Uj-Somogy, 1921. június (3. évfolyam, 122-146. szám)

1921-06-10 / 130. szám

III. évfolyam. Kaposvár, 1921. június 10., péntek. 1130. (531.) szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkeszti­: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési ára Egész évre - - - - 360 K ! Negyed évre - - - 90 K Fél évre - - - - - 180 K­­ Egy hóra ----- 30 K Egyes szám ára 1 K 50 f., pályaudvarokon 2 K. Hol leg­yen a piac? A kaposvári piacelhelyezés két irányú mozgalmat váltott ki eddig. Az egyik sérel­mesnek tartja az ideiglenes áthelyezést a Teleki térre, mert jogszerűnek vallja, hogy az az Erzsébet-utón maradjon. Ennek az eszmének a tábora a magánérdeken keresz­tül az állami és a városi közérdeket is han­goztatja, míg a másik csoport városszépítési szempontokból sétahellyé akarja avanzsáltatni az árnyas fasorokkal ékes Erzsébet-utat. Az evangélikus egyházközségnek a Teleki tér el­nyerésére támasztott igénye templomépítési terv megvalósítására szintén figyelmet érde­melhet és ezért, mint mérlegelendő szem­pont, kell, hogy tekintetbe jöjjön, amikor a piac végleges elhelyezéséről döntenek. Az egymással szembenálló vitás felfogások kö­zelebbről a város képviselőtestülete elé ke­rülnek. Az „Új Somogy“ már egy ízben állást foglalt a piacnak az Erzsébet- útról való el­helyezése mellett, ez a magatartása azonban nem teszi annyira elfogulttá, hogy az ellen­kező véleményű érdekeltek tárgyilagos ellen­vetésének e lap hasábjain helyet ne adjon. Az Erzsébet úti kereskedők küldöttségi­­leg is felkeresték szerkesztőségünket és azt kérték, hogy a közvélemény helyes tájékoz­tatásával segítsük elő ebben a kérdésben a városi képviselőtestület igazságos döntését. Majd írásba foglalták azokat az okokat, amelyek alapján a piacnak az ő utcájukba visszahelyezését kérik. Az erre vonatkozó kérelmük a következő: Kaposvár város képviselő­­testületéhez szólunk mi, Erzsébet úti kereskedők, kik arra ébredtünk, hogy máról holnapra az üz­leti forgalmunk alapját képező piacot az Erzsébet útról elhelyezték. Azt hisszük, hogy a képviselőtestület nem egyoldalú, hanem általános közérdekű szempontot fog a hatá­rozathozatalnál figyelembe venni és mérle­geli, hogy szabad-e, lehet e, kell-e most oly intézkedést tenni, mely a nagyközönség általános érdekét is sérti, mert egy árnyas, minden oldalról könnyen megközelíthető helyről a piacot, tisztán esztétikai okokból, egy üres térre helyezi át, hol semmi ár­nyék nincs, hol a vidékről bejött árusítókat a nap heve ellen semmi sem védi, hol, ha ha egy kis szél támad, az összes port igen könnyen az élelmiszerekbe viheti s ez által a könnyen romolható élelmiszereket meg fertőzésnek teszi ki, ami senkinek sem áll­hat érdekében. Ugyancsak nem állhat érde­kében sem a hatóságoknak, sem az állam­nak, hogy a meglévő exisztenciákat, kik úgy a városnak, mint az államnak súlyos adókat fizettek és fizetnek, exisztenciájukban megingassanak, hisz valóságos társadalmi mozgalmat indítottak Magyarország vezető közgazdasági tényezői, hogy egyes embe­reknek megélhetési alapot biztosítsanak, mi­kor ma súlyos gazdasági válságban van az egész ország, mikor kicsinek, nagynak, min­den erejét meg kell feszítenie, hogy az ál­lam fenntartásához szükséges súlyos adó­terhet előteremtse, nem lehet, nem szabad tisztán esztétikai szempontból harminc ön­álló vállalat alapját könnyelműen, minden kényszerítő ok nélkül, csak ötletszerűen megtámadni. A h. polgármester úr egész tárgyila­gosan kijelentette az őt felkereső küldöttsé­günk előtt, hogy nem ő, hanem a város képviselőtestülete hivatott ebben a kérdés­ben dönteni. Ugyancsak felkerestük Nagy Ferenc pénzügyigazgató urat, ki átérezte és megértette az Erzsébet­ úti kereskedők hely­zetét és rámutatott azon körülményre, hogy emlékszik a húsz év előtti időre, midőn az utcanyitás történt, hogy a tulajdonosok le­mondtak a telkeik jelentékeny részéről, hogy azon a téren piac létesülhessen. Ezért nin­csen udvara egyetlen Erzsébet-úti háznak sem ! Végül biztosította a nála megjelent küldöttséget, hogy tőle telhetőleg mindent el fog követni, hogy a sérelem orvosoltas­­sék. Hasonló megértéssel találkoztunk Cséry rendőrtanácsos úrnál, ki a maga részéről megígérte, hogy a közgazdasági érdekeket szem előtt tartja és amennyiben a város tőle véleményt kér, azt meg is fogja, ily ér­telemben, vagyis a mi javunkra adni. Tisztelettel kérjük tehát Kaposvár vá­ros képviselőtestületét, hogy a piacot az előző helyére visszaállítani szíves legyen, mert így kívánja azt a nagyközönség ér­deke, továbbá azon önálló exisztenciák je­lentékeny száma, kiknek a piac elvitele lét­érdekeit támadná meg. Az Erzsébet úti kereskedők. Mikor ezt a véleményt is újságunk uttán a közönség nyilvánossága elé bocsátjuk, nem az egyeseknek, hanem a közcélnak akarván szolgálni, nem zárkózhatunk el a lapunk szerkesztőjéhez ma küldött levél közlésétől sem, amelynek általunk ismert tréja a Kontrássy és István utcák között megnyitandó új utcában látja a piacot legjobban elhelyez­­hetőnek. A beküldött levél különben szó szerint így hangzik: Tekintetes Szerkesztő Úr! A piac elhelyezésének kérdése érthető hullámokat vert föl az érdekeltek táborában. Jusson tehát szóhoz egy érdektelen vélemény is, amelynek tudtommal igen sok híve van. Az az intenció, amely városrendezési és szépészeti szempontból könnyen megközelít­hető, árnyas sétateret akar gyermekeinknek az Erzsébet útból varázsolni, feltétlenül tisz­teletreméltó. Az Erzsébet­ úti kereskedők érde­keit is szívesen honorálnám, de csak addig, amíg az alább előadandó tervem a meg­valósulás stádiumába léphet. Ajánlom ugyanis a városi képviselőtestület figyelmébe, hogy a Kontrássy- és István-utcák között, a Szántó - laktanya mellett megnyitásra kijelölt részből kisajátítás útján haladéktalanul nyisson utcát és az élelmiszerpiacot a földön és állványon árusítókkal együtt helyezzék el ebbe az új Piac­ utcába. Ez az új utcarész a város közép­pontjában fekszik, négy utcáról könnyen megközelíthető, egész sereg közel fekvő falu­nak esik útjába. Annyira nem vagyok naiv, hogy ezen tervem megvalósulását máról holnapra gondolnám. Tudom, hogy a kisajá­títási eljárás is hónapokat vesz igénybe. Ez az idő azonban elég lenne ahhoz, hogy az Erzsébet-úti kereskedők, akik ekszisztenciá­lis érdekeiket látják veszélyeztetve a piac el­helyezése miatt, új elhelyezkedést keressenek maguknak. Ha Kaposvár város vezetősége komolyan hozzá fog látni egy egészséges városrendezési programm keresztülviteléhez, egyesek sérelme nélkül ez úgy sem történ­hetik meg. A közérdek mérlegelésénél azon­ban ez csak másodrendű kérdés lehet. Midőn soraim közléséért köszönetet mondok, vagyok Szerkesztő úrnak kitűnő híve Egy teljesen érdektelen állami hivatalnok. A kérdés teljes megvilágosításához tar­tozik még azon értesülésünk közlése is, hogy a városi tanács tegnapi ülésén amellett foglalt állást, hogy a hetivásárok két napján az Erzsébet­ útra helyeztessék vissza az egész piac, míg a hét többi napjain a Teleki-téren történjék az elárusítás. A Ház mai ülése. A mai ülést fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium tárcájának költség­vetési vitájának folytatása következik. Az első szónok Gerencsér István: A magyar politikának a magyar kultúra iránt nem volt meg a kellő értéke s ennek a hát­rányát most már látjuk. Egész népoktatásun­kat át kell alakítani. Utal Franciaországnak az 1870 es évek alatt kifejtett népoktatási mintájára. A háború történetét nem olyan beállításban kell tanítani, mint azt Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő itt előadta. Nem úgy, hogy mi már 1915 ben tudtuk, hogy a háborút elveszítettük, mert ez nem áll. Mi, akik a fronton voltunk, erősen reményked­­tünk, mert hiszen mindenütt ellenséges terü­leten állottunk. Ezután indítványt nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a közoktatás­­ügyi minisztert, hogy a világháború folyását és a trianoni béke lényegesebb pontjait az ifjúsággal az iskolákban ismertessék. A költ­ségvetést elfogadja. Giesswein Sándor a következő szónok. Voltak egyesek, akik a vallás tanításának el­törlését kívánták. Ez erkölcsi lehetetlenség. Az erkölcsi oktatást át kell vinni az ifjúsági nevelés minden terére. Gyakorlatilag is kell nevelni a fiatalságot, ehhez azonban nemzeti és szociális nevelés szükséges. Ezt a kettőt nem szabad egymással szembehelyezni, el­lenkezőleg, ezek kiegészítik egymást. Mit határozott a kisgazda pártértekezlet? A kisgazdapárt tegnap este 9 órakor Mayer János elnöklésével értekezletet tartott, melyen egyhangúlag elfogadták Eörffy Imre módosításai után a Schandl-Forgách féle határozati javaslatot, mely az internálások ügyében a következőket mondja: .A párt számolva a nemzet létét fe­nyegető eshetőségekkel, melyeket a keleti veszedelem s a még mindig kísérletező belső agitáció rejteget magában, enged az interná­­lási rendszabályok ideiglenes fentartására irányuló kényszerűségnek, de az internáláso­kat, mint a nemzet létét védő preventív

Next