Uj Nemzedék, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)
1927-10-02 / 223. szám
Vasárnap, 1927 október 2. Új Nemzetdék A katonaszökevény és sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétségért elítélt Szomori Dezső darabját akarja a nemzeti Színház műsorra tűzni A Fidibusz házi szerzője, a Lord Betöm Hiúsága és a Balog Tula című szennyes regények Irója a nemzet színházában . Nemzet- és katolikus egyházgyalázó, förtelmes Szomori- írások a Fidibusz 1908-as évfolyamában — A törvényszék betiltatta a Balos Tufa című regényt és szeméremsértésért elítélte Szomorit — A Nemzeti Színház éppen a katolikus nagygyűlés hetében akarta újra bevezetni a színpadra ezt az írót Néhány felvilágosító adat Szomori Dezső írói munkásságából a kultuszminisztérium részére — Az Új Nemzedék tudósítójától. Pár éve kísérletezik már a Nemzeti Színház azzal, hogy Szomori Dezső Nagyasszony című drámáját ismét műsorra tűzze. Ez a gondolat már kísértett tavalyelőtt, kísértett a múlt szezonban, de állásfoglalásunkra a Nemzeti Színház mindig elállt ettől a szándékától. Mi ugyanis már többször megírtuk, hogy Szomori Dezső nem kívánatos elem a Nemzeti Színház színpadán és figyelmeztettük a Nemzeti Színházat, hogy ne provokálja. Szomori volt keresztény közvéleményt. Indokainkat akkor nem tártuk elő, jóllehet birtokunkroanvolt már akkor is az egész anyag, amiért Szomori Dezsőt nem engedhetjük be a Nemzeti Színházba. Most azonban, amikor a Nemzeti Színház igazgatósága minden jóakaratú tiltakozásunk ellenére a Nemzeti Színházba erőszakolja Szomori Dezsőt, kénytelenek vagyaink az egész Szomori-ügy anyagát a kultuszminisztérium, illetve Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elé tárni, hogy ő döntsön, méltó-e arra Szomori Dezső, hogy az ország első színházában szerepeljen, abban a színházban, ahová talán egyedül melet el Budapesten a tanuló ifjúság. Mi ebben a pillanatban nem kutatjuk azt, milyen intenciók vezetik a Nemzeti Színház igazgatóságát Szomori Dezső dombjának színrehozatalában. Nem beszélünk K árpát, hogy Szomori Dezsőnek szánták a trójai faló szerepét, hogy rajta keresztül akarja a Nemzeti Színháznál érvényesülő szabadkőműves szellem a maga irodalmi felfogásának és a baloldal irodalmi világnézetének kolóniát belopni a Nemzeti Színházba. Arról sem beszélünk, hogy a túlsó oldalon mindig igen tanulságosan érvényesülő szolidaritás nemzetiszínházi szerepeltetésével azt a Szomori Dezsőt akarja rehabilitálni egy régebbi darabjával, aki legújabb színműveivel, lehetetlen szótornáival és kerékbetört magyar nyelvével már teljesen levitéz- tett a magánszínházak előtt. De be akarjuk bizonyítani, hogy az a Szomori Dezső, aki volt olyan férfiatlan, hogy a katonai szolgálat elől kiszökött az országból és csak királyi kegyelemmel térhetett vissza Budapestre, nem méltó arra, hogy a magyar állam első színházában jusson szóhoz. És továbbmenően be akarjuk bizonyítani, hogy az a Szomori Dezső, aki a királyi kegyelem után a Fidibusz cimű szennyujságnak házi írója volt, oda szeméremférti, felháborítóan gyalázatos, magyar és katolikus egyházat gyalázó írásokat irt s ezért törvényszéki büntetésben is részesült, nem méltó arra, hogy akár milyen darabjával is szerepeljen a nemzet színházában, amely a magyar színjátszás megszentelt temploma, azon a színpadon, ahol a magyar géniusz klasszikusai képviselték mindig a felemelkedett gondolatokat, s rá akarunkmutatni arra, hogy a Nemzeti Színház tilencvenéves jubileumát egy ilyen emlékektől terhes író gyalázza meg. Beteg a kommunizmus miatt azóta emigrált Gábor Andor szerkesztésében megjelenő lapban Szomori Dezső a legförtelmesebb undokságokban, amelyeket valaha, magyar író kigondolt és leírt. A Lord Betöm ifjúsága című regény mellett csaknem minden egyes szám még novellát is közölt Szomori Dezsőtől, amelyeknek hőse egy Buzgalmy Malvin nevezetű nagynéni, akivel az író, mint partner a legocsmányabb erkölcstelenségeket és obszcén dolgokat követi el. De Szomori Dezső annyira benne volt már a nemes lendületben, hogy alig hogy befejezte Lord Belom ifjúsága című szörnyű írását, a Fidibusz regénytára már mindjárt a következő számban, a negyedik évfolyam huszonnegyedik számában, 1908 június 12-én megkezdte a Balog Tata című regényt, amelyre az egykori olvasók még ma is szégyennel és hátborzongató undorral gondolnak vissza. A Balog Tata című regény, amelyet a hord Beám ifjúságával együtt kénytelenek leszünk, olvasóink előtt — ismételt bocsánatkérő mellett — ismertetni, a Csimborasszója mindannak, amit egy beteg és perverz írói lelek kigondolhat. Hétről-hétre írta .Szomori Dezső est a szégyenletes írást, egészen 1908. november tizenharmadikáig, az évfolyam negyvenhatodik számáig. A regény perverzitása és undorító mocskossága már olyan tetőfokra hágott, hogy a magyar bíróságnak is be kellett avatkoznia. ■ A november huszadik fziámban (IV. évfolyam negyvenhetedik, szám) már Szomori Dezső regénye nem is jelenhetett meg, hanem a Fidibus- a következő szellemességgel jelentette be a regény abbamaradását: „Regényünk « heti folytatása Szlavek ■vizsgálóbíró úr szíves közbelépése miatt elmarad. A Fidibusz Mondanunk sem kell, hogy a Balog Tula mellett is Buszgalulyné önagysága csaknem minden egyes szárában meglepte valami színtelesen pesmaity és erkölcstelen dologgá Szomori Dezső olvasóit. A katonaszökevény Szomori Szomori Dezső, valódi nevén Weiss Dezső akkor foglalkoztatta legelőször a magyar közvéleményt, amikor katonaszökevénységének botránya kipattant. Szomori Dezsőnek a Nemzeti Színház által annyira nagyra becsült zsenialitása már ifjúkorában kipattant, akkor, amikor nem jutott el az érettségiig középiskolai tanulmányai során s így nem szerezhette meg az önkéntesi jogot. Az önkéntességi jog hiánya szomorú következményekkel járt volna a fiatal titánra nézve. Abban az időben három évig kellett volna közlegénykednie Szomorinak s minthogy Szomoriban nem volt meg ez, a hősi elhatárolás, egyszerűen fogta magát s a kötelező katonai szolgálat elől kiszökött külföldre, Parisban és Londonban tengette napjait és zeneoktatással kereste kenyerét. Éveket töltött el külföldön s ezeknek az éveknek cseppet, sem rokonszenves emlékeit éppen most meséli el Párisi, regény című írásában egyik liberális lapunkban. A magyarországi zsidóság azonban nem hagyta elveszni a külföldön élő szomorú Weisz fiút, megmozgatta a leghathatósabb protekciókat is, hogy királyi kegyelmet járjon, ki a cseppet sem vár és férfias katonaszökevény számára. A nagy akció sikerrel is járt I. Ferenc József király, mint legfelsőbb hadúr megkegyelmezett Szomorinak, aki aztán hazatérhetett Magyarországba. Akkoriban kezdette írni Szomori Habsburgdrámáit s a közvéleményben akkor is erősen tartotta magát az a felfogás, hogy Szomori ezekkel a Habsburg-drámákkal a királyiegyelmet akarta megszolgálni. Ennek a háládatos írói munkásságnak terméke a Nagyaszszony is, amelyben Szomori a Habsburg- Lotharingiai ház ősanyjának, Mária Teréziának akart emléket állítani. Ezt a darabját cseretné most a Nemzeti Színház újból műsorára tűzni. Csakhogy a Nagyasszony megírása óta történtek Szomori Dezsővel egynémely dolgok, amelyekről, ha a premierkor meg is feledkezett az akkori liberális korszak, nem feledkezhetik meg a mai világ, amely a keresztény erkölcsök kultiválását vette programjába, politikában, irodalomban és művészetben egyaránt. S itt vissza kell térnünk az OS-ba, amikor királyi kegyelemmel a homlokán. Szomori Dezső olyan dicsőségteljes irodalmi munkásságot fejtett ki, amelyet itt alább ismertetünk. A Fidibusz házi írója Bocsánatot kell kérnünk olvasóinktól és bocsánatot kell kérnünk a kultuszminisztériumtól, ha kénytelenek leszünk a legszennyesebb szennyben turkálni, amikor a Fidibusznak, ennek az azóta jobblétre iszenderült szenny-nyomtatványnak és vele kapcsolatban Szomori Dezsőnek múltjában turkálunk. A legküzdödtebb és a legindorítóbb szennydomb, a Fidibusz 1908-as évfolyama, amelynek számaiban és csaknem minden lapján találkozunk a névtelenség spanyolfala mögé meghúzódó Szomori Dezső erkölcsi felfogásával és Nemzeti Színházba való nemes írói gondolkozásával. A Fidibusz 1908-as évfolyamának második számában kezdődik meg az első Szomori-regény, amelynek címe Lord Belöm ifjúsága és hetenkint minden egyes számban, egészen június ötödikéig, a huszonhannadik számig ké 5 Szomori Dezső: a törvényszék előtt Szlávák bíró úr „szíves beavatkozásának” természetesen megvolt a kellő büntetőjogi hatása is. A Fidibusz szerkesztősége kénytelen volt kiadni Szomori-Weisz Dezső írót, aki ellen az ügyészség több rendbeli sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétségért emelt vádat. Az egykorúak még emlékeznek a szégyenletes per tárgyalására, ahol Szomori Dezső sírva védekezett, s a legfőbb indoknak, amiért a szörnyű dolgokat megírta, azt hozta fel, hogy nem volt, miből megélnie. A törvényszék azonban nem volt ilyen lírai hangulatban és Szomori Dezsőt sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétségért elítélte, úgy tudjuk, két heti fogságra. Mindenkinek, aki érdeklődni akar az ítélet indokolása vagy a kiszabott büntetés nagysága után, ezennel megadjuk az ítélet számát, idézvén a következő adatokat: „Szomori-Weisz Dezső író büntetve volt 1908-ban sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétségért. Bűnügyének száma: VI. 56.17711908. Az iratok jelenleg a törvényszéken 1171908. szám alatt futnak." Mi a mai nap ezzel az egész szomorú Szomori - üggyel tovább nem foglalkozunk. Ismételjük, hogy ezeknek az írásműveknek elkövetőjét Szomori Dezsőt a Nemzeti Színház igazgatósága éppen a jubiláns esztendőben és történetesen (bizonyára csak elnézés folytán) a katolikus nagygyűlés hetében akarja szóhoz juttatni a Nemzeti Színházban, hogy a katolikus nagygyűlésre az ország minden részéből a fővárosba, özönlő katolikus közönség éppen abban az íróban gyönyörködjék, aki valamikor a legbrutálisabb és a legfelháborítóbb módon felrúgta az erkölcsöket, romboló írásaival belegázolt nők, tanulók és férfiak lelkébe, arculverte a katolikus papságot és a katolikus Egyházat. Ali egészen nyugodtan kérdezzük a keresztény közvéleménytől: Szabad-e ennek a Szomori Dezsőnek az ország első színházában, a, magyar állam hagyományoktól megszentelt színpadán szóhoz jutni! S a kisösztény kik,véleményre bízzuk ennek az eldöntését. De meg vagyunk győződve arról, hogy Klebelsberg Krunó gróf kultuszminiszter, aki katolikus egyházának mindig ha fia volt, ha meggyőződik, kétségtelen hitelességű adatainkról és elolvassa azokat a szörnyűségeket, amelyeket, hajlandók vagyunk rendelkezésére bocsátani, egy pillanatig sem fog habozni és tudni fogja, mit vár tőle a keresztény közvélemény. Egyébként Szomori Dezső ,,irodáikat'1 lilakijstromát napirenden tartjuk és következő számainkban újabb adatokká fogunk szolgálni a magyar közvéleménynek és a kolhuszminisztériumnak. VIRÁNYI I. KCALAPGYÁR ÜZLETEIBEN Ferenciek tere 3 és Párizsi u. 3. Vállal mindennemű női kalap készítést, alakítást, festést Legolcsóbb összecsukló vnsumus, rézbútorok, matracok PROHAL,KA-gyárból, Gróf Zichy Jenő utca 15, Kék, .Üllfilnt .