsirsertés öreg fa 17—17.5, Ha 16—16.6, fiatal nehéz 18—18.25, közepes 17.25—17.5, könnyű 15.8—16.5, szedett közepes 16.8—17.2, angol hússertés 16—19, süldő 18—18.5, Szalonnás félsertés 19.5—21, lehúzott hús 19.5, hús 21—22, zsír 2.3.5 ezer korona kg.-ként. Az irányzat vontatott volt. A borjúvásáron megélénkült az irányzat. Árak: la borjú 21—22, kivételesen 23. ITa 19—20 ezer korona. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős Madó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. Butor-tii tel kész!rénsnrben. Évtizedek ót? közismert butorhitel* isztáivunktran hajószofMi. ebédlő*. niv/.obák les kedvezőbb 'iz* esi feltételei Eft B g if Kei ess!? edel mi mellett kaphatók á a k sm i?t , ezelőtt Kaláas és Társa fiutor~rnhá a. Vilmos császár-ut 43, Busfa legszebb fzelyi«, a Mártonhegyi-uton, Németvölgyi-új sarkán, villamos mentén, még 1-2 [Susis LeMatts. 30 évi adómentesség! Bővebbet: Építési irodában. Víz Gróf Zichy Jenő utca 24. Telefon 98—29. gl?! 11111 iíiii!lÍiiíiíÍHiinií!i liini!^ i iranilíil íTS =E RÉSZLSTIF3ZSYÉSRS =p EE McCREMOSl.HiTÖ! ■ ilMimPBL.l SS LEGUJABtf ILLUSZTRÁLTDISZKÖTESÜ === ~ KIADAS ES ~ Több mint három évtizede szállóiee már ez a két szó, ameivel DUSNKItíVICZ HENRIK szinte egy -— csapásra meghódiotta a művelt világ olvasó- —rE ZZZZ közönségét. Mintha ercbe öntött és márvmvbó! •ITM kif nagolt alakok elevenednének meg: i e állanak —-~ szemközt ebben a hires re-fényben az elhanyatló, * pogány Róma és a kezdet kezdetén vajúdó kérész- ZZZZ zzzz tény társadalom legendás képviselői. — Közel 20 r_— eredeti rajz illusztraja a két vastag köteget, mely- — ----- nek ára eges vászon diszkötesben, külön tokban —’ HZZ 200 000 korooa (16 penge) ZZZZZ ~ felvételkor fizetersde 30.OCO K. = Havi részrét 50.OCO kor. ==. Szállítja ==: p PALLADIS RT. BUDAPEST, fjf EE V., Akadémia-utca 10. = C?* Szíveskedjék egy levelezőlapon === '~zz még ma megrendelni! = flllllllllllllllllllllllllllll Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, V, Honvéd-utca 10. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: StRINGER KÁROLY műszaki igazgatók