Uj Szó, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-07 / 101. szám

A magyar pedagógusok harca Magyar Pedagógusok Szabad Szakservezete 7-én, kedden délelőtt 10 órakor nagygyűlést tart a Sport­­csarnokban. A magyar pedagógusok azért indítottak harco­t­, hogy tegyék lehetővé számukra a munkát, mert a mai ellátottságuk mellett a szó leg­szorosabb értelmében éheznek és az éhségtől úgy el­gyengülnek, hogy képtelenek a munka folytatására. Magyarország dolgozó népe bizo­nyára megérti és támogatja a peda­gógusok követelését, melynél igazsá­gosabb követelést nehéz elképzelni. A pedagógusok élni és dolgozni akarnak. Élni és dolgozni a magyar nép érdekében. * A Szabad Nép és a Kossuth Népe vasárnapi száma nagy rokonszenv­­vel számol be a peda­gógusok moz­­galmáról. A Szabad Nép többek kö­zött ezt írja: » A magyar pedagógu­sok bíznak abban, hogy a magyar dolgozók és szervezeteik, a munkás­pártok és a szakszervezetek elég erősek lesznek követeléseik kih­arco­­lásához és a demokrácia elviselhető életet biztosít a nevelők számára.« * Az Úlj Szó május 4-i számában fog­lalkozott a magyar pedagógusok ret­tenetes helyzetével. Ugyanakkor be­­számo­lt arról is, hogy milyen maga­san értékeli és milyen mafrasan dí­jazza a szovjet állam a szovjet peda­­gógusok munkáját. Cikkeink utá­n nagyon sok magyar pedagógus és több szervezet fordult írtban az Új Szó szerkesztőségéhez, részben­­ meg­köszönve állásfoglalásunkat, részben új adatokkal egészítve ki az általunk közölt adatokat. Sajnos, helyszűke miatt ez írásoknak egyelőre nem ad­hatunk helyet. De biztosíthat­juk a magyar pedagógusokat, ho­ minden erőnkkel segítségükre­­ leszünk ab­ban, hogy kiharcolják az élethez és munkához való jogukat. Többen kérdést intéztek hozzánk a szovjet pedagógusok helyzetére vo­natkozólag is. A már közölt adato­kat most csak egy idézettel egészít­­­jük ki, melyet Kastanovnak,­ a Szov­jetunió főiskolai irányítójának be­­sz­édéből veszünk: »A Szovjetunió nemcsak annak köszönheti az emberiség ellenségei fölött aratott érzelmét, hol a nagy Honvédő Háborúban minden idők legzseniálisabb hadvezére, Sztálin vezette a Szovjetunió had­erejét, _ nemcsak annak, hog­y Sztálin iskolájából kikerült tábornokok a nagy háború legjobb tábornoka, tisztjei a legjobb tisztek és katonái a legbátrabb katonák voltak, nem­csak annak köszönhetjük történelmi győzelmünket, hogy az egész szovjet nép részt vett a sabadságáért folyó harcban és a legjobb fegyverzettel, a legjobb ruhával, bőséges élelmi­szerrel látta el a Vörös Hadsereget, de az is nagyban hozzájárult a győ­zelem kivívásához, hogy a Szovjet­­un­ió iskolái Lenin és Sztálin szelle­mében évtizedek óta arra oiktatják a szovjet ifjúságot, hogy a hazáért és szabadságért minden áldozatot meg kell hozni és arra, hogy csak az a nép lehet szabad, amelyik más népek szabadságát is tiszteletben tartja.« Hiszünk abban, hogy a magyar demokrácia tanulni fog a Szovjet­uniótól és szeretettel karolja fel a ma­gyar pedagógusok ügyét. És hi­szünk abban, hogy a magyar peda­gógusok a haza szeretetére, a függet­lenség, a szabadság, a demokrácia és a népek közötti testvériség szellemé­ben fogják nevelni az ifjú magya­rokat. Dózsa^évforduló Május 12-én lesz az évfordulója a ceglédi beszédnek. Ezen a napon m­ond­ta el 1514-ben híres beszédét ,,,Pózsa György, mellyel a parasztság­­ szabadságharca kezdetét vette. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter elrendelte, hogy május 11-én tanóra keretében valamennyi iskolá­ban emlékezzenek meg a magyar pa­rasztság szabadságküzdelméről és is­mertessék Dózsa ceglédi beszédét, melyben a magyar történelem folya­mán először nyert egyértelmű kife­jezést az elnyomott parasztság fel­szabadulási törekvése. SS-katonák felgyújtották a soproni téglagyárat Félix Imre és Czukor István, a kitele­pítés küszöbén álló volt SS-katonák egy­ütt kocsmázás után elbújtak a soproni Hacker féle téglagyárban és az éjszaka folyamán, nagymennyiségű benzin segít­ségével, fe­l­gyújtották a gyár kemencéjét. A tű­z következtében elégett egy körke­mence, 30 ezer darab cserép tetőforma és kb. húsz vagon bútor és épületfa. Rö­vid nyomozás után mindkettőjüket letar­­tóztatták. A NOT ismét méltányos A NOT Bojro-tanácsa dr. Benárd Ágoston orvos, volt népjóléti mi­niszter _ fellebbviteli ügyét tárgyalva a népbírósá­g 10 évi fegyházra szóló ítéletét 6 évi fegyházra mérsékelte. Kd féláltati halálra ítélték Hain Pétert A népbíróság Sághy­ tanácsa a gyűjtő­­fogházba szállt ki, hogy ott ítéletet hir­dessen Hain Péter, Koltay és Cser hábo­rús bűnügyében. Hain Pétert, aki néhány héttel ezelőtt öngyilkosságot követett el, hordágyon hozták be, azonban a tör­vényszéki orvossza­kértők megállapították, hogy egészségi állapota kielégitő és erő­sen szimulál. A Sághy-tanács a XI/4. és XI/5. 4-a értelmében Hain Pétert és Kol­­tayt bűnösnek találta és kötél általi halálra ítélte. A harmadrendű vádlott. Cser, bűnösségét megállapítva ügyét elkülönítették és bün­tető tételt még nem alkalmaztak. Uj Szó m 104S május 7, kedd Károlyi Mihály fogadtatása Károlyi Mihály a második magyar köztársaság elnöke, az első magyar földreform megvalósítója 27 évi száműzetés után újra magyar földre érkezik. Budapestből Bölöni György nem­zetgyűlési képviselő vezetésével fo­gadó bizottság indul Bécsbe Károlyi Mihály elé. Megérkezése után a nemzeti^űláe ünnepélyes ülésen üdvözli Károlyi Mihályt. A fogadó bizottságnak tag­jai — többek közt — Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Ve­res Péter és Kossa István. Molnár Erik a hadifogoly-kérdésről A hadifogságból hazatért és haza­térő hadifoglyok megsegítésére a Magyar Hadifogoly Híradó által rendezett esten Molnár Erik népjó­léti miniszter tartott ünnepi beszé­det. — A magyar kormány megteszi kötelességét a hadifoglyokkal szem­ben, — mondotta többek között Mol­nár miniszter — de a hadifoglyok hozzátartozói is tegyék meg köteles­ségüket a magyar kormánnyal szem­ben. Cselekvően támogassák a kormányt a fasisz­­ták­ reakciósok elleni harcában. A népjóléti miniszter ezután han­goztatta, annak ellenére, hogy a nem­­zetközii jog értelmében a győztesek nem tartoznak a békekötés előtt hazaengedni a hadifoglyokat, már eddig is többszázezer hadifo­goly tért haza. — A magyar kormányküldöttség moszkvai útjának egyik eredménye — folytatta — nemcsak a levelezés lehetővé tétele, hanem annak elérése, hogy a hadifoglyokat a Szovjetunióból folyamatosan hazaszállítják. Ne gondoljuk, ezzel kötelességét hogy a Szovjetunió teljesíti velünk szemben. A Szovjetuniónak nincse­nek kötelességei velünk szemben. Egy országnak, amelyet megtá­madtak, végigdúltak, nincsenek kötelességei azzal a néppel szem­ben, amely ebből a támadásból és dúlásból kivette a maga részét Amikor a Szovjetunió nem tartja vissza évekig a magyar hadifoglyo­kat, hogy felépítsék azt, aminek le­rombolásánál segédkeztek, ugyan­arról a nagylelkűségről tesz tanú­ságot, amellyel visszaadta Magyar­­ország függetlenségét és szabadsá­gát, amellyel támogatta az elmúlt időben a magyar demokráciát és amellyel könnyített jóvátételi ter­heinken. — A nyugati hadifoglyok gyors­­ütemű hazaszállítása csak a nyugati hatalmak akaratának kérdése; kele­ten azonban a hazaszállítás üteme az anyagi lehetőségektől is függ. A tá­volságok is sokkal nagyobbak és a mint türel­hadi­vasúti anyag ia hiányosabb, nyugaton. Nem szabad tehát metlenkednünk, ha keletről­ a foglyok hazaszállítása lassúbb ütem­ben fog lebonyolódni. — Annál kevésbé lehet nyugtalanságra, mert teljesen okunk meg­bízható adatok szerint a Szovjetunióban lévő hadifog­lyok helyzete kedvező. Olyan munkát végeznek, amelyet minden egészséges ember könnyen elbír és emellett ellátásuk jobb, mint az itthon dolgozó munkásoké, a szovjet dolgozókéval egyenlő. A foglyok a táborokból kijárnak dol­gozni a városokba. Minden táborban van klub, könyvtár, a hadifoglyok újságot szerkesztenek, egészségükre gondosan vigyáznak. Ezután bejelentette a miniszter: gondoskodás történt arról, hogy­ a hazatérő hadifoglyok földet kapja­nak, a betegen hazatértek gyógyke­zelésére pedig nagyszabású hadigon­dozási intézetet állítanak fel. — Az új Magyarországon új csata vár a volt hadifoglyokra, — fejezte be beszédét — a munka csatája azért a Magyarországért, amelyben min­den dolgozó szabadon és boldogan fog élni. X Szakszervezeti Tanács beszámol moszkvai útjáról A Szakszervezeti Tanács legutóbb megtartott ülésén Piros László, a Szakszervezeti Tanács főtitkárhe­lyettese számolt be rszletesen a szakszervezeti delegáció­k moszkvai útjáról. A Szakszervezeti Tanács tagjai egyhangú lelkesedéssel juttat­ták kifejezésre örömüket, hogy a szovjet-magyar baráti kapcsolatok látogatás eredményeként kimélyül­tek. A vasmunkások székháza nagy­termében összehívta a Szakszerve­zeti Tanács Nagy-Budapest _ sa^­­szervezeti összvezetőségét, bizalmi­­testületét és üzemi bizottságait, melynek keretében Pirog László fő­­titkárhelyettes és Kisházi Ödön, a Szakszervezeti Tanács elnöke tartot­tak részletes beszámolót a szovjet szakszervezetek üzemi felépítéséről, szociálpolitikai és kulturális munká­járól és hangsúlyozták, hogy sehol a világon nem töltenek be a szakszer­vezetek olyan nagy szerepet, mint a Szovjetunióban. Végül Vértes György a Szakszervezeti Közlöny szerkesz­tője összefoglalta a moszkvai út ta­a­pasztalatait és rámutatott arra, hogy termelőeszközök köztulajdonba való vételével megszűnt az ember ember által való kizsákmányolása, biztosítva van a tehetség szabad ér­vényesülése és a javak­­ teljesítmény alapján történő elosztásával a szo­cializmus új világát élik a dolg­ozók. Az új ötéves terv végrehajtásával túl fogják szárnyalni a dolgozók békebeli életszínvonalát és elindul a kommunizmus felépítése, amikor majd mindenki szükségletei szerint részesedik a társadalmi összterme­­lésből. A Moszkvából hazatért delegáció összehívta a szakszervezeti és üzemi lapok szerkesztőit, hogy részükre külön beszámolót tartson a Szovjet­unióban látottakról. Több mint 80 szakszervezeti és üzemi lap szer­kesztője és munkatársa feszült ér­deklődéssel hallgatta Pirog László összefoglalóját. Vértes György, a Szakszervezeti Közlöny szerkesztője, Szakasits Antal, Hegyi Gizella, So­mogyi Miklós válaszoltak az órá­kon át tartó minden részletre kiterjedő kérdésekre. A szakszervezeti sajtó vezetői nagy lelkesedéssel fogadták a Szakszervezeti Tanács sajtóosztá­lya kezdeményezését, hogy részükre lehetővé tette, a moszkvai út tapasz­talatainak megismerését. A sz­akszervezeti sajtó a jövőben bővebben fo­g foglalkozni a Szovjet­unió dolgozóinak életével, hol a mayar munkásság széles részei végre alaposan cializmus országa megismerjék a szó­­újabb és újabb eredményeit. Az értekezlet megálla­pította, hogy kívánatos volna, ha ■ a szakszervezetek a jövőben fokozot­tabban együttműködnének a Szov­jet Magyar Művelődési Társasággal. Az értekezlet elhatározta egy mun­kaközösség létesítését. Ezentúl rend­szeres időközökben összejönnek a szaklapok szerkesztői, hogy a sza­k­­tanács munkáját az aktuális politi­kai és gazdasági kérdéseket közös értekezleteken megbeszéljék. Az egyes szakszervezetek ré­sze­mek napról napra azzal a kéréssel fordulnak a Szakszervezeti Tanács­hoz, hogy a moszkvai útról közvet­len beszámolókat tartsanak számuk­ra. Piros László a famunkások, ke­reskedelmi alkalmazottak és a bőr­­ipari munkások bizalmi és üzemi bi­zottsági értekezletén tartott nagyha­tású előadást a szovjet dolgozók éle­téről. Vértes György a Mérnökök , Technikusok Szakszervezet vazs- és gépipari szakosztálya bizalmi testü­­lete előtt tartott részletes beszámolót és válaszolt a részletekig menő kér­désekre. Magyarországi hírek Hétfőn alakul meg a nemzetgyűlés hon­védelmi bizottsága. A bizottság első ténykedése: együttes ülést tart az alkot­­mányozó és közjogi bizottsággal, melyre még május 7-én sor kerül. A három par­lamenti bizottság együttes ülésének tár­gya: a »Magyar Szabadság” érdemrend alapításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. * A főkapitányság elrendelte, hogy május 10-től kezdődően ismét a helyszínen kell megbírságolni azokat, akik a közlekedési szabályokat megszegik. A helyszíni bír­ság 4000 adópengő lesz. Harmadik rapra vallanak a tanúk Radó ellen Radó és Orendy csendőrpribékek háborús és népellenes bűnperében harmadik nap­ja folynak a súlyos tanúvallomások, melyek mindegyike leírja a margit körúti fogház minden emberi képzeletet felülmúló borzal­mait. Mindegyik tanú Radóban fel­ismerte kínzóját, ő azonban ennek ellenére makacsul és szemtelenül ta­gad. A tárgyalás t tart. Letartóztattak egy nyilas ügyvédet és tanárt A politikai rendészeti osztály őrizetbe vette Jurányi Károly, jelenleg is aktív budafoki polgári iskolai tanárt és dr. Margittay Lórándot, az ismert pesti ügy­védet. Mindketten tevékeny részt vettek a nyilas politikai életben.

Next