Uj-Somogy, 1932. szeptember (14. évfolyam, 197-221. szám)
1932-09-11 / 205. szám
XIV. évfolyam, 205. (3865.) szám. Ara: 12 fillér. Kaposvár, 1932. szeptember 11., vasárnap 8 perfc.V»ztőgég és kiadóhivatat. POLITIKAI NAPILAP. EHötltetést iraki KAPOSVÁR, KONTRÁSSY.UTCA 11. SZÁM. -------- K117 Hör« X pettyõ. — Negyed évre H pengő. — Fél évre IX pang«. "■ Felelős Szerkesztő : Hirdetések Ara milliméteraoronként 10 fillér, szövegrészben Iff fill. teonszámisb. Dr. thüry zsigmond. Hivatalon «a pénzintézeti hirdetettek milliméterem onklnt 15 Illl. Intézkedéseket! Annak a halálos betegségnek a nagyságát, amely a magyar közközgazdaságot immár évek óta sorvasztja, a legélesebben mutatja az a körülmény, hogy a baj kezdete előtt az adófizető polgári társadalom a közületekkel szembeni fizetési kötelezettségeinek aránylag könnyűszerrel eleget tehetett, míg most csak nagy nehezen tudja kifizetni adóját. Nehezen megoldható, súlyos probléma lett napjainkban az adófizetés kérdése. Az érdekelteknek rendkívül nagy gondot okoz, hogy miképpen tudják elintézni ezt a kínos ügyet. De a hivatalos köröket is éppen úgy foglalkoztatja ez a kérdés, mint azokat, akiknek fizetniük kell. E célból az adózó közönség reprezentánsainak bevonásával számtalan ankétet tartanak az illetékesek, hogy lehetőleg könnyítsenek a nyomasztó adóterhekben. Behatóan letárgyalják az adófizetők keserves fillérein föntartott közületek költségvetéseit. Tételről-tételre alaposan meghányják-vetik azokat az összegeket, amelyeket a közületek háztartásaikban majd felhasználnak. Semmiféle célra nem irányoznak elő egy fillérrel sem többet, mint amennyi éppen szükséges. Amit csak lehet, lefaragnak a tételekből, hogy a közkiadások a közönség teherbíró képességével arányban álljanak. Kétségtelen, hogy a közpénzekből föntartott közületek ügyeinek közvetlen intézői, valamint a teherviselő állampolgárok képviselői a legnagyobb egyetértéssel állapítják meg az illetékességük alá tartozó költségvetéseket. Mégis a rég elvesztett gazdasági egyensúlyt még most sem sikerült helyreállítaniuk. Óriási erőfeszítésük dacára nem tudják a helyzet nehézségeit leküzdeni. Még mindig a válság fojtogató polipkarjaiban vagyunk. Nyilvánvaló tehát, hogy a rossz értékesítési viszonyok következtében veszedelmesen félrebillent gazdasági helyzet kiegyensúlyozására még további intézkedések is szükségesek. Valami módon már meg kell találni a fizetésképtelenségek feneketlen kátyújából kivezető módokat. Ebből a lassú, halálos sorvadásból ki kell már valahogy menteni jobb sorsra érdemes nemzetünket. Elegendő levegőhöz kell jutnunk mielőbb, mert az életnek emez éltető eleme nélkül elpusztul Európa szívének Trianonban véresre tépdesett virága, a magyarság. Márpedig fajunknak és ezeréves nemzeti államunknak a fönmaradását mindenáron biztosítani kell, ha nem akarunk a történelem folyamán eltűnt, elpusztult népeknek s nemzeteknek a sorsára jutni. Mi jól tudjuk, hogy igen áldatlan helyzetben vannak azok, akikre ennek a halódó országnak a megmentése vár. Ezekben a rendkívül súlyos időkben, amikor mindenki csordultig tele van keserűséggel, szinte emberfeletti feladat e kérdés közmegelégedésre való elintézése. Mert hiszen nem egyformán érintenek mindenkit a hozandó rendelkezések. És így, ami a különböző összetételű társadalmunk egyik rétegére előnyös, a másik rétegre bizony hátrányos. Ennélfogva valamelyik részről minden esetben támadólag sziszegnek az ország sorsa fölött őrködő tényezők felé, ha cselekednek valamit, ha nem. De ahogy az operációt végző orvosnak nem szabad azzal a körülménnyel gondolnia, hogy műtéte közben esetleg az egészséges testrész is megvonaglik a fájdalomtól; éppen úgy az illetékeseknek sem szabad tekintettel lenniük arra, ha esetleg társadalmunk egész kis töredékére talán egy kicsit sérelmesek lennének ezek a nagy közgazdasági betegséget meggyógyító rendelkezések. Mert akiket sorsuk az ország élére állított, csak a nemzet egyetemes érdekeinek a szolgálata lehet a fő céljuk. Emellett pedig soha semmiféle melléktekintet sem jöhet számításba! K. L. somogyi vadásztréfák. Irta: Darnay Kálmán. Szarkásy János barátom, mint az esztergomi káptalan egykori főerdésze, Somogyszobon élte át fiatalságát. Az ő mesélgetéseitől ölelkeznek össze gondolataim, Somogyországban három évtizeddel ezelőtt oly sok derűt kiváltott vadásztréfákkal. Nagy volt a hite-neve országszerte Festetics Tasziló herceg Csurgón és Berzencén lezajlott fácánvadászatainak. A három napig tartó vadhajszáknak gyakori vendége volt a monacói uralkodón kívül — a walesi herceg is, a későbbi VII. Edward angol király is. A csurgóberzencei sokezer holdas uradalom lenyúlott a Dráváig. Onnan indították Csurgó felé Góla és Babócsánál az ékalakban felállított kétezer hajót. A vadászatok rendezője Haám Ferkó fővadászmester bátyánk volt. Ő gondozta a nagy kiterjedésű csurgói fácántenyészetet is. A sok ezernyi színpompás szárnyast a nagy vadászatot megelőző hetekben kosarakban hordták ki a hálóval körülkerített vadkertből, az öreg erdőt szegélyző bokor verte »csenderesbe«, hogy megvaduljanak, mire puskacső elé kerülnek, így magyarázható meg, hogy a csurgói vadászatokon résztvevő királyi hercegek és főuraink gyönyörűségére négy-ötezer fácán került terítékre. A somogyi vadásztréfák leglegendásabb alakja Haám Ferkó volt. Ifjú koromban magam is ismertem a tagbaszakadt termetű, magyaros bajuszú fővadászmestert, kinek tekintélyt parancsoló szemvágása mellől kisugárzott a tréfálkozó mosoly. A százados muhtú erdészlak bejárata előtt illemtudó vizslák, vérebek farkcsóválva fogadták a ház vendégeit. Vidám nyuszikeléssel ugrálták körül Szarkásy, Tatarek, Hajnóczy, a szobi,aranyi és szentai főerdészek ruganyos csiráit. Még melegebb fogadtatásban volt részük ha átlépték az agancsdiszes ebédlő küszöbét. A csurgói főerdészháznak leggyakoribb látogatója mégis Psik Lajos dr. kir. ügyész volt, a 900 holdas görgetegi püspöki erdőbirtok bérlője, a vármegye puskásainak közkedvelt tagja. Az augusztusi naptelelőjétől búcsúzkodott, amikor a fenéki ménes pejcsikói a csurgói erdészlak elé röpítették a hercegi fogatot. Nagy törtetéssel igyekezett a kapu elé Haám Ferkó főúri gazdájának üdvözlésére. Festetics herceg ezúttal csak átutazóban volt Csurgón. Rövid pár szóval értésére adta fővadászmesterének óhaját. A párzás idejére magas vendégünk lesz. Ferenc Ferdinánd trónörökös. Gondja legyen rá, hogy egy esti és két hajnali cserkészésen legalább hetven őzbak kerüljön terítékre. A parancsszerű hercegi rendelkezést néma fejhajtással fogadta Haám Ferkó bátyánk. De biztató tekintetének sunyorítása teljesen megnyugtatta főúri gazdáját, kiismerte fővadászmesterének megbízható ügyeskedését. A főhercegi trónörökös berzencei őzcserkészésének gondolata a Nemzeti Kaszinó társalgótermében ágaskodott ki. Ott adták hírül Festetics hercegnek Ferenc Ferdinánd vadászsikerét, aki Wenckheim gróf Zsombolya és kigyósi erdőségeiben hatvan őzbakot hozott terítékre. Dunántúl főura egykedvűen fogadta a híradást, és olyan gondolatának adott kifejezést, hogy a főherceg, ha Berzencére ellátogatna,ott megtetézhetné kigyósi vadászatának sikerét. A főméltóságú herceg kijelentése nagy eszmecserére adott alkalmat, mely olyan fogadással záródott le a két főúr között, hogy annak nyertese Berzence ura lesz, ha a főherceg legalább hetven őzbakot búcsúztat el a földi élettől. Somogyország vadászai között nagy lett a riadalom, mikor kirefutamodott, hogy a Berzencén járt trónörökös, egy-két darabbal még meg is tetézte a fogadásul kitűzött őzmennyiséget. Az egymásra sunyin mosolygó főerdészek Haám Ferkó kezét látták a hihetetlen vadászsikerben. Összebeszélve a vénasszonyok nya- Minden év szeptember első napjaiban rendezzenek 44-es napot Kaposváron! A bajtársi érzés ápolása céljából negyedévenként bajtársi összejöveteleket tartanak. A 41-es emlékműbizottság ülést tartott Strinovich Vilmos ny. 2. ezredes elnöklete mellett. Az emlékműbizottság tagjai csaknem teljes számban megjelentek. A bizottság foglalkozott az emlékmű leleplezésének feledhetetlen ünnepségével és ezzel kapcsolatosan a bizottság hálás köszönetet mondott Siposs Kálmán gazdasági tanácsnoknak azért az odaadó és fáradságos munkáért, amellyel az emlékműbizottság munkáját támogatta és az ünnepségek megrendezése körül hathatósan és különös eredményességgel közreműködött. Dr. Simon István indítványára a bizottság hálás köszönetet mondott Strinovich Vilmos ny. ezredes elnöknek, mert ő volt a lelke a bizottság munkájának. A megmaradt emlékmű-alapból egy koszorú-alapot létesítenek és minden évben megkoszorúzzák a 44-es emlékművet. A bajtársi szellem ápolására elhatározták, hogy minden negyedévben bajtársi öszszejövetelt rendeznek Kaposváron. A 11-es kultusz országos ápolására kimondották, hogy minden év szeptemberének első napjaiban Kaposváron országos jelleggel bíró 44-es napot rendeznek. Végül megalakították az emlékmű-alap elszámolási bizottságot, amelynek tagjai Tallián Andor, dr. Simon István, Molnár Pál és Löke Imre lettek. Itt említjük meg, hogy a volt cs. és kir. 44. gyalogezred Emlékműbizottságától szerkesztőségünkhöz az alábbi köszönő levél érkezett: Az ,Uj-Somogy Tekintetes Szerkesztősége Kaposvár. A lefolyt leleplezési ünnepélyünk alkalmával, valamint az előkészi