Uj Nemzedék, 1927. október (9. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

4 TURISTASÁG A Mátra Egyesület jubileuma A Magyar Turista Egyesület gyön­gyösi osztályának, a Mátra Egyesület­inek 40 éves fennállását ünnepük október másodikán, a Magyar Turista Szövetség közgyűlésével kapcsolatosan Gyöngyö­sön. . .. Talán 1885-ben történt, hogy nagy tudó­sunk, Hermann Ottó érdeklődött a Galya iránt. Akkortájt a heves megyeiek közül s­em tudta senki megmondani, merre van. így volt ez azonban minden hegyvidéken, hiszen még a Tátra is lassan kezdett csak­­­ismeretessé válni. Mindez a Mátráiban egy csapásra megváltozott. A Mátra Egyesület megalakulása után egy évre jóformán sétának tekintették a Kékesre való kirándulást és ma már bányán vé­geznek vele alig egy fél nap alatt. A Mátra Egyesület megalakítását Ha­­­n'Mc Koles gyöngyösi ügyvéd kezdemé­nyezte. 1886-ban felhívással fordult a v­ö­­­ll és közönségéhez és 1887-ben 2­7 taggal nagy lelkesedéssel megalakult az egyesü­let, amely röviddel megalakulása után nagy lelkesedéssel fogott hozzá a Mátra, különösen a gyöngyösi oldal feltárása­ihoz. Rohaanlépésben­ építették ki a mai utak nagy részét és foglalták a forráso­kat. Megszerzik a Solymosi oldal 6000 hol­das területén való átvonulást, kiadják az első Mátra-kalauzt . 1889-ben felépítik a 31 méter magas Mátra-tornyot, 1891-ben a. M. K. E.-ből kilépnek és mint a Ma­gyar Turista Egyesület gyöngyösi osz­tálya újra alakulnak. 1892-ben megnyitja az egyesület a tátrafü­redi uszodáját, 1893-ben felépíti a Gályán a Samasa­r me­­nedékháznak a bene-parádi­­országúton lévő kaparóh­áz mérnöki szobáját, 1898-ban felépíti a kozvum kilátót és a gyökeresi­­kőmenedékházat és így sorba mind­azo­kat az alkotásokat, amelyekkel a turista-­ kultúrát, lépésről-lépésr© előbbre vihette A háború s az azt követő esztendők tétlenségéből ragadta ki az egyesületet a nastari vezetőség élén Puky Árpád port­g­árm­esterre­l és segítőtágsai­val, oly­any­­ myira, hogy ma már az egy­esület a­z or­szág számottevő idegenforgalmi ténye­zőjévé fejlődött. , , Az e­gyesület jubileumi ünnepségének B sorrendje: Indulás Budapestről szomba­ton délután 5.40-kor a keleti pályaudvar­ról gyorsvonattal átülön kocsikon. Este elszálllásolás. Ismerkedési estély, a Hi­n­­gária-szálló éttermében. Vasárnap uap­­lás Gyöngyösről reggel 7-kor különböző járműveken Mátrafü­redre, onnan gyalog az ufckaparőházhoz. Délelőtt f­­ 11-kor tábori isten tiszteltet, utána az új Hanak Kolos­tyon emlékház alapkövének letétele fa a Mátra­ Egyesület jubileumi közgyű­lése. Fél 12-kor a Magyar Turista Szö­vetség közgyűlése a régi Hanak mene­­dék­háznál. Délben 1 órakor társasebéd. Délután kirándulás a Kékesre,onnan a T­anáksoron Gyökeres -,s Trákóc­zi-forrá­sok érintésével Mátrafüredre. Mátrafü­­­redről különböző járműveken visszauta­lás Gyöngyösre. Gyöngyösről este 7.59­­kw indulás gyorsvonattal Budapestre. Kirándulások : Magyar Turista Egyesület. Október 1—3. Gyöngyös—Mátrafünd— Kékes—Hanák sor — Gyökeres-forrás—Rá­kóczi -forrás—Mátrafüred—Gyöngyös. In­dulás: A keleti p. u.-ról szombaton este 5 óra 30-kor. Október 2. Újlaki templom—Oldal-út— Csúcshegy — Kálvária — Malo­nievárda— Hidegkút — Mari­axem­ete — Hűvösvölgy. Verselő­: Weiss Rezső. Indulás: reggel g-kor az újlaki templomtól. Sasok: Október 2. Igmáz--rSzervtkut--Sz­urdok­ —Ktrofókltelep. Vezető: Kávitz György. .Indulás reggel 7.30-kor a Pálffy-térről. Vándor fiuk: Október 2. Csév—Klastrompuszta­— H­ircehoro­t­ — N­­amvaskörrét—P­­­­­isamrét, ■Vezető: Perhammer József. Indulás reg­gel 7-kor a nyugati p. tu-ról. Magyar Munkások Turista Egyesülete: Ok­tóber 2. Szépvö­­gy—Gugerhegy— Oroszlánkő — Vadasikert — Hárshegy — Csillebérc — Makkos Mária — Farkasrét Találkozás reggel 8-kor az újlaki temp­lomnál. Vezető: Hazucha Árpád. Budapest Sport Egyesület: Október 1—2. Csatlakozó túra. a Ma­gyar­ Turista Egyesület túrájához Gyön­gyösre. Találkozás d. u. 5-kor a. Keleti p. u.-on. Katolikus Legényegyesület: Október 1—2. Gyöngyös—Mátrafüred— Ha­nák menedékül áz—Kékes—Hanaiksor— Gyökeresf­orrás—Má­traf­ü­red — Gyöngyös. Indulás d. u. 5-kor a Keleti p. u.-ról. Ve­zető: Gábris Pál. Törekvés Sportegylet: Október 1—2. Csatlakozó túra a­­ Ma­gyar Turista Egyesület túrájához Gyön­gyösre. Találkozás: d. u. 5-kor a Keleti p. u.-on. Budapesti Orvosok Turista Egyesülete, Október 2. Botanizáló kirándulás a budai hegyek Far­kasrét­-Ce­­ 11 ebére-­Sorrento részébe. A kirándulás vezetője si Nemzedék Szombat, 1927 október 1. Mágócsy-Dietz Sándor egyetemi tanár, aki a kirándulást magyarázó előadással kiséri. Találkozás fél 3-kor a farkasréti végállomásnál. B. B. T. E.: Október 1—2. Gyöngyös—­Mátrafü­red— Kék­es—M­á­t­rafü­red—G­y­ön­gy­ös. M. K. E. Szepesi osztálya: Október 2. Dobogókő. Indulás reggel 6­5-kor a Pálffy-térről. Visszaindulás este 8.11-kor Csérről. Költség 2.50 pengő. Vezető: Kalmár Eszter.­­ (Egy híres svájci alpinista elő­adása a berni Alpokról.) Ernst Jenny, a kontinens legelőkelőbb hegymászó egye­sületéne­k, a több mint 25.000 tagot szám­láló Schweizer Alpen Clubnak elnökségi tagja, a­ csaknem 80.000 példányban meg­jelenő Die Alpen című­ folyóirat szerkesz­tője október 14-én este fél hét óraikor , a Magyar Turista Egyesület meghívására német nyelvű vetüc­tkertes előadást tart a régi képviselőházban Meine Taten und Erlebnisse in den Hochalpen címm­el. Erre az eseményszámba menő rendkívül érdekes előadásra nemcsak valamennyi turista egyesület tagját, hanem a hegyek iránt érdeklődő nagyközönséget is meg­hívják. Előadás után az illusztris vendég tiszteletére vacsorát rendeznek. A rendkí­vül nagy érdeklődésre való tekintettel ké­rik a társegyesü­leteket és érdeklődőket, hogy a résztvevők számát a hivatalos órák alatt (hétfőn és csütörtökön este 6—8 órák között) az egyesületi helyiségében (IV., Aranykéz­ utca 6., III.) bejelenteni, illetve az előadásra kibocsátott elsőbbségi je­gyeket megszerezni szíveskedjenek. Rablógyilkos-e valóban, vagy csak ujjlenyomata egyezett a körözött gonosztevőével?­­ ——1s mi — Újból bíróság elé akarják vinni a Fournier-rejtélyt — Az Új Nemzedék­ tudósítójától. -I’áris, szeptember 27. A nálunk joggal rosszmévnek örvendő „emberi jogok ligája" beadványt intézett a francia igazságü­gym­i­nisztériumhoz, amelyben Henri Fournier festő bűnperé­­nek újra felvételét kéri. A beadvány sze­rint a festő az igazságszolgáltatás vég­zetes tévedésének esett áldozatul, ameny­­nyiiben összecserélték egy többszörös rabló­­gyilkossal s elhitni a cseréből kifo­lyóan életfogytiglani gályarabságra ítélték. Henri Fournier már második éve éli Guyana szigetén a legsúlyosabb gonosz­tevők borzalmas életét. Története a fran­cia igazságszolgáltatási krónika legérde­kesebb fejezetei közé tartozik. Fournier arcképfestő volt s annaik idején in üther­­met is bérelt a Montparnasse egyik utcá­jában. Mesterei tehetségesnek mondták s valóban több képe kedvező fogadtatásra talált a kisebb kiállitásokon. A nagy si­ker azonban, amelyben Fournier i-izott, váratott magára. Pedig Fournier bohém módra élt s mert szívesen időzött mulató­helyeken, ugyancsak szüksége lett volna pénzre. Először uzsorásoknál vett fel köl­csönt, de amikor ez a bevételi forrás ki­apadt, eladta magát az ördögnek és vál­tót hamisított. Letartóztatták se párisi törvényszék többrendbeli csalásért tizen­nyolchónapi börtönre ítélte. Alig hangzott el az ítélet, amikor a rendőrség bűnjelosztálya meglepő felfede­zést tett. A beküldött ujjlenyomat alap­ján megállapították, hogy az „állítólagos“ Henri Fournier, akit a csalás miatt zártak le, azonos Jean b­attiste Roux rablógyilkossal, akit hosszú idő óta hiába kerestek. Roux egyike volt a legveszedelmesebb gonosztevőknek. Amikor a bíróság élet­fogytiglani gályarabságra, Ítélte és Guyana­ szigetére vitték, kijátszotta az őrök ügyeimét s 1017-ben megszökött a szigetről. Azóta is több gyilkosságot és betörést követett el, de a hatóságoknak nem sikerült kézrekeríteniök. A bűnjel­­osztály tisztviselői tehát nett kevéssé voltak büszkék felfedezésükre. Fournier, vagy Roux így újra bíróság elé állt. — Fomm­er a nevem — tiltakozott a leghatározottabban a festő a vád ellen. — Azt sem tudom, hogy ki az a Roux. Bizonyítékokat kértek tőle. Csak egy útlevelet tudott felmutatni, meg egy ka­tonai behívóparancsot. Mind a két ok­mányt­ azonban 1918-ban állították ki az illetékes hatóságok. Minthogy Roux, mint említettük, 1917-ben szökött meg Guyana szigetéről, ez a két papiros még mindig nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy Fournier alias Roux menekülése után szerezte meg az okmányokat. A bíróság régebbi időből származó okiratokat kö­vetelt. — Martinique-szigeten születtem ~ mondotta Fournier ■ — s a szigetet a vi­lágháború befejezéséig nem hagytam el. Okmányaim a Pelée-vulkán kitörésekor megsemmisültek. Ez a magyarázat sem volt alkalmas a Fournier személye iránt­ felmerült kétsé­gek eloszlatására. A bíróság szakértőktől kért most véleményt, de a szakvélemé­­nyek határozottan úgy ütöttek ki, hogy Fournier és Roux ujjlenyomatai tel­jesen azonosak, már pedig a dakti­­los áram nem csal. Fournier és Roux egyaránt nős ember volt. A leíráséig beidézte mind a két asz­­szonyt, Fournier felesége egész természe­tesen felismerte a festőt, akit 1918-ban mutattak be neki. Roux felesége viszont általános megdöbbenésre kijelentette, hogy ír vádlott úgy hasonlít az ő gonosz­tevő férjéhez, mint egyik tojás a másik­hoz. Van azonban egy csalhatatlan jel fűzte hozzá az asszony, az tudniillik, hogy az ír férjének hátára egy szép lepke volt tetoválva. Fournier-t nyomban megvizsgálták, de­ nem találták a hátán a tetovált lepkét. Kegy legyűrt is kihallgatott a bíróság, akik annak idején a megugrott, rablógyil­kosra vigyáztak. A fegyőrök alaposan megszemlélték Fou­riert. Két fegyőr ha­tározottan állította, hogy a festő azonos a gyilkossal, a másik kettő azonban éppen ilyen határozottan hangoztatta, hogy a vádlott semmiesetre sem a körözött rablógyilkos. A­ bíróság kénytelen volt az ujjlenyo­mat alapján ítélkezni. Kimondotta,hogy Fournier és Roux egyazon személy. A váltói mul­siló festőt így Roux bűnlaj­­strom­áért életfogytiglani gályarabságra ítélték. A festő, aki már második éve eszi a rabkenyeret Guyanában, egy pil­lanatig sem szűnt meg ártatlanságát hangoztatni és ismerősei útján próbálja a közvélemény figyelmét ráterelni­­ az állítólagos tévedésre, amelynek ő áldo­zatul esett. Az igazságügyminisztérium rövidesen dönt a per újrafelvételéről s jogászkörökben bizonyosra veszik, hogy a bíróságnak újból foglalkoznia kell a rejtélyes esettel. irkák,­­ M tó­nkok,nyerek ^feoriá^ dátafclés&ait Jzanszzfosz a­l­igeményii pa Budape­sI. Iupeb - szerik­ 62 szám (a Nyugati pákjaadva/Ted szemben) Szombati műsor — Az Új Nemzedék tudósítójától —­BUDAPEST (555.6). Percek. D. v. 3: Hírek, közgazdaság. 5: Pontos időjelzés, Időjárás- és vízállásje­lentés és mozik műsora. 5.15: Ifj. Kozák Gábor és cigányzenekarénak hangversenye. 5.43: Egészségügyi előadás. Vak­i Elemér dr.­ A tüdővész elleni védekezés. 7.15: Mit és leit idézek! 8.30: M. Hír Sári (zongora), Molnár Imre dr. (ének) együttes hangversenye.­­ Régi magyar dalok Kern Aurél és Losonczy Dezső átírásá­ban (Molnár Imre). 2. Chopin: a) Nocturne H- dúr, b) Blude Gesz-dur, c) Fantázia F-moll (M. Hír Sári). 3. Magyar népdalok Lajtha László dr. feldolgozásában (Molnár Imre dr.) 4. a) Liszt—Szondi: Oh Ihily csodás való, b) Legenda E-dúr (M. Hir Sári). 10. Pontos időjelzés, hírek, közlemények, ügetővers­enyeredmények. 10.10: Vörös Feri és különleges hármas zene­karának hangversenye az Ostendo-kávéházból. Szombat. D. e. 0.30, 12 és d­. v. 3: Hírek, köz­gazdaság, élelmiszerárak. 11: Zongora-hangverseny. 1: Időjárás- és vízállásjelentés. 1: Pontos időjelzés, időjárás-, vízállásjelen­tés és mozik műsora. Utána: A Szociális Misz­­szió Társulat előadása: Elek Amália nővér: „Németország társadalmi mozgalmai“. 5. A Nemzeti Színház 90 éves fennállásának jubileuma alkalmából rendezendő ciklus első előadása: „Bánk-bán“. Szomorú játék öt felvo­násban. Irta: Katona József. Személyek: II. Endre, magyarok királya, Forgács Antal. Ger­trud királyné — I. Fáy Szeréna, Ottó, Rorthold merániai herceg fia, Gertrud testvéröcese — Abonyi Géza. Bánk báli, Magyarország nagy­­ura — Bakó László. Melinda, felesége — Kör­­nyei Paula. Mikis­ál bán, Melinda nagybátyja — Mihályffy Károly. Simon bán, Melinda nagybátyja — Almássy Endre. Zászlós úr — Tapolczay Gyula. Petur bán, bihari főispán — Fehér Gyula. Miska bán, a királyfiak nevelője — Hosszú Zoltán. Sólyom mester, a fia — Tí­már József. Rendeletben Izidora — Irányi Irén. Egy udvaronc — Tapolczay Gyula. Bi­bergeil, kalandor lovag — Ódry Árpád. Tiborc, paraszt — Onody Ákos. Első békétlen — Ta­polczay Gyula. Második békét­len —­ Györgyei István. Harmadik békétlen — Tímár József. Negyedik békétlen — Losonczy Zoltán. Első őr — Tapolczay Gyula. Második őr — Gyorgyai István. Udvariak, békétlenek, katonák. Törté­nik 1213-ban. 7.15: Sportoldallá.­. Kann Ferenc: „A magyar úszósport hőskorából.“ „John Weiszmüller Ja­pánba készül.“ 8.30: A m. kir Operaház zenekarából alakult kamarazenekar hangversenye. Vezényel: Ko­mor Vilmos karnagy, Johann Strauss-est. 1 Gagliosimo — megnyitó. 2. Wiener Blut — ke­ringő. 3. Tik-tak —■ polka. 4. Matuzsálem her­ceg. 5. Geschichten a. d. Wienerwald — ke­ringő. 6. Tritsch-Tiatsch — Jwlka. 10: Pontos időjelzés, hírek, közlemények és lóverseny-eredmények. 10.30—1: A Britannic,­nagyszállóból Periss Jenő és cigányzenekarának hangversenye. BÉCS (517.2 ós 577). I). r. ll és (I. u. t-15: Hangverseny. 7.45: Szinielőadás. Utána Jazz­band. BERLIN (486.9). I­. u. 5: Szórakoztató zene. 6.70: Fúvózenekar. 10.30: Tánczene. BOROSZLÓ (323.6). I. u. 1.30: Népszerű zene. 8: Bécsi operettrészletek. MAJNA-FRANKFURT (428­6). D. u. 4.30: Hangverseny. 8.30:: Tarka-est. Utána tánc­­zene. PRÁGA (341.9). V. u. 5: Hangverseny. 7.30: Lengyelvér. Operettelőadás. RÓMA (450). D. u. 5.45: Hangverseny. 9.10: Színházi előadás közvetítése. LONDON (361.4). D. u­. 1: Balladák. 3: Ka­­tonazene. 6: Dalok. 6.15: Schubert dalok. 7.15: Orgonazene. 8.30: Strauss-keringők. 9.35: Rá­­dió-szkeccs. 10.30: Jazz-band. Ha táviratait tisztán és olvashatóan írja meg, megelőzi a ferdítés veszé­lyét — Címezze úgy a táviratot, hogy a címzettet tudakozódás nélkül meg lehessen találni. — Összeolvasás kikö­tésével biztosíthatja, hogy távirata hibátlan szöveggel érkezik címzetthez. — Cím elé­­rt „Mp“ jelzéssel kiköt­heti, hogy táviratát magának a cím­zettnek saját kezéhez kézbesítsék.­­ Ha attól tart, hogy távirata címzett elutazása miatt esetleg nem kézbesít­hető, feladásnál kösse ki a távirata utánkü­ldését.

Next