Uj-Somogy, 1923. május (5. évfolyam, 99-122. szám)

1923-05-29 / 120. szám

V. évf, 120. (1115.) szám. Ára 30 K. Kaposvár, 1923. május 29., kedd Szerkesztőség és kiadóhivatal. KAPOSVÁR, KOMBÁSSY-mCA 6. SZÁM. TELEFonISZÁHI 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Égési évre........................ 4800 K . Negyed évre ..... 1200 K Fál évre............................. 2400 K | Egy hóra .... 400 K Hirdetések óra millméter soronként 15 korona, szövegrészben 20 K Magyarország csak a jógáiét®! lerovása istén állhat talpra . Súlyos feltétele is van a külföldi kölcsönnek. — Téves volt a Havas-ügynökség híradása. — A pótlólag beszer­zett információ szerint a kölcsön főrésze jóvátételre fordítandó. Budapest, május 28. Rajtunk kívül álló okokból meg­késve, de az országos csalódás ki­fejezéséül még elég jókor közölhet­jük az „Új-Somogy“ olvasóival, hogy a magyar kérések fölötti határozat ügyében a jóvátételi bizottság dön­tését illetően az eddigi híradások nem teljesen feleltek meg a való­ságnak, amennyiben a MTI­ után­járására megállapíttatott, hogy az első Havas-jelentések csak megcson­kított formában ismertették a szóban­­forgó határozatot. A MTI­ tudakozódására május 26-án érkezett újabb Havas-jelentés ezt mondja: A jóvátételi bizottság felvilágosí­tása szerint a magyar kölcsönre vonatkozó május 23-iki határozatban foglalt korlátozások a következő szellemben magyarázandók: Valahányszor a jóvá­tételi bizottság kölcsön kibocsátására hatalmaz­za fel Magyarországot, fenntartja magának a jogot, hogy a kölcsön összegéből a jóvátétel céljára nézve előre le­vonjon egy részt, mely előzetesen nem lévén megállapítva, a nullától az egész jegyzett köl­csönösszeg erejéig ter­jedhet. Mit mond Kállay? Az éppen hazaérkező Kállay Ti­bor pénzügyminiszter, aki a jóvá­tételi bizottság döntése idején még járásban volt, a hozzá intézett s közelebbi magyarázatot kérő érdek­lődésekre e tárgyban a következő­­képen válaszolt: " A reparációs bizottság határo­zata értelmében felveendő kölcsön egy része reparációs fizetési célra lesz igénybe veendő, erre nézve azonban meg kell jegyeznem, hogy Magyarországot már ez idő szerint is súlyos fizetési kötelezettségek terhelik. Úgy látszik, hogy a jelen­legi határozat mellett az az ered­mény, amelyet elérni kívántunk, nem valósítható meg. — Franciaország bizonyos mérvig mindenesetre érdekelve van abban, hogy a Magyarország pénzügyi re­generálódásához szükséges kölcsön az abban a határozatban megjelölt feltételek mellett is biztosítva legyen.­­ A reparációs bizottság határo­zata értelmében egy bizottság lesz Magyarországra kiküldendő. Sajnos, hogy a meghozott határozat nem foglalja magában mindazokat a to­vábbi előfeltételeket is, amelyeket az olasz és angol javaslat magában foglalt. Politikai feltétel. Itt említjü­k meg információnk tel­­jessé tétele érdekében, hogy a párisi „Populaire“ cikke szerint a jóvá­tételi bizottság határozatának utolsó pontja így hangzik: A magyar kormány­nak biztosítékot kell nyújtania abban a tekin­tetben, hogy belpolitikai téren minden intézkedés megtörténik a jóvátétel lehetővé tételére. Az angol lapok a kölcsön­­ügy feletti határozatról. A „Times“ „Elszalasztott alkalom“ címmel vezércikkben foglalkozik a magyar kölcsön ügyével. A lap élénk sajnálkozásának ad kifejezést amiatt, hogy elvetették a Magyarország megsegítésére irányuló angol—olasz javaslatot. A francia ellenjavaslat, mely többségre jutott, a kölcsön fel­vételét majdnem lehetetlenné teszi. A „Daily News“ szerint az angol— olasz terv meghiúsulása, ami Francia­­országnak köszönhető, súlyosan hát­ráltatni fogja a középeurópai viszo­nyok megszilárdulását. Nyilvánvaló, hogy a francia terv mellett kölcsönről nem lehet szó, hacsak a franciák nem hajlandók deficitjük növelésével a saját zse­bükből teremteni elő a pénzt. A határozat Magyarország szem­pontjából nem sokat jelent, mert a pénz felvételének a problémáját ugyanazon a ponton hagyja, ahol előbb volt. a hősök emléktábláját leleplezték Igái és Ráksi községekben is. Május 27-én rótta le e két község hősi halottai iránti háláját azzal, hogy mindkét helyen a templom falára a hősi halált halt községbeliek neveivel telerótt emléktáblát helyez­tek el. Az előkészületekből az oroszlán­­részt Igái agilis főbírája, Sey Oszkár és Igái község főjegyzője, Walax Gyula vették ki. A két vezetőt fá­radságos nagy munkájában a lehető legjobban támogatta a rendező bi­zottság. Már reggel érkeztek a vidékről is vendégek, hogy az ünnepélyen Igái és Ráksi község hazafias lakosságá­val együttérezhessenek. A vitéz Horváth Imre vezetésével megjelent küldöttséget, mely Reit­­berger István és Ranga Jánosból, továbbá még négy legénységi egyén­ből állott, továbbá vitéz fonyódi Markóczy Antalt, Tallián Andor alispánt és Bogyay Jenő árvaszéki elnököt a főbíró fogadta. A község díszközgyűlése után fél 10 órakor kezdődött az istentiszte­let, melyen a község dalárdája szebbnél-szebb egyházi énekeket adott elő. A dalárda Himnusza után a főbíró átadta az 53 hősi halott nevét tartalmazó táblákat Igás köz­ség birájának, ki azok tiszteletben tartását ünnepélyesen fogadta. Hoch prépost-plébános beszentelte a táb­lákat és beszédében a hősök nagy tetteire emlékeztetett. Szebbnél-szebb beszédet tartottak vitéz Horváth Imre, vitéz fonyódi Markóczy Antal, Tallián Andor al­ispán, Bogyay Jenő árvaszéki el­nök, Sey Oszkár főbiró, továbbá szavalt az Iparos Kör egy tagja és beszélt a róm. kath. kör egy tagja. Az igali ünnepély fénypontja volt azonban Sey Lillike, a főbiró kis­leánya, ki nyugodt és gyönyörű szavalatával az összes jelenvoltak legnagyobb bámulatát és elismeré­sét nyerte el. A gyönyörűen elsza­valt költemény után a gratulációk egész halmazával lepték meg az igazán bájos, kedves és közvetlen Lillyket. Az ünnepélyt a dalárda a „Szó­zat“-tól fejezte be, mely után a hadviseltek csoportja és a küldöttsé­gek tisztelegtek az emléktábláknál. Ezután Hoch prépost-plébánosnál tisztelegtek a küldöttségek, majd Sey Oszkár főbíró adott tanúságot igazi magyar vendégszeretetéről, vendégül látva magánál vitéz Hor­váth Imrét, vitéz fonyódi Markóczy Antalt, Tallián Andor alispánt, Reitberger Istvánt és Ranga Jánost. Délután 3 órakor Ráksiba távo­zott a kaposvári küldöttség, ahol e község 23 hősi halottjának emlékét hirdető márványtábla leleplezése, azt megelőzőleg pedig díszközgyű­lés és litánia volt a programra. Az ünnepély ugyanolyan sorrend­ben történt, mint délelőtt Igarban. A szebbnél szebb szónoklatok egy­mást érték, a dalárda remek ének­számaival felváltva. Külön kieme­lendő, hogy a község ifjúsága által kifogástalanul előadott 4 szavalat nagy szorgalomról, önzetlen haza­szeretetről tanúskodik. Ráksi köz­ség lakosságánál magyarabb és jobb hazaszerető nép egyébként ke­vés van. Az ünnepély befejezésénél a jelen­voltak hódolatuk kifejezéséül a tábla felé meghajtották magukat és el­­széledtek. A kaposvári küldöttség tagjai még egynéhány kedves szót váltottak a főbíró szeretetreméltó családjával, még egyszer gratuláltak a boldog szülőknek a szép sikerhez és kö­szönetet mondtak a vendégszerete­tükért s nehéz szívvel váltak el a kedves családtól. Budapest­ 0.10 és egynegyed. Zürich, május 28 (Nyitás.) Páris 3670, London 2567, Newyor­k 554 és háromnegyed. Milánó 2655, Berlin 0.01, Bécs 0.0078, Osztrák bélyegzett 0.0078, Varsó 0.01, Buda­pest 0.10 és egynegyed, Prága 1656, Belgrád 585. (Kozmografik.) Küzdelem a nemzet egészségéért. — A Teleia közgyűlése. — Tegnap délelőtt 11 órakor tartotta a Teleia kaposvári fiókja évi köz­gyűlését a vármegyeház kistermé­ben dr. Szigethy Gy. Sándor egész­ségügyi főtanácsos elnöklésével. A szokásos elnöki üdvözlés és megnyitó után Fárbás Sándor ol­vasta fel terjedelmes titkári jelen­tését. A jelentés részletesen beszá­mol a fiók múlt évi működéséről. Nagy nehézségekkel kellett a fiók­nak megküzdeni. Nincs megfelelő rendelője, berendezése, kevés a gyógyszere. A népjóléti miniszter sem támogatta eléggé a fontos egészségügyi intézményt. Dr. Ullmann Antal indítványára köszönetet mondtak Fárbás, Weisz és Papp doktoroknak, akik önzetle­nül látták el a rendelői teendőket. Dr. Csurgó Jenő azt ajánlotta, hogy a Teleia költözzön a beteg­pénztár orvosi rendelőjébe, ahol jobban elláthatja hivatását s meg­felelhet céljának. Dr. Weisz Ármin a pénztári je­lentést ismertette. Összbevétel volt 52.740 korona, a kiadás 66.690 ko­rona. A jelentés tudomásulvétele után elhatározták, hogy a Teleia jubiláris közgyűlésére Szilárd Sán­dort küldik ki. Ezután hosszabb vita indult meg a további működéshez szükséges pénz előteremtése felett. A fiók ak­kor tudja tovább folytatni a vérba­jok elleni nagy harcát s akkor tölt­heti be közegészségügyi hivatását, ha elég anyagi eszköz áll rendelke­zésére. Szilárd Sándor erre több életre­való eszmét vetett fel s ajánlotta azok megvalósítását. Felajánlotta, hogy ha a saját igazgatósága bele­egyezik, akkor a szövetkezet fiók­jaiban használt parabol blockok se­gélyével bevezeti a Teleia és tüdő­vész adót, vagyis a számlák nagy­ságához képest 2—20 K-t kérnének vevőiktől a fenti két szociális intéz­mény részére. Ennek­­ megvalósí­tását azonban részben a forgalmi adó lerovása, részben a gyűjtés en­gedélyezése gátolja. A másik alkal­mas mód a pénzszerzésre szerinte az, hogy a fiók nyomasson számoló cédulákat s azokat adja el vendég­lőknek, kávéházaknak. Dr. Cséry Bálint rendőrtanácsos a rendőrség legmesszebbmenő támo­gatásáról biztosította a közgyűlést. Egyben közölte, hogy a gyűjtésre az alispán adja meg az engedélyt. Dr. Fárkás Dezső indítványára Tallián Andor alispánt a fiók tisz­teletbeli tagjává választották. Sebők Jenő nyomdaigazgató az Új-Somogy nyomda részéről felaján­lotta, hogy ingyen készít a fiók ré­szére több ezer számoló cédulát s reméli, hogy ezt a többi helyi nyomda is megteszi. Ezzel a gyűlés délben véget ért.

Next