Uj-Somogy, 1922. szeptember (4. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-27 / 219. szám

IV. évf., 219. (918.) szám. Ára­d& K. Kaposvár, 1922. szeptember 27., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal . POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési érák: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. in Egész évre....................... 840 K­I Negyed évre...................210 K . Felelős szerkesztő: Fél évre............................ 420 K | Egy hóra...........................TOK TELEFONSZÁM: 128. nr. THURY ZSIGMOND. Hirdetések ára raltiméter soronként 4 korona. ínség és nyomor fenyegeti a most jövő tél idején Csonkamagyarország kis egziszten­ciáit. Még nagybevételű és teleer­­szényű embereket is próbára tesz, válságba sodor a drágaság egyre tornyosuló hulláma. Aki ma eladó­ként értékesíti valami ingóságát vagy ingatlanát, bárminő magas árat kap érte, ha holnap vevőként próbálja egy vagy más szükségletét beszerezni, még horribilisabb árak­kal találkozik, mint aminőt ő ért el akár terménynél, akár állatnál, ház­nál, vagy birtoknál. A gazdasági eszközök, szerszámok, a testi ruha, a cipő, a kalap, a kenyér, a zöld­ség,­ a takarmány, a gyümölcs stb., mind-mind olyan árakba kerülnek ma, hogy a boldog békevilágban gondtalan megélhetés volt a sorsa annak, aki hasonló arányú bevé­teleket mondhatott magáénak. Oda jutunk maholnap, hogy száz­ezres bevétel kell a létminimumhoz, milliós jövedelem egy család évi el­tartásához. Rettenetes példák hát­­borzongató képe rémlik elébünk: Szovjetoroszország, Ausztria után... a talpraállani készülő, de esetleg a porba visszahulló Csonkamagyar­ország ... Azt pedig nem akarhatja senki, akinek félteni valója van ebben a kis szűk határú hazában! Minden erőfeszítéssel, önmagunk megadóztatásával és készséges teher­vállalásával is módot kell keresnünk az állami lét és a társadalmi rend megmentésére, a viszonyok által te­remtett kétes helyzetből való sza­badulásra. Ezt akarja a Horthy­­névvel jelzett insegakció, melynek megyei és helyi bizottságai terveket dolgoztak már ki az önkéntes meg­adóztatásnak felajánlásszerű, lehető­ség szerint igazságos és arányos keresztülvitelére. Szeretnénk, ha a társadalom min­den rétege egész jelentőségében fogná fel ezt az akciót és közren­dünk, belbékénk, jobb jövőnk érde­kében őszintén óhajtanék, hogy ne azt nézné ki-ki, hogy mi rovatott ki a másikra, mennyivel súlyosabb a kivetés aránya őnála, mint egy másiknál, hanem olyan jó lélekkel, zúgolódás, kifogás nélkül adná oda a tőle telhető áldozatot, mintha az ő pénzbeli vagy terménybeli hozzájá­rulásával mentett volna meg a helyzet felborulása, a lappangó szen­vedélyek és a végsőkig fokozódott néma elkeseredés kirobbanása. Ne felejtsük el, hogy az ínség és a nyomor úgyszólván törvényes szülői gyanánt jegyezhetők be a történelem nagy könyvébe annak a rossz gyermeknek, amely felfordu­lás, forradalom, lázadás és más kétes kaland nevét nyerte a kereszt­­ségben! Megoldáshoz közelgőt a keleti kérdés. Az angolai kormány is megbízottat küld a békeértekezletre. — Kemal basa személyesen akar részt venni a tárgyalásokon. — Szak­mában és állítólag Szovjetoroszország bevonásával kötik meg a békét? Konstantinápoly, szeptember 26. A szövetségesek főmegbízottja az angolai kormány megbízottjának tegnap jegyzéket nyújtott át, amely­ben kérik, hogy küldjön képviselőt arra az értekezletre, amely tár­gyalni fog a békéről Törökország, Görögország és a szövetséges hatal­mak között. (MTI) London, szeptember 26. Konstanti­nápolyi jelentések szerint Kemal pasa azt a kívánságát szándékozik kifejezni, hogy a békeértekezletet tartsák Szmirnában, mert azon ő személyesen is részt akar venni. (MTI) London, szeptember 26. (Reuters) Konstantinápolyból jelentik, hogy Shuttleworth tábornok és a török parancsnok találkozása igen barát­ságos volt. A török parancsnok rög­tön beleegyezett, hogy csapatait a semleges zóna mögé vonja vissza és kijelentette, hogy Kemal pasa Angliával nem akar háborúba ke­veredni. (MTI) Berlin, szeptember 26. Konstanti­nápolyi jelentés szerint Kemal pasa ragaszkodik ahhoz, hogy a békeér­tekezleten Oroszország is részt­­vegyen, mert ez Szerbia és Ro­mánia részvételét ellensúlyozná. (MTI) Genf, szeptember 26. A Népszö­vetség 6. bizottságában a keleti kér­dés tárgyalását tegnap fejezték be. A Népszövetség gyűlése attól a kí­vánságtól vezérelve, hogy a békét helyreállítsa, a keleti kérdés meg­oldása ügyében összehívandó kon­ferencia tervét megnyugvással vette tudomásul. A bizottság a javaslat elfogadásával ez évi tárgyalásait be­fejezte. Hősök emlékének leleplezése Kisdobszán. Előkelő vendégek az ünnepélyen. — Tizenegy hősi halottja van a községnek. A verőfényes szeptember 24-iki őszi napon szép ünnepség színhelye volt Kisdobsza község, ahol ezen a napon leplezték le a község lakos­sága által adakozás útján elkészítte­tett hősök emlékét. A kora reggeli órákban jelezte a község lakosságának az ünnepély magasztos voltát a mozsárágyúlövés. A máskor nyugalmas és csendes község kilépett a mindennapi egy­formaság jellegéből és sürgés-forgás volt látható a civilizációban is előre­haladott község kiépített gyalogjáróin. Délelőtt a 11 órai vonattal érkezett a kormányzót képviselő Maxon tá­bornok egy diszszázad élén, akit dr. Perczel Győző főszolgabíró üdvözölt. A szíves fogadtatásért a tábornok köszönetet mondott. A községbe érve, a felállított disz­kapunál Mikuscsák Géza körjegyző fogadta az érkezőket és keresetlen szavakkal köszönte meg azon meg­tiszteltetést, hogy a még — azt mondhatni, — ezelőtt egy évvel is a bocskoros ellenség által megszállt községet személyes jelenlétével tisz­telte meg a kerület legmagasabb katonai parancsnoksága. Ezután Ko­vács Bözsike, Fekecs Matild és Gyócs Rózsika leányok egy-egy díszes csok­rot nyújtottak át a tábornoknak, míg Dobor Margit a kerület jelen volt nemzetgyűlési képviselőjét, dr. Barla Szabó Józsefet lepte meg ugyancsak egy szép csokorral. Az üdvözlés után a közönség a templom mellett felállított diszes emlékműhöz indult, ahol az ez alka­lomra Vecsey Sándor tanító fárad­ságával betanított énekkar a magyar Hiszekegyet énekelte el. Ezután a ref. egyházi istentisztelet szabad ég alatt folyt le, melynek kiváló szó­noka dr. Vass Vince pápai theolo­­giai tanár volt. Gyönyörű beszéd kíséretében magyarázta meg a láto­másról szóló zsoltár 11—17. verseit. Az istentisztelet további során Demján József kisdobszai segédlel­kész tartotta magasszárnyalású szép emlékbeszédét az elhalt hősökről. Beszéde közben az emlékműről a lepel lehullott és 11 hősi halott neve aranybetűkkel fénylett bele az őszi napsugárba. A lepel lehullásakor a kivonult század dísztüzet adott, a katonai zenekar pedig a Himnuszt játszotta. Az elesett hősök a következők: Dobor Gábor szakaszvezető, Kálmán István tizedes, Csülök István, Mészáros Viktor, Kovács János, Szakos Sándor, Bálovics Dávid, Sebők Illés, Speigl Nándor, Dobor István, Kovács József közvitézek. A négy méter magas emlékoszlop tetején Turul-madár ül. Az oszlopon levő ércplaketten relief van, mely egy rohamközben eleső honvédet örökít meg. Majd ez a vers szól az utókorhoz: „Párducos Árpád hős ivadéka, Állj kegyelettel ez emlék előtt! Nagy Magyarország szent oltárára Áldozatul tették életüket ők!“ A körülálló, könnyező özvegyek az emlékművet koszorúkkal halmoz­ták el, amikor is a tábornok mind­egyik özvegyhez néhány buzdító és vigasztaló szót intézett. Az életben­­maradt bajtársak nevében pedig Dobor Sándor koszorúzta meg sírást fakasztó szavakkal a szobrot. Az emlékmű bizottság nevében Fekecs Vendel átadta az emlékművet a községi birónak, Fekecs Imrének, aki azt, mint a község hőseinek emlékét további gondozásra átvette. Végül Maxon tábornok szólt az egybegyült néphez s szavai után a katonai zenekar a Himnuszt ját­szotta el és a kivonult század az emlékmű előtt dísz felvonulást tar­tott a hősi halottak tiszteletére. Az ünnepélyt bankett követte, ahol több felköszöntő hangzott el, ezt pedig a község és környékből össze­­sereglett fiatalság táncmulatsága zárta be. Hogyan segítheti a szülő a tanár nevelőmunkáját ? Az idei tanév első szülői értekezlete. Vasárnap délután 1 órakor volt az idei iskolai év első szülői érte­kezlete a városháza nagytermében. A nagyszámban megjelent szülők és szállásadók élénk figyelemmel hall­gatták a gyűlésen elmondottakat s a közben megindult eszmecsere igen sok olyan dolgot hozott felszínre, ami az ifjúság helyes irányban és módon való nevelését nemcsak hogy megkönnyíti, de nagy mértékben elő is mozdítja. Pongrácz Károly dr. főgimnáziumi igazgató elnöki bevezetésében vá­zolta azokat az eredményeket, ame­lyeket a már megtartott szülői érte­kezletek hoztak, majd Bódiss József tanár tartott előadást arról, hogy miképen ellenőriztessék az ifjúság otthoni munkája ? Pongrácz Károly dr. megismételte azokat a rendsza­bályokat, amelyek a szülők köteles­ségei közé tartoznak. Támogatást kért tőlük például a későn járás meg­akadályozására, egyben kérte őket, hogy évközben lehetőleg minél több­ször érdeklődjenek gyermekük sorsa iránt. Helyeslőleg vették tudomásul az egybegyűltek, hogy a gimnáziumi ifjúság az idén nem járhat tánc­iskolába. A kérdés úgy oldatott meg, hogy a kereskedelmi iskola és a gimnázium ifjúsága ezután évenként felváltva kap táncórákat. Bejelentette Pongrácz dr., hogy a cserkészetet ideiglenesen megszüntették, ellenben működni fog az önképzőkör, vala­mint az ifjúsági sportegyesület is. Nagy örömet keltett a szülők köré­ben Pongrácz Károly ama, rövid időn belül megvalósítható terve, mely szerint a diákokat igazolvány­nyal látja el. Általában minden kérdést a leg­teljesebb egyetértő harmóniában tár­gyalt le az értekezlet, úgy, hogy a megjelentek mind azzal az érzéssel távoztak el, hogy az ifjúság helyes nevelése ismét nagy lépéssel ha­ladt előre.

Next