Uj-Somogy, 1936. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

m \ H839 ) s»Am. ^ra • 12 fiter. Kaposvár, 1936. január 1., szerda. —feladóhív»“ POLITIKál MáPILáP. Elölh­etési áraki L®*® ___ —.MV.UTCA SZÁM. !■ n— Egy búra 2­— pengő. A „Higgetlen»ég“-gel együtt 2-10 pengő Et “• Felelős szerkesztő : Egye szám ára a „PUggetlen»ég“-gel együ­tt 10 t­itér. HZ A M­I 118 Dr. THURY ZSIGMOND. Hirdetések ára mlelméletsoronként 10 011, szövegrészben IS­SU ...... ........ ii­rinni'iTrnr-mnirr-iTirrmmnTrnin—^—t——“rm--------—imrmrrr mxUndeS vndozatok $vát* fejlődőitek útjáról* h­aizi fekvése folytái1 Kaixis' Sa 4Sedie szempont' vl nagy karrierje sohasem volt ??? „I plitt kulturvá­­pszmálvta. A Duna, sajnos, háS!,annak a háború folyik mellette, még a Ba- Vik­m­id a '20-as Imellett sem 'fekszik, de egy ,, ,rg meuin-i kotráska sem tört még eddig )Cn't!a utóbbi időkben Urijei alatt. Háború előtti fej- StaU­szt mia, sajnos. ] annak köszönhette, hogy a lutatl. E­ , - zloe sziv. I országút­ja melléje került, ki nemcsa U£Z; 1 kötötte össze a mellette el­tikus szem adásra acélszalag az egyik társ­i­ját B 8011 mvug-i fővárosával s a Monarchia aki ebb­en cSZ­ afei- pv®!- A társország elszakadt le szeretne ‘ Laországtól, a tengeri kikö­akadályozi. Ma! is elvették s a gyékérlyesi vagy vlS*7 j­­fejlődése, ak az adott még életet s hogy továbbhaladó világhoz ,l jó fővonali közlekedésünk t°vaDU ,,ne viszAradt, annak volt köszönhető, bizony a megállás ( Mboru utáni uj jelszó, az tok látszik. hW&x]10lforgalom, ezt így kívánta, lé­­lasági'a s,igi‘ m­élv- a MÁV egyetlen vonala az ljuk magánkat. A mmy e. " túljutott ^„véli vasut államosítása termé­s 34-ben: a^m^> elvitte erről a vonalról s­őt csak a viszonyok a jó közlekedést, hogy azt ők az életnek, mely'kifelé, a reprezentábilisabb ha­tár h(*szu »válságokat adja, amelyen a *1mégis indulnia kívül két nagyváros is­­ w Mnbni nyíló hóvirág szemben a gyékényesi vo­­na mfa hóhkifeto Kaposvárjával. S, ha a tava - -8 , 1 nem járnának ikervonatta­l’t'hoev1 ez a mai szalán sohasem járna erre gyors. wh tiz-egynéhány »fl Kaposvár ezen nem segíthet. , ráiinH^-nek távoli lehetősegű lesme az a mlgyors fejlődésének Ms ^ Kaposvár Budapest és Sefiséne ióegynéháránymló közlekedését épp a vvzeösege joegyn . vonalba kapcsolná. Éhez 10 SftLto kerhl ^ kellene, ha a 101 km. tat jidig ^ (po , sj5{okj vicinális­ vonal he­aSiti-V um qgy »haladás ntegvaW» to vonal kötne össze Ka Jak kékszámához s {* ~ a kuszobonállo viBamosi­­' " iához képest n^gbán Pesthez ismét kozelebb­­- « tmeit és és Siófokkal. Lég oly keretet ter­V-műhely elvesztése, a for­­' 111 ■ tulér n apadása folytán csökkent ér­lívanak mindama kaposvári állomásnak épülete i. /sel is helyezte Ő korul nagyobbitásra.­­ Ezt Wyirégben­, melyekeként az állomáskörnyék ki­­lé'.záni városokat is a « falusias csendje is bi­va ehát idletelepitett ... eleztető jelentéként kell azonban, hogy all­­t ikszelni sem tud varos abban a küzdelemben, t6 lehetne szó, 1? székhelyek jobb koz­kmx iülevőnek aes által való kozetobb hozásá­­isszk vagy az ©(plytaUmdó. Hisz Szigetvár es m­elltervezést 15’ Nagyatád,Marcali és Tab­l­etlen közlekedésünk miatt a m­ertere Kanizsa és Fehérvár konzu­lért e ifit t?-vé szegődtek! Hogy a nye­­rte meg nem teid*­*** akciója. Somodtól b­ájuelymegszerzehezni megközehihető Kapos­­kesztése » elszakadva Ka.) .em. szék­a­ d­i jövő feladd Balaton-megyévé tömörülni t­totta keretet vezetett eredményre, talán csak Alii­­a megszel múlott, hogy felsőbb helyen meglévőt­iás politikai, sem költségvetési ,­ipontból nem látják szívesen új Ipvárt s fejlődő emlék keletkezését, idén keresztül a vicinális­ kérdés pedig addig felmeríthetők , tekinthető elintézettn­ek, míg mindezen helyeket. Kaposvárral mindkét irányban egy mp alatt oda-vissza megtehetően (tehát leg­alább napi két, járat) az eddiginél gyorsabb vonatok össze nem kö­tik. Remélhető ennek megvalósítása a vonatközlekedést forradalmasító motoros »kis egységek« mind na­­gyobb elterjedése által. Megérezte ennek a rossz forgalmi politikának következményeit, a Hin­terland erőszakos forgalmi elrablá­sát Kaposvár ipara és kereskedel­me. Lassan elszokik a környék at­tól, hogy városunkat tekintse me­zőgazdasági, ipari és kereskedelmi centrumnak. Ha mérleget állítunk fel, háború előtti jelentékenyebb gyáriparunk­ból jóformán csak a cukorgyár ma­radt meg, eltűnt a vasgyár, sörgyár, bőrgyár, a MÁV-műhelyt nem is említve. A város vezetősége, igen helye­­­sen, belátta, hogy új intézmény, melyet ide lehetne telepíteni, nin­csen, de a városi gazdasági életet megindítani csak itt keletkezendő új gyárak képesek. Ez adna váro­sunknak forgalmat, konzumenseket, városias jelleget. Igen helyeselhető a terv, hogy létesítendő új gyár­nak ingyen adna a város telket. Ala­csony lakbérei és olcsó piaca felette alkalmassá tenné városunkat a kör­nyékből kiexportálható produktum (textil) gyári termelésére. Ez az invitálás még nem elég, újra közlekedési centrummá kell városunkat (legalább megyei vi­­szonylatban) emelni, mert gyár­ipar csak forgalmi gócokon telep­szik meg. Itt kell megjegyeznünk, hogy­ a vidéknek pénzt juttató, sok embert foglalkoztató pár kaposi állatexport cég működését megbénítják a valu­­táris rendelkezések s az ellenőrzé­sükkel járó vexaturák, városunk nem kis kárára. Az 1933. évi gazdasági mélypont után országszerte némi fellendülés volt észlelhető. Mindenütt megin­dult az építőmunka. Alig hihető, hogy valahol oly, mozdulatlanság maradt volna, mint itt. Különösen szembeszökő ez Budapest, Balaton­­vidék s a többi vidéki nagyváros­hoz viszonyítva. Mindenütt van épít­­lkezés s a hozzákapcsolt számos ipar is megindult, csak itt nem. A mai kor divatos ipara az ide­genforgalom. Minden város hatal­mas erőfeszítéseket tesz a »láthatat­lan export« növelésére. Kaposvár idegenforgalma a há­­ború előttihez, de utánihoz képest is csökkent. Nincs erről statisztika, csak beszédes tények: régen három nagyszálló és kisebb szállók bonyo­lították le az idegenforgalmat a mai állapottal szemben. Hiába van Kaposváron példásan működő Idegenforgalmi Iroda, s id­ába van »virágos Kaposvár«, m­­nem forog itt az idegen. Ennek abban is keresendő, hogy az iroda csak a környékre hoz külföldi va­dászokat, de propagandájából ki­hagyta eddig Kaposvárt. De mit is mutasson Kaposvár az idegennek? Csak pár őszinte szót erről. Van ugyan szép múzeumunk, de ez egyedül még nem elég. Ennek kedvéért csak vidéki iskolák jönnek be. Sajnos, a múzeumok kora ide­genforgalmi szemp­ontból lejárt. A Louvret, British Múzeumot is csak azért látogatja az átlag — tisztelet a kivételnek,­­ hogy ily irányú kérdésre ne kelljen nemet monda­nia. Színházunkról, hangversenyek­ről később legyen szó. örvendetes ötlet, hogy a színház h­áta mögött, a város közepén, új, modern strand épül. Ez komoly vonzerőt gyakorolna a vidékre. Félő azonban, hogy az ötlet kipattanását követő csend annak meghiúsulását is jelenti, pedig népszerű és szeren­csés ötlet volt, akárcsak az ugyan­csak meghiúsult sétatéri tó terve. Kaposvár környékének szépségét is meg kell őrizni. Kívánatos lenne, ha az illetékesek megakadályozhat­nák a városkörnyéki kiránduló-er­dőknek a kislakihoz hasonló kivá­gását, különösen most, hogy mind­jobban növekszik a kirándulók szá­ma. Mta már a környék szépségéről volt szó, néhány szót Kaposvár vá­rosának szépészetéről is. Aszfaltos, rendezett utcáival, csa­­tornázottságával, tisztaságával meg van adva a keret, most csak a vá­ros további kiépítése van hátra.­ Sokan kifogásolták azt, hogy a belső, kiépítetlen területek megtöl­tése helyett a perifériák felé ter­jeszkedett a város, azaz az utcanyi­tási kérelmeket a város teljesítette, ami rendészetileg, de az utcai kul­túrának a perifériákra szállításával is tetemes terhet rótt a városra. He­lyesebbnek vélték volna a kint épít­kező tömegeknek belvárosi házak­ban való elhelyezését. Ez az érv tetszetős, de nem helyt­álló. Könnyű azt mondani, hogy, lakjanak belvárosi bérházakban, de nehéz keresztülvinni oly pon ’t nál, akik kint építkeznél­­saját telkük s igen saját földjük van ben akarnak laj átlagban e per az elem lakit bérház lakóit százalékban mim. Még helyesebb is, hogy tottak s nem fanyar. ndsz... települtek s építkeztek, helyű, ez rendészeti, közegészségügyi stb indokból. A belvárosi építkezést sürgetni, forcíx-ozni nem lehet, és-11' könnyíteni. Ez pedyg'-i­­dén is megtört %% y lenn - - \ + p- Ay II.

Next