Uj-Somogy, 1932. június (14. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-01 / 121. szám
XIV. évfolyam, 121. (3781.) szám. Ára: 8 fillér. Kaposvár, 1932. junius 1., szerda. maawm Szerkesztőség és kiadóhivatal . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 8. SZÁM ■ HW H——— TELETÖMSZ ÁMI 1*8. P ö L S T I I & I MÄP2LÄP. Felelős szerkesztő: Dr. THÜRY ZSIGMOND. Előfizetés! árak: Kk7 kör» * pengő. — Negyed évre 6 pengő. — Fél évre 12 pengő. Hirdeténk Ar 1reillimétersoronként 10 filér, szövegrészben IS till. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések millimétersoronként 15 UH. Eltartás és hősiesség Kőszeg városa most ünnepelte jubileumát annak a nagy hőstettnek, mellyel négyszáz évvel ezelőtt egy elszánt kitartó várvédelmi csapat fel tudta tartóztatni azt a hatalmas hadsereget, amelyik a Nyugat felé vezető végvárai bástyáit egymás után döntötte le, hogy elérje áhítozott célját, bevegye Szécs városát, Jürisich Miklós. Kőszeg várával útját szegte ennek a hódító előrenyomulásnak, amely esemény Európa történetében igen nagy jelentőségű. Magyarországnak ehhez hasonló történelmi nagy tényeiért nem a vidgonia keserves útjait kellene járnia, hanem a műveltségben nyugodtan előrehaladó nemzetek háláját és viszontszolgálatait kellene éreznie. A kőszegi várvédelmi tény csak egyetlen eset nemzetünk nagy teljesítményeiből. Láncolata van annak, hogy miként tartottuk házunkat ezer éven át a Nyugat kapujában, hogy miképpen véreztünk s hoztuk anyagi és véráldozataink tengerét, mialatt Nyugaton a nagy emberi gondolatok nyugodtan fejlődhessek. Mégis mi lett az osztályrészünk? Egy porbasujtott, országa nagy részétől megfosztott s a megmaradt földön gazdaságilag tönkretett nemzet kiáll a hatalmak felé perének újrafelvétele érdekében. Mielőtt ennek anyaga ismét, talán méltóbb bírák kezébe kerül, addig dolgozza fel ez a nemzet múltjának nagy tényeit ugy, hogy azokból okuljon s azokat jövő sorsának kiépítésére használja fel. A kőszegi ünnepen az ország kormányzója magas szárnyalása beszédtem hintette szét a bizakodás szellemét s mutatott rá arra, hogy miként ké évvel ezelőtt kitartással és hősiességgel lehetett feltartóztatni a monstrum török hadsereget Kőszeg váránál, úgy most is, mikor naponta szembenállunk a gazdasági halom rajvonalaival, nem lehet irányelvünk, mint volt Jürisich katonáinak: kitartás és hősiesség. Ha ebben a nagy erőfeszítésben megálljuk a helyünket, a megmaradt magyar várat kishitű, gyáva, vagy netalán áruló katonák módjára nem hagyhatjuk ott, be kell következnie a győzelemnek. Erre joggal számíthat nemzetünk, mert ha bekövetkeznék a legrosszabb helyzet, hogy a nemzetközi konferenciának nem sikerülne a bajokat gyökeresen meggyógyítani, akkor sem mi leszünk a legnehezebb helyzetben. Az ország kormányzója mondotta ezt s neki bizonyára oka volt ezt a bizakodást hangoztatni. Bármilyen bajba’jutna is a nemzetközi gazdasági helyzet, nekünk a betevő falat biztosítva van. Magyarország agrárállam, mely jellegéből önként folyik, hogy a legszükségesebb megélhetési cikkek honunkban hűsége sen megtalálhatók. Ha netalán bonyolódnék a világpolitikai helyzet, nekünk akkor sem kell aggódnunk, mert a rend és nyugalom biztosításának feltételei adva vannak. Ilyen eshetőségekre azonban minden regényünk szerint nem kell számít. A magyar mezőgazdaság prosperitásának és evvel együtt egész gazdasági életünk szanálásának alapfeltétele az, hogy a magyar gazda búzájának métermázsáját a belföldi piacon legalább húsz pengős ár mellett tudja értékesíteni. Boletta, termelési segély, adóelengedés, exportprémium és a többi kísérlet mind eredménytelenségre voltak, vannak kárhoztatva, ha a legfontosabb mezőgazdasági terményeket csak olyan árban lehet még a felföldön is értékesíteni, amely ár mellett a Magyarországon tehetséges legolcsóbb és legjobb termelési rendszer is effektív ráfizetéssel jár. Ha Magyarország gabonát importáló állam volna, akkor a jelenleginél kisebb termés mellett is sokkal jobb helyzetben lenne a magyar agrártársadalom, mint így, amikor pedig több millió méter mázsa gabonafölösleget tud kivinni. Ez a termelési többlet tehát az a veszedelmes tényező, mely víz alá nyomja egész gazdasági ételünket, ettől kell tehát olyan módon megszabadítani az országot hogy ez egyúttal ne rántsa le magával — a világpiaci képleten árnivóra — azt a gabonamenynyiséget is, melyet a belföldi piac fogyaszt el. Megfelelő módszerrel ki kell emelni a belföldi szükséglet fedezésén túl fennmaradó gabonamennyiséget, hogy csak a tényleg külföldre kerülő néhány millió métermázsát legyen kénytelen az ország a világpiaci áron értékesíteni, a belföldi fogyasztásra kerülő gabonáért azonban a mezőgazdaság megfelelő árakat kapjon és akkor az egész magyar gazdasági válság méregfoga ki lesz húzva. Ezt a feladatot azonban lehetetlen az eddigi módszerekkel megoldani, amint azt a közelmúlt évek sok hiábavaló kísérletezése és eredménytelen mentési akciói bizonyítják. Új utakon kell tehát a megoldást keresni és a gazdasági élet mélyen gyökeredző törvényeinek figyelembevétele mellett, ezt a következő módon lehetne megtalálni. A magyar állam, a gabonának bélés külföldi forgalmát irányító és lebonyolító szervezeteknek — a Futurának, a Nostrának és a nagyobb gabonakereskedő cégeknek bevonásával alapítson egy országos tant. Bíznunk kell abban, hogy javul a helyzet, ami ha bekövetkezik, Magyarország ki nem hagyható a középeurópai kikristályosodási folyamat döntő jelentőségű figyelembevételétől. Hazánk földrajzi helyzete dönti el ezt a problémát. Gabonakereskedelmi Részvénytársaságot, melyben a főrészvényes a kincstár legyen, az említett vállalatok és a mögöttük álló érdekeltségek pedig megfelelő mennyiségű részvényt kapjanak, illetőleg vegyenek át. Ez a részvénytársaság kizárólagos jogot kapjon a gabonafélék Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara által kiadott április havi helyzetjelentés a többek között a következőket tartalmazza: A magyar mezőgazdaság legnehezebb tavaszának áprilisát az jellemezte, hogy minden tavaszi vetési munka e hónapra torlódott össze és ez a takarmányhiány folytán leromlott állatállománnyal volt elvégzendő. Mindeme nehezítő körülmények mellett is örömmel állapítjuk meg ama jelentőségénél fogva országos fontosságú tényt, hogy a tavaszi vetési munkálatok aránylag rendben befejeződtek kamarai kerületünkben és az előirányzott területek bevetése sikerült. .1 földárak változatlanok, a forgalom minimális. A mind nagyobb méreteket öltő pénztelenség mellett a föld nagyobb méretű forgalmára nem is számíthatunk. .1 hitelviszonyok a termelési hitel folyósításán kivül újat nem hoztak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a termelési hitel igénybevétele aránylag mérsékelt, mert a bankok feltételei terhesek. Az első helyi bekebelezés, amit pedig a legtöbb bank kíván, a legtöbb gazdára nézve szinte teljesíthetetlen feltétel. A termelési hitel rövid lejárata azonban sok gazdát visszatartott annak felvételétől. Az adózási viszonyok változatlanok. A mezőgazdaság részéről egyáltalában nem, vagy alig folyik be adó, különösen a szőlőtermő vidékekről nem. Ezt csak úgy értékelhetjük mértéke szerint, ha tudjuk hogy egy termelési ág prosperitása és a részéről befolyó adók általában mindig egyenes arányban állanak. .1. értékesítési viszonyok általa-belföldi vásárlására és forgalombahozatalára, valamint azoknak az ország határánál való be- és kivitelére, hasonló módon, mint a háború alatt a Haditermény RT., mely tudvalevőleg óriási üzleti eredménnyel számolt fel a világháború befejezése utáni időben. Ennek a részvénytársaságnak volna a feladata az egész gabonaforgalmat irányítani oly módon, hogy a fontosabb vasúti forgalmi pontokon felállítandó kirendeltségei útján, a kormánnyal előre közösen megállapítandó áron felvásárolná a mezőgazdaság összes fölösleges gabonakészletét s a belföldi szükséglet teljes kielégítése után fenmaradó mennyiséget pedig alkalmas időpontokban, a világpiacon értékesítené a mindenkori legjobb árakon. (Folyt. köv.) fában további pangást mulatnak. Vagyontételekben úgyszólván nincs is forgalom. Búzánál a készletek teljesen kiapadóban vannak. Ennek megfelelőleg csak helyi forgalomról beszélhetünk, mely független a pesti áraktól. A terményárak változásáról tehát vidéki viszonylatban nem igen beszélhetünk. A rozskészletek még jobban megfogytak és igy a rozs ára magasabb a búzáénál. Az árpa teljesen eltűnt a forgalomból. Zabból még volna néhány uradalmi tétel eladó, de ez a pénztelenség miatt nehezen megy. A tengeri változatlanul keresett cikk. A készletek itt is kifolyóban vannak, inpxit a valutanehézségek miatt nincsen. A korpa helyenként meghaladja a búza árát, a korpa és takarmányliszt közt nincs a szokott és az értéknek megfelelő különbözet az árban, mindenki azt vásárol, amihez éppen hozzájuthat .1 burgonya késztetek erősen megcsappantak. .1 lóher és lucerna ára minimális vidéki forgalom mellett változatlan. A kivitel csekély és a belföldi kereskedői árak alatt történik. Itt jegyezzük meg, hogy lóherből és lucernából a vetésterületek csaknem 50 százalékos csökkenésével kell számolnunk. A gazdák ugyanis nem juthattak az idén hitelezés mellett plombált lóhere- és lucernamaghoz. Ennek folytán mintegy kényszerítve volt a gazda, hogy részt csak a saját magjából vessen, vagy pedig olcsón, megbízhatatlan magvakat szerezzen be. Ezzel egyik legfontosabb kiviteli cikkünk jövője vált bizonytalanná. .Az állatértélesítés továbbra is változatlanul rossz. Végtelenül szó- A gabonaértékesítés problémája. Irta: Geiszler István. Szomorú képet fest április haváról a Gazdakamara hálózatjelentése.