Uj Szó, 1946. augusztus (2. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-22 / 187. szám

Ui Sz« 1946 augusztus 22, cstttttrtOlc ünnepélyes keretek között avatták fel a budapesti Szabadság hidat Kedden, Szent- Ist^i­án­ napoma, a kora délelőtti órákban, mintegy 100.000 főnyi tömeg gyűlt össze a Szabadság-híd pesti és budai hídfőjénél, hogy a magyar újjá­építés egyik legdicsőséges^b fejezetének záróünnepségén nési^vegyen. Az ünnepélyes felavatáson megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke, Gerő Ernő közleke­­kedésügyi miniszter, valamint a kor­mány többi tagjai. A Szövetséges Ellen­­őrző Bizottság k­épviseletében megjelent Szvid­dov altábornagy, a Szövetséges Elleiőrsfi Bizottság elnökének helyettese BS, valamint Trainin ellentengernagy. Az Amerikai Katonai Missziót Weems tá­bornok és Kovách alezredes, a Brit Ka­tonai Missziót Edgcumbe vezérő­rnagy, Bran­son és Davidson őrnagy képviselte. A csehszlovák delegáció részéről Startae vezérezredes, a Jugoszláv Misszió részé­ről Ch­mil Obrad jelentek meg a hid­­avatáson. — M. hídavató ünnepség » Szózat hangját vdl. kük­ödödt, majd Szdeny Károly, a köz­­lekedésügyi minisztérium hídosztályának vezetője jelentette, hogy a hídépítés fel­adatát becattlettel végrehajtották. Köszö­netet mondott Gerő Ernő­ lészIek­edésügyi miniszernek, aki minden energiáját a híd­építés sikeréért vetette latba. Rámuta­tott arra a példás összefogásra, amely a híd szellemi és fizikai dolgozói között megvolt. A hídmun­kások nevében Bende Miklós hídmunkás mondott beszédet. • Felszólította a magyar dolgozókat, hogy kövessék a hídmunkások példá­ját, dolgozzanak, termeljenek, mert csak így lehet az országot felépíteni. Ezután Gerő Ernő közlekedésügyi mi­­niszter emelkedett szól­ást«. — Előre kitűzött határidőre,, azelőtt elképzelhetetlenül rövid idő alatt éví­tettük fel a Szabadság hidat — mondotta többek között a miniszter. — ^|^!»^tesszék meg ezért, hogy erről helyben üdvözöljem a m­agyar köztárs­aág a kormánya, az egész magyar nép nevében a hídépítők nagyszerű had­seregrét, akik messze, az ország határain túl is becső­­letet szereztek a magyar népnek. Ezek az emberek a fasiszta járom dalt, a felszabadulás után alól íelsaaba­­önmagukra talált magyar szellemi és kétkezi dolgo­­zók. Az ez erő, amely a Szabadság híd építésében kifejezésre jutott, a demokra­­tikus magyar mun­kásság ereje és a m­a­gyar műszaki értelmiség alkotó képessége. A következőkben méltatta azoknak a gyáraknak az érdemeit, melyek pontos anyagszállításokkal lehetővé tették a híd határidőre való elkészítését.­­ Azonban most, amikor megemléke­zünk azokról, akik ezt a hidat építették, ne feledlkezzü­nk meg a gonosztevők­ről és bűnösökről, akik miatt kényte­lenek vagyunk nemzeti vagyonunk javát az újjáépítésre fordítani. Nem felejtettük el a gyűlölt német fa­siszta imperializmust. Nem feledkezhe­tünk meg erről, mert a letűnt reakciós rendszer híveinek egy része ott szeretné folytatni hitvány játékait, ahol másfél évvel ezelőtt abbahagyta. Meg kell m­on­­danun­k nekik, hogy a magyar dolgozók nemcsak érdte­l, hanem lesújtani is tudnak a nép ellenségeire. Tomboló taps és viharos lelkesedés kö­zött fejezte be Gerő Ernő beszédét, majd Bán Antal iparügyi miniszter emelkedett szóüsra. • Ez a híd minden másnál jobban mu­tatja, hogy a magyar népet elpusztítani nem lehet. Élniakarásunk nagy, rendbe fogjuk szedni országunkat és fel fogjuk építeni mindazt, amit a bűnös múlt poli­tikája miatt elvesztettünk. Köszönetét fejezte ki a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak azért a segítsé­gért, melyet a híd megalkotása körül nyújtottak. Kővágó József polgármester kifejezést adott annak a reményének, hogy azok a hallatlan erőfeszítések, melyeket az or­szág folytat az újjáépítésért. Párlatban is méltánylásra találnak, ahol a magyar nemzet jövő sorsát szabják meg. A beszédek elhangzása után Tildy Zol­tán köztársasági elnök és kísérete, a kor­­mány tagjai és a megjelent diplomáciai képviselők a Szabadság hid pesti hidfőjé­­hez mentek, ahol a köztársasági elnök elvágta a hídfőt eljáró szalagot és kisé­­letével átment a hídom. A Szabadsághid felav­atása után a lúd­­építő munkások tiszteletega­láb­b száztara­­lékos ebéd volt. Tildy Zoltán köztársasági sjnös szólalt fel az ebéden.. Először a nem­zet köszö­netét tolmácsolta a hídépítőknek, majd Góró Ernő miniszter érdemeit méltatta. Holostyakov tengernagy, a Szovjet- dunai flotilla parancsnoka mondott ez­után beszédet: — Mi oroszok nem pusztitottuk el az önök hidjnlá — mondatta többe­k között —, ellenkezőleg, ahol erre lehe­­tőség nyílott, segítettünk ezeket helyreállítani. Most pedig, amikor gratulálok önöknek ehhez a munkához, be­szélni akarok egy másik hídról. Mi, szovjet kat­onák és ten­­­gerészek segítettünk önöknek hidakat építeni, de ugyanakkor segítettünk­ megépíteni egy másik hidat is: a barátság MdJd. Ez a hid nemcsak Pestet és Budát kap­csolja öss­ze, hanem összekapcsolja a Szovjetunió népeit a magyar néppel. Mint a szemük fényére, úgy vigyázzanak erre a hidra — fejezte be hosszantartó leihee érJopzés és taps között szavait Holostyakov tengernagy. A Szabadság-híd auguszitus 30-ra, a ki­tűzött határidőre elkészült, hirdtve a magyar nép, a magyar dolgozók élni­­a­ kar?ázat Éhes jelkép ez a híd arra, hogy » a magyar nép a demokrácia és a szabadság jegyében építeni akar és tud is. Szcigya­rország első színháza, a buda­pesti Nemzeti Színház méltóképpen fe­­jezte ki háláját a hídépítőkkel szemben, amikor tegna­­ este díszelőadáson látta vendégül a Szabadság hid építőit. A disz­­előadásérti a m­agyar kormány több tagja «K a SzEB képviselői is megjelentek-J. G. a saovjet nép és a között. atsgyar nép AI« bike dOlűlt felé a demokrácia mell erősítse Rákosi Mátyás beszélt Kecskeméten Szent István napján a Magyar Kom­munista Párt óriási tömeggyűlést rende­zett Kecskeméten, melyen Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, a kommunista­­párt főtitkára nagy beszédben foglalko­­zott az időszerű bel- és külpolitikai kér­désekkel. A gyűlésen jelent volt Molnár Erik népjóléti minisztr, Donét Ferenc földművelésügyi állam­titkár, több kom­­munista párti nemzetgyűlési képviselő és PoBomarlov őrnegy, szovjet várospa­rancsnok is.­­ A legfontosabb központi kérdés m­ind a mai napig a 1á forint kérdése — kezdte békédét Rákosi Mátyás. — Már áprilisban elkezdtük a gazdasági talpra­­állításnak, a pénzromlás megállításának tervét kidolgozni. Meg kell állapítani, hogy a munka nem volt könnyű, de tud­tuk, hogy az egész magyar dolgozó nép, városban csakúgy, mint falun, azt köve­teli a demokráciától, hogy végre rendet teremtsen a gazdasági téren is. Azóta hazahoztunk 33 millió dollár értékű ma­gyar aranyat, azután kíméletlenül meg­fogtuk a feketézőket és olyan rendszabá­lyokat alkalmaztunk, hogy tizenöt nap alatt majdnem 1H millió forint értékű dollárt aranyat és egyéb értéket hoztak be a Nemzeti Bankba. Most a forint mögött több mint 40 mil­lió dollár értékű arany áll. A jó pénznek nemcsak barátai, ha­nem ellenségei is vannak. Azok, akik a pénz romlásán nyertek, nem haragudnának érte, ha újra kez­dődnék az ifláció. Kük ezekt Elsősorban a nagytőkések, a bankárok, a kartellek urai. Ezek az urak arra spekulálnak, hogy egy második ilyen inflációt a ma­gyar nép nem tűrne el a a demokrácia ellen fordulna.­­ Régente a magyar gyáros elküldte képvise­jét külföldre is és ott pró­bálta eladni termékeit. Ma pedig azt várja, hogy a sültgalamb a szájába re­püljön. S ha már arra gondol a gyáros, hogy valamit csinálni kellene, akkor első gondja az, hogy elbocsátja a felesleges munkásokat. A mi véleményünk szerint nem szabad megengedni, hogy tőké­seink kényelmessége miatt munkanél­küliség keletkezzen. — Mivel magyarázható az — folytatta beszédét Rákosi Mátyás —, hogy bár az ország legnagyobb pártja a kisgazdák nevét viseli, mégis az ipari tőke, a kar­tellek és bankok árai ilyen árakat tud­nak megszabni. A Kisgazdapártról egy­re inkább nyilvánvalóvá válik, hogy csak nevében kisgazda. A pártban elsősorban a bankok és kartellek urai a szóviv­ők, akik min­den kérdésben keresztül­­ tudják vinni akaratukat. Az ipari árak megállapításiánál mindenki láthatja­, hogy a Kisgazdapárt nem tudja a dolgozó parasztok érdekeit képviselni, ho­gy­ha ezek az érdekek összeütközésbe kerülnek a kartellek és a nagytőke érde­keivel. Mi nemcsak azt kifogásoljuk, hogy a Kisgazdapárt politikájában egyre erősebb a nagykapitalista bankár- és kartellpolitika, hanem azt is, hogy ezek a bankárok és kartellvezérek nem szere­tik a demokráciát.­­• Néhány szót szeretnék még szólni a béke kérdéséről is — mondotta tovább Rákosi. — A Magyar Kommunista Párt minden erejével harcol a magyar nép jo­gos igényeiért. Azonban a jó békének előfeltétele, hogyan erősítjük itthon a demokráciát. Kö­­löttünk demokratikus népek élnek és hogy mi változott meg Magyarorszá­­gon, azt elsősorban abból ítélik meg, hogy építjük-e demokráciánkat, vagy pe­­dig tűrjük, hogy a régi rend hívei újból erőre kapjanak. Szólni kell a békével kapcsolatban azokról a váratlan követe­lé­ekről is, amelyeket a békeszerződés ter­vezetében az Egyesült Államok és Anglia Magyarországgal szemben támasztott. Ezek az államok olyan óriási összege­ket követelnek tőlünk, amelyek mes­­­sze túlhaladják a Szovjetuniónak és Jugoszláviának fizetendő jóvátételt, ha A jóvátételt is csak úgy tudjuk fizetni, visszakapjuk Nyugatra hurcolt ja­vainkat. Több mint négy hónappal ez­előtt ígéretet kaptunk, hogy Magyar­­ország elhurcolt javait visszaadják. En­nek ellen­ére a mai napig ez csak ígéret maradt. Ezekben a kérdésekben új szom­szédunk, a nagy Szovjetunió minden erő­vel támogat bennünket s reméljük, hogy a békeszerződés rendet teremt ezen a téren. A hadifoglyok hazahozatala újra meg­indult. De a maga egészében ez a kér­dés természetesen csak a b­ekötéssel zárul le. Eddig a hadifoglyok elsősorban a Szovjetunió jóvoltából jöttek haza, mert hiszen köztudomású, hogy a hadi­foglyokat normális viszonyok között csak a békekötés után szokták hazaküldeni. Rákosi Mátyás végül a dolgozók egysé­gének szükségességéről beszélt. Hangoz­tatta, hogy amíg a mu­nkás- és paraszt­egység erős és szilárd, addig erősen és száilirdan áll a magyar demokrácia. A Bartók Kollégrium­­ról Az utóbbi időben sok szó esik a nőp kollégiumok munkájáról és azokról dicséretre méltó erőfeszítésekről, melye a népi kollégiumok rendszerének a ku­túra minden területére való kiszlesíté­sére irányulnak. Valóban, nem fejlődhe­tik ki egy ízigvérig demokratikus mu­gyar kultúra, ha a paraszt- és munkás ifjúság tömegei továbbra is el lessne zárva a tanulás lehetőségei elől, ha kultúra továbbra is azon rétegek kivál­sága marad, mely a múltban a real melegágya volt, mely ma sem mutat s mély hajlandóságot az új viszonyok­­- akaratú megértésére és szívvel-lélekkl való támogatására. A Győrffy, Petőfi és Eötvös kolégiu­mok munkája kézzelfoghatóan bizonyítj, hogy a népi kollégiumok rendszerébe biztosítható csak a demokratikus Magyar­ország jövendő értelmiségének kialakí­tása. A népi kollégiumok száma a köze jövőben szaporodni fog. Szeptember 1á-é megnyilik a József Attila Kollégéno mely ötven egyetemista munkás- és p­­rasztsz­ármazésú ifjúnak ás leánynak a tanuítási lehetőséget. Valóban szép és helyes, hogy pár év múlva telentőt számú rasztszármazási­­ tanárral, munkás- és p. tanítóval, or­vossal és mérnö­kkel lesz egészségesebb szociális összetétel a magyar értelmiség Nagy hiba és nag­y baj lenne, ha a mű­vészi főiskolák mu akúa- és parasztsorba való demokratikus utánpótlásáról nem­ történne gondoskodás, ez vonatkozik­­ a zeneművészetre is. A magyar zenekar túl világviszonylatban is igen jelentős ered­ményeket ért el és becsk­íJetet, komor elismerést hozott a magyar névnek. A*i amit Bartók és Kodály elszigeeteltes­­ke­­dett el, most céltudatos, átfogó munkává folytatni kell. Ki kell választódni a ma­gyar nép munkás- és paraszt tömeg» mélyéből minden igazi és értékes zen tel­etségnek. Beh­etőséget kell adni, hog ezek a népi tehetségek kicsiszolódjana és teljes csillogásukban sugározzák azt sok és értékes huminumot, mely a my­gyar népzeneművészet miinden megn­yila­­kozásából kiütközik. A mai magyar társadalmi viszonyt között a munkás- és parasatteme*.­­A valóságban még most is el vannak 'ár attól, hogy soraikból nagyobb sz. nb. komoly zenetanulmányokat folytat .zmst­nak. Ehhez több erkölcsi és főleg hatha­tós anyagi támogatás szükséges. ..Szt . célt lenne hivatva szolgálni egy, Bartók­ról elnevezett, sürgősen megalakítani népi kollégium. A Bartók­ Kollégium terve illetékes körökben a felszabaduló óta többször szóba jött, de a me­gvalósító érdekében eddig komoly intézkedés nem történt. Most lenne itt az ideje, h­ogy haladó szellemű magyar zeneművész­ képviselőinek ezen szívügye végre a me­g­valósulás útjára kerüljön s a Béláról elnevezett népi kollégium­­ ,rti déli­­tájára végre-valahára komoly intézke­dések történjenek. SZABÓ FEREN Az Akadémia által kitüntetett tanítók A Magyar Tudományos Akadémia vesz­léie érdemes tanítók kitüntetését határozta el pénzbeli jutalmak helyett azonban az Akad nyomasztó anyagi helyzetére hivatkozással .Ő csak elismerő oklevéllel jutalmazta azokat tanítókat, akik elsősorban a magyar nép ki gazdasági és nemzetpolitikai nevelésében kin­gasló eredményeket értek el. A kitüntetett niték névsora a ktivetkezd­­i, Radó Ernő, P­vm. tanfelügyeleti hivatalában szolgálatot tel sü­d állami tanulmányi felügyeld. .. Fodor J. fehérgyarmati ref. népiskolai igazgató-ta.i? körzeti iskolafelügyelet. s Bakó József pf állami tanító. 4. Korok Péter kispest áll. nt lek. felügyeld, igazgató-tanító. 5. Havassy J­­nos nógrádszakáli rk. népisk. igazgató, d. rácz Pál dávodi rk. népiskolai igazgató. 7. Antal vasasi társulat? népiskolai igazgató Érsek Imre kisbodski rk népiskolai igazi tanító. 9. Wéber József Szeged-Mórav­árosi régi népiskolai tanító és 1­1. KfstelvS rend kolci Vörösmarty-üti rk. népiskolai iga: körzeti iskolafelügyelet. MOZIK MŰSOR CITT: Broadway Melody (3, 6, 7). Fra Diavolo (Vi4, V»6, V*8). — CORv r. dalcanal (4, 6, 9). Décsi Ködös uta. ELIT: Vágyak a Tiharban (V>4, Vtt' FORUM: Guadalcanal (Vi4. V­ s6, Vi6). • HIRAD­Ó: Mafirt'krónika a hét mag­­yaivel. Amerikai híradó, hírek 5 v* Oross híradó, a l«gfri«8ebb eseTjei­k­kel. Egy gazdátlan fej története, bUo.» Varsó újjáépül. Róka koma és a nős Walt Disney film (Folyt, előadá: 9-40l este 10-ig). — NLOTD: Örök.­(Vt4, Vt 6, Ví8). — OMNIA: AMIáj íl*. 14. 6, 8). — PALACE: Vl’lámloTas keringő (ll, Vi4. Vt6, V»8). • APOLLO: Sárkány rabjai (4p 8, 9)«

Next