Uj Szó, 1945. október-december (1. évfolyam, 118-189. szám)

1945-12-28 / 187. szám

1945 december 28, péntek AZ Olvasó­ CSARNOKBAN Késő este megérkeztünk Selektuj faluba, Irkuok város közelében. A házakban már sötét van, mindenki alszik. Csak egy nagy kőépületben, a Moszkva felé vezető kapu közelé­ben látunk fényes villanyvilágítást. Egy Strauss-keringő hangjai hallat­szanak ki, sokhangú zaj közepette. Ebben a házban, az olvasócsarnok­ban, hangversenyt adnak, amelyen a falu 12 legjobb műkedvelője vesz részt, akik kiérdemelték, hogy Uszole- Síibirsk városban a körzeti kolhoz­­műkedvelők bemutatóján közremű­­ködjenek. Agravena Skforcova, feketeszemű, 22 éves orosz lány. Itt, Belektujban, született, itt végezte a 7 osztályos iskolát és most az itteni kolhozban dolgozik. Zenei képzettsége nincsen, de a hangja és műsora mégis általá­nos tetszést arat. »Eugen Onyegin«­­ból »Tatjana« és »Pique Dame«-ból Liza áriáját énekli. Kudaszev Vaszilj kitűnően játszik Strauss ée Delibes műveiből banzióján. Sok mindent a rádióközvetítésekből sajátították el.­­A rádió ugyanis önképző zeneisko­lák részére külön közvetít a legtávo­libb szibériai falvak kolhoz fiatal­sága számára. Az olvasócsarnok a falu kultúr­­munkájának központja. Körülbelül 40 négyzetméter nagyságú. 8 szobá­ban van elhelyezve az agrotechnikai tudományok kabinetje, továbbképző tanfolyamok munkaszobája, vala­mint a nézőtér, nagyobb színpaddal Az olvasóteremben állandóan megta­lálhatók a moszkvai újságok és fo­lyóiratok, valamint a központi és felp kiadású szemlék. A falusi ta­nítók minden este felváltva tarta­nak szolgálatot az olvasóteremben, ahol a parasztságnak segítségére vannak a bel- és külföldi élet esemé­nyei megértésében. Az agrotechnikai tudományok szobájában Emil Dejev öreg, tapasztalt kolhózparaszt és a fiatal agronóm Lidin Jakovlev ve­zetése alatt folytatják a kolhózpa­­rasztok földművelési tanulmányai­kat A lerobban látogatott terem a to­­­vábbképző tanfolyamok szobája. A nézőtér megtelik esténként parasz­tokkal, akik tanulmányokat és elő­adtokat hallgatnak népszerű politi­ka és tudományos kérdésekről, vagy kisebb színdarabok, dalok, hangver­senyek kerülnek előadásra, amelye­ket műkedvelők játszanak. 194S ben 15 politikai, 13 népszerű tudományos előadást 7 színművel 11 hangver­­senyt rendeztek a kolhozparasztok művészkörének tagjai. A tanfolyamok nagyon közkedvel­tek és népszerűek. A honvédelmi há­ború rokkantja, Michael Vinogra­dov, aki katonai érdemeiért 3 kitün­tetést szerzett géppuskatanfolyamot szervezett, amelyen a kolhozparaszto­­kat harcászati dolgokba avatja. Az egyik legtekintélyesebb parasztas­­­szony, Evdokina Ruszanova, vagy Dusza-mama, ahogy a fiatalok becé­zik, bár 68 éves, minden este a lányo­kat varrni és kötni tanítja. A falu­szovjet titkára, Vaszilj Kudaszov, aki több hangszeren játszik, a legnépsze­rűbb tanfolyamot a művészi önképző­kört vezeti. Tavasszal és nyáron az olvasó­­teamok »elmegy« a tömegekhez földekre. Tanítók, agronóm­ok, orvo­­­­­sok és a falu egész értelmisége es­ténként ott található a mezőkön, ahol kultúrpolitikai munkát vesz­nek. Elena Popova, Anna Cseren­­kova és Mária Pinszkaja tanítónők kiegészítik a nem is olyan jelenték­­telen mozgókönyvtárat. A melegebb időszakban az olvasó­­csarnokban új tanfolyam kezdődik: a tornatanfolyam. Michael Vinogra­dov, a nagy sportkedvelő megkezdi a férfi és női Voley-labdacsapat ki­egészítését. A »Progress« című fali­újság, melynek minden száma az olvasócsarnok legforgalmasabb he­lyén van kifüggesztve, az aratási időszakra vonatkozó tömegtestkul­túra rendelkezéseit közli, így működik a falusi olvasócsar­nok. ÖLÖMÖN APARCIN ­.p;. TJj Szó £ ffS/ moszkvai központi autógarázs Közoktatás a Szovjetunióban Kolasnikov közoktatásügyi népbiz­­tos a kötelező elemi iskolai oktatás­ról szóló kormányrendelet 15. évfor­dulója alkalmából a következőket je­lentette ki: “ A Szovjetunió alkotmánya biz­tosítja a szovjet állampolgár jogát a tanulásra. Ez a joga könnyen gya­korolható, mert az elemi és közép­iskolai oktatás ingyenes. Csak a kö­zépiskolák három felső osztályában és a szakközépiskolákban fedezik a polgárok­­ oktatási költségeik csekély töredékét, míg a teher főrészét itt is az állam viseli. Az általános kötelező elemi iskolai oktatásról szóló rendeletet a szovjet kormány 1930-ban adta ki. Az iskola­­hálózat azóta állandóan növekszik. 1933-tól 1938-­ 21.000 iskola épült az országban. Évről évre emelkedik a közoktatásügyi tárca költségelőirány­zata. 1944-ben a szovjet kormány erre a célra 20­5 milliárd rubelt adott ki, míg 1945-ben több mint 28 mil­liárd rubelt, vagyis 40%­o-kal többet, mint az előző évben. Az elemi és középiskolai tanulók száma az 1930. évi 10 millióról 1945-ben 32 millióra emelkedett. Azs is­kolázás jogát minden állam­polgár élvezi, tekintet nélkül nemze­tiségére, nemére, vagy társadalmi helyzetére. A nemzeti köztársaságok iskoláiban a tanulók anyanyelvén fo­­­­yik a tanítás. Nagy jelentőségűek a felnőttek iskolái. A vájci Oroszország­ban nem voltak ilyen iskolák.­ A Honvédő Háború egy része kénytelen években az ifjak volt elhagyni­­ az iskolát és ipari munkát vállalni. Emiatt most különleges iskolákat létesítettek a városokban és falvak­ban és ezekben az iskolákban száz­ezer fiú és leány tanul anélkül, hogy közben felhagyna munkájával. A közoktatás terén a haza érdekében teljesített szolgálatok jutalmazására a szovjet kormány több mint 5000 tanítót tüntetett ki rendjelekkel és érdemrendekkel. A szovjet népnek a tanítókba vetett nagy bizalmát iga­zolja az, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsába megválasztott képviselő­k között 20 elemi és közép- Í6-kele­i tanító foglal helyet. A Magyar Kommumista Párt Központi Hadifogoly irodája közli velünk, hogy felkutatta a következő magyar hadifoglyokat: — Horváth Kálmán, Ka^ryl^a­nűea., Kisfaludy­n. 2. AnKh­loka Waler András, Bp., V., Bajcsy Zsilinssky-iít 16. III. 12. — Kovács Endre. Bp­. IX., mát­ u. 26. — Bodnár István, Tokaj, Gömbös Gyula­ ú. 26. (id. Bodnár András fia). — Bodnár István, Alattyán, Szolnok m. — Osz. Somodi Józsefné fia, Kunszentmárton, Attila-u. 992. Horváth Kálmán, Bp., VII., Damjanich-u. 2. — Tóth János, Rákosszentmihály, Gussiáv-u. 70. — Gallai Rezső, Felsőgalla. — Várnagy József zIs. Bp., IX-, I­ónyay u. 46. I. 6. — Mohácsi János ill., IX-, Gát>a. 1O. I. 8. — Komáromi !László. Bp­. VI., Lehel­ H. 17/d. II. 2. Tagry IV-, Dalmady Gyö*ö­ a. 7. IV., vagy VIII-, OyiJal Fába. 12. III. — Szabó István. Bp-, VI-, He­­­gedű­« Sándor­«. 17. » Márkus Imre »ds., Bp­ t I., Krisztina-krt. M. —­ Dénes Deme sods., Bp., XI­, Bartók Béla­ út 46. — Balmoe Árpád sads., Szeged, Csáktornya­ u. — Pazár Zoltán sads., Bp., I­, Béesd kapu tér 5. ~ Ivády Béla ssds., B­p., Filléren. S3. — Hanák Sándor szds., Szakoly, Szabolcs m. — Luk­ossy Ervin ssds«., Boldva. Bor­sod m. Dávid István szds­, Bp., L. Himffy­­u­. 96. — Lepsényi László sads., Bp., XI., Vak Bottyán-u. 6. — Csiszár Gábor szds., Bp., IX.» Tűszoltó-u. 65. — Mecsekfalvi Jenő seds., Bp.» XIV­, Váma-u. II. Ru­ttkay László szds.» XIV., Törökör-u. 61. — B»rda Sándor ssds., Bp., Baks-u. 2/b. —­ László Szabolcs seds., Bp., Vá­sárhelyi Fái-u. 10. — Bókas Emil és Ferenc, Bp., Budakes»i-dt 21. — Borondy Novák azds­, Bp., Derék-u. 21. —• Dr Denkö Imre szds., Bp., X., Héderváry-u. 26. Hadifogoly-hozzátartozók üzenetei Kovács Ot&­KT nt&ozfObadiui Kinuik (19W, TU­­dS« Uooa) édemoTj«; Kalsch Árpádnak (1914, Pép») reülei; Pollák misnek (19», Zárni) Magda M Anikó; Adlez Farkasnak (1917, Ssaki Pepi) Magda­ Anikó; Váci Györgynek (1904, Schuibert Júlia) felesége és testvérei; Kemény­­vári Ress« xle.-nak (1917, Takács trón) sattlei; NTl­eal Istria Tibornak (1993, Németh Mária) esk­lei; Gaál Andornak (1917, Budapest) anyuka; PiUtsar Gábornak (1911, Weltner trón) anOiei is­telesóre; Mórász Sándornak (esksr Jalán) Me­­sege és lavtTÓťsi; dr. Pasatási fLeSnaufe (Uchl Katalin) felesi­g«, kisHa és ki«Mn)­a; Vanta Fe­rencnek (1920, Szelestey Ilona) ssii­el, Ari, Ma­riska néni; Gyapjas Antalnak (1017, Ádám Lidia) UngTori llenini; B«ite Vladimirnek (1899) félé­vig« és György; Latorexa, Lajosnak (1920, Varga Mária) felesége; Kindlovics Póbiak (1912, Sehinger Ilona) snillei, felesége, kislánya, fiecse; Toll Mátyásnak (1911, Czechner Teréa) családja és hozzátartosA,; Gyémánt Miklósnak (1906, Deb­recen. Bródl Irén) b ssítartozói; Wolas Lajos­­nak (1908) hosaátartosói; Morocx Bála tdna­­«nnns Semek (ifjl. Fl. Kruebel) felesége és két kislánys; BelH ÍPsdnnek (1911, Hajek Teresií édesanyja us te- óreá. Hírek­­ a Szovjetunió sportjáról A Szovjetunióban a súlyemelő sportja hatvanéves, a görög-temai stílusú birkózósport pedig ötvenévi évfordulóját ünnepli. leningrádi cirkuszban Szombaton­­ kezdődtek a jubiláris versenyek, melyen a világ legjobb súlyemelői, Kncenko, Koh­­­tinszki, Novák és mások vesznek­­­ részt. A birkózók között a leghíre­­sebb nevek: Botkas, Boberidze, '­J Macskáján. * Ji Leningrádban megkezdődtek a hdb* darúgás után legnépszerűbb sport­ , a jégkorongsport bajnoki küzdelmei ! A bajnokságok — férfi- és női csa­­­­­patok részvételével — igen nagy kö­­­­­­zönség előtt folynak. Hú­szmillió rubel Tartu­ újjáépítésére l­s Tartu az észt köztársaság kultúra­központja. Egyetemét 1932-ben alapították. A hitleri iga három é­ve alatt Tartu városa teljesen elp^»­tűlt A szovjet kormány különös gondot fordít Tartu újjáépítésre s ezért húszmillió rubelt bocsátott a város rendelkezésére. A villamossági központ felépítése, a gyárak helyre­állítása teljes erővel folyik. Beethoven-kultusz a Szovjetunióban A francia forradalom szabadságeszmé­­jéért lelkesedő, a rousseaui tanoktól megihletett halhatatlan zeneszerző mű­­vei rendkívül népszerűek a Szovjetunióban. Már a cári Oroszországban nagy Beetho­­ven-kultusz volt. Az 1917.es Októberi Forra­­dalom és a polgárháború után Beethoven népszerűsége évről évre növekedett. Szovjetunió felszabadult dolgozói Beetho­­ven szabadságvágytól eltelt hősi pátosz. Szél szárnyaló, mindig őszinte, szívből jövő zenéjéből kiérezték az ő érzéseikkel rokon hangot, sok esetben rokon mon­­danivalót. Nem véletlen, hogy a zenemű­vészet nyugateurópai klasszikusai közül az 5 műveit játsszák leggyakrabban Moszkva, Leningrád, Kiev és más váro­sok hangversenydobogóin. Beethoven Szovjetunióban való rendkí­­vüli népszerűségét statisztikai adatokkal lehet a legkézzelfoghatóbban érzékeltetni. A háború négy éve alatt csak Moszkvá­ban és Leningrádban több, mint harminc­szor adták elő Beethoven egyik legna­gyobb és legmaradandóbb alkotását, a IX. Szimfóniát. 1914-ben a német fasiz­mus elleni háború idején Beethoven mind a kilenc szimfóniáját felölelő, kétszer megtartott hangversenysorozat jegyeit már az árusítás első napjaiban szétkap­kodták-Oreh­ovo-Zvevdi moszkva környéki kis­­város lakosai például nemrégiben meg­­hívtak magukhoz egy moszkvai szimfo­nikus zenekart azzal a kikötéssel, hogy a programon feltélenül szerepeljen Beetho­­ven IX. Szimfóniája. A moszkvai, leningrádi, kievi, h­arkovi rádió igazgatóságához igen gyakran for­dulnak a legkülönfélébb falvakból is kolhozokból azzal a kéréssel, hogy hal­­lani szeretnék még egyszr­r Beethoven III., V. és VII. szimfóniáját. Népi hang­szerekre átírt feldolg­ozásban ezen mű­­vek Kurszk, Voronyezs, Gorkij, Jar­osz­láv és más városok műkedvelő zenekarai műsorán állandóan szerepelnek. A Szovjetunió egyik legjobb vonósnégyes együttese Beethoven nevét viseli. Ez az együttes 1921-ben alakult. Huszonhárom éve legfőbb feladatának tekinti Beetho­ven tizenhét vonósnégyesét és más össze­állítású kamaraműveit a lehető legjobb előadásban a legszélesebb tömegekkel megismertetni és megszerettetni, fenn­állása óta több, mint 1500 egész estét be­töltő hangversenyen játszotta Beethoven műveit. A most lezajlott világháborúban többször járt a vonósnégyes-társaság fronton is. Több mint száz hangverse­­­nyen tolmácsolták az együttes jeles mű­­vészei a vöröskatonáknak ágyúdörgés közben Beethoven örökszép vonósnégye­seit. Igen, Beethoven nagyon népszerű a Szov­­jetunióban. Rendkívüli népszerűségére jel­lemző az a nagyvonalúság, amivel a na­­pokban ünnepelték születésének 175. év­fordulóját. A­­ Moszkvai Filharmóniai Társaság pl. ezen jubileummal kapcsolatban számos koncertet rendezett a Szovjetunió legjobb előadó művészeivel. Ezeken a koncerteken Oborin és Zak zongorán, Ojsztraeh he­gedűn, Kusevicki csellón és a Szovjet­unió Állami Szimfonikus Zenekara tol­mácsolták Beethoven soha el nem évülő remekműveit. Magyarországon a Fidélio hagyomá­nyos operaházi előadásán zeneszerző születésének 175. kívül a nagy évfordulója alkalmával semmi megemlékezés sem történt. Hallgatott a Magyar Zeneművé­szek Szabad Szakszervezete, hallgatott a Zeneművészeti Főiskola, hallgattak újságok és folyóiratok zenekritikusai az és zeneirói. Szovjetunió népeitől sok min­dent lehet tanulni. A magyar demokrácia felépítéséhez, a nyomorúság, nélkülözés legyűréséhez sok becsületes önfeláldozás, sok hősi pátosz, sok-sok főbb jövőbe vetett hit kell. Beethoven zenéje felrázva a fáraJimi­t, m­a paptá­r­okat, a hitet­leneket és 'ssd nagy dt­gokra leihez.lett, SZABÓ Fb*£ EN(? 1

Next