Uj-Somogy, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

VI. évf., 92. (1383.) szám. Óra 1500 Kaposvár, 1924. április 20., vasárnap ____ — mim»mi iwii ■■■ un riii]r'ii~iMi—nwrija ,*y b, r i;nr.nr Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. „ , -------. ... Negyed étre 36000 korona.­­ Egy hóra 12000 korona t­elefOS szerkesztő : Hirdetések ára miliméter soronként 300 K, szövegrészben 350 K TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND). Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók Feltámadt. Az angyalok kara Halleluját zenged­ezett. Az emberiség bűneiért ke­resztre feszített Istenember sír­boltjának nagykövét eltávolította az égi hatalom ereje. A siránkozó asszonyok üresen találták a Megváltó három na­pos sírhelyét s a feltámadt Üdvö­zítő oldalába a kétkedő Tamás belemélyesztő kezét, hogy higg­­yen. A szeretet vallásának népe ma üli a feltámadás ünnepét. A templomokat épúgy, mint boldogabb napokban, zsúfolásig megtölti a hívők serege, hogy megünnepelje a szeretetben fel­ébredő bölcsesség, a csodatevő szeretet magasztos ünnepét, hogy az ezeréves létért lerója báláját a Mindenható zsámo­lyánál.* Nagy kő borult a­­Megváltó sírürege elé, melyet csak isteni erő volt képes eltávolítani. A mi szegény, széttépett ha­zánknak az ellenséges szom­széd falaktól bezárt sírboltja előtt is súlyos kőtömeg fekszik, melynek eltávolítása nem áll a mi gyenge erőinknek hatalmá­ban. Valóságos isteni erő lesz csak képes azt onnét elhenge­­ríteni, pedig ha az soká marad ott, úgy már feltámadni sem lesz erőnk, mert levegő hijján meg­­fulunk és apránként elporladunk. A nemzet, melyet ezer év vi­harai között a vallás, a keresz­tény tanok s a nemzeti erköl­csök ereje tartott fenn, bizony­talan jövő elé dobatott s akik ezt megcselekedték, arra törnek, hogy lassanként elfelejtse mind­azt, ami e drága hazai rög­höz köti. A külellenség ezen nemzetölő munkájában néha talán öntudat­lanul is, segédkeznek a széthú­zók, a kapzsiak, az önzők. Mit érdekli ezeket a haza sorsa, csak az ő zsebjeik teljenek, csak az ő portáik maradjanak sértetlenül. A sok helyről adott rossz példa pedig szolgai köve­tőkre talál. Közel állunk ahhoz, hogy ezen nemzet jelentékeny részének szótárában ismeretlenné válik a honszeretet, a vallás és erkölcs fogalma és azok helyét a kap­zsiság, az érdekhajsza, a lelki­ismeretlenség s ami mindnyája közt legveszedelmesebb , a haza legszentebb érdekeinek a nem­zetközi elprédálása váltja fel. Mintha csak végleg elhagyta volna népét a Megváltó ma­­lasztja, orgiát ül bűn és igaz­ságtalanság, szaporodnak a Ta­mások, akik felejtik, hogy a győzelem záloga a megpróbál­tatás s a szenvedések iskolája vezet az igazság jutalmának el­nyeréséhez. * Boldogok, akik nem láttak és hisznek. — mondotta a világ Megváltója, — de az anyagiság fertőjében evickélők teljesen el­látszanak veszítni hitüket a megszabadulásban. Pedig el­jő a Megváltás órája. Az örök igazság újból feléled, ha egy ideig sír födi is, ismét megjelenik a magas égből, ahon­nét ered. Nemzetek nagy megpróbálta­tásakor a népek sorsát intéző Isten elszokta küldeni egy-egy nagy fiát. Nekünk adott, mikor legjobban kellett, egy Kossuthot, Széchenyit, Deákot, a nemzetmeg­váltás nehéz munkájának vég­hezvitelére. Úgy látszik, ma erre­­ hiába várunk s ezért erősbül az a hitünk, hogy sziklasirunk aj­tajából csakis az isteni hatalom fogja elgurítani az azt minden jótól, előnyöstől és maholnap az életfenntartó levegőtől is elzáró, sötét sziklatömböt. Erre kérünk Téged, Magyarok nagy Istene, Te örök Isten, hogy isteni sugaraiddal hatolj az el­mékbe, ihlesd meg a lelkeket, szilárdítsad meg az ősi erénye­ket, hogy azok segélyével rab­ságunkból felszabadító isteni munkádnak szerencsés eszközei lehessünk. Adj szegény hazánknak bol­dog feltámadást ! Gruber János. Egy marék huzat a tudomány megmentésére ! A magyar tudományos intézeteket ki kell menteni vál­ságos helyzetükből. — A somogymegyei gazdavilág párt­fogolja az akciót. Ahova nézünk ebben a trianon­­sújtotta kis országban, mindenütt, de mindenütt hangos szóval ki­áltoz felénk a nyomorúság, a gondterhes élet, a nélkülözések­kel teljes megpróbáltatás. Oly sok és annyiféle a szükség, hogy a bőesztendők egész soro­zata, vagy a hitregebeli „bőség­szaruja“ kellene hozzá, míg minden könnyet felszántana a boldogabb lét, minden sóhajt vissza tudna tartani a megelé­gedetté varázsolt magyarság. Intézmények, iskolák vissza­fejlődnek, a kutató bivárlások elsenyvednek, a fejlődés, a ha­ladás folyamata megállani kény­szerül az anyagi eszközök hiá­nya folytán. A tudós vállalkozása elé „megállj“-t kiált a legrémí­­tőbb ellenfél, a „Nincs!“ Ez a siralmas helyzet előbb­­utóbb megölője, elsorvasztója lehet minden jobb irányú nem­zeti akaratnak. Hasztalan a lel­kes apostolok önfeláldozása, ha a pénztelenség elzárja útját a szellemi élet fellendítésének. Hiába akar új csapásokra utat­törni magának bármely üdvös kezdeményezés, célnélküli a többtermelés programmbavétele, ha a m­egvalósításhoz hiányzik az, ami nélkül egyetlen harc sem vívható meg: a pénz. A minden vonalon egyre érez­hetőbbé váló tőkeszegénység azonban legelszomorítóbban veti előre árnyékát abban a világban, ahol a tudomány megállapításait újabb eredményekkel kellene előbbre vinni, ahol drága műsze­rek és szakkönyvek nélkül egyetlen lépést sem lehet előre tenni: a magyar mezőgazdaság tudományos intézeteiben, a la­boratóriumokban, a kisérteti ál­lomásokon. Bittera Miklós dr. gazdasági akadémiai tanár, maga is ennek a búvárhadnak egyik jeles tagja, ezért intézett vészkiáltást nem­rég a „Köztelek“ című­ szaklap­ban az érdekelt gazdaközönség­hez. A panaszszavak segélyké­rését Somogyvármegyében is megértette a legilletékesebb fó­rum, amikor a Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgató-választmányi ülésén Pfeiffer János nyires-pusztai főintéző ráterelte a figyelmet erre a megdöbbentő válságra. A tudományos vizsgálódások szükségességét méltányolni tudó gazda maga kezdte meg a baj orvoslását, felajánlván a tudo­mányos intézetek megmentésére 25 kiló búzát, amit az Egyesület egyfelől 100 kilóval toldott meg Magyar oázis. — Balatonfüred. — A keleti pályaudvar elsőosztályú várótermében bundákba és úti ma­­muszokba valósággal bepólyálva egy múmia ül a sarokban. Egyszerre csak eléje áll egy daliás, pirosképű fiatal­ember. A múmia ráismer. Hiszen ez Z­ol­­nay Pista, — aki két évvel idősebb nála. — Tegnap jöttem Balatonfüredről — kezdi a beszélgetést Tarnay. Azért szólítottalak meg, hogy egy hónappal ezelőtt talán ugyanezen a helyen ültem, mint te és ugyanilyen szomorú, összetört múmia voltam én is. Megjósolhatom neked, hogy egy hónap múlva, mikor visszajössz Füredről, épp olyan leszel, mint én. Ez a füredi szénsavas víz és iszap csodája. Minthogy a füredi vonat indulásáig még negyedóra volt hátra, a múmia elmondatta magának Balatonfüred viszonyait. És Tarnay nem győzte a magyar tenger dicséretét. Ennek a fenséges magyar tengernek koronája Bala­tonfüred. Erdőkoszorúzta hegyei óv­ják széltől, szélhajtotta portól, hideg­től. A Balaton felől pedig csak le­vegő és napsugár árad feléje. Még télen is kora reggeltől késő dél­utánig melegen süt a nap és ez a legkellemesebb téli üdülőhellyé va­rázsolja Füredet. Szénsavas forrásait igazán a ter­mészet bőkezű ajándékának lehet nevezni. A beteg szív, az elmesze­­sedő ér, a beteg vese újult előre, egészségre tesz szert. Balatonfüred forrásvizei szénsavas és lythiumos gyógyszerei a gyomor, a belek, a máj, a vese megbetegedésének és a cukorbajnak igazi arkánumai. Szé­dülés, fejfájás, fulladás, mellszoron­gás, szívdobogás, kimerülés, azok a bajok, amelyek a mai ideges embert oly gyakran meglepik, eltűnnek gyorsan, mintha „elfújták volna őket“. Balatonfüred emellett európai kultúrája fürdő is. Elsőrendű gyó­gyító intézete, az Erzsébet-szanató­­rium száz szobája többnyire a Bala­tonra, vagy a szép tágas térre nyí­­lik. Központi fűtés, villanyvilágítás, sőt lift, a modern világfürdők ké­nyelmére emlékeztetnek. Egyik legnagyobb előnye Füred­nek, hogy szanatóriuma élén olyan egészségügyi kapacitás áll, mint dr. Schmidt Ferenc, egyetemi magán­tanár, egészségügyi főtanácsos. Ve­zetésével kiváló orvosok, megbíz­ható, nagyszerű ápolók hadserege és külön diétás konyha is szolgálja a betegek jólétét. A Tibor-fürdő, amelyet néhai dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát alapított, 68 modern fürdőkabinnal áll a szenvedők rendelkezésére. A szanatóriumból lift szállítja a be­tegeket a fürdőintézetbe, ahol többi közt a Balaton áldott, radioaktív hatású iszapja gyógyítja a legkü­lönfélébb betegségeket. Modern be­rendezésű inhalátoraim az influenza visszamaradt hurutjait gyógyítja és a tanderezést, röntgenezést az or­vosi laboratóriumot, a hidegvíz­­gyógyintézetet elsőrangú orvosok vezetik. A Balatonnak ez a gyöngye arra van teremtve, hogy a városi élet bajait és szenvedéseit csillapítsa, gyógyítsa. Gyógyítja is, sokszor oly frappánsul, mint épp a „múmiával“ történt. Egy hónappal a Keleti-pályaudvari beszélgetés után­ a múmia vissza­nyerte jó egészségét és ma újra a régi, kitűnő színművész, aki bírja a pesti szereplésénél sokkal fárasz­tóbb amerikai körút terhét is. Sú­lyos izületi csata, amelyet délelőtti próbák alkalmával a léghuzatos színpadon kapott, teljesen elmúlt, úgy, hogy a jeles művész könnye­dén játssza végig a legnagyobb ope­rett-szerepet. Jellemző viszont, hogy Magyarország egyik bankjának igaz­gatója, akit épp ellenkezően a ke­vés testmozgás következtében tá­madtak meg egyre bántóbb funk­ciós zavarok, ugyanakkor ugyancsak Balatonfüreden kapta vissza élet­kedvét a régi egészségével együtt. Tábori Kornél.

Next