Uj Szó, 1946. december (2. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-19 / 288. szám

6 Orosz HADIFOGLYOK! Fiamat Hamm­erschlas Tibort keresem, született 1914, Budapest, anyja neve Weisz Mária Anna, 1943 január hó­­napban betegen maradt Orlik községben. Azóta semmi hír róla. Kérem, ha bárki tudna valamit hollétéről, értesítsen. Herceg Nándor, Budapest, IX., Szvetenay­acea 14. Szülei és öccse régi lakásán. Ki tud róluk? Kolin Grötko (1918, Lane Lila). Bevonult 1942- ben pünkösdker fn­éc­sfénybe. V­eleó értesként 1943 jan. la-án küldte a Don mellől. Táhoti­­máma 257/49. Keresik testvérei: Pick Lászlóné, Bpest, Sciset u. 40. Koreeem l­amat, ifj. Sik« Lászlót (1912, Ver­bőcsi Raina). Virek »iCrin« Keres városában ta­­lálkoznak vele. Aki tud róla, értesitse Sike Lászlót, Jászapáti, Vágó u. 942. Bagó Ignác (18ü8, Baran­yai Tet*7). Utol»« bir róla 1941 januárban Szamburgból. Aki tud róla, értositse Bagó Sándort, Drágnéi, u­ p. Miske, Pest m. , Keresem férjemet, Bokodi Gábort (1922, Pa­­kodi Zsu­lia). LUlla­ 1941 december 31-én. Aki tud róla, értesítse Ur. Bakodi Gábornét, Csák­­berény, Alszeg u. 41. „ , „ Takács Vencel rendőr (1913, Kapu Erzsébet). Utolsó hír Brassóból, 1915 május 12-én­ Aki tud róla, értesítse Takács Vencelnét, Bpest, Vill., B­­zerédy u­ 9. II. 21. Keresem fiamat, dr. Bohdsneczky Edvin szfov. Iák. tanár, karp. őrm­steri, aki a bpesti I. pán­­csel hadtest­­ törzséhez vonult be. (1W8-ban ssv­­ajiyja J&nve>lk» Gí*cs1a.) l&iő lovasxán Ausztriában orosz fogságba került és Szolnokon át Foksániba került. Utolsó évem m­ég tőle 1915 júliusában jött (szóbeli üzened). lesz felőle. Aki tud ró­la, étesitse Azóta semmi aggódó csa­ládját és szülei.*- Költséget megtérítem. Cim: dr. Bobdaneczky Imre, Bpest, VIII., József körút 82. III. 21. , , Seidner Ödönt (1«6, Lehvarcz 0lga) AMfi no­­vemberében vitték ki Pesterzsébetről a IM­T- munkásszázaddal Sztari Onrikolig­ 1943 ja<n- kö­zepén e»e*4 fogságba. 1948 október 1-én a mosaik­­vai rádión üzent, azóta semmi bsr felőle. Aki tud róla, értesítse aggódó acUleit *e testvéreit. Bpp.».*, Házmán u. 2. I. 9. , Alt«­ Aladár (1916, Grünberger Aranka), AH« Ernő Jenő (1919). 1942 november 2«-án Vitték ki Pesterzsébetről a 101/7. imrokásszázaddal Bztari Oszkoig, 191* január közepén estek fog­ságba. l.­HS dec. 96-én a moeekvai nádién üzen­tek. Azóta a semmi hír. AW tnd­rótrtr, értesitse aggódó hozzátartozóit. Bpest, Szövetség u. »«• I. e«n. 14. Vi Szó N­em­zetközi események (Folytatás a~ 1. oldalról.) Hitler rendeletileg­ szabályozta a kórházi betegek kiirtását A 23 náci orvos ellen Nürnberfeben folyó bűnper tárgyalásán Brack ez­redes eskü alatt tett vallomását ol­vasták fel- A vallom­ás szerint 1939 márciusától 1941 nyaráig Németországban becslése sze­­rint 50.000 vagy 60.000 embert öl­tek meg, m­ert »életüket Németorszász szem­pontjából haszontalannak tartották«. Ezeknek a« embereknek elpusztí­tása — hangzik tovább a német ez­redes vallomása az úgynevezett »Gna­­denrode-rendelet alap­ján történt, amelyet Hitler személyesen adott ki dr. Brandt részére, aki az »egészség­ügyek főmegbízottja« volt. A­z így megölt emberek legnagyobb része az elmegyógyintézetek lakóiból ke­rült ki. A németek így akartak orvosokat, ápolókat és kórházi ágyakat a had­sereg céljaira felszabadítani. A légnyomásos prés és a jeges medence­ i nátei orvosok perének főtárgya­lásán a vád tanújaként kihallgatták Walter Neff volt német foglyot, aki a dachaui tábor tüdőbeteg-pavillon­­jában volt betegápoló. A tanú súlyos vádat emelt dr. Welz és Siegfried Ruf, továbbá főnökük, dr. Romberg ellen. Az utóbbi szemé­lyesen vett részt legalább öt kísér­letnél a légnyomásos pré­sben. Egy kísérlet alkalmával az áldozat szíve még dobogott, amikor mellkasát­ fel­­nyitották. _ Walter Neff elbeszélte két szovjet tiszt kínszenvedését. A két tiszt öt órán át haldos­lott egy jeges me­dencében. Mind a ketten bátran hal­tak meg, — mondotta a tanú — meg­szorították egymás kezét és azt ki­­áltották az orvos szemébe, aki olyan kegyetlenül megkínozta őket, hogy »fasiszta eb«. Nyug­at-Trácia ügye Dimitrov bolgár miniszterelnök fo­gadta azokat­ a külföldi újságírókat, akik nemrégiben látogatást tettek a bolgár-görög határon. Nyilatkozatá­­ban Dimitrov kijelentette, hogy a Nyugat-Tráeia kérdése létfontosságú Bulgária és a Balkán tartós békéje szempontjából és megvitatása sző­nyegen marad mindaddig, amíg tény­leges megoldást nem nyert. A bolgár miniszterelnök annak az óhajának adott­ kifejezést, hogy a külföldi tudósítók rendszeresen és­­ a valóságnak megfelelően tájékoztas­sák a külföldi kö­zvéleményt Nyu­­gat-Trákia ügyéről. — Fő a nyugalom — mondotta Csugaj. — A forradalom azt köve­teli, hogy emberül a sarkunkra áll­junk. — Na most aztán elő azzal a gyermek­szerelvénnyel... Május harmadikán mégis csak a gördülőanyagnak mintegy har­madát sikerült elindítani Bje­­laja Kalitva felé. A­­ dombo­kon és a sztyeppén egész éjjel egy pillanatra sem szünetelt g­ lövöl­dözés, folyton szólt a puska meg a golyószóró. Az ingoványból nedves­ség szállt fel és ködbe vonta a csilla­gokat. Félelmes sötétsé­g tám­adt. Az állomáson és a vagonokban szigorúan tilos volt világot gyújtani, még a fel­­lobba­nó gyufalángra is lőttek. Csak a kocsik között, a síneken kúszott, imbolygott, lóbálódzot­éf egy egy vihar­lámpa homályos fénye. A kocsikban senki sem aludt, de mindenki félt ki­szállni. Az ütközők csattanása köze­­pe­tte a sötétségben vad kiabálás, tompa lövés és súlyos lábak topogása hallatszott. Az álm­atlanul szorongó embereknek úgy rémlett, hogy a tá­voli csatazaj a hegyek mögül egyre világosabban hallhatóvá válik, eg­yre közelebb jön. Sok baj volt a »Vihar«-osztag há­rom kibélelt va­gonból _ álló szerelv­é­­nyével. Az anarchisták, akik már eleve mellékvágányra kerültek, és emiatt a végletekig fel voltak hábo­rodva, a­zt a parancsot kapták, hogy azoonnal foszsa­nak fe­l­vert és menje­nek ki az első állásokba­•Az újságpapírra tintace­ruzával rá­firkált parancsot Budnyev és Artam írta alá. A »Vihar«-0sztag gyűlést rendezett a vagonok mellett. A vélemények megoszlottak. A fiatal­ja hajlott a pa­rancs végreha­jtására, igaz, csak úgy, hogy a fele menjen az osztagnak. A megrögzött osztagosok, akik már kényesebb helyzetben­ is voltak, ka­­tegóriku­san követelték, hogy min­denki maradjon a szerelvény mellett és ha máskép nem lehet, harc árán is verekedjék el magukat a cáriéi­­i vágányig. A b­rli­ vész­es, nagyszemű gimnazista, a hajlíthatatlan idealista azt kiabálta kappanhangján: — Elvtársak, elérkezett a pillanat — felejtsétek el az arany cigaretta­tárcákat, hisz nem betyárok va­gyunk, hanem anarchisták!... A taknyosnak úgy a nyaka közé cserdítettek egy pisztolyaggyal, hogy a kerekek alá hemperedett. De azért az egész osztag ingadozott, mígnem Jakov Zloj megtalálta a kellő, csat­tanó formulát. Felállt a perron lép­csőjére, megigazította csiptetőjét la­­pos orrán és szárazbőrű kezében egy ív papírt tartva, határozati javasla­tot terjesztett elő. — Miután tudomásul vette —kezd­te olvasni éneklő hangon és hirtelen elnevette magát... — Hahaha — nyerítették ki magu­kat a legmegrögzöttebb osztagosok és dobbantottak a lábukkal. — Hall­juk Zso jt!... — Miután tudomá­sul vette az ilyen ilyen számú parancsot, a »Vi­­har«-osztag kénytelen visszautasí­tani a hozzá intézett felszólításnak már a formáját is, mert a parancs, bár­kitől eredjen is, ellentmond bármi­féle anarchista asszociáció szabad akaratnyilvánítása elvének... A tengerek tapsra verődtek össze. Sokan a levegőbe dobálták sapkáju­kat. »Na nézd a kis öreget! Van ott ész, de még mennyi ! Ha nem anar­chisták volnánk — papnak válasz­tanánk.« A »Vihar«-peztag, miután megsza­vazta a határoza­ti javaslatot, hozz­á­­kezdett, hogy elverekedje magát a caricini vágányra. Csugaj golyószó­rójára feleletül vagy tíz golyószóró­cső bújt elő a kibélelt vagonok ab­lakaiból. Erre Csugaj odaszólt Bokun­­nak, Ivan Proehratyilovnak és a két Krivonosznak. (Folytatása következik.) mrwKmmm 1946 december 19, csütörtökt Szlovákia részvétele a szovjetellenes háborúban Tiso és Társai bűnperének tárgyalása borújában. Tiso kielentette, hogy azt a tényt, hogy Németország meg­támadta a Szovjetuniót, csak Ludin pozsonyi német követ táviratából tudta ugyanaznap, míg Tuha csak a következő nap tájékoztatta arról, hogy a szlovák hadsereg is részt vesz a háborúban, ő maga nem adott parancsot a hadseregnek, hogy szovjet területre lépjen, lehet­séges, hogy Titk­a adott illyen parancsot. — folytatta Tiso s ehhez az állításához ragaszkodott akkor is, amikor ke­resztkérdéseknek vetették a­lá. Bár elismerte, hogy a legfelsőbb szlovák nemzetvédelmi tanács elnöke volt, kijelentette, hogy a Szovjetunió elleni háborút sohasem tárgyalták ebben a testületben, sem nem emlí­tették az úgynevezett szlovák parl­a­­mentben, minthogy senki sem foglal­kozott .szívesen ezzel a »kellemetlen kérdéssel«. Tiso egész kihallgatása alatt újra meg újra ismételte, hogy »nem meri« szembeszállni a­ németekkel, mert at­tól félt, hogy feloszlatják a szlovák államot, ha terveikkel ellenkezik. E­zt az állítását fenntartotta még akkor is, amikor a vád kimutatta, hogy Bulgária is fennmaradt, bár nem üzent hadat a Szovjetuniónak. Hétmillióval több nő,­­ mint férfi Berlinben jelenti a TJSS. A Szö­vetséges Ellenőrző Tanács rendel­kezése értelméb­en október­­ 29-án egész Németország területén népszámlálást h­ajtottak végre. Az­­ ADN-ügynökség közlései szerint a női­ sz­ám­lálás nap­ján Németország lakossága (kb.91 fő.!)09 ember, ebből 29.31­3.857 férfi, 36.597.146 pedig nő. Zónánként a következőképpen osz­lik meg a lakosság létszáma: Szovjet meg­szállási övezet: 17.. 313.581 fő, éviből 7.409.988 férfi és 9.903.593 nő. Amerikai megszállási övezet: 16.682.. 573 lélek, ezek közül 7.553.714 férfi, 9.138.859 pedig nő. Angol megszállási övezet: 22.794.655 fő, ebből 10.4­26.742 férfi, 12..367.913 nő. • Francia megszállási övezet: 5.939.807 fő, ebből 2.632.856 férfi, 3.306.951 nő. Na­­gy-Berline 3,180.383 lakos, ebből 1­290.558 férfi, 1.889.8­30 nő. A posssongi népbíróság előtt össze­foglalták Tiso, Mach és Durcsánszky vallomásait. A tárgyalás során nyilvá­nvalóvá vált, hogy »S­lovákia« részt vett s­ németeknek a Szovjetunió elleni há' színházi műsor Állami operaház; Fau»t (s). — nem­­ZETI SZÍNHÁZ; Ötödik hadoszlop (7).­­— NEMZETI KAMARA; A bunda (7). — VÍG­­OPERA ; Hóemberek; Ceodaduktur (*/«8). — VÍG­SZÍNHÁZ; Claudia (7). — BELVÁROSI SZÍN­HÁZ; Jakobowazk, éa ax eiredas (7). — PESTI SZÍNHÁZ; Nincs olvadás. — MADACR SZÍN­­HÁZ: Olyan «/ép, hog­y nem !« Mint lp;az (7). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Janika (7)­ — NOTESZ SZÍNHÁZ: Tix kicsi néjrel (7). — FŐVAROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Csicsónéni­k hérom lánys (7). — HEDGTASZAT SZÍNPAD: Csak nője­­nel (7). — PÓDIUM:­­Tú­l a konferencián*­­’/•(*. — ROTAL HEVIJ VARIETE: Hajrá KoraM (7). KAMARA VARIETE; Keaaket eM (7). MOZIK MŰSORA Szovjet filmek mai NAGY-BUDAPESTEN: ASTORIA (Kőbánya): Tito népe. — DÓZSA: Csárdáskirályn­ő. — fiVA: Piie*­­tor c&okia. — PDORIÁN; Pré<U. — IPOLY: Heten a hó ellen. KOSSUTH (Dudapest): Csárdá­skirály mó. — SCALA­ Eskü. ^ SZABADSÁG (Budapest): Kó­ vlrAif. — UJLAKI: H*­*en a hó ellen. — URÁNIA: ~ PLÓRA (Klaproth FM-hóik t­lÁusa. — ROYAL (Kispest): Fi­fik a t­­álon* — TÁNCSICS (Csepel): Pé­ter. — TÁTRA (Pealerzsébet): Moszkva kék 6<9e a-Urt. — TÜNDÉR (Ujpest): M^dzsľu b^s*tiák. — URÁNIA: Kekü* VIDÉKEN: SZOLNOK, színház MOZGÓ: Mandzen best­ák. — GYŐR, ARANYKERT MOZGÓ: Diadalmas Péter. — PÉCS, PARK MOZGÓ: LevesTő kocsisa. BUDAPEST: ADY: Uj reillag született (3, 5, f). ALFA (Kőbánya): ilaaugsá,jr nélk­üi (‘/rt, ‘t»6)* — AS« TORIA (Kőbánya): Tito népe; tó, 71. — BELVÁROSI: loM (fa. 7). — BODORAT:­­>«, a caedák oodája (*/M, VsA, '/le). — CAPITOL: Kéiíww r kertd (3, 4, 6. é). — CITY: Tár«4>érlet (‘ji, Vsft, V»8). — CORSO: A saereuí két area (V»4, Ví6, ’/e8). — CORVIN: Amiről nem beszéltmk (V«4, Ví6, Vi8). DÉCSI Amire! nem beszéltrn’k (4, &, 8)­ — DÓZSAi Csárdás»királ­ynő (Vsfi, h'tS). — ELDORADO: Se­­ffttsé­f?. örököltem (4. 6. 8). — ELIT; Románo (Vf4, Vi €, — ÉVA: PáröVtr cs<>k.ia (^­»6» »/e8). — FLÓRIAN: Préda (*/*4, V,c, ‘/*6). —v FÓRUM: Lehull a« álarc (Vrl, */*6, ‘/»8). — HÍRADÓ: Mafirt-krónika a legfújabb rwwfyni eseménye­kkel. Crow- híradó a S«ov^t«nió fris« eseményei-fel. Franci­a híradó Nyugat I^egt­ ijabb eseményeiraW A film a turtomány s­^dl-j^á­latáb­an. Felhők ura. Fj­amreika! repülösportfilm. .. há­rom kérő (folyt­ é^yór.is évad. regg­el é-töl este 10-i­ r). — HUNNIA- Vilánn­avas .« Rénii­li­t az alrilák­ban (‘■ [UNK]­»4. '/s8). — JÓZSEF ATTILA? EmlékOtel mé­g:? (4. 6, 8). — IPOLY: Hol­ en­ a hó ellen (*6, Vf 8). — KAMARA; «»petahrc­ fantomja (Vi4. */*6. ''«6)- — KOSSUTH (Buda­p9*it): (’gárdáskirál.vno í*/e<4. ’'i6. '*'98). — KUL­TUR; T-^mb-er a liithaAron (V*4, *'t6, ‘V*). — LLOYD: AI>ir (*/»*l. — MARX; \síw.o­ nyek a bört­önben (‘'»­ti V»6, V'«R). — NÉP MOZGÓ; ■ Waterloo Brid^r'* (Vrf. >*'sfr'. _ OMNIA: Kék hold vö!»r'’C ß* ^)* — OLYMPIA: Lopo­tt feleség (Vrt. *'14. V?8V — OTTHON: BoW<*jr idők P.»4, *'16. V»a). — PAT.ACE: Ru­hnioodi rejt^Mv (11. l. S. 5. 7‘- — PARTIZÁN: Tilrv élni jó (V*4, *'16. ''98). -- PATRIA: Ördöcrlova« (4. a, g). PÓHNIX: Rio. az ördök­>3;'tr9t (11. t, R. 5. 7). — RÁDAY: Tarzan a re.«1#»netee (Vi4, •'46. »'48'. — ROYAL APOLLO; Fiorae prillan.11 (4. A P). — ROXY: Alvileffi wirrz (2, 4. a. »). — SAGVARI: Kár volt hazudni (‘/ri. ’'»fi. — SCALA: F^kii C'»L ’/ifi. 8). — SZABADSÁG (Budapest); Eovifákr Vti. — UJLAKIt He­ten A hó et'^-n ’’»fi). — URANIA: Kaká (4. «. a'. _ VÁROSI SZÍNHÁZ; a férjem 13. 5, 7). — ZUGLÓI: Vá­rnak a viharban (‘tfi, ViftL KÖRNYÉK: BÉKE (Rákospalota): KitinciTíf­ p cráton (6» ?'■ — FIaÓRA (Kispest); Felhők *ttán,la­­'/*€ [UNK] * FÓRUM (Poprazond­strinc): Türizel-Tae‘«al (''■tfi, Vr8). _ KOSSUTH (Pe?ter?7ébet): A flotta fivér (t rfi. — ROYAL (Kispest): FN'ik a ?áton (^'sfi. — SZABADSÁG (U5p<wi): Fe­ R-adó H kere^/Mfon ^''ffi. *'18). — SZÉCHENYI (Pestm­iholy): öen volak C'tfi. ’/«fti. — TÁN­CSICS íCsend­); Xasry Péter (»'­fi. — TATRA (Pesterzsébet): Mo«wk ́ s kés< alatt (5, 7). — TAVASZ (Rákospalota); zsinzslm R««7/>nyolc I.S. 71. — TÜNDt­R (Újpesti* MandTW bestiák (‘'?fi. ' 18). — UNIÓ (PoM«zentlőrinc)t Torpedótá­m­adás (‘'»fi. A mos­zkvai rádió magyar adásainak időrendje A­ Bioszkvai rádió magyar nyelvű adá­sainak időrendje a következő: Az első magyar nyelvű adás délután 1 óra 30 perctől 5 óráig a 19, 20, 25, 26, 11, Sl.3 méteres rövidhullámon, valamint a S15 és 160 méteres középhullámon. A második maszyarnyelvű adás este 7 óra 13 perctől 7 óra 30 percig a 31, 31,5, 41 és 5 méteres rövidhullámon, rBsera KpacHoA Apmhh aah BeRrepchoro HacejeHHK UJ SZÓ“ szerkesztőséer Bu­dapest, Vll., Erzsébet-körút 9-I1. I. Newyork-parofs. Tibeioas ‘^ítkárná^: 221­ Kiadóhivatal: 420—783. Hirdetési és ter­seztési ssmsMÜyt 222 — 083. -880, Hirosztály : 222 046

Next