Uj-Somogy, 1940. december (22. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-02 / 275. szám

XXII. évfolyam, 275. (7203.) szám. Ára: 10 fillér. Kaposvár, 1940. december 2., hétfő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ér» KAPOSVÁR, KONTHÁSSY UTCA «. BZÁH w 1 hóra *•— P, f„Föggetlenség“-gel együtt »•— P - «aimm Felelős szerkesztő: TM1 “ ^ ^ mTrvVrtír Hírű«té»«k Arm millimétere oromként 10 fillér. TELEFONSZÁM« 128« Dr THTURY ZSIGMOND saoringrészben 15 fillér. ■■BaMiiiiiiiwisiii«iiiaiiiiiiiiiiiiiiii'iiii|'ii mi im inni 'mii mi miiiii n iniiiiiiii un i mi am iiimh—■ mezőgazdasági teendők és feladatok. A költségvetés feltárgyalása után a képviiselőház nyomban hozzáfogott az ú. n. megajánlási törvényjavaslat vitájához s ennek során vitéz Lukács Béla, a Magyar Élet Pártjának elnökei, mint a párt vezérszónoka, igen érdekes beszédben foglalkozott a földművelésügyi tárca körébe tartozó, tehát a magyar mezőgazdaság legközelebbi jövőjét érintő kérdésekkel. Megállapította, hogy az állami költségvetésben rendelkezésre álló összegek nagyságát tekintettévévé a földművelésügyi tárca előirányzata igen kedvező és feltétlenül lehetővé teszi a kitűzött feladatok megoldását . Egyik legfontosabb feladatunk jelenleg az, hogy mezőgazdasági termelésünket mennyiségileg és minőségileg megjavítsuk s ennek a célnak az érdekében már igen sokat tett eddig is a földművelésügyi kormányzat. De a német birodalommal fennálló gazdasági kapcsolataink érdekében gondoskodnunk kell mezőgazdasági termelésünk helyes irányban való átalakításáról is, hogy azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket legfontosabb fogyasztópiacunkkal, azaz Németországgal szemben vállaltunk, minden nehézség nélkül eleget tehessünk. Gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter ugyanis legutóbbi németországi látogatása alkalmából igen fontos megállapodást kötött a német birodalmi kormánynyal s egészen kétségtelen, hogy ennek a megállapodásnak igen nagy előnyei vannak magyar szempontból. A megegyezés értelmében ugyanis a két ország kölcsönösen kicseréli egymás között a mezőgazdaság terén szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatait, kölcsönösen segíti egymást a mezőgazdasági kísérletek terén, végül Németország kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben, az eddiginél nagyobb mértékben átveszi Magyarországtól, előre meghatalmazott alkalmas árakon, mezőgazdasági terményfeleslegeinket. Ennek a megállapodásnak tehát a legnagyobb előnye az, hogy a magyar gazda a jövőben meghatározott árakkal számolhat s biztosítva lesz abban a tekintetben, hogy terményeit megfelelő árszínvonalon értékesítheti. Foglalkozott vitéz Lukács Béla beszédében a magyar állattenyésztés kérdésével is. Ezen a téren igen nagy lehetőségek kínálkoznak a magyar állattenyésztő gazdák számára. Állatállományunkat nemcsak minőségileg kell fejleszteni, hanem arra is törekednünk kell, hogy azt számszerűleg legalább a A petróleum-ellátásuknak rendezését sürgették a kaposvárvidéki gazdák. Ülést tartott a kaposvári járás Mezőgazdasági Bizottsága. A kaposvári járási mezőgazdasági bizottság hétfőn délelőtt tartotta őszi közgyűlését a katolikus kör nagytermében Bíró István nagyberki földbirtokos elnöklete mellett. A közgyűlésen a tagok csaknem teljes számban megjelentek. Részt vett a gyűlésen dr Csorba Sándor a nagybajomi kerület országgyűlési képviselőjét, valamint az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara képviseletében Pálvölgyi István intéző, Bíró István elnöki üdvözlő szavai után a Mezőgazdasági Kamara járási intézője ismertette a járás mezőgazdasági helyzetét. Sajnos, a tengeri betakarítása még nem fejeződött be. Több helyen panasz van, hogy még 3 pengő napszám mellett sem kapnak napszámost. Megemlékezett az árvíz nagy pusztításairól. A takarmányhiány a legnagyobb takarékosságot követeli meg a gazdáktól. Elismeréssel adózott a járás gazdaközönségének az elmúlt időkbeni komoly viselkedéséért. Pálvölgyi István intéző a községi mezőgazdasági bizottságok munkájáról tett jelentést. Arra kérte a jelenlévőket, hogy a községekben is mindenütt tartsák meg a gyűléseket. Pálvölgyi intéző jelentése kapcsán panaszok merültek fel a Futura gabonaátvételével szemben. Csorba Sándor dr országgyűlési képviselő azt indítványozta, hogy" komolymozgalom induljon meg a búza fajsúlyának 76 kg-ban való megállapítására. A gazdák a közgyűlés során felszólaltak és panaszolták a petróleum-ellátást. A kiutalt mennyiség elenyészően kevés. A járási mezőgazdasági bizottság Bíró István elnök javaslatára elhatározta, hogy szorgalmazni fogják a petróleum-adag felemelését. Zsobrák D. József a zselicség panaszait tette szóvá és kifogásolta, hogy a vidékiek petróleumát is a kaposváriak kapják meg. Bíró István elnök közölte, hogy december 1-től már lélekszám alapján kapják a falvak a petróleumot Sárközy Miklós nagybajomi földbirtokos a dohánytermelő gazdák részére kért petróleumot kiutalni, mert a dohánysimítás fiók petróleumot igényel. Pálvölgyi István intéző a mezőgazdasági takarékosságról tartott rendkívül érdekes és nagy figyelemmel kísért előadást. Pálvölgyi István előadása után a megtett indítványokat tárgyalták le. A közgyűlés Bíró István elnök zárószavaival ért véget. A felszabadult Magyarlápos községnek zászlót vitt a ref. egyház küldöttsége. Folyó hó 21-én este gyönyörű, lélekemelő ünnepség színhelye volt az ősi böhönyei ref. templom, melyet zsúfolásig megtöltött — felekezeti külömbség nélkül — a község népe. Jelen voltak a hivatalok, a testületek szép zászlóikkal. A XC. zsoltár után Tálas Sándor segédlelkész alkalmi imája szárnyalt az Istenhez. Majd Kovács Rózsika és Horváth Sarolta s Zóka Lajos leánykori és ifj. egyesületi tagok szavalták el a szolnokdobokamegyei Magyarlápos ref. templomban is előadott költeményeket. Ugyanők álltak az Úrasztala körül festői magyar viseletben és ott magaslott a gyönyörű zászló, melyet a Kef. Ifjúsági Egyesület buzgólkodása, műkedvelője teremtett meg e szent célra és három színén ölt ragyogott diadalmasan a magyar címer pompás, díszes környező festéssel és alatta e felirattal: •»Felszabadult testvéreinknek a böhöwf"i református egyház«, melye® Borbély László ref. kántortánít© művészi ihletései, keze alkotott, ecsetelt oda. Varasdy Imre lelkipásztor 20 éves átölelő visszapillantásában mutatott rá Erdély csodálatos hivatására, szerepére, szenvedésére s fdujjongó örömmel és boldog hittel és reménységgel a csodálatos viszszatérésre, melyet hite szerint követ még a többi rész visszatérése is, majd így szólt: — »Hirdesd te lobogó, a nagy világ legszebb zászlója, hogy a legszebb ország hősi népe egy akar lenni és lesz is, magyar, keresztyén és meg nem alkuvó soha hazájáért, szabadságáért, győzelmes és boldog jövőjéért!« Ekkor a zászlót vivő küldöttség vezetője, Borbély László kántortanító lejővén az orgonától, rövid, megkapó erejű beszédet mondott s felkérte Varasdy Imre lelkipásztort, hogy áldja meg a zászlót. Ő megérintette, megáldotta és könnyes szemmel csókjával illette selymét, melyen keresztül a böhönyei ref. gyülekezet s mindenki, akijelen volt s a község népének forró, lelkes szeretetét küldte el a sokat szenvedett drága Erdélynek. Szem nem maradt szárazon az ünnepély alatt. A Himnusz eléneklése után fényes, lobogó lélekkel tért haza a kivilágított templomból a nép. Másnap délben a zászlóvivő küldöttség u. m.: Tálas Sándor szelkész, Zóka Lajos, Kovács Rózsa és Horváth Sarolta útrakeltek Magyarláposra Borbély László kántortanító vezetése alatt, ahova szombaton este érkeztek meg. Magyarlápos faluban az autóbuszmegállónál az egyház, a község vezetősége fogadta őket s a helyi dalárda is kivonult. A parochián terített asztal várta a kedves vendégeket. Másnap délelőtt 10 órakor templomi ünnepély keretében történt a zászló átvétele és felavatása. Az énekek után Tálas Sándor s - Lelkész imádkozott, bibliát olvasott, majd Borbély László szólóéneke után igét hirdetett Tálas Sándor s.lelkész. A Jelenések könyve alapján megragadóan hirdette az igét s szólt azokról, akik jöttek nagy nyomorúságból és megfürödtek a bárány vérében — az erdélyiekről. A böhönyei és magyarláposi leányok és ifjak szavalatai közben orgonán játszott s hegedült Gáspár János és Topár György. A küldöttséget üdvözölte Szilágyi Károly ref. lelkész, majd Borbély László gyönyörű, könnyfakasztó beszéd keretében adta át a zászlót s azt megáldva, a lelkipásztor csókjával érintette, mint az anyaország drága. i duplájára emeljük. Gondolnunk kell ugyanis arra,hogy a most folyó háború befejezése után Magyarország az állattenyésztés terén igen nagy szerephez juthat az európai országok között és így a fejlődő állattenyésztés igen tekintélyes jövedelmet biztosíthat az országnak. Éppen ezért nagyon helyes a földművelésügyi kormányzatnak az az elhatározása, hogy állattenyésztési mintaközségeket létesít.