Uj Szó, 1945. október-december (1. évfolyam, 118-189. szám)

1945-11-09 / 148. szám

6 Az Októberi Forradalom évfordulója Budapesten A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság díszelőadása az Operában­ ­ A­ Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saság az Októberi Forradalom évfor­dulójára díszelőadást rendezett az Operában. A díszelőadáson jelen vol­tak: Vorosilov marsall, Puskin kö­vet, a Vörös Hadsereg budapesti pa­rancsnokságának tisztjei, Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök, Zsedényi Béla a nemzetgyűlés elnöke, Gyön­gyösi János, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Oltványi Imre miniszterek, Vas Zoltán polgármester, a pártok vezetői közül Rákosi Mátyás, Szaka­­sits Árpád, Kovács Imre, Rajk László, valamint a magyar irodalmi, tudományos, művészi élet vezető sze­mélyiségei. A Filharmonikusok zenekara a magyar és az orosz himnuszt ját­szotta majd Zilahy Lajos megnyitó szavai után Szent-Györgyi Albert be­szélt. Dálnoki Miklós Béla miniszter­elnök mondott ezután ünnepi beszé­det. — A szabad orosz nép — mondta a miniszterelnök — nekünk is meg­hozta szabadságunkat anélkül, hogy nekünk is meg kellett volna fizet­nünk szabadságunkért a­nnak szokásos véráldozatát. forradal­Ezért a magyar nép mindig hálával fordul a Szovjetunió népei felé és mint az orosz nép szomszédja együtt kíván haladni jövő történelme folyamán a szabadságszerető orosz néppel. Ezután Háy Gyula a Magyar- Szovjet Művelődési Társaság nevé­ben emlékezett meg az évfordulóról. Végül az ünneplő gyülekezet üd­vözlő táviratot küldött Sztálin gene­­rali­sszimusznak, Vorosilov tábor­nagynak és Konyev tábornagynak. Az ünnepi gyűlés után az Opera­­ház énekkara Szabó Ferenc Capella kantátáját, a »Sztálini törvény«-t adta elő a szerző vezénylésével. A nagyszabású ünnepség a Rákóczi­­indulóval ért véget. üj Szó Sifálin acncroilssiimusznah no§zhvo. Kreml A Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saságnak a nagy Októberi Forrada­lom 28-ik évfordulóján rendezett ün­­nepélyen egybegyűltek forró üdvöz­letüket küldik önnek, a nagy forra­dalom vezérének, a fasizmus legyő­zőjének. A Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaságban tömörült tagok és testületek, összesen kétszázezren fe­lüli létszámmal, céljukul tűzték ki, hogy Magyarország és a Szovjet­unió kulturális kapcsolatait ápolják és elmélyítsék azzal az óhajjal, hogy A Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saságnak a nagy Októberi Forrada­lom 28-ik évfordulójának előestéjén rendezett ünnepélyen a társaság budapesti és vidéki csoportjai, vala­mint a benne tömörült szervezetek, összesen kétszázezernél több tag ne­vében küldik tüket. A haladó Önhöz forró üdvözlő­magyar értelmiség, munkásság és parasztság sohasem felejtik el, mily hathatós segítséget kaptunk öntől a magyar kulturális ebből a közeledésből népeink örök barátsága fejlődjék ki. Bármily köp*­tésben jelentkezzék is a reakció, mi mindig a haladás oldalán akarunk lenni és kérjük a Szovjetunió népeit és nagy vezérüket, hogy országaink kulturális közeledéséért folytatott harcunkban továbbra is támogas­sanak bennünket. Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Zilahy elnök Hág főtitkár élet helyreállításában a fasiszta rom­­­bolások után. Továbbra is minden igyekezetünk Magyarország és a Szovjetunió népeinek kulturális kö­zeledésére, kölcsönös barátságának elmélyítésére és megszilárdítására fog irányu­lni. Kérjük ehhez az ön további jóindulatú segítségét. Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Zilahy elnök, Háy főtitkár Vorosilov tábornak m­alf. Dudapest Szabó Ferenc, Mjaszkovszki, Csemberdzsín Képzeljük el, hogy II. Rákóczi Fe­renc győzelmesen fejezte volna be harcát. A keserű daccal búsongó ku­rucnóták szerzői vajjon mifajta éne­kekkel magasztalták volna a diadal­mas Rákóczit? Őt, aki leveretése után is századokon át a szabadságra vágyó népek eszményképe maradt? Alighanem olyanokkal, mint aminőt a kazaeh nemzet agg dalnoka, Akiii Dzsambul szerzett Sztálin törv­ényé­­nek dicsőítésére. Egyszerű, mélyről­­fakadó ének ez, nem üres szólamokat halmoz, hanem valósághű érzékle­­tességgel p­éldázza: hogyan élt népe az­előtt és hogy él most, amikor már a győzelmes sztálini demokrácia ál­dását élv­ezik a Szovjetbirodalom­ban szövetkezett nemzetek, Dzsambul nemesen szárnyaló ver­­sezete kívánja a zenét. Jól esett hal­lanunk, hogy a mi Szabó Ferencünk az Októberi Forradalom operaházi ünnepségén bemutatott kantátájában mennyire eltalálta a biblikus áhitat­nak ideillő hangját s hogy a szép kompozíciós feladat megoldásában mily szerencsésen párosítja az őszin­te, közvetlen inspirációt az­­ anyag­­szerű szerkesztés művészetével. A kantáta három kórustételét bevezető költőszózat a székely siratók tonali­­tásában mozog és azok melizraáival gazdagodva emeli fokról fokra a hangulatot. A kíséret nélküli vegyes­karra írt mű szabad, expresszív sok­­szólamúságában az uj­ magyar i­skola kitűnő neveltjének mesterségbeli tu­dása jut érvényre, de nem az eredeti­ség rovására, mert Szabo végered­ményben a maga egyéni stílusában közli tartalmas mondanivalóját. És nagyon mély, bensőséges hatással. Ő maga dirigálta Szovjet-Oroszország­­ban már sokszor előadott művének budapesti bemutatóját. Pálcája alatt az Operaház énekkara odaadással látta el a tolmácsolás nem könnyű feladatát. A tenorszóló előadásával Vári Kancú (Weinstock) Miklós, a remek­­fiatal tenorista ismét kitett magáért. Pompás szövegmondással értelmezte Raics István kitűnő for­dítását. Az ünnepi hangverseny műsorá­nak két orosz szerzője közül Mjasz­kovszki tudtommal először szólalt meg magyar hangversenydobogón. A termékeny zeneköltő XXII. szim­fóniája érdekes bizonysága annak, hogy a Szovjetunió zeneéletében a minden »forradalmiságtól« idegen, inkább romantikus mezőkön tallózó szolid és szelíd akadémizmusnak is jut érvényesülési lehetőség. A mű­sorlap ismertető szövege »orosz Ko­­dály«-ként említi Mjaszkovszkit, nyilván nevelői érdemeire mint zeneköltői egyéniséget célozva, inkább megilleti az elnevezés a műsort záró Táncszvit szerzőjét, Csemberdzsint, akinek színesen hangszerelt, eleven ritmusú muzsikájában tényleg sok a hadályos jellem. így alakul ki a ma­­g­yar puszta és az ázsiai steppe óriás táji közösségében Kelet zenei klí­mája. • A két zenekari szám előadásával a Filharmóniai Zenekar és az azt vezénylő Ferencsik János tudásának legjavát adta. LÁNYI VIKTOR Ünnepség a Ludovika-kertben A Magyar Nők Demokratikus Szövet­ségének VIII. ker. szervezete és a VIII. ker. kommunista párt az Októberi Szo­cialista Forradalom 28 éves évfordulója alkalmából megkoszorúzták a budapesti harcokban elesett szovjet hősök Ludo­­vika-kerti közös sírját. Az ünnepségen részt vettek a Vörös Hadsereg tábornoki és tiszti karának képviselői, a demokra­tikus magyar hadsereg tisztiküldöttsége, a VIII. ker. elöljáróság képviselői, a MNDSz VIII. ker. Kommunista Párt­szervezet küldöttségei, valamint a tanuló ifjúság, az ipariskolások és nagyszámú közönség. A Himnusz és az Internacionálé elének­­lése után Lakatos VIII. ker. elöljáró tar­tott beszédet, melyben méltatta novem­ber 7-e jelentőségét magyar szempontból. iNovember 7-e, a nagy Októberi Forra­dalom teremtette meg a Vörös Hadsere­get — mondotta. — Ha nem volna Vörös Hadsereg, nem lenne Európában, de kü­lönösen Magyarországon szabadság sem.r. Dr. Kiss Károlyné, a VIII. kerületi MNDSz elnöknője emelkedett ezután szó­lásra. í Ez a sír mint egy híd köt össze min­ket orosz asszonytársainkkal... Sohasem fogjuk elfelejteni azt az áldozatot, ame­lyet a szovjet nép, a szovjet anyák fiai hoztak a mi szabadságunkért.^^ A Vörös Hadsereg nevében Bidacha ezredes köszönte meg a demokratikus ma­gyar nőknek, hogy ápolják a szovjet hő­sök sírjait és fentartják a szovjet-magyar barátságot. 1.El fogjuk mondani otthon a szovjet anyáknak, hogy fiaik sírjai nem elha­nyagoltak, hogy ezeket a sírokat a szov­jet nép barátai, a magyar asszonyok jó­­szívvel ápolják.­ A szép ünnepség a magyar Himnusz és az Internacionálé hangjai mellett ért véget. A román sajtó az Októberi Forradalom jelentőségéről A bukaresti sajtó bőven foglalko­zik az Októberi Forradalom jelentő­ségével. A Scanteia, a román kom­munisták lapja hangsúlyozza, hogy november 7-én az egész román nép őszinte hálával gondol a Szovjetunió népeire és Sztálin generalisszmusz­­ra. A román munkásság és a román értelmi­ség teljes lélekkel vett részt a szovjet nép ünnepségén és még szorosabbra kívánja fűzni a szovjet­­román baráti kapcsolatokat. 1945 november 9 péntek Konye­v tábornadpah A Magyar-Szovjet Művelődési Tár­saság a nagy Októberi Forradalom emlékünnepén lelkes üdvözlettel for­dul Önhöz. Társaságunk több mint kétszázezer tagja a Szovjetunió­­ és Magyarország kulturális közeledését, népeink kölcsönös, megértését és ba­rátságát akarják szolgálni. Kérjük Önt Marsall Úl, hogy ezt a törekvé­­seinket továbbra is jóindulatú figye­lemmel kísérni és támogatni szíves­kedjék. Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Zilahy elnök, Háy főtitkár. A válas­ztá­sok vég­ered­m­én­ye Csütörtökön délben közölték az or­szágos választások végeredményét. Eszerint a mandátumok végleges megoszlása a következő: Nemzeti Parasztpárt 21 Polgári Demokrata Párt 4 Magyar Kommunista Párt 75 Szociáldemokrata Párt 78 Független Kisgazdapárt 248 A Radikális Párt nem szerzett mandátumot. A Vörös Hadsereg 170 lovat adott a ráckevei járásban a földmunkákhoz A ráckevei járás közigazgatásának vezetői a Vörös Hadsereg parancs­nokságához fordultak, beszámolva az őszi vetési munkálatok nehézségeiről és kérve, hogy a Vörös Hadsereg nyújtson segítséget az új gazdáknak. A járási jegyző vezetésével ke­reste fel egy küldöttség Vindusevet, a Vörös Hadsereg tábornokát, igás­­állatot kérve a földmunkálatokhoz. Vindusev tábornok készséggel tett eleget a ráckeveiek kérésének, 170 lovat, 15 darab kocsit és nagymen­­­nyiségű vonószerszámot bocsátott rendelkezésükre. A tábornok hang­súlyozta, hogy a lovakat a földre­form végrehajtása során földhöz juttatott gazdák közt kell­­ szétoszta­tani. Október­­ 30­-án megtörtént a lo­vak szétosztása. A ráckevei járás gazdái hálás kö­­szönetüket fejezték ki a Vörös Had­seregnek a nagylelkű segítségért. Hadifogoly-hozzátartozók üzenetei Varró I*ajosnak (192­1, Molnár Borbála) nő­vére; Varró Gyu­lának (1908, Molnár Borbáa) nő­­vére; Varró Józsefnek (1910, Molnár Borbála) nővére; Bara Zoltánnak (1915, Szálka Anna) fe­lesége és kisfia; Gábor Andornak (1916, özv. Bak Sándorné) édesanyja; Hianyay Bélának üzen Babits; Kiss Lászlónak (1910. Farkas Má­ria) felesége és Irmuska; Szalmak Mihálynak (1’6. 87. fogolytábor, Martin-lager) felesége; Gergely Györgynek (191?, Kárpáti Margit) hozzá­­tartozói; Gurmai Sándor (1912, Fésűs­­ Teréz) öccse; Hokseh Ferencnek (1912. Vig Szidónia) felesége és öccse; Köver Aladárnak (1909, Sin­ger Katalin) Bönei; dr. Gáspár Imrének (190S, Prágai Erz­sébet) felesége, gyermekei, szülei: Stern Józsefnek (1912, Flesch Jozefa) men.v­­an isrvonra; Fekete Jánosnak üzen felesége; Ko­vács Lászlónak (1916, Kosóczky Róza) anyja és Éva; Láng Ernőnek (1911, Breiner Malvin) aen­­­lei, Árpád, Joli, Józsi; Schwartz Lászlónak (1910, Breiner Irma) Láng Józsi; Ziegler Jenő­nek (1905, Kohn Ernesztin) anyja, felesége, ki­ lánya Vera és nővére; Schmid Istvának (Petrisz Teréz) édesanyja; Kemencés Jánosnak (1909, Détári Teréz) felesége és kisfia; Kiss Istvánnak (1915.) felesége; tisök­ Istvánnak (1916) Ica; Takács Imrének (1909) feleségei, gy­e­rmekei: ssü­­lci; Asztalos Lászlónak (1917, Ványi Iszter) édesanyja; Báthory Zsigmondnak (1919, Komo­­róczy Anna) édesanyja: Csákányi Jánosnak (1924, Prenyovszki Erz­­sébet), édesanyja: Szilágyi De­zsőnek üzen csa­ládja: Ifi- Szikra Rezsőnek (1920, Horváth Mária) felesége és a család; Tóth Lászlónak (19­20, Horváth Hona) üzennek szülei: Franyó Andrásnak (191­1, Bartek Margit) üzennek szülei, testvérei, felesége és kisánya. SZÍNHÁZI MŰSOR OPERAHÁZ: Kincs előadás. — NEMZETI SZÍNHÁZ: Orosz emberek (5). — NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: Szent szörnyetegek (5). — MAGYAR SZÍNHÁZ: A csendi hábigitó (5). — VÍGSZÍNHÁZ: Bollárpapa (*­16). — PESTI SZÍNHÁZ: Fatornyok (V1«). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Egy pohár víz (V26). — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ; Rettenetes szülök (s). — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ; Kapsugárkisasszonyok (5). — MEDGYASZAY SZÍNPAD: Válóok (VsO). — PÓDIUM: A mi kis kormányunk (V*6). — ÚJ SZÍNHÁZ; Egérfogó (6). — KAMARA VA­RIETÉ: Kísértetjárás (Vr­). — VIDÁM VA­RIETÉ: Fejjel lefelé (V»6). — ROYAL REVÜ VARIETÉ: ArtistamÖww (5). — ERZSÉBET­VÁROSI: Pa*yo4*tkÍMi88 × 4>ny (*/*6). — JÓZSEF­VÁROSI: Osav«iigó!ány „UJ SZÓ“ Szerkesztőség; Budapest, VII., Erzsébet-körút 9—ti. I. K­ees-Yeek palota. Teieieu; MOZIK MŰSORA ROYAL APOLLO; Gunga Din. — SCALA: Az alvilági szűz. — KAMARA: Örök Éva. — VÁ­ROSI SZÍNHÁZ: Az Új világ szimfóniája. — URANIA: Asszony akarok lenni. — CORSO: Kíík egymá­s kiVzőtt. — DÉCSI: Kis kölyök.­ — FORUM: Gail<M>­sz­erpnád. —• PALACE: Gyere­k ele­m nyomozni. — CAPITOL: Kis fenség pa­rancsa. — OLYMPIA: Kis lán.v. nagy k*,l«.nd. — STÚDIÓ: Isten hozzád szerelem. — DAMJA­NICH: C­sak az angyaloknak­ van ax árnyuik. — SAGVARI: Muzsika szárnyán (orosz). _ SZA­BADSÁG: Bagdadi tohaj. — TÚRÁN: ^Marco Pol­> kalandja?. — — BODOGRÁF: A«5'zon>-láza­­dás. Stan é« Pan hamvaró szerdája. — RÁDAY: Bizsu.­­­ JÓZSEF ATTILA: Asszony’ázadás. ^ HUNNIA: Álomkeringő. — KULTUR: Három kis ördög. Fasera KpacHOÜ Apum­a ma Beurepchorc HaceicHHa 4M—387, 421—377

Next