Uj Nemzedék, 1931. június (13. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-02 / 122. szám
«L J Si - JkA/ • j \ 1 V C - Jg | I Hs OS Urfui^yM^Bigsi MUdea-at 15* II., Mária- E$Ba Bjgg|a ff$*SH ||||§ BppM /Mm.---Vasqar*3?TMlpg^.«aSRS»8 iBWBy1^., Ausztriában) S.—JS. tér 1, Tel.: 525-12. VI., '6föy®5É/ /BSgZM rSs^ HSsaaM@» MH apa PIS AiiB&l&ffiaTSMfigSBa» ^Ji^Catyma taS^Cgalhar^ Hirdetések milliméteren Andrássy-ét 2. Tel.: 129 72 fIESZa/-^ Iftikal WHI MH H BZH^HInESiB o díjszabás szerinC «tt///e évfolyam 122. (3450.) szám ♦ Kedd ♦ Budanedt^1931 junius 2• U Részletes tudósítás a Nautilus buvárhajó északsapki útjáról 1.^5. - Uj szociális és gazdasági programot adott tegnap a kereszténypárt Na választanak Romániában S1 magyar párt 15 mandátumot remél Letartóztattak több magyar jelöltet — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, június 1. Egész Románia feszült várakozással és türelmetlenül várja a hétfői választások lefolyását. A sorsdöntő választást megelőző vasárnap az egész országban teljes nyugalomban telt el, annál is inkább, mert Jorga miniszterelnök erre a napra már betiltotta a választói gyűlések megtartását. Az ellenzék részéről bejelentett eddigi visszaélések nem voltak komolyabb természetűek, általában azonban azt hiszik ellenzéki körökben, hogy szavazások eredményének meghamisítását tervezik kormiánykörökben. A bukaresti lapok nagy része azt írja, hogy a kormánynak valószínűen sikerülni fog visszaélések nélkül is megszereznie a szavazatok 50 százalékát tekintettel arra, hogy a liberális párttal közös listán veszi fel a küzdelmet. Azáltal, hogy a kormánypárt és a liberális párt együttes listája a szavazatok 50 százalékát elnyeri, nemcsak az összes 387 mandátum felét kapja meg, hanem a többi mandátum elosztásában is százalékosan részesedik. A nagy választási harc a nemzetiasztpárt és a kormánypárt közt dől el. úgy látszik, hogy a parasztpártnak ezúttal csak 40—50 mandátum jut, miután Erdély kivételével mindenütt gyengültek pártszervezetei. De ettől eltekintve is, az a tény, hogy a belügyminisztériumban Argetoianu intézi az ügyeket, azt jelenti, hogy az egész közigazgatási gépezet teljesen a kormány kezében van és a szokásos módszer szerint valószínűen meg is fog mozdulni a választás befolyásolására. Más kérdés, hogy lehetséges lesz-e ezúttal is a hatósági gépezet nyomását oly erővel nehezíteni a választásokra, mint máskor. Erre a kérdésre igen sokan határozott nemmel felelnek. Természetesen részt vesznek a választáson a nemzetiségi kisebbségek is. Kisebbségi körökben némi csalódással állapítják meg,hogy például az erdélyi magyarok között bizonyos szétforgácsolódási folyamat észlelhető, így például Udvarhelyen, amely igen erős magyar kerület, nem kevesebb, mint négy különböző magyar csoport indul harcba a választáson. A magyar nemzeti párt előretörése mégis bizonyosra vehető. Azzal számolnak, hogy az eddigi 12 mandátum helyet 15 jut a pártnak. • A liberális párt Bratianu György-csoportja az utolsó napokban határozott sikereket ért el s ezért azt hiszik, hogy ennek a disszidens csoportnak 15 tagja kerül be a képviselőházba. Cuza antiszemita pártja Besszarábiában és Moldovaisán meglehetősen erős s ezért a szélső nacionalisták mandátumainak számát tízre becsülik. A német párt nem indul önálló listával. A kormánypárt listáján vesz részt a szavazáson és 12 mandátumot biztosítottat a németeknek. Averescu tábornok néppártja, Lupu földméregpártja és Stere Constantin közös listán veszik fel a küzdelmet. Jelszavuk az uzsora letörése. Az első választási eredmények hétfőn, a késő éjjeli órákban válnak ismeretessé, míg a végleges eredményt kedden délben hirdetik ki. Több magyar jelöltet már letartóztattak Bukarest, június 1. Hosszufaluban letartóztatták Gaál Endre dr.-t, a Magyar Párt egyik jelöltjét és Sipos református lelkészt, akiket irredenta választási röpiratokkal és Románia-ellenes magatartással vádolnak. A Magyar Párt vezetősége erélyesen tiltakozott a letartóztatás ellen. Sipost egyelőre szabadon bocsátották, mert fiát autóbaleset érte. Az egyetemek függetlensége írta: Bozóky Béla dr., a pécsi egyetem rektora Nagy történeti katasztrófák után a legsürgősebb feladatok egyike a nemzeti önérzet ápolása és emelése, valamint a legjobbakon is néha erőt vevő csüggedés leküzdése. Ebből a honmentő munkából fajsúlyoknál és a közvélemény irányítására való hivatottságuknál fogva az egyetemeknek kell kivenniök az oroszlánrészt és a múlt dicsőségteljes eseményeinek fölidézése, a műveltségnek a legszélesebb társadalmi rétegek közti terjesztése s a tudomány szinvonalának emelése által odahatni, hogy a kutatás, az oktatás, a szakképzés és ismeretterjesztés elsősorban a nemzeti erők ápolásának és fejlesztésének nagy ügyét szolgálja. Ennek az axiómának felismerése vezette 1928-ban Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert arra, hogy Magyarország összes oktatóihoz erős nemzeti érzéstől áthatott felhívást intézzen és a Trianont követő, súlyos gazdasági válsággal küzdő korszakban a céltudatos mentő munka megszervezésének óriási jelentőségét kiemelje. Ennek a nagyvonalú feladatnak megvalósításában mindenkinek kötelessége részt venni s odahatni, hogy azok a históriai fejlődés során kialakult nemzeti eszményképek soha el ne homályosíttassanak, melyek a nemzet összességét évszázadokon keresztül varázslatos erővel voltak képesek egybefogni. Főkép a szellemtörténet újabb eredményeinek megállapítására való hivatkozással, de döntő erejű bizonyítás nélkül történő támadás rendkívül veszedelmes kísérlet, mert ez, mint a Jászi Oszkárok és Ágoston Péterek példái igazolják, nemcsak a tekintély elvének megingatását vonja maga után, hanem nemzeti szerencsétlenségek előidézésével is járhat. Az egyetemeknek azonban, hogy őrhelyeiken minden befolyástól menten védelmezhessék meg ezeket az eszményi kincseket, meg is kell adni annak lehetőségét, hogy erőkifejtésüknek semmi sem álljon útjába. Az ilyen célzatú mozgási szabadság szükségének felismerése vezetett arra már a középkorban, hogy az egyetemeket önkormányzati jogokkal ruházták fel. De az autonómia egymagában még nem elegendő arra, hogy az egyetemek részére az önállóságnak azt a fokát szerezze meg, mely eszménykép gyanánt lebeg azok előtt, akik a lelkiismeretes szabad kutatást, az el nem fojtható, a magasabbrendű államérdekeket is megvédeni kívánó, véleménynyilvánítás lehetőségét intézményesen kívánják megvalósítani és ezért a kor szellemének megfelelő újabb kiváltsággal kívánják a főiskolákat megerősíteni és fejleszteni. Ez a további lépés az egyetemeknek önálló jogalanyisággal való felruházása volna, amely e nagyfontosságú kultárintézményein két vagyonjogiig is függetlenítené. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyrészt növeli a magánosok adakozási kedvét a jogi személyiséggel bíró egyetemek irányában, másrészt erős gátja a túlzó központosítási törekvéseknek, vagy az esetleges radikális irányzatú kormányhatalom terrorisztikus kilengéseinek. • Az önkormányzatban rejlő szellemi és a jogi személyiség révén megvalósítható anyagi függetlenség egyaránt fontos tényezői tehát annak, hogy az egyetemek hivatásukat teljes mérvben be tudják tölteni és főkép, hogy nehéz időkben is védő bástyái lehessenek a nemzeti érzéseknek és célkitűzéseknek. A pluralista állambölcseletnek van egy tétele, melyet dogmául fogadhatunk el, s ez az, hogy vannak problémák, melyeket az államhatalom soha sem képes olyan tökéletesen megoldani, mint az államon belül működő s vele azonos célú testületek, melyeknek, s jk vezércikk folytatása a második oldalon. A Hév megváltása még a nyár előtt eldől — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — A Budapesti helyiérdekű vasutak rt. érdekeltsége, mint ismeretes, megváltásra ajánlotta a vasutat a fővárosnak. Az Uj Nemzedék annak idején tüzetesen foglalkozott a megváltás kérdésével. Kimutattuk, hogy a kért áron nem lehet és nem szabad a vasutat megszerezni, akármilyen nagy szükség is van reá a budapesti közlekedés egységesítése szempontjából. Azóta az érdekeltség lényegesen mdosította ajánlatát és alaposan lement az árral. Úgy halljuk, hogy a fővárosi illetékes tényezői már elkészültek a számadatok vizsgálatával. A műszaki szakemberek, mint tudjuk, annak idején a megváltás mellett kardoskodtak. Most csak a pénzkérdés a döntő. Egyesek azzal argumentálnak, hogy a fővárosnak jelenleg nincs pénze ilyen városfejlesztési célra. Mások viszont azt hangoztatják, hogyha van három és fél millió a Vásárpénztár könnyelműen elgazdálkodott millióinak fedezésére, akkor a Budapest környékén lakó, de a fővárosban dolgozó, ide naponta bejáró polgárokkal is törődjenek, annál is inkább, mert a vasút átvételéhez nem kell mindjárt sok millió. Az átvételi ügye nyilván még a nyári szünetlőtt eldől és a környék reméli, hogy az ő érdekeinek szemmel tartásával. IO :Szíjü Lrók»