Uj Nemzedék, 1931. szeptember (13. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
4 'U ;• risssAiA: b bb b m B E^mtaK V ToUAnt 127~17.Aot 130-06. BgggHi gSKB MH! ISSl — ______ ______ _____ HKSj3 jSESMr B „ negyeiSerre 9 pang« 60 ♦ Gyorsírók* 7-20. -A njflBl jgHBfl WHn| Kl^mu fillér. Cgysl szám 6m mkki.J4hir.uiok: aBMU WEBS BBS WKBBgffBg JaBot8B5»' Bay»ig»gaggsg^pwi&gj||y fiaffiBaggjs /SdlflBBMfll .flBBBSgB. BBMMy hsigbeo. rueken■ !•»OrszájjhAa-utca 18. sz., jgSBi Isfilsm gflBa Utet&^mkz lgt’fjffffiS^Mg; ‘^' palv.,dv.ron 10 fillér. Tol.!Amt 603-65.1.,Horthy W8&B**$£jsH EBB BSeSI Iffiillli KjaT faltai j§gfg ipfi^ l^^»Pg8BMF*”" t^KmCh. Ausztriában. 3. — 25. SE££S Izrrsa XIII. évfolyam 197. (3525.) szám ♦ Kedd ♦ Budapest, 1931 szeptember 1. A párisi diadal világra szóló diadal, minden túlzás és sovinizmus nélkül mondhatjuk, a magyar úszók párisi győzelme. Száztizennégy ponttal fejezték be a mi fiaink az Európa-bajnokságért vívott küzdelmeket. Mögöttük Németország következik kilencvenkét és fél ponttal, s csak azután, alapos távolságban Franciaország, a maga harminchárom pontjával, vízipóló-csapatunk bravúros győzelmeit megtetézte úszóstafétánk, s Bárány Istvánnak, a jeles magyar úszóbajnoknak sikereire ráduplázott váratlanul, minden előzetes számítást halomra döntve, vitéz Halasy Olivér, aki tegnap az ezerötszáz méteres gyorsúszásban leverte a verseny favoritjait, az olasz Perentint és Costolit s a negyedik helyre szorította a franciák dédelgetett kedvencét és büszkeségét, Tarist. Az Európa-bajnokságot tehát a magyar úszók nyerték meg, Smith Jeremiás serlegét a mi fiaink ragadták el a versenyző nemzetek fiai elei. Abban az örömben és büszkeségben, amellyel Budapest a hazatérő úszógárdát fogadni és ünnepelni fogja, igaz lélekkel osztozik minden magyar ember. Diadalt, világraszóló diadalt aratni akármelyik sport arénáján mindig öröm és büszkeség, s különösen a modern idők nagy sportkultuszában kétszeresen az. De a mi úszóinknak ez az újabb babérja nemcsak tisztán sportszempontból örvendetes nekünk, öröm és büszkeség ez nemzeti szempontból annál is inkább, mert a francia fővárosban, ahonnan a trianoni békediktátum szelleme 1919-ben elindult szomorú diadalára, annak a nemzetnek a trikolórja és fájdalmasan magasztos himnusza előtt kellett tisztelegniük a franciáknak és Európa többi résztvevő nemzeteinek, amelyet legkegyetlenebbül csonkított meg a győzelmi mámor, s amelyet valósággal halálraítéltek akkor, amikor a nagyantant politikai égboltozaton még a kőszívű Clémenceau volt az uralkodó planéta. Volt valami akaratlanul szimbolikus abban, ahogyan az első százmétereknél negyedik helyen fekvő magyar úszó, vitéz Halasy okos takarékossággal, törhetetlen akarattal váratlanul, minden nemzetbelieket meglepő módon eléjük került az olasz és a francia úszósport ünnepelt, diadalra kiszemelt csillagainak, és végül annak a kis középeurópai országcsonknak biztosította a győzelmet, amelynek a neve nem is figurált a győzelmi számításokban. Nem volna semmi erőltetett dolog abban, ha ebből a vasárnapi sportjelenetből politikai párhuzamokat, a sportttól távoleső tanulságokat vonnánk. Mert ahogyan a minden Trianon mellett is törhetetlen életakarat, nemzeti öntudat okvetlenül hatótényezője volt a mi fiaink győzelmes szereplésének, éppúgy világos, hogy az élet más vonatkozásaiban is megállta és megállja a helyét minden trianoni gonoszság és kegyetlenség ellenére is a magyar nemzet, és ha nem vághat is eléje a világ szerencsésebb, hatalmasabb nemzeteinek, annyit már nem egyszer megmutatott és ezentúl is meg fog mutatni, hogy életerejét, kulturhivatását a sorsnak semmiféle forgandósága nem tudta megtörni, elrabolni, és csonkán, gúzsbakötötten is tiszteletre tudja kényszeríteni még azokat is, akik talán 1919-ben azt hihették, hogy Trianonban a sírversét írták m meg Árpád és Szent István nemzetének. Köszöntjük győzelmes fiainkat, akik a magyar nemzetnek, ennek a szegény vergődő, de törhetetlen népnek szereztek újabb dicsőséget és újabb reményt. M párisi magyaruszó-gyipzelem legujab? %„■ MacDonald a szakszervezetek ellen fordult » I II I ■—————' 1 ■ Egy milliárd dolláros belső kölcsönt vesz fel Amerika ^ A mai ultimo a normális bankforgalom visszatérését bizonyítja A fővárosi nagybankok nem vették igénybe a Szavatossági Bankot, a vidéki pénzintézetek nem kérték a hitelkeretek kibővítését - Az Új Nemzedék tudósítójától -Az augusztusi ultimo mindenképpen igazolta azt a reménységet, hogy a betétek fölszabadítása és az aranypengő bevezetése után a bakkforgalom hamarosan a rendes mederben fog lebonyolódni. Most már megállapítható, hogy a közönség a betétek fölmondásának jogával a vidéken sem élt nagyobb mértékben, mint a fővárosban. A felmondások nagyobb része a községek és más köztestületek betéteire szorítkozott, miután ezek az intézmények az esedékes fizetések teljesítésére vették ki betéteik egy részét. Ez azonban megfelel a régi szokásnak, mert a bőségek és közintézmények nem tartanak nagyobb összeget házi pénztáraikban, hanem a befolyó pénzt mindig a helyi intézeteknél helyezik el és csak a hónap végén veszik ki az elsejére szükséges öszszeget A vidéki pénzintézetek hitelszükségleternek ellátásáról idejekorán történt intézkedés. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ gondoskodott arról, hogy a vidéki pénzintézetek, ha a betétek felszabadítása után nagyobb hitelre lenne szükségük, ezt megkaphassák. Erre azonban alig került sor,gy amint a fővárosi bankok nem vették igénybe az erre a célra alakult Szavatossági Bankot, a vidékről is csak szórványosan kértek az intézetek nagyobb visszíeszámítolási hitelt. A betétállomány emelkedése megkönynyítette a forgalom lebonyolítását és a vidéki pénzintézetek legnagyobb része csak az eddigi hitelkeretek között kérte a fennálló tartozások prolongálását, amit mind a fővárosi nagybankok, mind a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ meg is adott. A nagyközönség bizalmát az is megerősítette, hogy szeptember elsejével nem áll be különbség az aranypengő és a pengőbankjegy között, miután a második pengőrendelet után már nem is hiszik, hogy ilyen különbség egyáltalában be is következhessék. A Nemzeti Banknál az ultimóra megnövekedett ugyan a váltótárcaállomány, azonban csak a megszokott mértékben, miután a bankok régi idő óta a jegybankot használják fel az esedékes váltók inkasszójára. Az augusztusi ultima sima lebonyolítása tehát véglegesen igazolta, hogy a bankforgalomban helyreállottak a normális viszonyok. »Az egész vonalon helyreállott a régi rend" Az Új Nemzedék munkatársa megkérdezte a fővárosi nagybankok vezetőit és tőlük szinte egyértelműen a következő választ kapta: Az augusztusa ultimo semmiféle változást sem hozott a bankok pénztári forgalmában. A rendes hétköznapi keretek között intézik el a hiteligényeik kielégítését, a váltók prolongálását az esedékességek befizetését. A betéti üzletágiban sem mutatkozott nagyobb élénkség. Egyezőival az egész vonalon ismét helyreállt a régi rend, amelyet az ultimó sem változtatott meg. A vidéki pénzintézetekre vonatkozóan ugyanilyen tájékoztatát adtak a Pénzintézeti Központban. Különösen kihagsúlyozták, hogy a vidéki intézetek a részükre már régebben megállapított hitelkereteiken belül maradtak hiteligényeikkel és csak az eddig élvezett, hitelek meghoszszabbítását kérték. Ával OKAlév Indiánok maguknak követelik Csikágó város tulajdonjogát — Az Új Nemzedék tudósítójától — Paris, augusztus 31. A Newyork Herald csikágói jelentése szerint az Oklahoma államban élő Poltawatoma-indiánok utolsó leszármazottai maguknak követelik Csikágó város tulajdonjogát. A törzs főnökei ülést tartottak, amelyen bizottságot küldtek id, hogy ez követelésüket a legfőbb törvényszék elé terjessze. Az indiánok követelése a törzs egy hagyományán alapszik. A dologban a legkülönösebb az, hogy a minisztérium megbízta Eggers főkormánybiztost, hogy az ügy rítggye a, legkomolyabb vizsgálat tárgyává,s igy'View lehetetlen, hogy az indiánok követése* ftkthvkoyan a legfőbb törvényszék elé ffra rfw* , ........ i I * ,, „