Új Pedagógiai Szemle, 2008. június-december (58. évfolyam, 6-12. szám)

2008-08-01 / 8-9. szám

NÉZŐPONTOK­­­ - Milyen hatással van a migráció a gyerekekre? - A migráció meghatározza az érkező gyerekek életét, legalábbis az első években. Ezek az élmények befolyásolják fejlődésüket és beilleszkedésüket. Az önkéntes vándorok általában többnyire a jobb élet, az anyagi körülmények javítása céljából hagyják el hazájukat. Mind lelkileg, mind anyagilag van idejük felkészülni az útra. Magyarországon munkát vállalnak, és általában hamarosan az addiginál magasabb életszínvonalat érnek el. A környezetéből kiszakított ember azonban, még ha maga választotta is a költözést, fokozott lelki terhekkel érkezik. Minden ember számára nehéz elfogadni a változást, feldolgozni a veszteségeket, hozzászokni az új körülményekhez, így van ez a kisgyerekekkel is. Sajátos helyzetben vannak azok a külföldi kisgyerekek is, akik már Magyarországon születtek. Az ázsiai gyerekek magukon viselik a „másság" jeleit, ugyanakkor magyar környe­zetben, magyar közösségben nőnek fel. Sokuk nem is járt a származási országában. Nagyon fontos a velük való fokozott törődés, hogy mindannyian sikeresek lehessenek. A migráns gyerek jelenléte a csoportban természetesen sok örömmel, lehetőséggel jár, ezt ki is kell használnunk a pedagógiai munkánk során. A problémák megfogalmazása arra sarkall ben­nünket, hogy megoldási lehetőségeket keressünk. - Milyen előnyökkel jár a migráns gyerekek jelenléte? - Az egymás hazájáról kapott ismeretekkel bővül a gyerekek tudása. Megtanulják egymás másságának megértését, értékeinek megbecsülését, elfogadását. Alkalmuk nyílik a segítségnyújtásra, az alkalmazkodásra, és ez hozzájárul személyiségfejlődésükhöz. Meg­előzhetjük az előítéletek kialakulását. - Melyek a migráns kisgyerekek leggyakoribb nevelési-oktatási problémái? - Az intézmények pedagógiai programjában nem szerepel a külföldi gyerekek fogadásával, nevelésével-oktatásával, integrációjával kapcsolatos koncepció. A gyerek és a szülő nem be­széli a magyar nyelvet, ez nehezíti a pedagógussal és a kortársakkal való kommunikációt. A pedagógus nem ismeri a gyerek hazájának kultúráját, szokásait, így nem tud építeni ezekre az értékekre. A szülő nem ismeri a magyar intézményrendszert, nincs tisztában a jo­gaival, a kötelességeivel. A gyerek nem kapja meg időben a differenciált egyéni fejlesztést, mert a deficiteket elfedi a „nyelvi korlát". Az anyanyelv és az „oktatási nyelv" eltéréséből fakadóan később derül fény a beszédfogyatékosságra, a beszédészlelési zavarra, amely tanulási nehézségeket okoz. A hat éven aluliak többnyelvűsége zavart okozhat a beszéd­fejlődésben, és ez kihathat a gondolkodás fejlődésére is. Mivel a gyerekek rugalmasabbak, gyorsabban alkalmazkodnak a befogadó ország kultúrájához, mint a felnőttek, generációs konfliktus is kialakulhat. Ha a szülők nem tudnak kellő időt fordítani a gyerekükre, akkor a kisgyerek ingerszegény környezetben, közösség hiányában a saját nyelvét sem tanulja meg rendesen. Az integrációs problémák befolyásolhatják a gyerek személyiségfejlődését. Mindezeket figyelembe véve néhány éve egységbe rendeztük azokat a speciális pedagógiai eljárásokat, amelyek hitünk szerint segítik a migráns gyerekek beilleszkedését, fejlődését.

Next