Uj Nemzedék, 1928. január (10. évfolyam, 1-2. szám)

1928-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1928 január 1. Új Nemzedék Oslo, december 31. Az idei esztendő, amelynek utolsó nap­jától érkeztünk, döntő jelentőság­ is volt Európa életében, mert a világháborút befejező békeszerződések revíziójának szükségessége olyan elemi érzéssé fejlő­dött, hogy annak következményei elől immár nem lehet kitérni. A lesújtott európai nemzeteknek tíz évig kellett vá­rak­oznink, míg a jobb meggyőződés úrrá lett a telkeken. Általános vélemény a semleges á­l­lamokb­an, hogy 1928., az új év meg fogja érlelni azo­­kat az akciókat, amelyeket az elkö­­etett igazságtalanságok jóvátétele­rdekében indítottak a világ legna­gyobb szellemei. Köztudomású, hogy a Paris-környéki békeparancsokat azzal a megakulással k é­s jés­zen­ tették a legyőzött nemzetekre, hogy a világháborút ezek idézték fel bű­nös könnyelműséggel. Ez a feltételezés szolgált erkölcsi alapul olyan terü­let­­cson­kitásokra, amelyekhez fogható ke­gyetlenségeket alig ismer a­ történelem. A középponti hatalmak természetesen til­takoztak a ráfogás ellen és pártatlan vizsgálatot, követeltek a háborús felelős­ség­ kérdésében. Az antant részéről azon­ban elutasították ezeket a javaslatokat, sőt lehetetlenné tették azoknak a nem­zetközi bizottságoknak a munkáját is, amelyek jórészt amerikai kezde­ményezésre akarták oknyomozó kuta­tással tisztázni a problémát. Érthető ezek után, hogy egész Európa részére szenzációt jelent az a gyűjtemé­nyes munka, amelyet semleges bizottságok és tudósok megállapításai a háborús felelősség­ről és a békerevízióról“ címmel adtak ki ma Oslóban. A könyvet a nemzetközi jog norvég tudósaiból álló bizottság szerkesztette.­ A munka alap­jául Owen Retlert amerikai szenátor két kérdése szolgált. Ez a két kérdés a követ­kezőképen hangzott: 1. Valjon a békeszerződések, amelyek a vi­lágháborút befejezték, lényeges pontjaikban nem azon az előzetes szuppozíción alapul­nak-e, hogy a világháborúban részt vett egyik hatalmi csoport egyedül felelős a hábo­rúért, míg a másikat semmi felelősség nem terheli? 2. Ha tényleg ez volt a békeszerződések ki­­induló pontja, akkor kérdés, vájjon ez a szuppozíció összhangban van-e a most már ismert tényekkel s vájjon ilyen körülmények között az emberiség lelkiismerete elviselheti-e a békeszerződéseket, mint jogos büntetését a háborúért egyedül felelős nemzeteknek­? A norvég szerkesztőbizottság Owen Ró­­bertne­k, a híres amerikai békebarátnak ezt a két­ kérdését eljuttatta öt semleges állam nemzet­közi jogászaihoz. A kérdésekre holland, svájc, svéd, finn és norvég tudósok, csaknem mind a nem­zetközi jog egyetemi tanára, válasozltak. Az első kérdésre valamennyi tudós egy­hangúan igennel felelt, vágyás elismerte, hogy a békeszerződéséket valóban abból az elvből kiindulva állapítot­ták meg, hogy az egyik hatalmi cso­port kizáróan felelős a világháborúért. A második kérdésre szintén va­lameny­nyi válasz többé-kevésbé okfejtéssel azt az álláspontot foglalta el, hogy a­­béke­­szerződéseikkel kik­­yszerített helyzet el­lentétben áll minden olyan elképzelhető jogelvvel, amely a mai civilizált világ­ban el van ismerve, győzött nemzeteikhez intézett, a következő: — A békeszerződések revíziójának kér­dése mindinkább a világpolitika hom­ lokterébe kerül. — Figyelemreméltó javaslatok hangzottak el ebben a kérdésben, azonban azok az irányadó tényezőkre azért nem­ gyakoroltak hatást, mert látszóan nem támaszkodnak a világ nagy közvéleményének szilárd alapjára. A nagybizottság tehát elhatározta, hogy­­ nyilvános megvitatás alá bocsátja azokat a fontos politikai kérdéseket amelyek az igazi béke útját állják. Az Európai Unió titkársága tehát 1928 február harmadik­ára és negyedikére semle­en területen, Hágában nemzetközi konferenciát hív össze, amelynek tárgya: A revízió és a béke. A konferencián az igazi béke ig­azságának megfelelői akarják megállapítani az egybe­gyűltek, hogy a Népszövetség alkotmányának 10., 15., 19. szakaszai mennyiben és milyen mó­don állnak ellentétben a mai idők szellemével s hogy ebben a szellemben mennyiben alkal­mazhat­ják? A konferencián elhangzott vitából — mondja végül a felhívás — olyan megnyug­tató eredménynek kell származni, amely a nemzetek érdekeit sújtó igazságtalanságot megvilágítja, anélkül hogy a világbéliét fe­nyegetné. „A békeszerződések rosszhiszeműen mondották ki a legyők háborús felelősségét és ellentétesek a civilizáció au Norvég tudósokból álló bizottság kiadta a semleges államok nemzetközi jogászaival folytatott tárgyalás szenzációs eredményét Februárban világkonferencia tárgyalja Hágában a békerevíziót — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Rothermere és LLoyd George vezeti a hágai békekonferenciát Berlin, december 31. A Christian Günther szerkesztésében megje­lenő Europaeische Union című világhírű köz­gazdasági és politikai folyóirat mellett mű­ködő nemzetközi nagy­bizottság, amelyben a világ legnevesebb politikusai foglalnak helyet. 1928 február harmadikára a békerevízió kérdésében konferenciára hívta össze a hágai békepalotába a világ győztes és legyőzött népeit. A nagy bizot­tság hónapokkal ezelőtt kezdte meg a konferencia előkészítő munkáját és a kitűzött célért megindított munka máris nagy eredményeket mutathat fel. A nagybizottság elsősorban a győztes államok politiku­sait szólította fel a részvételre. A szervezőbizottsághoz sűrű egymásutánban érkeznek a világ minden tájékáról sürgönyök s így elsőnek Llyod George és Rothem­ere lord jelentették be csatlakozásukat a konferen­cia kitűzött céljához. Az igazi béke gondolatának reprezentánsai gyűlnek egybe a­ hágai békekonferencián, amelyre a nagybizottság a meghívót a na­pokban küldi el a legyőzött államokhoz. A hágai nagybizottság felhívása, amelyet a re­ Ma nem húzunk! Ma mi is boldog, újévet kívánunk s Az éjszaka az egész­ban havazott, de a vasúti forgalom már rendbejött Az Új Nemzedék tudósítójától.­­ Az erős fagy és a havazás ma is égés, Európa területére kiterjedt. Budapesten a négy fokos hidegben tegnap óta újabb ötcen­ti­méte­res hóréteg esett, úgyhogy a ma reggeli mérés szerint már húsz centimé­ter magas hó borítja a földet. A vidékről érkezett jelentéseik szerint az egész országban havazott és mindenütt erő­sen fagy. Debrecenben nyolc fokos, Szombat­helyt hat fokos, Szegeden négy fokos, Kapos­várott hat fokos hideg van. A megszállott te­­rületen Pozsonyban tíz fokos, Kassán pedig nyolc fokos hideget mértek ma reggel. Külföldről érkezett jelentések szerint a hő­mérséklet mindenütt mélyen a fagypont alá sülyedt. Drezdában kilenc fokos, Münchenben hét fokos, Frankfurtban nyolc, Breszlauban három fokos, Hamburgban és Berlinben egy fokos hideget mértek. Szófiában kilenc fokos hideg van. Hollandiában, a tengerparton öt­fokos hideget mértek. Franciaországban ugyancsak fagy. Calliauc közelében négy fokos, Straazburgban mínusz három fokos hideget mértek. Olaszországban igen változékony az időjárás. Rómában mínusz egy fokos a hideg, viszont Flore­neben plusz három, Livornóban plusz négy, Anconában plusz kettő, Nápolybam plusz hat, Messzinában plusz tizenkettő, Polémiában plusz kilenc fo­kot­ mutat a­ hőmérő. Angliában enyhült az időjárás. A vasúti közlekedés a mai napra csaknem minden vonalon rendbe jött. Két heti szünete­lés után a Bala­to­nsze­n­tgyö­rgy—Türje közötti szakaszt is sikerült megtisztítani a hótorlasz­tól, úgy hogy itt is megindulhatott a forgalom. Egyetlen forgalmi akadály van csak az or­szág területén: a Kisújszállás és Kál-Kápolna állomások között fekvő Tarnaszen­tmiklós van még mindig elzárva a külvilágtól, azonban a felszabadító munkálatok már annyira előre­haladta­k, hogy valószínűen ma délutánra itt is elhárítják a hótonlaszt és ez a vonal is felsza­badul. A vonatok késése sem olyan jelentős már. Tíz-húsz perces késések vannak. Nagyobb havazást a MÁV, vonalairól sehonnan sem je­lentenek. Savona, december 31 A szokatlan h­ideg folytán az olasz Riviéra hegyeiből tömegesen jönnek le a farkasok és vaddisznók, Nava környékén valóságos hajtó­vadászatot indítottak a vadak ellen s renge­teg farkast és vaddisznót ejtettek el. Az Arro­­seia völgyében, valamint a liguriai Appenni­­nekben szintén nagy farkascsordák jelentek •Mindennapi OVOMARTIN -ünexet add meg nekünk jó Anyánk, ily esdekes a kis gyermek mert az OVOMAI­TINE kellemes, fószü, erő,­ife tips­er. A fejlődésben levő "vermeknek a gyarapodás, növés, a cs­ontos dás, vérképzés elősegítésére kitilt­ó táplálkozásra, erőt adó tápszerekre van szü­ks­ze, hogy ezekből a szerveze felépíthesse, gyarapít­­hassa a szöveteket. A gyermeki és serdülőkorban a szervezetet a rendes táplálkozáson felü­l több­eihez, nagyobb erőforráshoz kell juttatni, hogy a fokozott igények kielégíttessenek. Ilyen erőfor­­rás az OVOMALTINE. Az OVOMALTINE a legnemesebb tápszerek minden tápértékét és vitaminjét koncentráltan tar­ta­mazza. K­ellemes, jó izű, könnyen emészthető. A rendes táplálkozás mellett a gyomor megterhe­­lés­e nélkül adható (nem úgy, mint a nyalánkságok, amelyek még az étvágyat is elveszik). A betálalt meleg tejbe, vagy kávéba 2—3 kávéskanál OVOMALTINE-t hintve, hatalmas energia-és táperőtöbblethez juttatjuk a szervezetet. Ára a doboz nagysága szerint F #1­, P 1.­80, P 1*50 Kapható gyógyszertárakban, drogériákban, fű­szer- és csemetekereskedésekben. Varraromány gyártja, mintát és ismertetést ingyen küld a dr. Wander gyógyszer- és feálv­acérgyár r.-II, Budapest­ 100. postafiók. X., Ke-enturi-ut

Next