Uj Szó, 1946. augusztus (2. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-22 / 187. szám
Ui Sz« 1946 augusztus 22, cstttttrtOlc ünnepélyes keretek között avatták fel a budapesti Szabadság hidat Kedden, Szent- Ist^ián napoma, a kora délelőtti órákban, mintegy 100.000 főnyi tömeg gyűlt össze a Szabadság-híd pesti és budai hídfőjénél, hogy a magyar újjáépítés egyik legdicsőséges^b fejezetének záróünnepségén nési^vegyen. Az ünnepélyes felavatáson megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Varga Béla, a Nemzetgyűlés elnöke, Gerő Ernő közlekekedésügyi miniszter, valamint a kormány többi tagjai. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság képviseletében megjelent Szviddov altábornagy, a Szövetséges Elleiőrsfi Bizottság elnökének helyettese BS, valamint Trainin ellentengernagy. Az Amerikai Katonai Missziót Weems tábornok és Kovách alezredes, a Brit Katonai Missziót Edgcumbe vezérőrnagy, Branson és Davidson őrnagy képviselte. A csehszlovák delegáció részéről Startae vezérezredes, a Jugoszláv Misszió részéről Chmil Obrad jelentek meg a hidavatáson. — M. hídavató ünnepség » Szózat hangját vdl. küködödt, majd Szdeny Károly, a közlekedésügyi minisztérium hídosztályának vezetője jelentette, hogy a hídépítés feladatát becattlettel végrehajtották. Köszönetet mondott Gerő Ernő lészIekedésügyi miniszernek, aki minden energiáját a hídépítés sikeréért vetette latba. Rámutatott arra a példás összefogásra, amely a híd szellemi és fizikai dolgozói között megvolt. A hídmunkások nevében Bende Miklós hídmunkás mondott beszédet. • Felszólította a magyar dolgozókat, hogy kövessék a hídmunkások példáját, dolgozzanak, termeljenek, mert csak így lehet az országot felépíteni. Ezután Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter emelkedett szólást«. — Előre kitűzött határidőre,, azelőtt elképzelhetetlenül rövid idő alatt évítettük fel a Szabadság hidat — mondotta többek között a miniszter. — ^|^!»^tesszék meg ezért, hogy erről helyben üdvözöljem a magyar köztársaág a kormánya, az egész magyar nép nevében a hídépítők nagyszerű hadseregrét, akik messze, az ország határain túl is becsőletet szereztek a magyar népnek. Ezek az emberek a fasiszta járom dalt, a felszabadulás után alól íelsaabaönmagukra talált magyar szellemi és kétkezi dolgozók. Az ez erő, amely a Szabadság híd építésében kifejezésre jutott, a demokratikus magyar munkásság ereje és a magyar műszaki értelmiség alkotó képessége. A következőkben méltatta azoknak a gyáraknak az érdemeit, melyek pontos anyagszállításokkal lehetővé tették a híd határidőre való elkészítését. Azonban most, amikor megemlékezünk azokról, akik ezt a hidat építették, ne feledlkezzünk meg a gonosztevőkről és bűnösökről, akik miatt kénytelenek vagyunk nemzeti vagyonunk javát az újjáépítésre fordítani. Nem felejtettük el a gyűlölt német fasiszta imperializmust. Nem feledkezhetünk meg erről, mert a letűnt reakciós rendszer híveinek egy része ott szeretné folytatni hitvány játékait, ahol másfél évvel ezelőtt abbahagyta. Meg kell mondanunk nekik, hogy a magyar dolgozók nemcsak érdtel, hanem lesújtani is tudnak a nép ellenségeire. Tomboló taps és viharos lelkesedés között fejezte be Gerő Ernő beszédét, majd Bán Antal iparügyi miniszter emelkedett szóüsra. • Ez a híd minden másnál jobban mutatja, hogy a magyar népet elpusztítani nem lehet. Élniakarásunk nagy, rendbe fogjuk szedni országunkat és fel fogjuk építeni mindazt, amit a bűnös múlt politikája miatt elvesztettünk. Köszönetét fejezte ki a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak azért a segítségért, melyet a híd megalkotása körül nyújtottak. Kővágó József polgármester kifejezést adott annak a reményének, hogy azok a hallatlan erőfeszítések, melyeket az ország folytat az újjáépítésért. Párlatban is méltánylásra találnak, ahol a magyar nemzet jövő sorsát szabják meg. A beszédek elhangzása után Tildy Zoltán köztársasági elnök és kísérete, a kormány tagjai és a megjelent diplomáciai képviselők a Szabadság hid pesti hidfőjéhez mentek, ahol a köztársasági elnök elvágta a hídfőt eljáró szalagot és kiséletével átment a hídom. A Szabadsághid felavatása után a lúdépítő munkások tiszteletegalább száztaralékos ebéd volt. Tildy Zoltán köztársasági sjnös szólalt fel az ebéden.. Először a nemzet köszönetét tolmácsolta a hídépítőknek, majd Góró Ernő miniszter érdemeit méltatta. Holostyakov tengernagy, a Szovjet- dunai flotilla parancsnoka mondott ezután beszédet: — Mi oroszok nem pusztitottuk el az önök hidjnlá — mondatta többek között —, ellenkezőleg, ahol erre lehetőség nyílott, segítettünk ezeket helyreállítani. Most pedig, amikor gratulálok önöknek ehhez a munkához, beszélni akarok egy másik hídról. Mi, szovjet katonák és tengerészek segítettünk önöknek hidakat építeni, de ugyanakkor segítettünk megépíteni egy másik hidat is: a barátság MdJd. Ez a hid nemcsak Pestet és Budát kapcsolja össze, hanem összekapcsolja a Szovjetunió népeit a magyar néppel. Mint a szemük fényére, úgy vigyázzanak erre a hidra — fejezte be hosszantartó leihee érJopzés és taps között szavait Holostyakov tengernagy. A Szabadság-híd auguszitus 30-ra, a kitűzött határidőre elkészült, hirdtve a magyar nép, a magyar dolgozók élnia kar?ázat Éhes jelkép ez a híd arra, hogy » a magyar nép a demokrácia és a szabadság jegyében építeni akar és tud is. Szcigyarország első színháza, a budapesti Nemzeti Színház méltóképpen fejezte ki háláját a hídépítőkkel szemben, amikor tegna este díszelőadáson látta vendégül a Szabadság hid építőit. A diszelőadásérti a magyar kormány több tagja «K a SzEB képviselői is megjelentek-J. G. a saovjet nép és a között. atsgyar nép AI« bike dOlűlt felé a demokrácia mell erősítse Rákosi Mátyás beszélt Kecskeméten Szent István napján a Magyar Kommunista Párt óriási tömeggyűlést rendezett Kecskeméten, melyen Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, a kommunistapárt főtitkára nagy beszédben foglalkozott az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel. A gyűlésen jelent volt Molnár Erik népjóléti minisztr, Donét Ferenc földművelésügyi államtitkár, több kommunista párti nemzetgyűlési képviselő és PoBomarlov őrnegy, szovjet városparancsnok is. A legfontosabb központi kérdés mind a mai napig a 1á forint kérdése — kezdte békédét Rákosi Mátyás. — Már áprilisban elkezdtük a gazdasági talpraállításnak, a pénzromlás megállításának tervét kidolgozni. Meg kell állapítani, hogy a munka nem volt könnyű, de tudtuk, hogy az egész magyar dolgozó nép, városban csakúgy, mint falun, azt követeli a demokráciától, hogy végre rendet teremtsen a gazdasági téren is. Azóta hazahoztunk 33 millió dollár értékű magyar aranyat, azután kíméletlenül megfogtuk a feketézőket és olyan rendszabályokat alkalmaztunk, hogy tizenöt nap alatt majdnem 1H millió forint értékű dollárt aranyat és egyéb értéket hoztak be a Nemzeti Bankba. Most a forint mögött több mint 40 millió dollár értékű arany áll. A jó pénznek nemcsak barátai, hanem ellenségei is vannak. Azok, akik a pénz romlásán nyertek, nem haragudnának érte, ha újra kezdődnék az ifláció. Kük ezekt Elsősorban a nagytőkések, a bankárok, a kartellek urai. Ezek az urak arra spekulálnak, hogy egy második ilyen inflációt a magyar nép nem tűrne el a a demokrácia ellen fordulna. Régente a magyar gyáros elküldte képvisejét külföldre is és ott próbálta eladni termékeit. Ma pedig azt várja, hogy a sültgalamb a szájába repüljön. S ha már arra gondol a gyáros, hogy valamit csinálni kellene, akkor első gondja az, hogy elbocsátja a felesleges munkásokat. A mi véleményünk szerint nem szabad megengedni, hogy tőkéseink kényelmessége miatt munkanélküliség keletkezzen. — Mivel magyarázható az — folytatta beszédét Rákosi Mátyás —, hogy bár az ország legnagyobb pártja a kisgazdák nevét viseli, mégis az ipari tőke, a kartellek és bankok árai ilyen árakat tudnak megszabni. A Kisgazdapártról egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy csak nevében kisgazda. A pártban elsősorban a bankok és kartellek urai a szóvivők, akik minden kérdésben keresztül tudják vinni akaratukat. Az ipari árak megállapításiánál mindenki láthatja, hogy a Kisgazdapárt nem tudja a dolgozó parasztok érdekeit képviselni, hogyha ezek az érdekek összeütközésbe kerülnek a kartellek és a nagytőke érdekeivel. Mi nemcsak azt kifogásoljuk, hogy a Kisgazdapárt politikájában egyre erősebb a nagykapitalista bankár- és kartellpolitika, hanem azt is, hogy ezek a bankárok és kartellvezérek nem szeretik a demokráciát.• Néhány szót szeretnék még szólni a béke kérdéséről is — mondotta tovább Rákosi. — A Magyar Kommunista Párt minden erejével harcol a magyar nép jogos igényeiért. Azonban a jó békének előfeltétele, hogyan erősítjük itthon a demokráciát. Kölöttünk demokratikus népek élnek és hogy mi változott meg Magyarországon, azt elsősorban abból ítélik meg, hogy építjük-e demokráciánkat, vagy pedig tűrjük, hogy a régi rend hívei újból erőre kapjanak. Szólni kell a békével kapcsolatban azokról a váratlan követeléekről is, amelyeket a békeszerződés tervezetében az Egyesült Államok és Anglia Magyarországgal szemben támasztott. Ezek az államok olyan óriási összegeket követelnek tőlünk, amelyek messze túlhaladják a Szovjetuniónak és Jugoszláviának fizetendő jóvátételt, ha A jóvátételt is csak úgy tudjuk fizetni, visszakapjuk Nyugatra hurcolt javainkat. Több mint négy hónappal ezelőtt ígéretet kaptunk, hogy Magyarország elhurcolt javait visszaadják. Ennek ellenére a mai napig ez csak ígéret maradt. Ezekben a kérdésekben új szomszédunk, a nagy Szovjetunió minden erővel támogat bennünket s reméljük, hogy a békeszerződés rendet teremt ezen a téren. A hadifoglyok hazahozatala újra megindult. De a maga egészében ez a kérdés természetesen csak a bekötéssel zárul le. Eddig a hadifoglyok elsősorban a Szovjetunió jóvoltából jöttek haza, mert hiszen köztudomású, hogy a hadifoglyokat normális viszonyok között csak a békekötés után szokták hazaküldeni. Rákosi Mátyás végül a dolgozók egységének szükségességéről beszélt. Hangoztatta, hogy amíg a munkás- és parasztegység erős és szilárd, addig erősen és száilirdan áll a magyar demokrácia. A Bartók Kollégriumról Az utóbbi időben sok szó esik a nőp kollégiumok munkájáról és azokról dicséretre méltó erőfeszítésekről, melye a népi kollégiumok rendszerének a kutúra minden területére való kiszlesítésére irányulnak. Valóban, nem fejlődhetik ki egy ízigvérig demokratikus mugyar kultúra, ha a paraszt- és munkás ifjúság tömegei továbbra is el lessne zárva a tanulás lehetőségei elől, ha kultúra továbbra is azon rétegek kiválsága marad, mely a múltban a real melegágya volt, mely ma sem mutat s mély hajlandóságot az új viszonyok- akaratú megértésére és szívvel-lélekkl való támogatására. A Győrffy, Petőfi és Eötvös kolégiumok munkája kézzelfoghatóan bizonyítj, hogy a népi kollégiumok rendszerébe biztosítható csak a demokratikus Magyarország jövendő értelmiségének kialakítása. A népi kollégiumok száma a köze jövőben szaporodni fog. Szeptember 1á-é megnyilik a József Attila Kollégéno mely ötven egyetemista munkás- és prasztszármazésú ifjúnak ás leánynak a tanuítási lehetőséget. Valóban szép és helyes, hogy pár év múlva telentőt számú rasztszármazási tanárral, munkás- és p. tanítóval, orvossal és mérnökkel lesz egészségesebb szociális összetétel a magyar értelmiség Nagy hiba és nagy baj lenne, ha a művészi főiskolák mu akúa- és parasztsorba való demokratikus utánpótlásáról nem történne gondoskodás, ez vonatkozik a zeneművészetre is. A magyar zenekar túl világviszonylatban is igen jelentős eredményeket ért el és becskíJetet, komor elismerést hozott a magyar névnek. A*i amit Bartók és Kodály elszigeetelteskedett el, most céltudatos, átfogó munkává folytatni kell. Ki kell választódni a magyar nép munkás- és paraszt tömeg» mélyéből minden igazi és értékes zen teletségnek. Behetőséget kell adni, hog ezek a népi tehetségek kicsiszolódjana és teljes csillogásukban sugározzák azt sok és értékes huminumot, mely a mygyar népzeneművészet miinden megnyilakozásából kiütközik. A mai magyar társadalmi viszonyt között a munkás- és parasatteme*.A valóságban még most is el vannak 'ár attól, hogy soraikból nagyobb sz. nb. komoly zenetanulmányokat folytat .zmstnak. Ehhez több erkölcsi és főleg hathatós anyagi támogatás szükséges. ..Szt . célt lenne hivatva szolgálni egy, Bartókról elnevezett, sürgősen megalakítani népi kollégium. A Bartók Kollégium terve illetékes körökben a felszabaduló óta többször szóba jött, de a megvalósító érdekében eddig komoly intézkedés nem történt. Most lenne itt az ideje, hogy haladó szellemű magyar zeneművész képviselőinek ezen szívügye végre a megvalósulás útjára kerüljön s a Béláról elnevezett népi kollégium ,rti délitájára végre-valahára komoly intézkedések történjenek. SZABÓ FEREN Az Akadémia által kitüntetett tanítók A Magyar Tudományos Akadémia veszléie érdemes tanítók kitüntetését határozta el pénzbeli jutalmak helyett azonban az Akad nyomasztó anyagi helyzetére hivatkozással .Ő csak elismerő oklevéllel jutalmazta azokat tanítókat, akik elsősorban a magyar nép ki gazdasági és nemzetpolitikai nevelésében kingasló eredményeket értek el. A kitüntetett niték névsora a ktivetkezdi, Radó Ernő, Pvm. tanfelügyeleti hivatalában szolgálatot tel süd állami tanulmányi felügyeld. .. Fodor J. fehérgyarmati ref. népiskolai igazgató-ta.i? körzeti iskolafelügyelet. s Bakó József pf állami tanító. 4. Korok Péter kispest áll. nt lek. felügyeld, igazgató-tanító. 5. Havassy Jnos nógrádszakáli rk. népisk. igazgató, d. rácz Pál dávodi rk. népiskolai igazgató. 7. Antal vasasi társulat? népiskolai igazgató Érsek Imre kisbodski rk népiskolai igazi tanító. 9. Wéber József Szeged-Móravárosi régi népiskolai tanító és 11. KfstelvS rend kolci Vörösmarty-üti rk. népiskolai iga: körzeti iskolafelügyelet. MOZIK MŰSOR CITT: Broadway Melody (3, 6, 7). Fra Diavolo (Vi4, V»6, V*8). — CORv r. dalcanal (4, 6, 9). Décsi Ködös uta. ELIT: Vágyak a Tiharban (V>4, Vtt' FORUM: Guadalcanal (Vi4. V s6, Vi6). • HIRADÓ: Mafirt'krónika a hét magyaivel. Amerikai híradó, hírek 5 v* Oross híradó, a l«gfri«8ebb eseTjeikkel. Egy gazdátlan fej története, bUo.» Varsó újjáépül. Róka koma és a nős Walt Disney film (Folyt, előadá: 9-40l este 10-ig). — NLOTD: Örök.(Vt4, Vt 6, Ví8). — OMNIA: AMIáj íl*. 14. 6, 8). — PALACE: Vl’lámloTas keringő (ll, Vi4. Vt6, V»8). • APOLLO: Sárkány rabjai (4p 8, 9)«