Uj Nemzedék, 1927. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-15 / 11. szám
10 Hol mulatunk a farsangban? A Medikus Bál holnap, szombaton este fél 10 órakor kezdődik a Fővárosi Vigadó érmeiben. A bált a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostanhallgatóinak segítő egyesülete rendezi Verebély Tibor dr .egyetemi tanár fővédőségével. Így borítékos meghívó felmutatásával a Hungária-szállóbeli bárirodában kapható délelőtt 10—2-ig és délután 4—7-ig, valamint a bál estéjén a helyszínen. * A Magyar Turista Egyesület ugyancsak szombaton este rendezi műsoros táncestélyét a Budai Vigadó összes helyiségeiben. A műsor fél kilenckor kezdődik. Közreműködnek: Krisztián Lilly, Bárány Sziszi, Szórád Ferenc, Bodor Karola, Ádám István dr., Noszeda Károly és a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztályénak énekkara. * A Budapesti Turista Egyesület jelmezbálja szombaton, este kilenc órakor kezdődik , az Ügyvédi Kamara helyiségeiben (V., Szalay u. 10.) Jegy váltható az egyesületi helyiségben (VI., Király utca 82.) este 7—9 óráig. * Az Állatorvostanhallgatók Lehel Bajtársi Egyesülete hagyományos bálját február 16-án tartja a Gellért-szálló termeiben. A rendezőbizottság hivatalos órát tart délelőtt 1191-ig az Állatorvosi Főiskolán, (Rottenbiller utca 25.) hogy az érdeklődő közönség igényeit kielégítse. * Vogl Imre tánctanár tanítványai szeretett tanárok működésének 25-ik évfordulója alkalmából jubileumi bált rendeznek január 22-én, este kilenc órai kezdettel a Budai Vigadó termeiben. Jegy borítékos meghívó felmutatásával a rendezőség irodájában váltható (II., Medve u. 6., I.em- Telefon 65—39.) délután 5—9-ig. * A „Jászok Egyesülete Budapesten“ január 29 én, az idén Jászapátin rendezi meg a hagyományos Jász-bált. A nagyszabású báltest meghívóit már szétküldötték. A bálon résztvesznek az összes jász községek. . (A kéz után most a láb vonásaiból is jövendölnek.) Párisból írja tudósítóink: Megszületett a legújabb tudomány, a láb vonásaiból való jóslás. Az új babona terjesztői ugyanis azzal a felfedezéssel léptek a nyilvánosság elé, hogy a renytérből való jövendölés már idejét múlta s az ember lába sokkal jobban visszatükrözi a tulajdonosa jellemét és jövőjét, mint a kéz. Szerintük a talp vonalai és felülete árulják el a titkokat. A talpnak megvannak a hegyei és völgyei, megtalálható rajta az életvonal, a boldogság vonala, sőt a „Venus gyűrűje“ is, amely a nagyujjtól a kisujjig fut. Podomantic franciául az új tudomány neve, amely már bevonult a szalonokba is és az ötórai tea csemegéje. Főként a hölgyeket szokták felszólítani, hogy olvastassanak a lábukból. Sok hölgy természetesen sem szívesen veti magát alá a procedúrának, mert amíg a kezét mindenki ápolja és szívesen mutogatja, addig a női lábat a szűk cipő és a magas sarok rendszerint megnyomorítja. Annyi bizonyos, hogyha másról nem, hát női hiúságról az ilyen lábak is sorkat tudnak beszélni. (Babonával csontvázzá soványitottak egy fiatalasszonyt.) Németországban nagy az általános műveltség, de úgy látszik, mégis vannak vidékek, ahol a legnagyobb hátramaradottság uralkodik. Erre mutat az az eset, mely a berlini lapok híradása szerint Westfalen Haltern nevű járásában történt meg. A járás egyik községében az utóbbi időben halomra pusztult a jószág. Egy kokrusasszony, aki jósnak adta ki magát, azt mondta a megrémült parasztoknak, hogy a község legszebb fiatalasszonya hozta a szerencsétlenséget és amíg ezt ártalmatlanná nem teszik, nem szűnik meg a dögvész. A járvány tovább pusztította a marhákat, amire a babonás falusiak kihurcolták a szőlőre a fiatalasszonyt és ott egy présház pincéjébe zárták. Csk a legszükségesebb táplálékot vitték ki neki. Hat héten keresztül szenvedett a szerencsétlen nő a sötét lyukban, úgyhogy amikor rátaláltak, már csak csont és bőr volt. Úgy fedezték fel, hogy egyik városi ismerőse kereste a faluban és a fiatalasszony hozzátartozói elmondták, hogy a község érdekében milyen áldozatot kellett hozniuk. Az asszonyt kórházba szállították és a rendőrség megindította a vizsgálatot. (Az élelmiszerpiac árai.) A Központi Vásárcsarnokban közepes forgalom mellett az árak így alakultak: Húspiac: marhahús 1.44—2.88, borjúhús 2.56—4.80, sertéshús 1.92—3.52, zsír és hús 1.92—2.08 pengő. — Baromfipiac: élő baromfi darabja 2—4, vágott liba és kacsa kilója 2.16—2.50 pengő. — Főzelékfélék: burgonya 0.12—0.16, kelkáposzta 9.16—0.24, fejeskáposzta 0.10—0.16, kevert zöldség 0.20—0.32 pengő. — Tejtermékek: a tej literje 0.36— 0.40, tejfel 1.72—196, a teavaj kilója 5.20— 6, főzővaj 4.80—5 pengő. — Gyümölcspiac: alma 0.40—1.92, körte 0.56—2, mandarin 1.30—1.50, aszalt szilva 1.28—1.44, gesztenye X—130 pengő. — (Legújabb barátom!) Nem lehet mondani hogy negyven éves fejjel is túl sok barátot gyűjtene az ember. Itt is elmarad egyik, amott a másik és mire észreveszi, már magára is maradt az ember. Éppen ezért jó dolog új barátot szerezni és most elmondom, hogyan történt, noha a história már néhány napos. Nem sokkal Gyertyaszentelő után történt, még azokban a napokban, amikor a díszétől megfosztott karácsonyfa az udvarra kerül ugyan, de emléke még elevenen él. Hazafelé menet egy telken kell áthaladnom, amelyen ósdi ház áll. Valamelyik jókora zugban jókora karácsonyfa és előtte pöttöm flu. Amint észrevesz, rám kiált: — Neked is volt ilyen nagy karácsonyfád? így kérdezte, de olyan hangon, mintha tíz éve folytatnánk bizalmas diskurzust. — Volt bizony, — mondom — ha nem is olyan nagy, mint a tiéd de azért majdnem akkora! A fiú most mellém jön: — De az én fámon ám gyönyörű csillagok voltak, meg egy angyal és sok-sok gyertya, meg annyi mindenféle és egy repülőgépet is kaptam! A szeme ragyog. — Ja, az én fám nem volt ennyire szép. Igaz, volt rajta csillag de angyal már nem és repülőgépet se kaptam — Kár! — mondja nagyon elgondolkozva és pillanattal utóbb hozzáteszi: — Akkor te persze nem is örültél annyira a karácsonyfánál, mint én. — Nem bizony, én már nem örültem anynyira. Kis barátom megvigasztal: — Nem baj, majd jövőre neked is lesz szép karácsonyfád, igaz, hogy az enyém akkor még szebb lesz, mert anyám megígérte — Igen, bizony, neked jó dolgod van! — mondom. Rám nézett, ki tudja, mire gondolt, de hirtelen kezembe csap. — Szervusz! — mondja és visszaszalad a karácsonyfához. — (Kabalából zálogba csapta menyasszonya ékszereit és eltűnt.) A tőzsdei konjunktúra egyik tipikus lovagja került a budapesti büntetőtörvényszéken Kőszeghy bíró elé, aki a „hossz“ idején milliárdokat harácsolt össze és aki fényűző életmódjával nem egyszer ejtette bámulatba a Lipótvárost és csatolt részeit. A tőzsdei konjunktúra, az aranyosé azonban nem tartott sokáig. A milliárdos, úgy ahogy jöttek, a dekonjunktúra alatt máról-holnapra elvesztek, így lett, aztán Fried Istvánból, a hajdani dúsgazdag emberből, — akinek a Csengery utca 24. szám alatt bérpalotája volt — szegény ember. Fried István, aki belekóstolt a fényűző élet minden gyönyörébe, sehogy sem bírta megszokni a szegénységet. Minden eszközt megragadott arra, hogy újra pénzhez jusson. Különböző bűncselekményeket követett el, amiért a bíróság 1921 végén másfélévi börtönre ítélte. Alig szabadult ki a váci fegyházból, újra meggyűlt a baja a hatóságokkal. A budapesti királyi ügyészség vádiratot adott ki ellene csalás, sikkasztás, házasságszédelgés címén. A vádirat szerint a hajdani háztulajdonos hirdetés útján tett szert áldozataira. Javarészt nők voltak, akiket azzal szédített el és fosztott ki, hogy feleségül fogja venni őket. A tárgyaláson tagadott mindent. A bíróság megkezdte Fried István áldozatainak kihallgatását. Egymásután vonultak fel asszonyok, lányok, akik szégyenkezve ismerték be, hogy szerelmesek lettek a jó megjelenésű, elegáns exmilliárdosba, hittek minden szavának, így történt meg azután, hogy kezdve százezer koronás kölcsönöktől egészen az utolsó ékszerdarabig mindent odaadtak neki. Különösen súlyosan terhelő vallomást tett S. Irén, kinek kihallgatása során nem egyszer kacagott fel a tárgyalóterem közönsége. — Egy barátnőm mutatott be ennek az embernek — mutatott a vádlottra — heteken keresztül tartó udvarlás után egy nap szerelmet vallott nekem és megkérte a kezemet. Én beleegyeztem a házaságba. Megtartottuk az eljegyzésünket. Az eljegyzés napján azzal a furcsa és szokatlan kéréssel állt elő, hogy adjam oda neki viselni kabalából a gyémántkarkötőmet. Kezdetben vonakodtam ezt megtenni, később azonban odaadtam a gyémántkarkötőt. Egy pár napig még eljárt hozzánk, mire egy nap a gyémántkarkötővel együtt eltűnt. A tanúkihallgatások befejezte után a bíróság meghozta ítéletét és bűnösnek mondotta ki Fried Istvánt, aki kabalából a zálogházba vándoroltatta menyasszonyai ékszereit, csalás és egyéb bűncselekmények bűntettében és ezért egyévi börtönre ítélte. Az ítélet ellen Fried István felebbezést jelentett be. (Zágrábban nem szabad rulettezni.) Zágrábból jelentik: A zágrábi hadirokkant egylet még régebben elhatározta, hogy otthont épít, amelyben olvasótermet és szórakozásra alkalmas helyiségeket rendez be. Mivel sok költségbe kerül a dolog, rulett-asztal felállítására gondoltak, hogy a szerencsejáték jövedelméből valósítsák meg tervüket. A belgrádi belügyminisztériumban megkapták a játékhoz szükséges engedélyt és vasárnap meg is nyílt a rulett-bank. A rendőrség azonban tegnap váratlaul megjelent a játékszobában, leigazoltatta a jelenlevőket és elkobozta a rulett asztalokat. A játékban két bérlőjét a két kruptóval együtt letartóztatták és megindult ellenük az eljárás. Uj Nemzedék Szombat, 1927 január 15. KÖZGAZDASÁGi ipari jelzálogjog törvényes szabályozása a kiléfele az ipari kötvények kibocsátásának Az állami kötvénykiocsátó intézet a Pénzintézeti Központ ellenőrzése alatt fog állam A kormány 50 millió pengő névértékű ipari kötvény elhelyezéséről tárgyal külföldi pénzcsoportokkal — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — ——— Már körülbelül két esztendő múlt el azóta, hogy az ipar hitel igényei kielégítésének problémája napirendre került. A mint az infláció megszűnésével az ipar ár konjunkturája is elmúlt, kiderült, hogy az ipari vállalatok, teljesen elvesztették forgótőkéjüket, mert az infláció idejében a korona romlása által előidézett veszteséget oly módon igyekeztek elhárítani, hogy minden pénzt beruházásokra fordítotákt. _ A valuta stabilizálása után tehát úgyszólván az egész magyar ipar hatalmas vagyonnal, de forgótőke nélkül állott, s így a termelő munka folytatásához kölcsön útján kellett a pénzt megszerezni. Ez a helyzet hozta napirendre a hosszú lejáratú ipari hitel kérdését, amelyről azóta állandóan folynak a tárgyalások. Az ipari érdekeltségek olyan intézet felállítását tervezték, amely kizárólag ipari kötvények kibocsátásával foglalkoznék, a vállalatok vagyonára bekebelezett jelzálog alapján és ezeket a kötvényeket a külföldön helyezné el. Az Új Nemzedék ismételten beszámolt már ezekről a tárgyalásokról, amelyek akkor érlelték meg ezt a tervet, amikor a múlt év nyarán Bod János pénzügyminiszter egyik nagy beszédében kijelentette, hogy ipari obligációk kibocsátása útján szándékozik az ipar hiteligényeit kielégíteni. Ezután ki is alakult az a megoldási mód, hogy - mint azt az ősszel részletesen megírtuk - az állam maga fogja felállítani ezt az ipari kötvénykibocsátó intézetet, sőt a pénzügyminiszter meg is kezdte a tárgyalásokat különböző külföldi pénzcsoportokkal a kötvények elhelyezése céljából. A külföldi tőke részéről tettek is több ajánlatot körülbelül 50 millió pengő értékű ipari kötvény átvételére, a végleges megállapodást azonban nem lehet mindaddig megkötni, amíg az ipari jelzálogjog törvényes szabályozást nem nyer. Az új országgyűlésnek lesz tehát feladata, hogy az ingójelzálogról szóló törvényjavaslatot, amelyet a kormány már a múlt nemzetgyűlés elé terjesztett, minél gyorsabban elintézze, hogy ennek alapján a külföldi pénzcsoportokkal a szerződés létrejöhessen. Az ipari hitel folyósításánál igen fontos szerepe lesz a Pénzintézeti Központnak, amelynek revizori osztálya fogja végezni mindazokat a könyvvizsgálatokat és becsléseket, amelyek alapján az egyes vállalatok hitelkereteit megállapítják. Ettől eltekintve azonban, a legújabb hírek szerint, a kormány a kötvénykibocsátást is a Pénzintézeti Központra kívánja bízni, bár értesülésünk szerint sokkal nagyobb valószínűsége van annak, hogy külön intézet alakul erre a célra, amely fölött a Pénzintézeti Központ a revizori osztály közreműködésén kívül is fog ellenőrzést gyakorolni. Mindezek azonban csak előzetes tervek, mert a kérdés végleges megoldásának előfeltétele az ipari jelzálogjog törvényes rendezése. Gabonapiac — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A tengerentúli terménypiacokról ismét lanyhább irányzatról érkeztek jelentések, ezek azonban hatástalanok maradtak a helybeli gabonapiacon, mivel itt a tartózkodó kínálattal szemben a kereslet meglehetősen élénk volt s igy megvolt a lehetősége annak, hogy kedvezőbb árak érvényesülhessenek. A határidőpiacon az árak a tegnap felszínre került nívón mozogtak, mégpedig azért, mert a határállomásokon a magyar búza iránt újból élénk érdeklődés tapasztalható. Ezt az élénkebb keresletet azzal hozzák összefüggésbe, hogy a tengeren túli exportállamokban a terméskilátások nem olyan kedvezőek, mint eddig s igy az importállamok kénytelenek biztosítani gabonaszükségletüket, hogy később ne fizessék esetleg drágábban a búzát A márciusi magyar búzát 32, a májusi búzát 32,80, az októberi búzát 28.80, a márciusi rozsot 20.10, az októberi rozsot pedig 21.60 pengőre értékelték. A készárupiacon szintén szilárd volt az irányzat, az üzleti tevékenység azonban rendkívül szűk keretek között mozgott s mivel a kereslet tartózkodóbb lett, a piacon számítanak arra, hogy az árak a tőzsdeidő folyamán kisebb mértékben csökkenhetnek. A 76 kg.-os tiszavidéki búzát a tőzsdeidő elején 31.50—31.80, az egyéb származású búzát 30.70—31.20, a rozsot pedig 24.60—24.80 pengővel jegyezték. A liszt- és őrleménypiacon a helyzet változatlan. A termélnycikkek piacán csak a zab és a tengeri iránt mutatkozik élénkebb kereslet. A zab irányzata igen szilárd s bár az árak napról-napra emelkednek, áru csak elvétve kerül a piacra, úgy látszik tehát, hogy ebből a cikkből tényleg csekélyek a készletek. A tengerit 16.40—16.80 pengővel jegyzik. Az árpafélék piaca és a magpiac teljesen üzlettelen, úgy hogy itt még névleges árak sem alakultak ki. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Lánczy-pályázata. A kamara még 1926 elején közgazdasági tudományos pályázatot írt ki „a nagyobb gazdasági területek (pl.özép- Európa, Páneurópa) gondolatának jelentősége a magyar közgazdaság szempontjából és a gondolat esetleges megvalósításának kihatása Magyarország őstermelésére, iparára és kereskedelmére.“ A pályadíj húszmillió és tízmillió korona. A kamara ezen az úton is értesíti az érdeklődőket, hogy a pályázat határideje f. évi március elsején lejár. Bővebb információval a kamara titkári hivatala szolgál. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi megnyitó devizaárfolyamok a következők (zárójelben a tegnapi zárlat:) Budapest 90.65 (90.65), Berlin 123.05 (123.05), Newyork 518.75 (519.5), London 2517.25 (2517.75) Paris 20.62)4 (20.60*4), Milánó 22.55 (22.50), Prága 15.34(, ..15.36), Belgrad 9.12)4 (9.13), Szófia 3.75 (3.75), Bukarest 2.771/2 (2.761/7), Varsó 57.50 (57.50), Bécs 73.05 (73.07*4), Hollandia 207.45 (207.50), Brüsszel 7215 (72.124). Állatvásár. A marhavásár lanyha volt az irányzat és az árak minőségenként 4—8 fillérrel csökkentek. Áraik: Bika jobb 0.92—1.—, kivételesen 1.16, silányabb 0.54 —0.00. Ökör magyar hízott jobb 0.92—1.12, közepes 0.66—0.88, alárendelt minőségű 0.44—0.64, tarka hizott jobb 0.92—1.10, kivetésén 1.20, közepes 0.66—0.88, alárendelt minőségű 0.46—0.64. Tehén magyar. 0.52— 0.96, tarka 0.46—1.10, kivételesen 1.20. Bivaly 0.60. Növendékmarha 0.40—0.84. Kicsontozni való 0.24—0.44 pengő. — A sertésvásáron se lanyhult az irányzat. Árak: zsírsertés öreg fa 1.37—1.30. Ha 1.34—1.36, fiatal nehéz 1.42—1.44, közepes 1.38—1.40, könnyű 1.28—1.32, szedett közepes 1.34— 1.36, angol hússertés 1.46—1.60, süldő 1.41— 1.51 pengő kg.-ként. Szalonnás félsertés 1.68—1.72, sózott szalonna 1.52, lehúzott hús 2—2.08, zsir 1.72 pengő. — A lóvásár, árai: nehéz igás kocsiló 240—600 pengő, könnyű igás kocsiló 208—420 pengő, csikó 24—192 pengő, alárendelt minőségű ló 24—240 pengő darabonként. Az Angol-Magyar Bank igazgatósága ma tartott ülésében elhatározta, hogy az intézet saját tőkéjének a bank megnövekedett üzletforgalmával való aránybahozatala érdekében a folyó január 29-ére egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé javaslatot fog terjeszteni az intézet alaptőkéjének 121.273 darab , 50.— pengő névértékű részvény kibocsátása útján 12 millió pengőre való felemelése iránt. A javaslat szerint az új részvények 1:1 arányban fognak az eddigi részvényeseknek felajánltatni. A tőkeemelés keresztülvitele után — melynek sikere egy külföldi csoporttal létesített megállapodás útján biztosítva van — az intézet kimutatott saját tőkéi 21 millió pengőre fognak emelkedni. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF . Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelősadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. «>«»♦» Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest* V„ Honvéd utca 10. (Tel.: 5—67, 5—68, 5—69.) Felelős vezető: NISINGLE KÁROLY műszaki igazgató