Uj Nemzedék, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-23 / 215. szám

8 (Gordon Róbert elbúcsúzott a Délivasúttól és Vas Ferenc helyére került, a Dunagőzhajós Társaság magyar vezérigazgatói szeképe.) Gordon Róbert miniszteri tanácsos, a Duna-Száva-Adria vasúttársaság vezérigazgatója,mint ismeretes, megválik ettől az állásától és átveszi a Duna gőzhajózási Társaság vezetését. A távozó vezérigazgató Miében került a Délivasút élére és az ott töltött 17 esztendő korszakot jelent ennek a vasútintézménynek életében. Gordon Róbert a Délivasút hivatalos lapjában búcsúzik a vasút személyzetétől és abból az alkalomból visszapillantást vet az ékrzalt tíz esztendő kimagasló eseményeire. A legnehezebb időben vette át a vasút vetétését, a rendkívüli feladatokat azonbanrendkívüli akaraterővel és szakértelemmel oldotta meg Gordon Róbert. Az összeomlás után a Délivasút magyar hálózata elsőnek vette fel a forgalmat külfölddel. A békekötés után a római megegyezéssel sikerült teljes mértékben megvédeni a Délivasút magyarországi részének érdekeit. A vasutasság javát szolgáló jelentős szociális és kulturális alkotások fűződnek még a távozó vezérigazgató nevéhez, aki búcsúlevelében a Délivasúthoz való ragaszkodásra hívja fel vasutastársait és ígéri, hogy a jövőben is támogatója lesz érdekeiknek. A vasút személyzete egyébként hétfőn búcsúzott vezérigazgatójától. A küldöttségben a külső szolgálatot teljesítő alkalmazottak épúgy 'képviseltették maguikat, mint a központi tisztviselők. Nevükben Pogány Sándor kormányfőtanácsos, vezérigazgatóhelyettes intézett a távozó, vezérigazgaóhoz megható búcsúbeszédet. Megemlékezett azokról a nagy érdemeikről, amelyek a forgalom, a pálya, műszaki berendezések és fegyelem helyreállítása körül Gordon Róbert nevéhez fűződnek. Bejelentette végül, hogy hálája jeléül a személyzet volt főnöke nevére szóló alapítványt létesít, amelynek kamatait évenkint egy-egy alkalmazott kiváló előmenetelt tanúsító gyermekének támogatására fordítják. Gordon Róbert válaszában meghatottan köszönte meg a személyzet minden tagjának odaadó támogatását, bizalmát és ragaszkodását. Szavait azzal végezte, hogy a Duna—Száva—Adria vasutat tartsa meg az Isten. Az Első Dunagőzhajózási Társaság igazgatótanácsa Décsben, szeptember 9- it tartott ülésén a társaság magyarországi képviselője, Vas Ferenc udvari tanácsos vezérigazgatóhelyettes kívánságának helyt adva, hozzájárult ahhoz, hogy nyugállományba vonuljon. Ehhez képest az igazgatótanács felmentette őt magyarországi képviselői megbízatása, valamint a társaság budapesti forgalmi igazgatóságának és a Mohács—Pécsi Vasút üzletigazgatóságának vezetése alól. Ebből az alkalomból Vas Ferenc udvari tanácsosnak a legnehezebb körülmények között teljesített, sok évi kiváló szolgálataiért hálás köszönetét és legmelegebb elismerését fejezte ki. Vas Ferenc hosszú működése idején az egész magyar közélet megbecsülését érdemelte meg és munkásságának emlékét a közgazdasági élet mindig megőrzi. Az igazgatótanács egyidejűen a Duna— Száva—Adria Vasúttársaság magyar vonalainak eddigi vezérigazgatóját. Gordon Róbert mérnök, miniszteri tanácsost az Első Dimakűzhajózási Társaságnak a snagyar királyság területén lévő képviselőjéül nevezte ki és a társaság budapesti forgalmi igazgatójénak, valamint a Mohács—Pécsi Vasút üzletigazgatójának teendőivel bízta meg. . EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI ÉLET A Kamu népoktatási tanintézetek főcsoportja szeptember 22-én (csütörtök) délután fél 3 órakor a Ferenc József Tanítók Háza dísztermében tartja meg szokásos választmányi ülését. A XIX. választókerületi Keresztény Gazdasági és Szociális Párt szeptember 23-án, péntek este fél 8 órai kezdettel választmányi ülést tart, (VIII., Práter utca 47. földszint 1.) amelyre a választmány tagjait ezúton is meghívja az elnökség. A Józsefvárosi Keresztény Kaszinó október 2-án, vasárnap délután öt órai kezdettel, műsorral egybekötött társas kirándulást rendez az Erzsébet Sósfürdőbe. A műsor keretében tréfás jelenetekkel, elsőrangú tánc- és énekszámokkal közismert művészek szórakoztatják a jelenlévőket. Az agilis rendezőség eddigi nagy propagandája garantálja a józsefvárosi keresztény társadalom színe-javának megjelenését. A zenét az Erzsébet Sósfürdő közismert úri, zenekara szolgáltatja. Műsor kapható a Józsefvárosi Keresztény Kaszinó helyiségében (VIII., Práter-utca 47. földszint 1.) vagy a helyszínen. A joghallgatók segítő- és tudományos egyesületében, amely immár 65 éves, új élet indult meg. Beiratkozni lehet az egyesület helyiségében (központi egyetem, questorai folyosó) a déli órákban. Évi tagdíj egy pengő: Az egyesület tisztikara a következő: elnök: Jeszenszky Ferenc, alelnökök: Erdélyi Endre és Jablankay István, főtitkár: Pályi Károly, titkár: Móra Mihály, főjegyző: Hayde Béla, jegyző: Tomcsányi Tamás, főpénztáros: Szepessy István, pénztáros: Schlottbauer Endre, könyvtáros: Kisziczky Tibor, ellenőr: Üöllösy Jenő, háznagy: Sztankovits Viktor. Az Erzsébet Népakadémia legközelebbi tanulványi kirándulása vasárnap, szeptember 25-én lesz. Célja a Gellért-hegy és Sas-hegy környékének geológiai megismertetése. Találkozás a Ferenc Józsi-híd budai hídfőjénél reggel pont 8 órakor. Vezető Papp Ferenc műegyetemi tanársegéd. Uj Nemzedék Péntek, 1927 szeptember 22. Nevelégesnek minősítik az egységespártban a liberális politikára való áttérés híresztelését „Szociális fellás kell, nem liberalizmus" Agrárpolitikus nem lehet liberális — Az Vj Nemzedék tudósítójától. — Politikai körökben kínos feltűnést keltett Rubinek Istvánnak, az egységespárt alelnökének egy nyilatkozata, amelyben arról szólott, hogy az egységes pártank át kell térnie a liberális politikára. Most már a válasz is megérkezett. Liberális oldalról lemosolyogták Rubinek kijelentéseit. Magában az egységespártban teljesen érthetetlennek találták az egész nyilatkozatot. A párttagjai kijelentették munkatársunk előtt, hogy az egységeséért változatlanul kíván haladni a programjában kitűzött után és esze ágában sincs a liberalizmus felé való pálfordulás. Őrffy Imre nyilatkozatában, amelyet az Új Nemzedék munkatársa előtt tett, élesen szembefordul Rubinek liberális óhajtásaival. — A párt politikája — mondotta a többi között — megszerezte országszerte a választók szimpátiáját, bizalmát és semmi okunk sincs arra, hogy liberális irányba való eltolódásra, törekedjünk. A párt többsége a szó szoros értelmében egységesen, töretlenül áll a pártvezetését mögött és követi az eddigi után. Én és politikai barátaim azt szeretnék, hogy ha — hiven a párt programjához — a szociális gondolatok terén sikerülne további fejlődést kitrnünk. Ez minden esetre alkalmas lenne arra is, hogy a külföldön még ittott mutatkozó antipátiát eloszlassa. De semmi célja sincs annak, hogy akármilyen „nerveevezetű” liberalizmusra való áttérésről beszéljünk, mert ez, akárhogy értelmezzük, csak zavarná a párt politikai tevékenységét. — A liberális elemeknek nincs okuk panaszra és még azokban a kérdésekben sem vádolhatják elfogultsággal a kormányt vagy a hatóságokat, amelyekben kizárólag az illetékes tényezők felfogásától függ a döntés. Bethlen István gróf miniszterelnök politikája nem egy párt politikája, hanem a magyar nemzeté és meggyőződésem, hogy ez ellen a jövőben sem lesz okuk panaszra a liberálisoknak sem. Az egységes párt, véleményem szerint, alakulásától kezdve megfelelő haladást tett abban az irányban, amely az úgynevezett liberális politikából jónak és helyesnek volatkozott, de a hogy mosmi ég tovább menjen, erre szerintem nincs szükség Héjj Imre országgyűlési képviselő így nyilatkozott: — Semmiféle irányváltoztatásra nincs szüksége a pártnak, akármilyennek nevezzék is az új irányt. A párt a maga felfogásaszerint liberálisan és demokratikusan csinált eddig politikát és nincs szüksége új célkitűzésekre. A kormányelnök munkája iránti megbecsülés is feleslegessé tesz minden ilyen mozgalmat. A liberalizmusra való áttérés szerintem csak azoknak a kívül álló elemeknek az óhaja, amelyek az egységes párt hajóját, a saját, politikai vizeikre szeretnék átcsábítani. Megkértük Schandl Károly államtitkárt, hogy mint az egységes párt vezető tagja, nyilatkozzék Rubinek István liberális politikát sürgető, egészen furcsa fellépéséről. Rubinek tudvalévően Schandl Károly közvetlen politikai baráti köréhez tartozók. — Nem értem Rubinek Istvánt, — válaszolta egészen nyíltan Schandl államtitkár — agrárpolitikus nem lehet liberális, nem térhet vissza ahhoz a politikához, amely a gyengébbet kiszolgáltatta, az erősebbnek. Be kell látni, hogy szociálpolitika nélkül, a gazdaságilag gyengébbek védelme nélkül nem lehet modern államot vezetni. Magyarországon nem, térhetünk viszsza ahhoz a politikához, amely évről-évre a kivándorlók százezreit vitte Amerikába, amely a falukban egész házsorokat árvereztetett hiteluzssolások kezére. Európában azok az államok konszolidálódtak a legjobban, amelyek szakítottak a gazdasági és politikai liberalizmussal. Hogy támogathatja a liberalizmust hirdető politikus a szövetkezeti mozgalmat. Ez a legkiáltóbb ellentét! Mussolini azt mondotta, hogy azok az államok erősödnek Európában, amelyek a királysággal együtt a nacionalizmust és a konzervatív politikát teszik kormányrendszerük alapjává. Liberalizmusra szerintünk igazán nincs szükség. (Vannak még gáláns tolvajok.) Londonból jelentik: Lincoln városban, a hasonló nevű grófság székhelyén egy menyasszony, aki éppen a kelengyéjét akarta kiegészíteni, az áruházból kilépve, nem találta az autóját. A veszteség annál érzékenyebb volt, mert a hölgy már sok értékes ingóságot vásárolt, amelyeket az autóban hagyott. Pár órai keresés után megtalálták ugyan az autót az egyik szomszédos utcában, de a tolvajok minden holmit, elemeitek belőle. Amikor a hölgy fiatal férjével röviddel ezelőtt a nászútról visszatért Lincolnba, egy postacsomag várta, amely egy verskötetet és egy emlékalbumot tartalmazott. Ezeket a tárgyakat az értékes ingóságokkal lopták el annak idején az autóból, egy értékes, dolgokat tehát a tolvajok megtartották maguknak, de cserébe két csinos verset írtak az emlékalbumba, amelyekben legszívélyesebb szerencsekiválágukat fejezik ki a fiatal várnak. (Igazságügyi palotát építenek Félegyházán.) Az igazságügyminisztérium fokozatosan saját épületben kívánja elhelyezni az alája tartozó hatóságokat. Ennek az akciónak a során most Kiskunfélegyházán új igazságügyi palotát építenek, amelyben a járásbíróság és a telekkönyvi hatóság kap hajlékot. Záborszky István igazságügyi államtitkár a miniszter megbízásából a helyszínen felülvizsgálta az építési terveket és az építkezés most már a legrövidesebben megkezdődik. (Százhúszezer magyar megy évente Ausztriába, 9800 osztrák jön Magyarországra.) Ezzel a címmel kezdte meg új külföldi előadássorozatát Tábori Kornél, a Magyar Idegenforgalmi Szövetség sajtófőnöke a bécsi Uránia Színházban. Százötven színes vetített kép és számos új művészi film illusztrálta az előadást. Tábori ismertette a magyar kultúra, irodalom, művészet fejlődésének történetét, Budapest speciális értékeit és szépségeit, a külföldi és magyar építészet és képzőművészet kapcsolatait. Új statisztikai adatokkal kimutatta, hogy például Ausztria mily óriási nemzetgazdasági többletet kap százhúszezer magyar évi látogatása révén, míg onnan 1927 szeptemberéig mindössze 9800 vendég jött hozzánk. A politikai, társadalmi művészeti körök ismertnevű, előkelő, tagjainak szakadatlan helyeslése közepett mutatta ki, Bécsnek mennyire komoly nagy érdeke az, hogy a kölcsönös propagandában az eddiginél sokkal intenzívebb részt vegyen és kellő revánsot nyújtson, de legalábbis szabad utat engedjen a Bécsbe irányuló idegenforgalmi áramlatok Budapestre való vezetéséhez. Érdekes epizódokat sorolt fel, hogy mennyire nem ismerik „az ismeretlen szomszédot,“. Mint értékes szimbólum szerepelt a reprodukciók során az a világhíres falfestmény, amely a Kunsthistorisches Museum nagy előcsarnokában van , a pápát ábrázolja tudósai körében. A bécsi közönség túlnyomó része nem is sejti, hogy a kép Munkácsy alkotása. Kimerítően okolta meg hogy Budapest, mint „Fürdőváros“ régi, de modernizált termálfürdői mennyire megérdemlik a külföld figyelmét. Ráterelte az érdeklődést a „Jöjjön Budapestre“ jelszavú akcióra, valamint a Gellérthegyen rendezendő nemzetközi balneológiai és idegenforgalmi kiállításra, a budapesti szállók és az egész magyar élet nívójára. A közönség, amelynek soraiban a kultúregyesületek, a Bécsi Magyar Szövetség és egyesület elnökségei, a követségek és a művészi szervezetek vezetői nagy számmal képviselve voltak, meleg ovációval honorálta az előadót és a napilapok is hosszan foglalkoznak ebből az alkalomból Budaijvet és a vidék érdekességeivel. Az előadássorozat hónapokon át folytatódik a nyugati államokban. (Hogyan bosszulta meg magát a takarékos Viktória királynőn az unokája?) Egy angol hetilap több apróságot elevenít fel Viktória angol királynő életéből. Ezek között olvassuk a következő pompás esetet: Viktória királynő gazdálkodását úgy lehet jellemezni, hogy mindazokkal asajátságokkal rendelkezett, amelyek a közönséges életben takarékos, sőt garasoskodó háziasszonnyá tették volna. Pontosan átnézett mindezt, számlát s a fillért is tekintett:ő vette. Unokái azonban nem becsülték meg enynyire a pénzt s amikor csak tehették, „megrágták“ nagymamájukat. Egyik nap az uralkodónő egyik unokája expresszlevelet irt neki, hogy postafordultával küldjön háromszáz fontot. — Becsületbeli adósságról van szó — okolta meg az unoka a kérést. — Játszottam és vesztettem s most rendkívül kellemetlenül érezném magam, ha kötelezettségemnek nem tudnék eleget tenni. Viktóriát mérhetetlenül felháborította a levél. Az unoka egy shillinget sem kapott, hanem pénz helyett egy négyoldalra hosszú levelet kézbesítettek neki. A levélben a királynő alapos oktatást adott egy jövendőbeli király kötelességeiről s erős szavakkal figyelmeztette, hogy a királyi ház tagjainak jó példát kell adniok a népnek. Pár nap múlva azután a királynő kapott levelet unokájától. Hangzott ez pedig imigyen: „Kedves Nagymama! Szívből köszönöm hosszú és értékes leveledet, amely nekem sokkal többet jelentett, mint az, ha háromszáz fontot küüldtél volna. Megszívlelésre méltó szavaidat mindenkor szem előtt fogom tartani. Ezenkívül leveled hatszáz fonthoz is segített. Ezt az összeget egy gazdag amerikai bocsátotta rendelkezésemre, aki fölöttébb boldog volt, hogy ilyen értékes írásodat megszerezheti. Kétszeres hálával irántad__“ — (S Harangszentelés a Szegényház-téri plébániatemplomban.) Vasárnap, szeptember 25-én délelőtt 9 órakor szenteli meg P. Zadravetz István püspök a templom 36 méter mázsás nagy harangját, amelyet az egyházközség nagy anyagi áldozatokkal szerzett. Az ünnepi szentmisét és a szentbeszédet is Zadravetz püspök tartja. Ha szomszédjai a rádió vételében fütyüléssel zavarják, panaszával a rádió üzemcsoporthoz (Főposta, II. MŰVÉSZET --------is.»..« * (Turgenyev-főpróba a Nemzeti Színházban.) A Nemzeti Színházban ma délelőtt volt Turgenyev Szergej Iván világhírű orosz költő és író darabjának, a Natáliának főpróbája. Turgenyev, aki 1818-ban született, egyetemi tanulmányait, részben Oroszországban, részben Berlinban végezte, egyszerű belügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor mint író 1841 táján feltűnt, Pamsa című költői elbeszélésével. 1844-ben jelent meg Andrej Koloszov című elbeszélése, amely már a kritika dicséretét, is kivívta. Az akkori idők leghíresebb orosz kritikusa, Bjelenszkij támogatta, akinek halála után külföldre költözködött, írói pályája igen vitharos volt. Mikor 1852-ben hazatért, a Gogolyról irt nekrológja miatt elfogták és csak 1855-ben kapta vissza szabadságát. 1863 óta folyton külföldön bolyongott s csak néhanapján tért vissza oroszországi birtokára. 1883-ban halt meg és Az igen tisztelt gazdak Száns és figyelmébe! A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gazdák közül sokan takarékossági szempontból a szalmás gabonát csak pár hónapra biztosítják. Holott tény, hogy átalánybiztosítás keretében, amely esetben a biztosítás kiterjed a házra, gazdasági épületekre, állatállományra, bútorokra, szalmás gabonára és takarmányra, szóval jóformán a gazda egész vagyonára, a biztosítás sokkal olcsóbban megoldható! A magyarázat egyszerű: a szalmás gabona biztosításával a kockázat nagy, következésképen a biztosítás drága, viszont az átalánybiztosításnál a kockázat kisebb, tehát a biztosítás olcsóbb. Tehát kössünk Mnybizositfó a Központ! SstMbla RT. Biztositás Osz’nyM, mint a Gazdák Biztosító Szövetkezete Országos Főképviselőjénél, Budapest, IX., Üllői út 1. Telefon: 1. 463—59.