Uj-Somogy, 1935. szeptember (17. évfolyam, 198-223. szám)
1935-09-01 / 198. szám
XVII. évfolyam, 198. (4739.) szám. ára: 12 ner. Kaposvár, 1935. szeptember 1., vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egy bóra 2‘ pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 250 pengő Egyes szám ára a „Függetlenség“-gel együtt 10 fillér. Hirdetések ára milimétersoronként 10 fill., szövegrészben ISZU. m&mmt^00t»f0t^ßi>f<tift^mmßßfßmß0mßßßßßßßß0ßi>ßßti0ißß0ßßßßßßßMßßßMß00ßßßß/ißßß/mßßßßßßß0mßßßßß0mßß0ßßm Ma: Új-Somogy Képes Híradója. A pusztaszeri Árpád-ünnep. Csonka-Magyarország megmaradt 14 vármegyéje közül az idén Somogy vármegye törvényhatóságát élte az a szép megtisztelés, hogyember első vasárnapján a legelső magyar országgyűlés helyén, a Csongrád megyében levő pusztaszeri síkon emelt millenáris emlékmű előtt a hagyományos szeptemberi Árpád-ünnepet tartsa és történelmünknek ezen a legszentebb, legmagasztosabb helyén hirdesse minden magyaroknak a hon- és alkotmányszerző Árpád vezér örök nagyságát és dicsőségét. A Pusztaszeri Árpád Egyesület megbízásából ez alkalommal Somogy vármegye törvényhatóságának kedves kötelességévé tétetett: szeptember első vasárnapján meggyujtani a kegyeletes emlékezés lelki szövétnökét a szeri pusztán, a hét vezérek vezérének, Árpádnak az emléke előtt. Az ezeréves hősi múltnak bensőséges megilletődéssel áldozó nemzet élén így most Somogy vármegye törvényhatósága áll azon a helyen, amelyen a magyar alkotmány legelső terméke, a vérszerződés vérrel írott törvénye megszületett. A népvándorlás népeket, nemzeteket hömpölygető hullámai által Ázsiából Európába sodort és itt, ezen a földön új hazát alapító magyarság alkotmányos állami életének és berendezkedésének alapjai a szeri puszta síkján rakattak le. Ez a hely az alapja alkotmányunk csodálatos, ősi épületének. A szeri puszta végtelenbe terülő, hatalmas síkján, az Isten szabad ege alatt, a természet ölén született meg az az immár tíz és fél évszázados intézmény, amelyet a nemzet törvényalkotó géniusza a kor és az élet követelményeinek teljes mértékben megfelelően, nemzedékről nemzedékre tovább formált és épített. őseink bejövetelének millenáris esztendeje, 1896. óta évről évre másmás törvényhatóság által ugyan, de az egész nemzet lelkes ünneplése közben tartott pusztaszeri Árpádünnepnek számunkra kettős nemzettörténelmi jelentősége van. Nemzeti létünk lehetőségét az idők végezetéig biztosító, alapvető adottságok, a hon és az alkotmány megszerzésének diadalmas tényét látjuk és ünnepeljük benne. Minden másnál szebben, ékesebben beszélő, élő valósága a magyarság államalkotó életerejének mind a kettő. Az egész művelt világ érdeklődésére méltán számot tartható, hősi eseményekben bővelkedő történelmünknek egyik legimpozánsabb fejezete játszódott le a szeri puszta gyepes területén akkor, amikor a honfoglalás nagy művének befejezése után mindjárt alkotmányozó országgyűlésre sereged össze az életmódjában még nomád, törzsekre tagolt magyarság a meghódított új földön és lerakván, lefektetvén a nemzeti önkormányzat időtlen időkig élő, biztos és szilárd alapjait. Honfoglaló őseink alkotmányérzékének micsoda nagyszerű megnyilvánulása ez a gesztus! Már maga A sajtó alól ma délelőtt került ki Kaposvár megyei város 1936. évi költségvetése. Dr Kaposvári György polgármester, vitéz Böhönyey János főszámvevőhelyettes és Izsák Lajos pénzügyi tanácsos gondos munkája 25 oldalon tárja fel Kaposvár vagyoni helyzetét s ad számot arról, miként sáfárkodnak ennek a 35.000 lakosú városnak a vagyonával. Az új költségvetés nemcsak belső tartalmánál, hanem külső formájánál fogva is elüt az eddigi sablontól. Szakítva a régi foliáns alakú, nehezen kezelhető formával, »irodai« alakban jelent meg az új költségvetés, amelynek tanulmányozásához nem kell egy egész asztallapot igénybe vennünk, könnyen kezelhető a kis vaskos füzet, amelyet külön indokolás egészít ki. Vitéz Böhönyey János ezzel az alapos munkájával igazolta, hogy méltó betöltője lesz a főszámvevői széknek. Mielőtt a költségvetés részletes ismertetésébe belefognánk, tájékozásul adjuk magát a költségvetés előszavát, amely többek közt a következőkép szól: A költségvetés elkészítésénél miként már a múlt évben is, nem a jelentkező szükségletekhez mértük a fedezet biztosítására szolgáló pótadó százalékot, hanem a szigorú kritikával számított s bizton remélhető bevételekhez arányítva állítottuk össze a szükségleti részt. Ezen elv kényszerű alkalmazása nem biztosít előrehaladást, fejlődést, sőt sok tekintetben visszaesést jelent, mivel több parancsoló szükségként jelentkező munkálat és igény (tatarozások, útépítés és javítás, lég- és gázvédelem, szegénysegélyezés stb.) a jelen költségvetés keretében sem nyerhetett olyan arányú kielégítést, ez az egy történelmi tény fényesen bizonyítja nemzetünk szellemi nagyvonalúságát és azt, hogy a történelmi elhivatottság érzete már akkor sorsformáló erővel élt bennünk, amikor lábunkat ezen a szent földön megvetettük. Árpád vezér vasárnapi pusztaszeri emlékünnepén lelkünkben felidézzük történelmünk első dicsőséges fázisát s hódolattal hajtjuk meg magunkat hon- és alkotmányszerző nagy őseink emléke előtt. Kovács Lázár, mint amilyent a városi jelleg és fejlődés megkövetelne s amit a legjobb akarattal szeretnénk. Mégis kénytelenek voltunk ezt az elvet alkalmazni, ismerve adófizető polgárságunk teherbíró képességét, amelyet további mérvben igénybevenni nem szabad s nem is lehet. Az 1936. évi költségelőirányzat 1,298.733 P szükséglettel szemben 1,114.824 P fedezetet 183.909 P hiányt tüntet fel, mely a m. kir. adóhivatal által hitelesített 1935. évi állami egyenes adókivetés szerint 367.818 pengő 22 fillér adóalap mellett 50 százalékos pótadóval fedezhető. A pótadóalap a múlt évivel szemben számottevő visszaesést mutat, mert míg tavaly 1 százalék pótadó 3810 pengő 15 fillér volt, addig az idén az csak 3678 P 18 f-t tesz ki. A költségvetés a múlt év tételeivel csaknem teljes azonosságot mutat. Az 1934. évi már csak a legszükségesebb tételeket tartalmazó költségvetés a gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva 1935. évre már több mint 90.000 P-vel csökkent, további csökkentést azonban az ügykezelés zavartalanságának veszélyeztetése nélkül keresztülvinni nem lehetett. Mindent el fogunk követni arra, hogy a költségvetés erősen korlátozott keretei miatt a város részéről meg nem valósítható, vagy anyagilag kellően nem támogatható feladatok egy részét az állam és magánérdekeltségek átvegyék és közmunkák végeztetésével, közérdekű vállalkozások és építkezések megindításával életet vigyenek a mindig csendesebb műhelyek és üzletek falai közé s kenyeret adjanak városunk minden dolgozni akaró és tudó polgárának. A költségvetésben nagyobb eltérés csak a nyugdíjaknál, a temető dologi kiadásainál, a rendőrségi hozzájárulásnál, valamint a kegyúri kiadásoknál s a közművelődés fejezetnél jelentkezik. Elkészült Kaposvár 1936. költségvetést. Jövőre is 50 százalék marad a pótadó. Jól sikerült a fonó állatdijazás. Tegnap délután rendezte a Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület állatdíjazását Fonóban. Az állatdíjazást megtekintette vitéz Igrimndy Hegyessy László főispán, Stephaich Pál alispán, Somssich Miklós felsőházi tag, a Somogy megyei Gazdasági Egyesület elnöke, gr. Hoyos József, a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület elnöke, Weltmann Oszkár, a József Nádor Műegyetem és Mezőgazd. Főiskola tanára, Konkoly-Thege Sándor, az OMGE és Balla Pál, az OTE képviselője, Brökés Rezső gazdasági fősi képviselő, Biró István, Petracsektanácsos, Bánó Iván országgyűlés József, Kacskovics Gyula földbirtokosok, Sótonyi István mernyei helyettes jószágkormányzó, Fodor Jenő gazd. iskolai ny. főigazgató, Imre Sándor, a kaposvári téli gazdasági iskola igazgatója, Varga Sándor állategészségügyi tanácsos, Klepeisz Jenő és Szmodiss Tibor uradalmi jószágfelügyelők, Spórer Tivadar, Vozári Ferenc és Roth Pál intézők, Sziklai János, Söveges Imre, Piatsek Károly, Bogota István, Windisch István, Molnár Béla gazdasági felügyelő, Pilcz Iván, a Szarvasmarhatenyésztő Egyesületek Szövetségének igazgatója, vitéz Poroszhegyi Károly gazdasági tanácsos, egyesületi igazgató. A bírálóbizottságnak nehéz dolga volt, mert a kisgazdák is, az uradalmak is kiváló tenyészanyaggal vonultak fel s ebből a prima anyagból nehéz volt a legjobbakat kiválogatni, illetve díjazni. A zsűri döntése a következő: Telivér szimmentáli bikák (egy és negyed évesen felül): I. Jovánczai Ferenc, Kaposvár, II. özv. Stagl Sebestyénné, Kaposhomok, Illl. Bözsönyi Ferenc, Fonó; (egy és negyed évesen alul): I. Fonai János, Fonó, II. Pátzai János, Fonó, III. Zóka János, Fonó, élvér szimmentáli és magyar pirostarka bikákegy és negyedéven