Uj-Somogy, 1930. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
iuvuí Ui konvertiiiari, JuLO Salmi bérlő, Huszár Iván is Papp László intéző,édelmi és ipari kérdések Márton Ferenc, lés gyönyörű szép prolott a tisztikar kezébe s sztül tudják vinni, vitetni, 48 éves egyesület szép íz elébe. A múlt hibáit,öbölni s igyekezni arra, tból csak az folytatódjék, és jó és ami nemes. Agyülés, mely nem állott zatnak a szokásos leperlanem tartalmas és nívósából szűrték le a' hatáanca arra, hogy a jövő apozva és úgy a tisztitt a tagoknak van mire sok panasza és ótaja. i. Dausek Géza, a kaposvári Iparoskör elnöke is, nélkülözés lözeegy keserűséggel teltenek ádáz életkoriparostársadalom 80 iságilag teljesen msga jelenséget látjik, gy közelebbről mtg- * a helyzetet, ameg í sorsfordulatot eB-iek előtt állapitsik nyt, hogy az iparota mostohagyermel, az ország parlamentin képviselete s ig; közvetlenül a legille sokhoz az iparosság áltása s igy az ipamnás nem remélhető de biztos tönkretást vetünk a boldogíthatjuk, hogy valaáldott éveiben volt azánkban, munkaala napi munkája illően megélhetett iparos, de minden solgos ember is. Ha vetjük tekintetünk enek előtt azokat a 0 __jő többletterheket kell észrevennünk, amelyeknek súlya alatt az iparostársadalomnak már nem is a koporsója, de az élve eltemetése kerül sorra. Közelebbi vizsgálódás közepette meg kell állapítanunk, hogy például az építőiparban egy középiparos, aki 5—6 munkással szokott dolgozni, 1914-ben fizetett műhely- és lakásbér címén összesen 900 aranykoronát egy évre, míg ma, 1929-ben 2800 pengőbe kerül ugyanannak a lakásnak és műhelynek a bérlete. Egy középiparosnak 1914-ben évi 160 aranykorona volt a betegsegélyző és balesetbiztosítási járuléka, ami ma 2000 pengős megterhelést jelent. A kereseti- és vagyonadó 1914-ben számára 80 korona volt, ma 1929- ben pedig 250 pengő s azon felü még 250 pengő a forgalmi adója. Íme ezek azok a gyilkoló számadatok, amelyek az iparost ravetalra tették, mert ezekkel a tényleges kiadásokkal szemben a bevető oldalon ma a békebelieknek ess 50—60 százaléka jelentkezik, azt csak akkor, ha munka mutatkozó és olyan vállalkozásba lehet kzdeni, amelynél a tényleges bevel legalább ilyen leszállított mértékén el is érhető. Vegyük tehát csak a végső datokat s mindjárt kitűnik, hogy míg 1914-ben a három tételben folalt szemi teher összesen csak 1140 koona volt, adóval, lakbérrel, lestollással, addig most, 1929-ben ugannnak a középipari alanynak összesen 5300 pengő tehertétellel kell megküzdenie. Csak természeteseát, hogy a középiparosoknak zok tagjai, akik becsületes szorgammal már a béke idején tudtak valamit szerezni munkájuk után, attól a vagyonkájuktól a mosta időkben meg kellett válniok, vagy oly mértékig meg kellett ingatásakat terhelniük, hogy most a kedves kamat naponta egy tálból egl velük. Akinek meg nem volt vígonkája, az a személyi hitelezés hetetlen tengerében úszik, s már a felmerülésnél tart, mert nem tudjaz általa vásárolt anyag árát a kevesedőnek megfizetni, hisz munkájána egész hozama kell a megélhetés és a közterhek tételeinek kiegyezésére. Nagyon szomorú, de iga ez a megállapítás, kedves olvasó, most már igazán legfőbb ideje, így a magyar nemzet illetékesei, azaros ügyvivők, valamint az országaién képviselők egyaránt, a legkomigabban foglalkozzanak annak aszedelelmek elhárításával, ami a nemzet vagyoni állapotát, avagy és erkölcsi értékállományát azoarosot tönkrejutása révén fenyesti A kormányköröket meg kell gynni afelől, hogy az immár elviselhetően terűiket csökkenteni kell, a megértés és forgalom biztosítására mumalkalmakat kell teremteni sürgős. De most már nem elég csak ígértettel, hanem tettekkel kell a mementés útjára lépni, amíg nem kés. Nem lehet ugyanis állami érdek a, hogy élve sírba helyeztessék az a kiterjedt, nagy létszámú iparoscsalád, amelynek tagjai híven hrcoltak a hazáért, becsülettel elepítettek és tesznek adófizetési és uniennemű kötelezettségeiknek,gy anyagi, mint erkölcsi téren, dolgozak és dolgozni akarnak az orsóujjápítése, az ezeréves haza felriasztása érdekében. Mi, iparosok, tudjuk, hogy ep test megcsonkítása fájdalmat oko. Az ország megcsonkításának fájdamát azonban közösen és egy órát kell viselnünk, nem lehet a fájdamat úgyszólván kizárólagosan 8 iparososztályra hárítani. Keresnün kell az egész testre vonatkozó gyógyulás útjait, de a haza érdeke úgy kívánja, hogy a gyógyító adagolása ne tegye tönkre a beteget, hanem ellenkezőleg úgy, hogy roskadozó pillér fokozatosan ismé egyenessé, teherbíróvá váljék. A nemzet gyermekei vagyunk , iparosok is. Akarunk is azok lennie viszont ne vegye tőlünk senk zokon, ha ebben a keserves helyzetünkben nem is annyira a magunk önző egyéni érdekéből, mint inkább a távolabbi nagy célokért, a maelcsüggedt lelkekbe új életkedvet, munkátlanoknak munkát, az istentelenek számára hitet, a társadalmi és felekezeti rétegekbe önzetlen szeretetet, megértést, becsületes belső békét, tűrhető viszonyokat, a javakat fakasztó munka lehetőségét kéri, kívánja, sürgeti a magyar iparosság! A most következő új esztendőben az összes illetékes tételi és távoli fórumok tag haldokló iparos testébe felfrissítő elev és munkakedv lehetést alkalmat kér és vár a. Ilyen értelemben ki általános boldog újévet SZVIJtL Kedden, dec. 31-én este ! Bérletszünet NAGy szil, VÉS KABARÉ Színre kerülne A HITTANTAI Vígjáték 1 felvon. Trénisio vásár rész manó T.FTPnírv Ma lép vár maga A má 2-a pét 101 ház ren Hitt gán jazz így nas lók. len ílőn léke tevü tkác lön _ ^Slyazer Jarno operettje, az Erdészlány Fózsival a címszerepben. 4 1630. Özv. Klenovits Sándori Kelemen Anna úgy a Hint gyermekei, unokái egész rokonság nevében lomtól megtört szívvel hogy szeretett férje, a legjo nagyapa s rokon KLENOVITS SÜNÖD elitének 68 ik, boldog házi nők 43-ik évében folyó hereggel, a haldoklók szentje ájtatos felvétele mellett szenvedés után visszaadta Teremtőjének. Megboldogult halottunka január 1-én délután 2 alakjuk az osztopáni sirfertbet nyugalomra helyezni. Az engesztelő sentmiset január 3-án délelőtt 9 órak az osztopáni piebniatemple bemutattam'Osztopán 1929 december Emléke örökké élni fog szívünk Klenovits Rozália férj- Baranics György, Klenovits János gyermekei. Baranics Katalin férj. Rumi Gergelyné, Baranics János, Klenovits Baba unokái. Rumi Gergely unokaveje. Klenovits Jánosné