Uj-Somogy, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-14 / 109. szám
2 iskolák a pusztákon. A népesebb pusztákon iskolák szerveztetnek. A lakdaállításra az uradalmak köteleztetnek. A magyar művelődéspolitika a múlttól eltérőig egészen új utakat kezd keresni. A mostani kultúrpolitika egyik legfontosabb jelszava lett a pusztai iskolák szervezése. A pusztákon lakó tanköteleseknek a távollevő iskoláktól az utak járhatansága, vagy az időviszonyok miatt sokszor távol kell maradniok s ilyenkor mindig a kultúrától, az egyeemes faji erőtől maradtak távol. Ez sorvaszt, ez ii. A közoktatásügyi kormány a kultúra terjedésének és a fajbeli érték emelésének érdekében is egész országban megindította a pusztai iskolák szervezése ügyét Somogymegyében is; nevezetesen Kadirkut metílelt Kerékpusztán, Babócza közelében, Zóka puszist, Látrányhoz tartozó Rád és Nagybabod pantáfeon külön-külön, Homokszentgyörgy környékén Marietta-pusztán, Balaton Idle melletti Kishegy bejárójánál; Böhönye vidék puntok közűl Davodon, továbbá Sári pusztán, melynek tankötelesei Két helyre járnak, Mesztegnyő körűl úgy Hosszúvizén, Lacd-pusztán, Grdiny környéki Négyföldes pusztán, Nagydobszéhoz tartozó Árkus pusztán, Kinti szétszórt pusztái egyben, Torvajnak Lulla pusztáján, Városhidvég mellett Rebec pusztán és Fészerlakon, Kiskorpádhoz tartozó Lók pusztán, Ujvárfalvinál Nidalos pusztán. Visnye több pusztái közül Pacsérvisnyén, Bodrog környékén Alsóba pusztán. Pusztakovácsi tájékán Kund-Kölkeden, Fiad mellett Kéri pusztán, Somogykaszaló Antalmatorján, Örlilet környékén Szentmihályhegy tövében, vagy a beleznai határban levő Kikonya puszta közelében, Nagyatádon stb. A látni iskolák a mai államháztartási viszonyok mellett nem állíthatók Az államon kivűl kötelezett iskola fenntartók, a községek az 1868: XXXVIIIc. alapján, melynek 47. §-a külön is hangsúlyozza, hogy anyaközségi mivoltánál fogva a község tartozik tanyákon, pusztákon, vagy majorsági birtokon levő tanközlesek számára, ha azok a távolásig mi itt nem járhatnának be a fau, vagy város községi iskolájába, községi iskolát ál- Utáni; az 1921: XXX te értelmében azonban iskolaállításra kötelezettek az uradalmak is, mert a 6. §. utolsó előtti bekezdése értelmében ,tanyákon vagy oly helyeken, ahol az iskolalátogatási kötelesség teljesítését távolság vagy egyéb állandó jellegű természeti akadályok gátolják, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll az érdekeltséget, uradalmi, községet a fennforgó nehézségek elárítására, szükség esetén kellen istobálisra köteznie. Tekintettel arra, hogy a puszták életrehívója nem a községi élet, hanem az uradalom, az a gazdasági viszotty azt követeli, hogy a pusztai iskolák szervezésére az uradalmak köteleztessenek. De, ha nem akarnak iskolát állítani, mi tesz a törvény rendelkezésének szankciója? A törvény erről nem szól. Váljon az 1921: XXX tc. készülő végrehajtási utasítása e tekintetben fog e intézkedéseket tartalmazni ? Ha nem, úgy e művelődéspolitika csődöt fog mondani, de ha igen, Somogy vármegye a közeli tanévben igen sok iskolával fog szaporodni, mint egykor a nemzetiségi vidékeken az állami iskolák, úgy a magyar pusztákon az uradalmi iskolák fogják hatalmassá nevelni az ősi magyar erő kultur- és fajszeretetét. Dr. Serényi Antal. Hiszek egy Istenben, hiszik egy Hazában, Hízzak agy utam Őrült igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában, ámen. ÚJ-SOMOGY 1922. május 14 Az olaszok és lengyelek gazdasági kapcsolatai Génia, május 13. Olasz félhivatalos közlemény jelenti, hogy Genaiban az utóbbi napokban Olaszország és Lengyelország képviselői között tárgyalások folytak a két ország közötti kereskedelmi szerződés megkötése ügyében. A két állam megbízottai a kereskedelmi szerződés tárgyalásán kívül megbeszélést folytattak abból a célól is, hogy Ooszország részvételét biztosítsa a lengyelországi kőolajforrások kitermelésében. A lengyel delegáció a kereskedemi szerződésnél is rendkívüli előzékenységet sanúsít, úgy, remélhető, hogy ebben a fontos kérdésben is a tárgyalások minél előbb kedvező eredményre fognak vezetni. (MTI) Berlin, május 13. (Német szikratávirat.) Május 12 én Lengyelország és Olaszország közt Genuában kereskedelmi szerződést írtak alá, amely Olaszországnak Lengyelországban biztosítja a legtöbb kedvezmény jogát, valamint a Franciaországgal egyenlő bánásmódot (MTI) ténua, május 13. Az olasz—lengyel kereskedelmi szerződést tegnap délután 4 órakor írták alá a Palazzo Realeben Schamer és Skirmunt külügyminiszterek. (MTI) Lloyd George közvetít az olaszok és szerbek közt. Rendezik az Adria-kérdést. — Olaszország megegyezik Zára ügyében. — A Baross kikötő sorsa. Belgrád, május 13 Nacsics szerb külügyminiszter meghívást kapott Génuában Lloyd Georgetól, aki felajánlotta közvetítését az olasz-szerb differenciák ügyében. Níncelos kijelentette Lloyd Georgenik, hogy a legégetőbb kérdésnek, az Adria kérdésének elitézését kívánja. Olaszország külügyminisztere kijelentette, hogy rosszul informált személyek terjesztik azt a híresztelést, hogy Oaszország nem hajlandó a harmadik zónát kiüríteni. Hozzátette, hogy mihelyt a Zira kérdését regadják, hozzálátnak a zóna kiürítéséhez. Nine Micmik Ginukban Lloyd Georgeval folytatott beszélgetése kapcsán a szerb minisztertanács három óra hosszat tartó értekezletet tartott és ezen a ténuából szerzett új olasz propozíciókkal foglalkozott. A sajtónak semmiféle tájékoztatást nem adtak ki azon instrukciók felől, amelyeket még az éjjel Génuába küldtek. Megerősítést nyert az a hír, hogy Olaszország hírandi megegyezni a Zára kérdésében, de teljes mértékben fenntartja régi álláspontját a Birosi kikötő tekintetében. A belgrádi kormány ragaszkodik ahhoz a határozathoz, hogy a rappaloi szerződést végre kell hajtani. (MTI) elmi erősebb a dollárnál is . . . Csak egy nő Valamikor nem jelentett semmit. Az emberek hamar napirendre tértek felette. Senki sem törődött vele, csak az a néhány szegény munkásember, aki k s sátorfáját felszedve elment érte messze Amerikába. Ma? Ma hatalom. Varázsige. Az ezeregyéjszaka csodát valósíthass meg az, akinek sok van belőle. Bálvány. Újkori pogány itten, amely előtt hörögve, lázas vágyakozásokkal fitreng az Ember. Sóvárgó, lázálmok egyetlen megvalósílhatatlansága . . . Minden. Erő, szépség, boldogság, jólét . . . Csak az igaz szívek előtt értéktelen most is. ... Két ember beszélget az állomás elött a tömeg között Vidéki atyafiak. A tarisznyából kivillog a pintesüveg, amely nemrégen tele lehetett meg. Bizonyság rá a két atyafi veres orra, tűzben égő szempillantása . . . Beszélgettek. — Te sógor ! Gyiris raá’ a Jóska Amerikából ? — Azt írta, hogy őszre itthon lesz. — Mennyit hoz ? — Nem tudom biztosan. Ds három ezernél több . . . Hallgatás. Fel-felpislogatnak Mintha a levegőben megjelenne Uncle Sam cifra papiros bankója ... De megszólal az egyik. — Hány pár csizmát lehetne venni azon a pénzen? — Ami Kapásba van mind . . . — Te be tunná azt váltanyi a sarki fája? — Talán még asse! — Te! Istenuccse jó volna kimenni. — Hisja! ? — Nem érdemes itt élni... — Még az ingót is lehúzzák az emberről ... Nagy szomorúság. Most sokáig hallgatnak. Ráncos lesz az arc Bodros felhő kerekedik a pipi füstből. Szemlélődik a két magyar... Most trombitássá hallatszik. Katsasszázad vonul el az állomás előtt. Rohamainkban. Félelmetesek. Döng a léptűk alatt a föld Kemény, fegyelmezett ifjú legények. Ércből öntött szobor valamennyi. Az én két magyirom felfigyel: — Nédd a’ — E’ ma igen ... — Bakák. — Én is az voltam a háborúba. — Nem féltem az ördögtü. se. — Ezek se. Aztán mereven nézik az elvonuló csapatot. Az előbb mord arcokról lassan lassan eloszlanak a felhők. Szerelmes, lágy pillantásokkal kisérik őket. Hiszen tehet, hogy az ő fiuk is köztük van ... Tompa morajba fül a lábak döngő lépte. Eltakarja őket a por. Az atyafiak egymásra néznek. Az egyik ránt egyet a tarisznyáján. Nyakába tolja a pörge kalapot. Nagyot fuj: — Sógor, van még az üvegbe? — Van. — Igyunk. A dollárt meg egye a rosseb. Csak tbbi legyen sok, a katonába! — Igaia van sógor. ... tovább minek hallgassam. Láttam Csonksmagyarországot. Mert a mi krisztusi kálváriát járó országunk vett ez Mindenével. Keserűségével, bánatával, koldus nyomoruságával — és napsugaras, bizakodó jövendőjével. Hát mégis van valami, ami erősebb a dollárnál is ... jParfümí ■ Khyrme, XanthysX, Regum d’Agra, Ambra * ■ Antique, L’Orige^ Mon Seckret, Quelques m 2 Fleurs, L’Ideal Grmdeux, Ambra d’Assyria, j j* úgyszintén az összesLentiggl parfümök virág- az illatokban is, eredet Kölnsűsége k, szájvizek, m * fogpaszták, fésű-, k fe- és gumiitHajó, eredeti J 2 Gillette pengék és i : összes bel- afrikülföldi 2 ■ pipera*Szappanok legolcsóbb beszerzési forrása a PRÁGER JÓZSEF [ ! Korotta-Illatszer tára ■ * Kaposvár.^A Korona épületben] ■ 1 »•mmm mm»«■■■»■ a’ÖHgik ■ n***» Cséplési idényre bárkinél olcsóbban és garantált minőségben szállít Kaposvári kirendeltsége: benzint, nyers- (gáz]-olajat, valamint mindennemű gép-, motor-, gőz- és motorhengerolajakat úgy destillált, mint Árajánlattal és felvilágosítással készséggel szolgálunk, finomított minőségben: MAYER és MÖLLER olaj-, gépkenőcs- és vegyipari gyár r.-t. BUDAPEST.