Uj Szó, 1946. november (2. évfolyam, 248-272. szám)

1946-11-20 / 263. szám

f, 1048 november 20, szerda Oj 8z« Visinszkij beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) úgy vélem, hogy az úgynevezett »vétő« kérdésénak vitájánál — amint az adott kérdéshez illik is — nem helytelen közel" múltbeli történetét megvizsgálni. Azt hiszem, nem lesz hasztalan arra emlékeztetni, hogy még a Dumbarton- Oaksban történtek kísérletek az egyhangú ügyrendi határozatok elérésére. Ezt lehe­tett volna nácshin is, alkalmazni a Biztonsági Ta­­ebben a fontos és felelős nemzetközi szervezetben. Dumbarton- Oaksban akkoriban nem jutottak el a döntésig, de a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai »•züntelenül és állhatatosan folytatták a kérdés megoldásának keresését. Megem­líthetem azt is, hogy 1944 decemberében Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok akkori elnöke azt javasolta: fogadják el Dumbarten-Oaksban a VI. fejezet »C« pontjának szabályait, így ezek felfejezést is nyertek az Egyesült Nemzetek Szeml^ezete jelenleg érvényes alapsz­bályainak 27. szakaszában. E sza­bályok is megfogalmazzák az­ úgynevezett »vétó« jogot, bár magáról a szóról az alapokmány IV. szakasza nem emlékezik , mert­ Mint ismeretes, az alapokmány 27. sza­kasza megállapítja, hogy a Biztonsági Tanács döntései az ügyrendi kérdéseken kívül minden kérdésben akkor számíta­nak elfogadottaknak, h­a a Tanács hét tagja — beleértve a Tanács valamennyi állandó tagjának összeeső szavazatát — mellettük szavaz. Ilymódon az egyöntetűség elvéről a Tanács állandó tagjainak: a Szovjet­uniónak, az Amerikai Egyesült Államok­nak, Nagy-Britanniának, Kínának és Franciaországnak a döntések elfogadásá­nál alkalmazott egységéről van szó. így született ez a »vétójog«, melyet mértéktelenül heves szónokok most el­kenni igyekeznek, mint »átkozott vétót«, mint »kibírhatatlan vétót«, mint »az em­beriség őrültségét«. A jaltai értekezleten az amerikai kül­döttség által e kérdésben előterjesztett okmány e »vétójog«-nak, ennek az ame­rikai javaslatnak elemzését és megoko­­lását tartalmazza. A második pontban ^^­az amerikai javaslat elemzése« cím alatt az áll, hogy az amerikai javaslat »tel­jesen megegyezik a nagyhatalmaknak a világbéke megőrzése terén fennálló kü­lönös felelősségével«. »Ezzel kapcsolat­ban — mondja az Amerikai Egyesült Ál­lamok küldöttségének 1945 február 6-án kelt említett okmánya — a mi javasla­­­tunk a Tanács állandó tagjainak feltét­len egyhangúságát követeli minden fon­tos határozatban, mely a béke megőrzé­sére vonatkozik, beleértve valamennyi gazdasági és katonai kényszerintézke­dést.« Megemlékezem ennek az okmánynak még egy szakaszáról, a harmadik pa­ragrafusról is, mely felett­­>az amerikai álláspont megokolása” cím áll. Ez a szakasz így szól: »Az Egyesült Államok kormányának szem­pontjából a szavazási ügyrend kérdésé­ben két fontos tényező van. Az egyik: a világbéke megőrzése céljából egyöntetű­ségre van szükség az állandó tagok kö­zött; a második: az Egyesült Államok népei számára igen fontos, hogy szem előtt tartsák a szervezet valamennyi tagja szempontjából vett igazságot«. Vé­gül ez a következtetés a 11: »A mi feladatunk — e két fő tényezőt alkal­mazni. Úgy véljük, hogy az elnök által 1944 december 5-én Sztálin marsallnak és Churchill miniszterelnöknek tett javasla­tok helyes és igazságos döntést eredmé­nyeznek és kielégítően kombinálják e két legfőbb tényezőt, tehát az állandó tagok közötti egyöntetűség szükségessé­gének fogalmát a világbé­ke megőrzése céljából és az igazság szem előtt tartása szükségességének fogalmát a szervezet valamennyi tagja céljából.« Ki bátorkodik most, ezen az ülésen nyíltan felemelni hangját ez elv ellen? Ausztrália, Kuba és Új-Zéland kül­döttei nem óhajtanak itt nyíltan beszélni ezen fontos elv ellen, hanem rejtett, álcázott formában lépnek fel. Ők a legfőbb kerékkötői az Egyesült Nemzetek Szervezetének, melyet azért hívtak össze, hogy ne csak a nagyhatalmak, de valamennyi nép szá­mára is gondoskodjék a békéről és biz­tonságról. . . E döntésekben, melyeket az Egyesült Államok elhúnyt elnökének, Roosevelt­­nek fogalmazásában fogadtak el és ame­lyeket egyes államok képviselői most meg akarnak ingatni, kifejezést ngérli, a nagyhatalmak egyhangúsága biztosításá­nak törekvése. Emellett tartott ki Sztálin generalis­­­szimusz és ezt támogatta Roosevelt is. Roosevelt akkoriban kijelentette, hogy az amerikai javaslat — tehát az úgyne­vezett »vétó« javaslata — elősegíti e cél elérését. Sztálin generalisszimusz a Dum­­barton-Oaksban végzett munkát érté­­kelve ezt mondotta: »Lehet-e arra szá­mítani, hogy e nemzetközi szervezet mű­ködése elég hatásos lesz. Elég hatásos lesz, ha a hitleri Németország elleni há­ború főterhét vállukon viselt nagyhatal­mak a jövőben is egyetértésben és össz­­hangban fognak működni. Nem lesz ha­tásos, ha ezt a szükséges feltételt meg­­szegik,s A »vétó« joga ezt a feladatot szolgálja. A vétójog a Biztonsági Tanácsban világbékének és a népek biztonságának a elősegítésével kapcsolatos kérdések tár­gyalásánál hatalmas erővé lesz, mely hasznára válik a háború legfőbb nehéz­ségeit vállukon viselt nagyhatalmak egységének. Nem azért szidják-e egyes küldöttsé­gek az úgynevezett »vétót«, mert nem érezték a földjük elleni hitlerista táma­dás minden szörnyűségét a saját b­őrü­­kön? Nem érezték a hitleri megszállás borzalmait, melyet egyetlen nép sem felejthet el. A Szovjetunió megismerte a győze­lem örömét, de a háború szörnyűsé­geit la. Ezért drága melyet szolgálnia kell előtte a béke, Nemzetek alapokmánya az Egyesült által előirt nagyhatalmi egységnek is. Kérdezem: nem azért lépnek fel a »vétó« ellenségeiként olyan országok küldöttei,­­ak­ik nem élték át a hitleri megszállás szörnyűségeit, mert — ha tudják !« mi a­z a háború — jórészt csak elméletileg és nem gyakorlatilag ismerik azt (nem szeretném, ha félreértenének en­gem) és nem tudják elképzelni kellőleg, mi­lyen veszélyes, mily szörnyű és tra­gikus lenne az emberiség sorsa, ha mégegyszer új háborúba taszítanák. Foglaljanak­ el hát reális Használják fel a történelem álláspontot, tapasztala­tait. Előttünk vannak a Népszövetségnek, a vétkek és hibák e követségének ta­pasztalatai. Biztosította-e ez a szervezet, melynek feladata a háború veszélyének és erörnyűségeinek elhárítása volt, a béke sorsát érintő legfontosabb kérdések megoldását? Ellenkezőleg, ez a szervezet, ,a béke legfontosabb kérdései megoldásá­nak a rendszere, olyan vétkes volt, hogy bár a béke védelmére alakult, a valóságban elősegítette a háború előkészítését és végrehajtását. Va­jon nem köztudomású-e, hogy éppen a Népszövetség nem küszöbölte ki Mün­chent, nem akadályozta meg a hitleri Németország katonai hatalmának növe­kedését. Ez az ország ezért támadhatott fel katonai gépezetként, mégpedig az egész viág, de mindenekelőtt a nyu­­gateurópai politika akkori Chamberlainnek és társainak vezetőinek, szeme lát­­tára. íme, erről beszélnek — a béke szolgálatára hivatott, de a valóságban a háborút szolgáló — e szervezet tapaszta­latai. A béke nagy védelmezői — köztük Sztálin generalisszimusz és az" elhúnyt Roosevelt elnök — új módszert terem­tettek. Ez a módszer összesen tíz hónapja van érvényben. Egyes küldöttségek mostanában utat­­ó eszközöket keresnek, — hangsúlyozom — utat és eszközöket megdöntsék ezt az elvet, keresnek, hogy bebizonyítsák, hogy rossz és meg kell szüntetni. Ám jó. Ha Önöknek helyezkednek igazuk van, mikor szembe­ezzel az elvvel, bár nyíl­tan nem óhajtják e­zt bevallani, akkor beszéljenek érthetőbben, akkor hadd lás­sunk egy másik elvet, mutassák a béke biztosításának más eszközeit,meg­­ Molotov, a szovjet küldöttség vezetője, a közgyűlés októbe­r 29-én tartott ülésén rámutatott, hogy a vétó kérdésében most két főirányzat vetélkedik. Az egyik ra­gaszkodik az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapját jelentő elvekhez. A má­sik azt tűzi ki célul, hogy megingassa az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­ját és felszámolja a nagyhatalmak egy­ségét a fontos nemzetközi kérdések meg­oldásánál. Most egyes küldöttségek utat keresnek arra, hogy megingassák a szer­vezet alapjait és megszegjék a nagy­hatalmak egyetértésének elvét. A köz­gyűlés ezen üléssorozatán a hadjárat ve­zetői: az ausztráliai és kubai küldöttsé­gek. Azt is mondhatnám, hogy ők en­nek a hadjáratnak a zászlóho­rdozói, me­lyet az egyik newyorki újság így neve­zett: »kis államok hadjárata a nagy­ha­talmak’ eh­en. Nyíltan megmondom: ha a do­log való­ban így áll, akkor legjobb volna minél hamarabb határozatot hozni a közgyűlés bezárásáról és hazaengedni a küldötte­ket. A newyorki újságnak nincs ig­aza, de szemmel láthatólag ennek az óhajnak adott kifejezést. (Folytatása lapunk következő számábani) Legújabb hadifogolyüzenetek a Szovjetunióból Az alábbi xungrer hadifoglyok a moozhrafi rádió útján üzenik hozzát­rtozóiknak, hogy egészégesek, jól érzik magukat áz a következő cimre kérnek értasik­at: Moszkva, Vérötskereszt postafiók 05/10.: Pap Dezső, Bpest, V., Pozsonyi út 19.; Nyirok Márton* Filiszszentiván; Jágmai István, Bpest, XI­, Bartók Béla út 1.; Király József, Bpes; Buják­ Ferenc, Győr, Körkemence u. 6.; Péntek Ferenc, Bpest, VI. Podmaniczky u. Bp.; Sári Gyula, Pázmáni; Csornák I*ajos Poklák József* nek, Valkó; Tibold György, Eszt­ergály, Zala m.; Vargha János, Ács, Fő u. 92.; Adolf Péter, Csanád m.; Bodor L­ászló, Dunaföldvár; Kenye­res János, Gomba; K­ázár Béla, Bpes­t, Üllői út 45.; Kovács Zo­ t­a, Bpest, Körtér 4. c.; Csilátei Béla, Dénesfa; Bajai Ferenc Szűcs Gábor gaz­dálkodó címére. Karcag; Szenesi Ernő, Bpest, Harmat u. »8.; Dall István, Bpeat, Gólya n. 5.; Bíró György, Csikmindszent; Lázár Flórián, Dány, Peét m.; Pap Péter, Hajdunánás; Szabó József, Rómló, Heve« m.; Megyeri János Fe­kete Jánosnénak, Szabolcs m.; Vasas Mihály, Szabo>Ic.«­ m.; Kritzol Gyula Bpeat, TX., üllői út 115/a.; Kaposvári Károly Arvai Máriának, Pest­újhely; Major Gyula, Bpest, XI., Eszék u. 16/a.; Galgóczy László, Csanádpalota, Téglagyár; Be­nedek István, Pimaker­t, Horthy Miklós u. 7.; Bartucz Tibor, Bpest, IX., Illatos út 9.; Erdős Károly Hócza Margitnak, Mezőkeresztes, Bor­sod m.; Pink Péter Pi­ok JÓOsefnek, Ujszent­­lván, Újvilág u. 196. Torontál m.; Miszlai György, Békésgyu­la, Békés m. Szabó Péter, Do­mbegyháza, Csanád m­; Négy János, Zetelak, Udvarhely m.; Somlai Gyula, Bpest, Nagyenyed u. 12.; Pap Gábor, Hajdú­nánás, Szüle Péter, Bpest,­­IX., Ferenc krt 42.? ifj. Turcsányi János Györteilek 7. Moszkva, Vöröskereszt postafiók 531/3.; Halmágyi István, Bpest, III., Erdőa­tja n. © 9.? Dob­r Liszló, Kocsárd, Horváth György, Bon­­­nya Somogy m.; Balog Károly, Bpest, XI., Ke­­lenhegyi út 15.; Karácsonyi Lajos, Vállus, Zala m.; Hosszú Imre, Kaposvár (Keleti vám); ifj. Dérer József, Bpest, III., Péterhegyi dülő 22— 813; Varana­ (?) István, Püspökiele, Csanád m.; Klimkó Bo­tán, Bpest., II., Toldi Ferenc u. 80.; Szombathelyi József, Nárai, Vas m.; Valicsek Andr­ás, Kántorjános­i, Szatmár m., Emma-major; Aradi Ignác, Székesfehérvár, Kisteleki út 99.; Szatmári István, Kerzafalva (Herczeghfalva?), Fehér m.; Bajnok András, Solt; Pataki József, Letenye; Fazekas Rudolf, Arad, Legelősor (?); Kurucz József, Zsigárd, Possony m.; Viszkei Ferenc, Biétviszló; Lengyel János, Mátravere­­bély; Berzeviczy Bertalan, Zemplén (?); Révó­z Károly, Váradszörös, Bihar m.; Slo­w Antal,, Kunsziget, Győr m.; Hengel Antal, Tápió­­györgye, Peet m. Hadifogoly-hozzátartozók üzenetei Wenz Tibornak .(1917, Rottersmann Réla) Üzem­ek 1102 aátartoz­ói: Boros. I.a Josink (19p1 Gábor Júlia) fel­esége és édesanyja, Kecskemét, Szolnoki hegy 90..­­ . . , K. Kotrocó Jánosnak (1909, Magyar Anna) fe­lesége és kislánya, InsBtlusa: Flieschmann Je­nőnek (1990, Kohn Róza) fia. Fleischm­ann Im­re, Szikszó. Abauj m.; Simeor Pálnak (1909, Klein Margit) hozzátartozói; Frisch Hágónak (1923) fivére, Simon, Békésc? abáról. Szarvas út 9.: ifj. Somogyi Gyulának (1923, Sós Irma) f­­­esége és kislánya, Magyaróvárról; Simon Oy. Znilénnak (1902, Katona Anna) nővére. Nagy Józseffné,­ Tata, I.. Br. Eötvös u. á.; Bakó &no íls. nak (1916, Kulcsár Már­a) szülei Kfedi­­vásárhelyről; Kulcsár Bálint frigy.-nafc (1904, Szőcs Matild) szülei. Kézdivásárhelyre'; Tóth Ferenc zls.-nak (1919, Verees Jolán) is idei Kézi­ lvászhelyről: ifj. Varga Lajosnak (1^, Reichmann Erzsébet) bátyja. Varga István; Flees ]«toéM_k (áM4. &with BMáUa) feleséga; Világi Vilmosnak (1009, Világi Anna) felesége, Kás­­bedak. Moson m. Wohlstein Györgynek (1921, Neumann Mela­nie) üzennek hozzátartozói; Hölczl Mártonnak (1901, Weitaner Laura) édesanyja; Kohn József­nek (1913, Bermann E­szter) felesége é­s máldia; Kovács Gyulának (1922, Cseledi Róza) édes­anyja; Klein­­ Istvánnak (1916, Pincehely) azója; Lámpás Endrének (1999, Stein Veronka) fele­sége, fia és leánya; Baranyai Jigetnek (191^ Bárányi Margit) édesanyja; Szűcs Lajosnak (1910, Takács Teréz) Szűcs Lajosné; Fürst Ist­vánnak (1919, Krsnaz Ella) testvérei; Schiffar Margitnak (1922, Hranyicki Paula) Barankó János: Szabó Antal tüzér zis.-nak (1915, Csuray Erzsébet) Szabó Antal; Kocsis Kálmánnak (1906, Tá­as Teréz) anya, Kató, öcsi; ifj. Pintér Sán­dornak (1910, Kovács Julianna) bátyja. Józsi; dr. Kovács Györgynek (1908, Breuer Elv Er­­zsébet) özv. Kovács Bernástné. Az V­aszary i­éi borvígjátéka szerdától újra a Pesti Színházban Mezey M­ária, Aitay, Réday Jól­­ ütött nézőtér! :színházi műsor ÁLLAMI OPERAHÁZ: Cosd fan Tutte (7). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Ötödik hados­zlop (7). — NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ: Férjek iskolája: Kotnyelesek (7). — VÍGSZÍNHÁZ: Clau­dia (7). — PESTI SZÍNHÁZ: Őszinteség (7). _ BEL­VÁROSI SZÍNHÁZ: Uj isten Thébában­ (7). — MARAGH SZÍNHÁZ: Olyan szép, hogy nem is leh­et igaz (7). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Janika (7).­ — MŰVÉSZ SZÍNHÁZ: Trójában ne­m lesz háború (7). FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ:­­CsiOcónénak három lánya (7. — PÓDIUM: Min­den kegy elkelt (Vi6). — ROYAL REVÜ VA­RIETÉ: Hajrá Royall (7). — KAMARA VA­RIETÉ: Keseket el! (7). MOZIK MŰSORA ADY: Gróf Monte Chrism (3, 6, 7). — BEL­VÁROSI: Villámlovas (5, 7). — BODOGRaF: Szerelmi négyes KémUlet éjszakája (Ví4, ‘/«6, V«) — CAPITOL: K. 226-ös korvett (2, 4, ej 8). — GITY: Végre egy jó házas­ság (‘/14, Vr6, Vi8). — CORSO: Erről álmodik a lány ('/14, Vi6, Vr6). — CORVIN: Végre egy jó házasság (‘­*4, V:6, VtS). — DAMJANICH:­­Modern Pimpernel (V:4, Vrf. VA). -— DÉCSI: Erről álmodik a lány (2. 4. Ú 8). — DÓZSA: Egy ember, aki sokat tud (ViO. V:8). — ELDORADO: Az ps­z nv, az orvos és a harmadik (4. 6. 8). — ELIT: Roberta (Vat, V­ 16, V:8). — FLÓRIAN: Csárdáskirálynő (ViO, V.8). — FORUM: Operaház fan­ómja (Vi4, V.6, Vä). — HUNNIA: Árvíz Indiában (V*4, */Vi, V:8). — IPOLY: Egy frakk története (Vi4, V*6, */18). — JÓZSEF ATTILA: Vágyak a viharban (4; 6, 8). — KAMARA: K. 225-ös korvett (Vit. (/16, Vi8). — KOSSUTH: öten voltak C/­4, V:6, (VS). — KÖRÚTI HÍRADÓ: Mafirt-k­rónika a legfrissebb magyar eseményekkel. Orosz híradó, angol hír­adó. Sporthíradó az új szovjet sportrekordokról. Ray Mc.­Kinley zenekara. Új amerikai zenés nimi. Aki nem dolgozik . .. Walt Disney színes filmje. (Folyt, egyórás­­ előadások reggel 9-től este 10-ig.) — KULTUR: Hajnali őrjárat (úti, >/i6, Vb6). — LLOYD: Alexander Ragtime Band (Vrf, Vb 6, >/i8). — MARX: 14-én: Moszkva kék ege alatt. 15—17-én: Ki az úr a tengeren? (‘/ti,­­/se, Vs8). — NÉP MOZI: Vadnyugat bosszúja (‘/s6, i/i8). — OLYMPIA: Fog­ idő a kers­ztúton (>/s2. V_4, Vi8, '/:8). — OMNIA: Őrség a Rajnán (4, 8, 8). — OTTHON: Szerelmi négyes (V:4, */:6, Vi6). — PALACE: Ópiumkeringő (11. 1. 3. 6, 7. 9). — PATR­A: Ki az úr a tengeren? ('/»t, '/s6. */e8). — PETŐFI: Szerelmi vihar (Vil, ‘/:6, '/i6). — PHÖNIX: A notredamci toronysir (N­­L 8, 5, 7). — HADAY: Három testőr ('/«4, '/.S, */»8). — ROYAL APOLLO: York őrmester (Vi4, */10, 8). — ROXY: Nők egymás közt (2. 4, 6, 8). — SAOVARI: Csak angyaloknak van szárnyuk (‘/­t, ‘/s6, ‘/i8). — SCALA: Őrség a Rajnán (4. 8, 8). _ STUDIO: Alvilág alkonya (2. 4. 8, 8). — SZABADSÁG: Mesél a film (‘/:4. '/tS. */19)., — TATRA: Pinocchio. Wat Disney színes filmje (‘/:4. ‘/n­. V«). — TINÓDI: Dalolj szivem, dalolj ('/.4. </>». W. — DGOCSA: Algir (.3, 6. 71­ — ÚJLAKI: Gróf Monte Christi (''rt. V:8).­­ URA­NIA- Dubrovszky kapitány (4, 6. 8). — VÁROS­ SZÍNHÁZ: Fiúk a gáton (8. 5. 7). RÁDIÓ MŰSOR Szerda BUDAPEST t.­ ­>.30: Falurádió. 6.15: ReggreU torna. 7: Hirek­ 7.20: Az Áttelepítési Kormánybizto­sAff közlemé­­n­yei. 7.30: Hangil­raeJWek. 8: Világ­hirü a.«szo~ nyot E­.öodás. 8.15: Hanglemezek. 9: Az I. hon­véd kerületi zenekar ját­szik. 10: Hírek. 12: H*­­rangiSiZÓs hírek. 12.15: R­adics Gábor jazzesgyüt­­tese játszik. 13.15: Kriza és az orosz Irodalom. Elöadzls. 13.30: Dömutór Tibor holg^dal. U: Hí­rek. 14.10: Vöröskereszt közlemények. 14.20: A kis^azda állattenyés azCss«. Elöadás. ^ 14.30: Pe?*­tyánszky Ella énekel. 15.15: Rádiós­sikola« -16: Hírek. 16.10: Könyvszemle. 16.25:­­Támbor László énekel. 16.50: Rádióriport a világ ríldikóamatör­­jeinek titkaíró­. 17.05: üröm, bűvös égi szTrra. Előadás ver­'s'ekkel, hanglembc­s., kkel. Itt éves Miikes Akadémia. Elöi­rás. 18. 17.40: A Hitel- 18.(B: Siess, adj, segíts! Molná­r Frik minisz­­terrel bsélget Hüseher ReisÖ ar­cIA’politki p és dr. Za­­ka Ödön, a fővárosi közkórházak kör^­lponti igazgatója. 18.20: Liszt F­renc, Isoz Kál­­mán előadása. 19. Az Özvegy K rnyónó s a szereburdiak. Csok­onai 8 felv. vígjátéka. Hírek. 20.20: Beszámoló a vidéki kal úraspol - rt­ d. 20.40: &Schubert-e«t. 21.20: Időszerű kérdéz­sek. Ka&sai Géza előadása. 21.40: Orosz nyelv­­ok­tatás. 21.50: Hírek és krónika o­roszul. 28: Hírek. 22.20: A Diákparlament külföldi verde­geive­l beszélget a rádió munkahire­. 12-35: Mű­­sorismertetiés. 22.40: A Vöröskereszt közlemé­nyei. 22.45: Hanglemezek. 29AO- “Hírek é« kró­nika angolul,és franciául. 23.^: Hanglemezek. BUDAPEST n. 20; Hanglemezek. 21? Jc.iö cigányzenek­ara muzsikál. 22.15: Han«’i»*m-esek­

Next