Uj-Somogy, 1927. december (9. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

IX. évf. 273. (2453.) szám. Ára: 8 fillér. Kaposvár, 1927. december 1., csütörtök. Szerketetség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak­­ KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 8. SZÁM. ...... Egy búza 2 pengő. — Negyedévre 6 pengő. — Két évre 12 pengő. Min . 616108 8zerK68710. Hirdetések ára mil métersoronként 10 fillér, trilvegrészben 15 fillér. tEl­EFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron (fijaxandók. uMitiWMTjiiii !8a·V¥»S¥iM^MW¥*vwr»nf·TinnriftYrrYivrYmnriv»viv»T»vi^ir»YYivir^^ Hírek mindenhről. A Népszövetség decemberi ülés­szakára Magyarország képviseleté­ben Bethlen István gróf miniszter­­elnök utazik el. Kíséretében men­nek Walkó Lajos külügyminiszter, Bod János dr. pénzügyminiszter és Szabóky Alajos államtitkár. A de­cember 5-én kezdődő ülésszakon a magyar—román ha­tárperek vitás kér­dései is tárgyalásra kerülnek. Ebben a kérdésben Magyarországot Apponyi Albert gróf fogja képviselni. A mi­niszterelnök előreláthatólag csütör­tökön utazik Genfbe kíséretével együtt. A magyar delegáció körül­belül december 12-ig marad Génf­ben. Most folynak a tanácskozások, hogy mi történjék a képviselőház­ban a miniszterelnök távollétében. Valószínűleg kisebb javaslatok ke­rülnek letárgyalásra, amely után megkezdődik a karácsonyi szünet. A Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága tegnap kezdte meg ülésezését, amelyen már majd­nem valamennyi állam kiküldötte megjelent. Az ülésen Smith Jeremiás, Magyarország volt pénzügyi főbiz­tosa is részt vesz. Bethlen György gróf, az erdélyi magyar párt vezére, úgy nyilatko­zott, hogy Bukarestben az a meg­győződés, hogy Carol csak akkor tér vissza, ha egy kiszámíthatatlan, rossz per­cben megunja Párist. Bethlen gróf ug­y tudja, hogy az uj kormány külpolitikája nem válto­zott és hogy Románia a magyar­­román birtokpert Genfben végig akarja harcolni. Bratianu Vintilia politikájáról azt tartja, hogy kicsi­nyes taktikájával tönkre tette Ro­mánia külföldi hitelét és emiatt Románia sehol sem tud külföldi kölcsönt kapni. A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a most leleplezett bélyeghami­sítás műhelyéből kerültek ki a ha­mis 5 pengős bankjegyek is. A rend­őrség­ ez ügyben széleskörű nyomo­zást folytat. Jugoszlávia és Görögország állí­tólag tárgyalásokat folytat barátsági szerződés végett. Erdélyben a románok által állá­sukból elbocsátott magyar tisztv­i­selők nyugdíjügyét még ma sem rendezték. Ugyanis megállapították, hogy a román vasutügyi bizottság 1923. évben sok makulatura-papírt adott el, melyek között eladta a magyar tisztviselők nyugdíjazási ira­tait is. Károly román herceg egy angol újságíró előtt kijelentette, hogy Bu­karestbe csak azért szándékozik menni, hogy fiát nemes uralkodásra nevelje. Ő egy pillanatig sem gon­dolt arra, hogy fiát trónjától meg­fossza.­­ A nemzeti parasztpárt a Jorga-párttal egyesülve oly feltétel­lel hajlandó a kormányalakítást vál­lalni, ha előzetesen mind a két ka­marát feloszlatják és a kormányt a két párt tagjaiból nevezik ki. A sakkvilágbajnokságért Alje­­chin és Capablanka­­közt folyt mér­kőzés tegnap Aljechin győzelmével befejeződött. A képviselőtestület legtekinté­lyesebb tagjai szállottak síkra a felsőkereskedelmi iskola fel­építése érdekében. Mindenki építkezéssel óhajtja megoldani az iskola el­helyezésének kérdését. — A közhangulat a polgári iskola pandanjául kívánja felépíttetni az iskolát. Kaposvár képviselőtestületének leg­sürgősebben megoldandó problémája, a községi felsőkereskedelmi iskola felépítése újból szőnyegre került. Becsületbel­ kérdésnek tekinti a kép­viselőtestület ennek a 17 éve vajúdó problémának a megoldását. Ennek a gordiusi csomónak a megoldását már annyiszor próbálták, de soksera sikerült. Tekintve azt a nagy tábort, amely az iskolaépítési­ akció mögött áll, a csomót sikerül a képviselőtestü­letnek szétvágnia és megépül a rég nélkülözött modern felsőkereske­delmi iskola. Most a képviselőtestület legtekin­télyesebb s a közért mindig lelke­sülő tagjai indítványt nyújtanak be a városhoz, hogy a legközelebbi közgyűlés mondja ki a felsőkereske­delmi iskola felépítésének sürgősségét. Az építési költség előteremtésével a közgyűlés bízza meg a polgár­­mestert. A nagy horderejű indítványt a képviselőtestület 60 százaléka alá­írta s annak sorsa igy nem vitás. Az aláírók közt szerepel többek közt Mayer Bertalan, Ring Csim­os, dr. Hess József, Sámik József, dr. Hegyi Árpád, Littke Kálmán, Rózsa János, dr. Berger Samu, Bereczk Sándor, Geiszler István, dr. Osz­­mann Aurél, dr. Matolcsy Sándor, Vidor Ferenc, dr. Nicsovics Sá­dor, dr. Thury Zsigmond, Sebők Jenő, Fonai Vilmos, Antal János, Feny­vesi Béla, Neumann Andor, Ba­­bóchay Kálmán, dr. Zánkay Jenő, Krausz Manó, dr. Balázs Ármin, dr. Rezsek Gyula stb. stb. A közhangulat az építés mellett nyilvánul meg. Mindenki amellett foglal állást, hogy ha már a város áldozatokat hoz, akkor új, modern épületet emeljenek az iskolának. Ezzel megfelelő, alkalmas otthont kap az isk­oa, másrészt munkaalkal­mat teremt a város , harmadszor viszont újabb középülettel gazda­godna így Kaposvár. A legmegfelelőbb lenne a polgári fiúiskola pandanjaid felépittetni az iskolát s ezáltal a honvédtér szép­sége még jobban kidomborodna. Pedagógiai és szépészeti szempontok szólnak tehát a honvédtéri építés mellett. fejéről (egyet ceruzával, egyet pe­dig pasztellben), továbbá a ravatalos teremről a koszorúkkal stb. (szin­tén egyet ceruzával, egyet pasztell­ben) és végül a Kossuth-szobor előtti temetési szertartásról (a bú­csúbeszédet mondó polgármester­ről). Ezeket dr. Vetele polgármester el­helyezi szintén a Rippl-Rónai szo­bában s róluk fotocinkográfiai ha­sonmásokat készíttet, amelyeknek terjesztési jogát a család javára óhajtja értékesíteni. Hétfőn Buda­pesten már erről tárgyal az aján­lattevőkkel. Gyűl az anyag a kaposvári Múzeum Hippl- Rónai szobája számára. A temetésről készült rajzok, festmények, meg a halotti maszkok is ide kerülnek. — Dr. Vétek polgármester a család javára értékesíteni akarja a Hippi-Rónai vonat­kozású reprodukciók terjesztési jogát. Megírta már az „Új-Somogy“, hogy a Kaposvár nagy szülöttéből a vá­ros nagy halottjává lett Rippl-Rónai mester emlékét az érdemeihez illő kegyelettel fogja kultusz tárgyává tenni városunk vezetősége, egyebek között aaáltal, hogy a Somogyme­­gyei Múzeumnak kaposvári helyi­ségei közül az egyikben Rippl-Rónai szobát fog berendezni, főleg azok­ból a tágyakból, amelyek az elhunyt nagy festőművész életével, pályájá­val, halálával és emlékével állanak szoros kapcsolatban. Ennek a létesítendő Rippl-Rónai­­szobának legelső leltári darabjai közé már odakerültek azok a felirásos szalagok, amelyek a megboldogult ravatalán helyet foglaló gyászkoszo­­rúkról szedettek le e célra az el­­hantolás idején. Ugyanide, a Rippl- Rónai szobába kerül még az a két halotti maszk is, amelyeknek egyi­két Borovitz Imre kaposvári ipar­művész készítette mindjárt a halál napján, másikét pedig Medgyessy Ferenc fővárosi szobrászművész­­ké­szítette a városháza dísztermében. Úgy értesülünk, hogy mindkettő jól sikerült és különösen a Borovicz­­féle alkalmas arra, hogy annak alap­ján a majdani Rippl-Rónai-szobor­­hoz modell készülhessen. A készítő már le is mintázta a negatív alap­ján a gipsz-Rippl-Rónai-arcot és fe­jet s engedélyt akar szerezni arra, hogy a város, illetve a család javára forgalomba hozhassa a Rippl-Rónai­­fej hasonmásait. Készült még a Mester jobbkezéről is olyan lenyomat, amelynek alap­ján a remek alkotások vászonra ve­tője, az isteni ihlet kifejezésre jutta­tásának halhatatlan emlékű eszköze, a Mester keze is hű hasonmásban lesz megmintázható. Mindezek a negatívok szintén oda fognak kerülni későbbi felhasz­nálásukig a Rippl-Rónai szobába. Ugyanide jut majd az a sikerült öt rajz is, amelyeket Soós István gra­fikus készített, még­pedig a Mester Az első segély­­nyújtás. Az emberéletmentés problémájá­nak gyakorlati megoldására meddő kísérletezésért történtek eddig az egész világon. Rengeteg emberélet veszett és vesz el, mert veszély esetén rendszerint nincsen senki, aki rögtön segíthetne. Emberéletet menteni minden em­bernek tudnia kell! Ha baj van, nincs idő megkeresni azt az embert, aki mentőtanfolya­mot végzett, sőt sok esetben arra se lehet várni, amíg a mentők — már t. i. ahol mentőállomás van, — vagy orvos a veszély helyére érkezik, hanem igenis szükség van arra, hogy mindenki, még a leg­egyszerűbb ember is tudjon bárkin, bármily esetben segíteni. Mindenki­nek tudnia kell, mit csináljon adott esetben a veszélyben levővel addig is, amíg a hivatott első segélynyújtó vagy az orvos megérkezik. Ennek a problémának gyakorlati megvalósítása végtelenül egyszerű. Nem kell hozzá más, csak két mi­niszteri rendelet. Az elsőt a nép­jóléti miniszter bölcs belátása már megteremtette. Csak vigyázni kell arra, hogy az életbe való átvitelnél ne történjenek hibák és a rendelet fokozatosan kiterjesztenék. A má­sik rendelet kibocsátására a kultusz­­miniszter hivatott. Csak az nyújthat első segélyt, aki tud, viszont csak az tud, aki meg­tanulta. Azt se vonhatja kétségbe senki, hogy az emberélet megment­­hetése végett az első segélynyújtást mindenkinek meg is kell tanulnia. A mód nagyon egyszerű. Függesz­­szük ki minden ház kapualjában és az üzemekben stb., egységes for­mában, előre meghatározott helyre első segélynyújtás módjait feltün­tető táblázatot. Egyszerűen, népi­esen megírva, amely eligazítson mindenkit, minden veszélyben. Ha mindenki tudni fogja, hol kell ezt a táblázatot keresnie, veszély esetén biztosan meg is találja, mint a tűz­oltó a kutat, vízcsapot és mentő­­szekrényt. Ha ki kell függeszteni az iparengedélyeket az üzletekben, a bortörvényt a pinceajtókon, a házi­rendet a kapualjakon, akkor első­sorban igenis ki kell függeszteni az első segélynyújtás szabályait fel­tüntető és irányító táblázatot is min­den házban és minden üzemben. Ez a rendelet azonban csak egyik eszköz a célhoz. Az eleven erőt a kultuszminiszter rendelete adja meg

Next