Uj-Somogy, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
XXI. évfolyam, 49. (5777.) szám. árai 10illér. Kaposvár, 1939. március 1., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal . KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 8. SZÁM. TELEFONSZÁMJ 128. POLITIKAI NAPILAP. II—— IS——Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési Árak: Egy bóra 2— pengő. A * Függetlenség“-gel együtt *•— pengő. Hirdetések ára milimétersoronként 10 till., szövegrészben Itt !10 Militarizmus és pacifizmus E két fogalmat külön-külön kell taglalni, hogy helyes értelmükkel tisztában legyünk. A militarizmus egy nemzetnek katonás szellemben való nevelése jelenti előkészítését a harcra, de nemcsak a fegyveres harcra, hanem a mindennapi élet harcára is. Az emberiség egész élete egy küzdelem s harca létért a természet romboló elemeivel, egymással és az erősebbekkel szemben. Az Isten az embereket csoportokban, nemzetekben való együttélésre rendelte, hogy így egy-egy nép nemzetszervezetben éljen, teremtsen kultúrát és gazdasági életet és ezeket fejlesztve minél szebb példádáját szolgáltassa a teremtés koronájának, az embernek szánt földi hivatás teljesítésének. Egy népcsoport, egy nemzet kultúrában, gazdaságban naggyá csak úgy lehet, ha együttes munkát fejt ki a közért, az összességért és a munka gyümölcsében az egyesek tehetségük és szorgalmuk szerinti igazságos mértékben részesülnek. Ahhoz, hogy egészséges és eredményes munka biztosítható legyen a nemzetet eszméknek kell áthatnia, amelyek a közös munkába értelmet, lelket öntenek. Ilyen eszmék a fajszeretet, nemzetszeretet, hazaszeretet. Ezeket az eszméket helyesen csak keresztény erkölcsi alapon álló népnek lehet szolgálnia. Ezeknek az eszméknek középpontjában a kollektivizmus, a közösségi érzés áll. A közösség szolgálatára a nemzetet kell rá nevelni. A közösségi munkának alapja a fegyelem, az engedelmesség, a testvéri együttérzés, a bajtársiasság, a tettrekész munkakedv, a fajszeretet és a hazaszeretet. A nemzetnevelésnek legnagyobb iskolája a hadsereg, ahol mindezeket a munkakellékeket nevelik bele a legjobb nemzetépítő anyagba, az élet kezdetén álló ifjúba. Itt nevelik bele a közösség fontosságának felismerését, védelmének és biztosításának szükségességét, ismertetik meg vele a védelem eszközeit és ölik ki belőle egyben az önzést, mint a közösség legnagyobb ellenségét. Tehát a militarizmus helyes értelemben a katonás nemzetnevelés, ahol a hadsereg a testvériségnek, a közös építőmunkának és a nemzet erejének kifejezője. Nem azonos azonban a militarizmus az imperializmussal, mint ahogyan nemzetközi körökben előszeretettel azonosítják a két fogalmat. Az imperializmus nagy fegyveres erőt követel meg, de anélkül, hogy szükségesnek tartaná a néphadsereget és a nemzet katonás szellemben való nevelését. A történelem számos esetben bizonyítja, hogy az imperialista államok legtöbbjének hadserege zsoldos volt. A két fogalom tehát haladhat párhuzamosan is, de nem szükségképpen és a céljaik feltétlenül mások: az imperializmusé az erőszakos terjeszkedési vágy, hódítás, a militarizmusé a nemzetnevelés, a nemzet kulturális és gazdasági fejlesztése és ennek a fejlődésnek biztosítása. Ezzel szemben a pacifizmus nem a keresztény békeszeretetet jelenti, nem a humánus testvéri együttélésre való törekvést az egész világon, hanem a nemzetnek, a közösségi harcnak, a közösségi gondolatnak a feladását. Nem kíván harcolni a közért, a nemzetért akkor sem, ha az létkérdés, csak az ént, az önzést, a szent egoizmust ismeri. Mindenki boldoguljon, úgy, ahogyan tud, ne törődjék mással, de őt is hagyják békében, nem a haza a fontos, hanem az egyén. A pacifizmus eszménye az individualizmus, aki erősebb az tapossa el édes testvérét is, az eszközökben ne válogasson. Erre az önző végeredményben nemzetközi életszemléletre tanít a pacifizmus, amely szószólóinak csak egy Istenük van s az a Mammon, a titokzatos, amely, népek verejtékén hszik naggyá a kiválasztott kevesek számára, nyomorba döntve és rabszolgasorsban tartva emberek száz millióit. A pacifistának nem kell katonás szellem. A pacifista nem akar katonát látni és beledobja a világ közvéleményébe a »leszerelés" hamisan csengő humanista jelszavát. Ez a nagy és nemes« gondolat a genfi Népszövetségből indult ki ama jóllakottak részéről, akik nyugodtan és zavartalanul akartak ülni mások vére árán megszerzett zsákmányukon. A nemzetek élni akarása és az idő azonban megcáfolta eme jelszó helyességét és Genf megbukott, halálos csapást mérve a pacifizmusra is. Kétszázezer pengős költséggel hatalmas tornacsarnok épül Kaposváron A város eredményes tárgyelése e járási ketonei perencsnoksággal Az új honvédelmi törvény fokozottabb követelményeket ró nemcsak az egyénekre, hanem a közületekre is, így fokozottabb mértékben folyik majd a leventék előkészítése a honvédelmi feladatok ellátására. Kaposváron eddig, sajnos, mostoha körülmények között készültek a leventék a honvédelmi feladatok ellátására, mert nem volt a célnak megfelelő és alkalmas tornacsarnokuk, ahol ősztől tavaszig rendszeres kiképzést kaphattak volna. A tornacsarnok nagy hiányát felismerve, vitéz Csorba József huszáralezredes, a kaposvári járás katonai parancsnoka, tárgyalásokat kezdett dr Kaposváry György polgármesterrel egy, a kor követelményeinek megfelelő tornacsarnok létesítésére. A tárgyalások folyamányaként Andorka Gyula városi műszaki tanácsos tervei és útmutatásai alapján Offenbeck János műszaki tiszt elkészítette az új tornacsarnok terveit, amelyeknek megvalósítása kétszázezer pengőbe kerülne. Az új tornacsarnokot a korcsolyatéri pavilion helyére tervezték és belső elgondolásának keresztülvitelénél figyelembe vették a modern mintákat. A Mezőgazdasági Kamara megállapodott a Hangyával a gazdák áru- és üzemanyagszükségletének ellátására. A központi beszerzés révén a napi évnél jóval olcsóbban jutnak a gazdák szükségleteikhez. A kaposvári Mezőgazdasági Kamarában hétfőn délelőtt népes értekezlet volt a Kamara központi és külső tisztviselőinek bevonásával, valamint a Hangya kiküldötteinek részvételével. Az értekezletet báró Mirbach Antal kamarai elnök vezette, míg a Hangya-küldöttség Jucsik Béla központi igazgató vezetésével vett részt az értekezleten. Az értekezleten körvonalazták a Kamara és a Hangya megállapodását a gazdák áru- és üzemanyagszükségleteinek beszerzéséről. A megállapodás értelmében az egész Kamara területén a Kamara megszervezi a gazdák mindennemű ár- és üzemanyagszükségletének beszerzését és a megrendelést a Hangya fogja teljesíteni. A központi, illetve közös beszerzés révén a Hangya a napi árnál lényegesen olcsóbban adja majd mindazokat a cikkeket, amelyekre a gazdáknak szükségük van, legyen az textil-, bőr-, vas-, fém-, vagy olajáru. A Hangya vagontételben szállítja majd az igényelt and a kpre elosztó központokba, a közvetlenkedők kikapcsolja megren kapják meg a árut.