Uj Nemzedék, 1930. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-10 / 7. szám

10 UJ Nemzedék Péntek, 19. Január 16. Sikkasztásért tiz évi börtönre ítélte Besszedovszkit a szovjetbiróság — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Moszkva, január 9. A szovjetbiróság állami pénzek elsikkasztása címén tiz évi börtönre ítélte Besszedovszkit, a párisi szovjet nagykövetség volt első tanácsosát. Besszedovszki természetesen nem volt hajlandó a tárgyalásra Moszkvába utazni s igy az ítéletet távollétében hozták meg. Besszedovszki ellen egyébként egy másik tárgyalás is folyik, amelyen a szovjet ellen való összeesküvéssel vádolják. Borzalmas kettős kéjgyilkosság Bretagneban in—MM—■—11 Az esküdtszékek gyengesége növeszti a francia gyilkossági statisztikát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Paris, január. Franciaország a gyilkosságok hazája. A katolikus reneszánsz még mindig nem tudta a hitétől megfosztott nép erkölcseit megszelídíteni. Szomorú tény, hogy francia, földön naponként több gyilkos­ság történik, mint az összes nyugati államokban együttvéve. A temperamen­tum túltengése, az alkoholjárvány garáz­­dálkodása és a rendőrség tehetetlensége mellett, melynek következtében a tettesek legnagyobb része ismeretlen marad, a gyilkosságok szaporodásának fő oka az e­sküdtbíróságok lehetetlen ítélkezése. Mi­helyt a legcsekélyebb felindulásban elkö­vetett gyilkosságról (crime passiónnés) van szó, az esküdtek verdiktje felmentő. Ezért növekedik ijesztően a legkegyetle­nebb gyilkosságok száma, mely most már nemcsak a kriminál-statisztikusokat és az igazságszolgáltatás embereit ejti gondolkodóba, de aggodalommal tölt el minden normális franciát is. Napok óta még a legviharedzettebb bűnügyi regényamatőr is szörnyülködik azon a­ rémes gyilkosságon­, melyet Bre­tagneban követett el egy minden emberi érzésből kivetkőzött vadállat. Bretagne népét az elmúlt hetekben kegyetlen csa­pások látogatták A tengeren tomboló orkánnak számos halászhajó esett áldoza­tul, sok szegény „izlandi halász“ nem látta meg övéit soha. A nép együtt érez. Örömüket, ami ritka és balsorsukat, ami gyakori, megosztják egymással. A breton tengerparton Kérnie falu né­pét újév éjszakáján a vészharang­ kon­­gása verte fel álmából. Egy Col­in nevű özvegyasszony háza égett a falu szélén, messzire bevilágítva lobogó lencsével a sötétlő haragos tengert. A falubelieknek sikerült, eloltaniuk a tüzet, mielőtt a ház teljesen a lángok martaléka lett volna. A belépő zsandárokat és tűzoltókat az egyik szobában szörnyű látvány fo­­gad­ta: Colinné és leánya szál ingben holtan feküdik a földön. Az orvosi vizsgálat kiderítette, hogy kettős kéjgyilkosság történt, még­pedig a legundokabb fajtából: nekrofilia (tetem­­gyalázás). A gyilkos először az asztalon heverő ollóval felhasí­totta a javakora­beli hadiözvegy torkát, majd megfoj­totta az anya­­segítségére siető csinos tizennyolc éves leányt. Mikor a köztiszte­letnek örvendő, erkölcsös életű hadiöz­vegy és leánya tragédiája tudomására jutott a népnek, leírhatatlan izgatottság vett erőt a falun. Az ügyes vidéki csend­őrségnek sike­rült három nap alatt kinyomozni és­ el­fognia a gyilkost, íves Le Floch har­minchárom éves földműves személyében. A gonosztevő egykedvűen vallotta be tettét Előzően korcsmában ivott, majd a korcsmárosnét ostromolta, aki azonban kidobatta. Le Floch erre Colinné háza felé vette útját. Sikerült észrevétlenü­l bejutnia. Az özvegyet ágyában találta, az asszony kétségbe­esetten védekezett Ezért kellett meghalnia, éppen így leá­nyának is. Hogy eltüntesse a holtteste­ket leöntötte petróleummal és meggyúj­totta őket, de sajátságos módon a hullák egészben maradtak, csak a ház gyuladt meg. A gyilkos tizenkét éves korában harminc kés­szúrással megölte tíz éves pajtását. Ezért nagykorúságáig javítóintézetben ült. Látszik, milyen eredménnyel. A nép dühe elől a kiküldött csendőrség alig bírta megmenteni. A kegyetlen, bestiális gonosztevő ellen az­ egész francia közvé­leményben nagy a felháborodás, de akik némi skepszissel nézik a francia élet jelenségeit, most arra a legkiváncsiab­­bak: vájjon nem fogja-e ezt a vadálla­tot is­­felmenteni az érzelmes szívű esküdtszék? Egyesülni akar és város szeretne lenni Cinkota, Mátyásföld, Sashalom és Rákosszentmihály A községek lakosságának hetven százaléka az egyesítés mellett szavazott­­ Küldöttséggel jártak a főispánnál és az alispánnál — Az Új Nemzedék Ma délelőtt Rákosszentmihály, Sasha­lom és Cinkota—Mátyásföld polgáraiból valamint vezetőiből álló népes küldöttség kereste fel Preszly Elemér főispánt és Erdélyi Lóránt alispánt. A küldöttség nevében Lengyel Zoltán volt országgyűlési képviselő előadta, hogy a három község egyesítését és me­gyei várossá való átalakítását kérik már az idei költségvetési évben. Szeretnék biztosítani a vármegye hozzájárulását ahhoz, hogy már az idén próbaköltségvetést, készít­hessenek és foglalkozhassanak a tisztviselők státuskérdésével is. A községeknek hetven százaléka az egy­ségesítés mellett foglalt állást és a la­kosság le is szavazott e tekintetben. A küldöttség vezetője az erről szóló jegyző­könyveket átnyújtotta a főispánnak. Preszly Elemér főispán válaszában megállapította, hogy ez az ügy még a forrás stádiumában lévő kérdés. Érez­z­ük — mondotta, — hogy mind a kor­mánynak, mint a vármegyének köteles­ségeik vannak Pest­ környékével szemben, mert hiszen itt mintegy háromszázezer ember él, akiknek teljesen rapszodikus volt a lete­lepedésük. Nem is voltak meg ugyanis az előfeltételek a telepedéshez. Több be­ tudósítójától, i­lyen nem volt vízvezeték, világítás, kór­­­ház, hiányzottak az utak és iskolák. A lakosság száma mégis amerikai méretek­ben növekedett. Beszéde végén kijelentette a főispán, hogy a mai idők nem alkalmasak ugyan új városok alapítására, miután azonban itt sokezer ember jövőjéről van szó, a maga részéről támogatja a küldött­ség kívánságát. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Erdélyi Lóránt alispán is. A küldöttség lelkesedéssel fogadta a támogatás bejelentését. Majd Réthe­y­ Fe­renc nyugalmazott, főispán mondott kö­szönetet a mozgalom vezetőinek. Egyre jobban terjed Londonban a himlő­járvány London, január 9. A londoni himlőjárvány minden elővigyá­­zati­ rendszabály ellenére egyre jobban terjed. Az egészségügyi hatóságok közlése szerint tegnap 431 himlőbeteg a hon­­­orvosi kezelés aku­t. A betegség a legtöbb esetben könnyű lefolyású és csak ritkán végződik halállal KÖZGAZDASÁG Egy millió hétszázezer pengős haszonért a Lichtig-gyár visszavonja az államkincs­tár ellen indított hárommillió pengős perét Az albertfalvai gyártelep és a Valero kaszárnya cseréjének története — Talpraáll a vállalat, amelyen a kisrészvényesek ezrei vesztették el pénzüket — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Kevés részvény van, amelyen nagyobb vesz­teséget szenvedett a nagyközönség, mint a XeuseMoss-Lichtig Repülőgyár és Faipar rt. röviden Lichtignek nevezett, részvényein. Az inflációs idők tőzsdei konjunktúrájában a vál­lalat, amelynek élén Szterényi József báró el­nök és Lichtig Géza vezérigazgató áll, való­ságos rekordot, ért el a részvényszaporítás te­rén, mert amikor a felértékelési rendelet alap­ján a részvény összevonásra került a sor, ötmiliószázezer darab részvénye volt forgalomban. Miután pedig ezeket a részvényeket az inflá­ció idejében tízezer koronával is jegyezték hosszú időn át, a tőzsde ötven milliárd koro­nánál is többre értékelte a­ Lichtig gyárat. A felértékelés alkalmával százhetven darab rész­vényt vontak össze egy tíz pengő névértékű részvényre, pedig az inflációs árfolyam alap­ján körülbelül háromszázöitven pengő lett volna az értéke. A részvényösszevonás után tehát csak harmincezer darab részvénye ma­radt a Lichtignek és ezeknek értéke is any­­nyira leesett, hogy még a múlt­ év novemberé­ben alig jegyezték három pengő fölött. A tőzsde szemében tehát a vállalat, értéke négy millió pengőről alig százezer pengőre csökkent. December óta nagy óvatosan emelkedni kez­dett a Liehtig árfolyama és az idén az év első hetében már általános feltűnésre hat pengőt kínáltak a tőzsdén a részvényért, amely tehát egy hónap alatt megduplázta árfolyamát. A szokatlanul nagyarányú áremelke­désnek oka az volt, hogy hírek terjedtek el a Lichtignek, a­ hon­védelmi­ minisztériummal folytatott tárgyalá­sairól. A trianoni békediktátum tudvalevően megtiltotta Magyarországnak a repülőgép­­gyártást is s ennek következtében a honvé­delmi minisztérium leszerelhette a Lichtig­­gyár repülőgéposztályát.. A vállalat erre há­rom millió pengős kártérítési pert indított az államkincstár ellen és ez a per, amelyben éveken át igen sok tárgyalást tartottak, most már közeledett ahhoz, hogy az elsőfokú bíróság meghozza az ítéletet. Ebben a stádiumban állott az ügy, amikor a most ősszel tárgyalás indult meg a Sete­­­rényi József elnöklete alatt álló vállalat és az államkincstár, helyesebben a honvédelmi minisztérium között. A tárgyalásnak az lett az eredménye, hogy a per tárgyában elvi megegyezés jött létre. Eszerint a honvédelmi minisztérium központi nagy garázs felállítá­sára átveszi a Jachtig-gyár albertfalvai tele­pét és cserébe adja a Valero-kaszárnya hat­emeletes telektöm­bjét.­ ­ A Valero-kaszárnya a Falik Miksa-utca, Klotild-utca, Honvéd-utca és Markó-utca által határolt hatalmas telektömbön áll, közvetlenül az Országház szomszédságában, azon a vidé­ken, ahol a teleknek igen nagy ára van. A Valero-kaszárnya telkét kétmillió nyolc­­százezer pengőre becsülik, a­mivel szemben a Lichtig-gyár albertfalvai telepe­­körülbelül egymilliószázezer pengőt k ér. A Lichtig-gyár telkének felét tudvalévően a múlt évben az Ingatlan Bank vásárolta ateg az Albert-park­­város céljára kilencszázezer pengőért és mi­után a gyárépületek a telek másik felében ál­lanak, amelyet most a honvédelmi miniszté­rium akar átvenni, ezt a résszt az épületekkel együtt egy­milliószázezer pengőre becsülik. A cseréből tehát a Liehtig-gyárnak egy­­mill­ióh­ét­százezer pengős haszna mutatkozik és ez az az egyességi ár, amelynek ellenében a Lichtig-gyár visszavonja az államkincstár ellen megindított kártérítési pert.­­ A Valero-kaszárnya telkét a Lichtig-gyár házhelyekre szándékozik felparcellázni, miután erre a telektömbre nyolc nagy bérházat lehet építeni. Ezeket a telkeket a Lichtig-gyár el­adni szándékozik, hogy a vételárból a kültel­ken új gyártelepet vásároljon, ahol­­ Albert­falváról átszállított gépekkel megnagyobbítva folytassa üzemét. A Lichtig-gyár tehát, újra talpra áll, de azoknak a­ részvényeseknek ez­rei, akik a­ Lichtig-részvényeken elveszítették pénzüket, nem fognak kárpótlást kapni. A májusi búza több mint egy pengővel drágább a márciusi búzánál . Az Új Nemzedék tudósítójától -A gabonapiacon a forgalom megélénkült , s mivel­ a tengerentúli terménypiacokról is kedvezőbb jelentések érkeztek, a spekuláció fedező vásárlá­sokba bocsátkozott. Különösen az októberi búza iránt volt­ tapasztalható élén­­kebb érdeklődés, de vásárolták a májusi bú­zát is, mert a spekuláció arra számít, hogy az aratást megelőző hónapokban a búza iránt rendkívül élénk lesz a kereslet. A májusi búza több, mint egy pengővel drágább a már­ciusi búzánál, viszont az októberi búza átla­gosan hatvan fillérrel olcsóbb a májusi búzá­nál. A rozspiacon az októberi rozs iránt megcsappant a kereslet, mert az a jelenté­keny árkülönbség, amely eddig a spekulációt annyira vonzotta, csökkent. A tengeripiacon megkezdték a júliusi tranzitó-tengeri jegy­zését. , A késmi­­upiacon a­ kereslet, megélénkült, ez­zel szemben a kínálat továbbra is tartózkodó. A külföld részéről újból érdeklődés tapasztal­ható a búza iránt, mert a magyar busa arány­áig a legolcsóbb a szomszédos államokban. A külföld azonban azért nem vásárol jelentéke­nyebb mennyiségben magyar búzát, mert még a saját termését használja és egyelőre csak keverési­ célból van szüksége magyar búzára. A tőzsdeidő e­lején a tiszavidéki huzat 2­1.45— 24.65 pengővel jegyezték. Az egyéb származású búza 1.70—2 pengővel­ olcsóbb a­ tisza vidéki búzánál. A liszt- és őrlemény­piacon ma várják a lisztárak mérséklését. A takam­ánycikkek piacán csak a­ tengerit vásárolják, minőség szerint 12.75—13 pengő fizetnek métermázséjáért. A Pesti Tőzsde 24 oldalas új száma érdekes cikkekben számol be a pénzpiac javulásáról, a tőzsdei helyzet fordulatáról, az Ipari Jelzá­logintézet, a Lichtig-gyár, a főváros tranzak­cióiról, a téglakartel meghosszabbításáról. Ér­tékes információk jelentek meg a lapban a bankok osztalékáról, a fővárosi kötvények hosszáról, a Ganz Danubiusról, Magnezitről, Ofáról, Hofherr Lehrantzról és a Hungária nyomdáról. Cikket közöl a lap Kálnoky Bedő Sándortól, a részvényjog reformjáról és nyi­latkozik benne Visnya Ernő a vidéki hitelélet problémáiról. A textil, biztosítási, vas- és gép­gyári, árupiaci és autórovatok a szokott bő tartalommal, érdekes hírekkel és fontos infor­mációkkal jelentek meg. A zürichi devizaárfolyamok. A zürichi meg­nyitó devizaárfolyamok a következők (zárójel­ben a tegnapi zárlat): Budapest 90.27 és fél (90.27 és fél), Berlin 123.18 (123.15), Newyork 515.87 (515.92 és fél), London 2512.25 (2512.50), Paris 20.27 és fél (20.28), Milano 26.98 (20.98), Prága 15.25 és fél (15.25 és fél). Belgrád 9.12 és ötnyolcad (9.12 és ötnyolcad), Bukarest 3.07 (3.07), Bécs 72.58 (72.58), Amsterdam 207.99 (207.92 és fél). Riman­urájny Salgótarjáni Vasmű Részvény­­társaság. A Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság a 7000/1925. P. M. sz. a mér­leg valódiságának helyreállításáról intézkedő­ rendelet értelmében ezúton újólag felhívja azokat a részvényeseket, akik régi részvé­nyeiket még kicserélés végett be nem mutatták, vagy a­ hányadrészeket még egész részvényekké nem egészítették ki, hogy ezeket e hó végéig a társulatnál kicserélés végett annál is inkább mutassák be, mert e határidő leteltével úgy a régi részvények, mint a hányadrészvények hatályukat vesztik. Felelős szerkesztő: CAVALLIER JÓZSEF Kiadja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS vezérigazgató. PALLAS r.-t nyomdája, Budapest,­­ Honvéd­utca 10. távbeszélő Aut. 205- 67, 205 -68, 205—69. Felelős vezető: TIRINGER KÁROLY, Hilssakl igazgató.

Next