Uj-Somogy, 1940. december (22. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-02 / 275. szám

XXII. évfolyam, 275. (7203.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1940. december 2., hétfő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ér» KAPOSVÁR, KONTHÁSSY­ UTCA «. BZÁH w 1 hóra *•— P, f„Föggetlenség“-gel együtt »•— P - «aimm Felelős szerkesztő: TM1 “ ^ ^ mTrvVrtír Hírű«t黫k Arm millimétere oromként 10 fillér. TELEFONSZÁM« 128« Dr THTURY ZSIGMOND saoringrészben 15 fillér. ■■BaMiiiiiiiwisiii«iiiaiiiiiiiiiiiiiiii'iiii|'ii mi im inni 'mii mi miiiii n iniiiiiiii un i mi am iiimh—■ mezőgazdasági teendők és feladatok. A költségvetés feltárgyalása után a képviiselőház nyomban hozzáfo­gott az ú. n. megajánlási törvény­­javaslat vitájához s ennek során vitéz Lukács Béla, a Magyar Élet Pártjának elnökei, mint a párt ve­zérszónoka, igen érdekes beszéd­ben foglalkozott a földművelésügyi tárca körébe tartozó, tehát a ma­gyar mezőgazdaság legközelebbi jö­vőjét érintő kérdésekkel. Megállapította, hogy az állami költségvetésben rendelkezésre álló összegek nagyságát tekintet­tévévé a földművelésügyi tárca előirány­zata igen kedvező és feltétlenül le­hetővé teszi a kitűzött feladatok megoldását . Egyik legfontosabb fel­adatunk jelenleg az, hogy mező­­gazdasági termelésünket mennyisé­gileg és minőségileg megjavítsuk s ennek a célnak az érdekében már igen sokat tett eddig is a földmű­velésügyi kormányzat. De a német birodalommal fennálló gazdasági kapcsolataink érdekében gondos­kodnunk kell mezőgazdasági ter­melésünk helyes irányban való át­alakításáról is, hogy azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket leg­fontosabb fogyasztópiacunkkal, az­az Németországgal szemben vál­laltunk, minden nehézség nélkül eleget tehessünk. Gróf Teleki Mihály földműve­lésügyi miniszter ugyanis legutóbbi németországi látogatása alkalmá­ból igen fontos megállapodást kö­tött a német birodalmi kormány­nyal s egészen kétségtelen, hogy ennek a megállapodásnak igen nagy előnyei vannak magyar szem­pontból. A megegyezés értelmében ugyanis a két ország kölcsönösen kicseréli egymás között a mezőgaz­daság terén szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait, kölcsönö­sen segíti egymást a mezőgazda­­sági kísérletek terén, végül Né­metország kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben, az eddiginél nagyobb mértékben átveszi Ma­gyarországtól, előre meghatalma­zott alkalmas árakon, mezőgazda­­sági terményfeleslegeinket. Ennek a megállapodásnak tehát a legna­gyobb előnye az, hogy a magyar gazda a jövőben meghatározott árakkal számolhat s biztosít­va lesz abban a tekintetben, hogy termé­nyeit megfelelő árszínvonalon ér­tékesítheti. Foglalkozott vitéz Lukács Béla beszédében a magyar állattenyész­tés kérdés­ével is. Ezen a téren igen nagy lehetőségek kínálkoznak a magyar állattenyésztő gazdák szá­mára. Állatállományunkat nem­csak minőségileg kell fejleszteni, hanem arra is törekednünk kell, hogy azt számszerűleg legalább a A petróleum-ellátásuknak rendezését sürgették a kaposvárvidéki gazdák. Ülést tartott a kaposvári járás Mezőgazdasági Bizottsága. A kaposvári járási mezőgazdasági bizottság hétfőn délelőtt tartotta őszi közgyűlését a katolikus kör nagy­termében Bíró István nagyberki földbirtokos elnöklete mellett. A közgyűlésen a tagok csaknem teljes számban megjelentek. Részt vett a gyűlésen dr Csorba Sándor a nagy­­bajomi kerület országgyűlési kép­viselőjét, valamint az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara képviseleté­ben Pálvölgyi István intéző, Bíró István elnöki üdvözlő szavai után a Mezőgazdasági Kamara já­rási intézője ismertette a járás me­zőgazdasági helyzetét. Sajnos, a tengeri betakarítása még nem feje­ződött be. Több helyen panasz van, h­ogy még 3 pengő napszám mellett sem kapnak napszámost. Megemlé­kezett az árvíz nagy pusztításai­ról. A takarm­­ányhiány a legna­gyobb takarékosságot követeli meg a gazdáktól. Elismeréssel adózott a járás gazdaközönségének az elmúlt időkbeni komoly viselkedéséért. Pálvölgyi István intéző a községi mezőgazdasági bizottságok munká­járól tett jelentést. Arra kérte a je­lenlévőket, hogy a községekben is mindenütt tartsák meg a gyűlése­ket. Pálvölgyi intéző jelentése kap­csán panaszok merültek fel a Futu­­ra gabonaátvételével szemben. Csor­ba Sándor dr országgyűlési képvi­selő azt indítványozta, hogy" komoly­­mozgalom induljon meg a búza faj­­súlyának 76 kg-ban való megállapí­tására. A gazdák a közgy­űlés során fel­szólaltak és panaszolták a petróle­um-ellátást. A kiutalt mennyiség el­­enyészően kevés. A járási mezőgaz­dasági bizottság Bíró István elnök javaslatára elhatározta, hogy szor­galmazni fogják a petróleum-adag felemelését. Zsobrák D. József a zselicség pa­naszait tette szóvá és kifogásolta, hogy a vidékiek petróleumát is a kaposváriak kapják meg. Bíró Ist­ván elnök közölte, hogy december 1-től már lélekszám alapján kap­ják a falvak a petróleumot Sár­­közy Miklós nagy­bajomi földbir­tokos a dohánytermelő gazdák ré­szére kért petróleumot kiutalni, mert a dohánysimítás fiók petróleu­mot igényel. Pálvölgyi István intéző a mező­­gazdasági takarékosságról tartott rendkívül érdekes és nagy­ figye­lemmel kísért előadást. Pálvölgyi István előadása után a megtett indítványokat tárgyalták le. A közgyűlés Bíró István elnök zá­rószavaival ért véget. A felszabadult Magyarlápos községnek zászlót vitt a ref. egyház küldöttsége. Folyó hó 21-én este gyönyörű, lélekemelő ü­nnepség színhelye volt az ősi böhönyei ref. templom, me­lyet zsúfolásig megtöltött — fele­kezeti kül­ömbség nélkül — a köz­ség népe. Jelen voltak a hivatalok, a testületek szép zászlóikkal. A XC. zsoltár után Tálas Sándor segédlelkész alkalmi imája szár­nyalt az Istenhez. Majd Kovács Ró­zsika és Horváth Sarolta s Zóka Lajos leánykori és ifj. egyesületi tagok szavalták el a szolnokdobo­­kamegyei Magyarlápos ref. temp­lomban is előadott költeményeket. Ugyanők álltak az Úrasztala körül festői magyar viseletben és ott ma­­gaslott a gyönyörű zászló, melyet a Kef. Ifjúsági Egyesület buzgólkodá­­sa, műkedvelője teremtett meg e szent célra és három színén ölt ra­gyogott diadalmasan a magyar cí­mer pompás, díszes környező fes­téssel és alatta e felirattal: •»Fel­szabadult testvéreinknek a böhö­­­wf"i református egyház«, melye® Borbély László ref. kántortánít© művészi ihletései, keze alkotott, ecsetelt oda. Varasdy Imre lelkipásztor 20 éves átölelő visszapillantásában muta­tott rá Erdély csodálatos hivatá­sára, szerepére, szenvedésére s fd­­ujjongó örömmel és boldog hittel és reménységgel a csodálatos visz­­szatérésre, melyet hite szerint kö­­vet még a többi rész visszatérése is, majd így­ szólt: — »Hirdesd te lobogó, a nagy világ legszebb zászlója, hogy a leg­szebb ország hősi népe egy akar lenni és lesz is, magyar, keresz­tyén és meg nem alkuvó soha ha­zájáért, szabadságáért, győzelmes és boldog jövőjéért!« Ekkor a zászlót vivő küldöttség vezetője, Borbély László kántorta­nító lejővén az orgonától, rövid, megkapó erejű beszédet mondott s felkérte Varasdy Imre lelkipásztort, hogy­ áldja m­eg a zászlót. Ő megérintette, megáldotta és könnyes szemmel csókjával illette selymét, melyen keresztül a böhö­nyei ref. gyülekezet s mindenki, aki­­jelen volt s a község népének for­ró, lelkes szeretetét küldte el a so­kat szenvedett drága Erdélynek. Szem nem maradt szárazon az ün­nepély alatt. A Himnusz eléneklé­­se után fényes, lobogó lélekkel tért haza a kivilágított templomból a nép. Másnap délben a zászlóvivő küldöttség u. m.: Tálas Sándor s­zelkész, Zóka Lajos, Kovács Rózsa és Horváth Sarolta útrakeltek Ma­­gyarláposra Borbély László kántor­tanító vezetése alatt, ahova szom­baton este érkeztek meg. Magyar­lápos faluban az autóbuszmegálló­nál az egyház, a község vezetősége fogadta őket s a helyi dalárda is kivonult. A parochián terített asz­tal várta a kedves vendégeket. Másnap délelőtt 10 órakor tem­plomi ünnepély keretében történt a zászló átvétele és felavatása. Az énekek után Tálas Sándor s - Lelkész imádkozott, bibliát olvasott, majd Borbély László szólóéneke után igét hirdetett Tálas Sándor s.­­lelkész. A Jelenések könyve alap­ján megragadóan hirdette az igét s szólt azokról, akik jöttek nagy nyo­morúságból és megfürödtek a bá­rány vérében — az erdélyiekről. A böhönyei és magy­arláposi leá­nyok és ifjak szavalatai közben or­gonán játszott s hegedült Gáspár János és Topár György. A küldött­séget üdvözölte Szilágyi Károly ref. lelkész, majd Borbély László gyö­­nyörű, könnyfakasztó beszéd kere­tében adta át a zászlót s azt meg­áldva, a lelkipásztor csókjával érin­tette, mint az anyaország drága. i duplájára emeljük. Gondolnunk kell ugyanis arra,hogy a most folyó háború befejezése után Magyaror­szág az állattenyésztés terén igen nagy szerephez juthat az európai országok között és így a fejlődő állattenyésztés igen tekintélyes jö­vedelmet biztosíthat az országnak. Éppen ezért nagyon helyes a föld­művelésügyi kormányzatnak az az elhatározása, hogy állattenyésztési mintaközségeket létesít.

Next