Uj Szó, 1946. december (2. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-25 / 293. szám
á nA 30 FILLÉR II. évfolyam 293. (554.) az. 1946 DECEMBER 25. SZERDA A VÖRÖS HADSEREG LAPJA MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGA SZÁMÁRA Három kovácsof 1946 VÉGÉN Ifja: KASSAI GÉZA A háború előtti demokrácia mai mérlege A fasiszta Németország, Japán és a velük tartó zsoldos államok vereségével nagy csapás érte a világreakciót. A fasizmus — Spanyolországol kivéve — megszűnt mint államilagr szervezett hatalom és nemcsak katonai, hanem politikai és erkölcsi vereséget is szenvedett. Ez persze nem jelenti azt, hogy győztes hatalmak felszámolták a reakaciót. A fasizmus maradványai és a reakció különböző válfajai megmaradtak és kezdeti elalultságukból igen hamar magukhoz tértek; sőt — a demokrácia kesztyűs kezével sokhelyütt egyenesen előmozdítja a reakciós erők szervezkedését és erősödését. 194( karácsonyán Franco még mindig lakat alatt tarthatja és gyilkolhatja a spanyol nép legjobb fiait. A görög nép nyakára az angolszász diplomácia és angol csapatok segítségével görög fasiszták ültek. Törökországban növekszik a terror a demokratikus elemek ellen. Németország angolszász övezeteiben szabadon sétálnak ismert fasiszták. Angliában a demokratikus jogok tiszteletben tartásának címén nyíltan működik Mosley fasiszta pártja, valamint a fasiszta »keresztény reformisták légiója«, a fasiszta ^»közjog népparlamentje«, a fasiszta volt katonák ligája«. Fasiszta eszméket hirdetnek a »Catholic Herald«, a »Catholic Times« és más sajtótermékek. Az Egyesült Államokban tovább rendezik néger- és munkásellenes pogromjaikat a »Klu-Klux-Klan« szervezetek. Működik a Keresztény front« nevet gyalázó fasiszta szervezet. Garázdálkodik az »Egyszerű nép pártja«, az »Amerika mindenekelőtt« szervezet, a Nacionalista párt« és más, kifejezetten fasiszta szervezetek. Mindez azt jelenti, hogy a háború előtti típusú polgári demokrácia nemcsak a háborút nem tudta megakadályozni, hanem a háború tapasztalatai után is tűri, sőt melengeti a fasizmus fészkeit. Mi ennek az okát Miért lehetséges ezt Azért, mert a reakció számára még az igen korlátozott jogokat biztosító demokrácia is veszélyes, amikor a néptömegek élni akarnak és élni kezdenek a szabadságjogokkal. Hiszen maga a fasizmus azért jött létre, mert az imperialista reakció a régi, többé-kevésbé demokratikus eszközükkel már nem tudott uralkodni és, hogy céljait elérje, a terror eszközeihez volt kénytelen nyúlni saját népével, majd más népekkel szemben. A hatalmat magához ragadni viszont csak azért tudta a fasizmus, mert a dolgozó tömegek nem voltak elég szervezettek : a munkásság nem teremtette meg idejében a reakció elleni eredményes harchoz feltétlenül szükséges egységet és a munkások és dolgozó parasztok nem léptek idejében szövetségre az erősödő reakció ellen. A demokratikus néptömegek meg tudták volna akadályozni a fasizmus uralomra jutását, ha minden országban és nemzetközi méretekben idejében létrehozták volna a munkások egységét és a munkások meg dolgozó parasztok harcos szövetségét. Ezt ma, 1947 küszöbén azért kell újra emlékezetbe idézni és hangsúlyozni, mert a fasizmus forrása a fasizmus fölött aratott győzelemmel sem szűnt meg. A fasizmus az imperializmusban rejlő ellentéteknek a terméke. Ezek az ellentétek nem szűntek meg, ennélfogva nem szűnt meg a reakciónak a forrása sem. mivel az imperializmus korszakában sőt, kapitalizmusban rejlő ellentétek éleződnek, a reakció felrúgja a polgári demokráciának legelemibb szabadságjogait is. Az Egyesült Államokban például nemcsak négereket lincselnek, hanem szervezett nagy hadjárat indult meg az egész munkásosztály ellen. Az amerikai sztrájkmozgalom védelmi rendszabály a reakció e támadása ellen. Magától értetődik, hogy a anyaországbeli belpolitikának az reakciós illető országban a reakciós gyarmati és reakciós külpolitika felel meg (Dél-Afrika, Indonézia, Indo-Kína, Közel-Kelet, Spanyolország, Görögország, Kína és a világ bármelyik zugát vesszük a Szovjetunión kívül). Ennek a politikának természetes velejárója a reakciónak mérhetetlen gyűlölete a szovjetek szocialista országa ellen, ahol megszűnt az ember kizsákmányolása ember által és létrejött az emberek és népek testvéri közössége. Nyilvánvaló, hogy a reakció önnön hatalmának fő veszélyét látja az ilyen nagyhatalomnak már a puszta létében is, bármennyire mesterkedett a có 1946-ban is, hogy a fejlődés világreakkerekét visszafelé fordítsa. Ezt természetesen tudja a reakció is és ez, magától értetődően, 1917-ben is további kísérletekre ösztökéli majd elvesztett állásainak a visszaszerzésére. Annál is inkább, mert igen sok helyütt, demokratikus országokban is, például Magyarországon is, kezében maradtak fontos gazdasági kulcsállások, ami nagy mértékben ellensúlyozza politikai hatalmának ilyen vagy olyan mértékű elvesztését és aminek következtében minduntalan megkísérelheti, hogy megfúrja a demokratikus kormányok intézkedéseit. Figyelembe kell emellett venni, hogy a reakció nemcsak belföldi méretükben gyűjti erőit és kísérletezik ellentámadásokkal, hanem nemzetközileg is szervezkedik és igen, tőkeerős külföldi reakciós körök támogatását kapja. Az erőviszonyok a demokrácia javára változtak meg A háború utáni helyzet mégis lényegileg különbözik a háború előtti helyzettől: a fasiszta Németország, Japán és Olaszország nincs többé. A hitleri Németország zsoldos államai a demokrácia útjára léptek. A földtőke minden zugában, a legelmaradottabb gyarmatokban is fellángolt a demokratikus szabadságmozgalom. Már vannak és fejlődnek a háború előtti polgári demokratikus államoktól különböző, újfajta, népi demokratikus országok. A Szovjetunió nemzetközi súlya a háború alatt lényegesen megnövekedett és egyre nyilvánvalóbb a világ demokratikus közvéleménye előtt, hogy a Szovjetunió az emberi haladás élcsapata, előharcosa. Az erőviszonyok megváltoztak tehát éspedig a demokrácia javára. A reakció céljai Bizonyos nagy- és kishatalmak is a háború alatt elfogadott demokratikus szellemű határozatok megmásítására törekszenek. Ez a nemzetközi reakció támadásának politikai kifejezése, világreakció azonban nemcsak a háború utáni demokratizálást célzó határozatoknak a betartását gáncsolja el vagy módosítását követeli (például a párizsi béketárgyalások vagy az Egyesült Nemzetek newyorki ülésszaka során és az Egyesült Nemzetek szervezetének különböző bizottságaiban), hanem sok esetben közvetlenül is támogatja azokat a fasiszta erőket, amelyek a háborút okozták, vagy a háború alatt a fasiszta tengelyt támogatták (például: fasiszták támogatása és igénybevétele Németország angolszász övezeteiben, Japánban, Spanyolország, Görögország stb.). A reakció célja: ha a demokratikus fejlődést nem lehet a háború előtti állapotba visszaterelni, legalább is meg kell állítani! A reakcióval csak egy módon lehet sikerrel szembeszállni: kíméletlen harcot a reakciónak minden válfaja ellen, bármilyen formában jelentkezik is. Éspedig: országos és nemzetközi méretekben. Tovább is előre hajtani a demokratikus fejlődést. Újfajta demokrácia Kétségtelen, hogy a demokrácia a háború befejezése óta igen vívmányokkal dicsekedhetik, jelentékeny Kelet- és Délkelet Európában, különösen Itt egy újfajta, népi demokrácia alakult ki vagy van alakulóban, amelynek alapja az összes, valóban demokratikus néperők összefogása. A népkormányok ezekben az országokban nem egyszerűen, régi értelemben vett koalíciós kormányok. A Jugoszláviában, Bulgáriában, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Romániában a demokratikus pártok nagy választási győzelme létrejött kormányok a eredményeképpen munkások, parasztok, kisiparosok és az értelmiség hatalmas szövetségét testesítik meg. Mi a fő jellegzetességük ezeknek a népi demokráciáknak? Bár a népi demokrácia nem szünteti meg a magántulajdont, mégis lényegesen különbözik a polgári demokráciától. A népi demokrácia felszámolja a fasiszta pártokat, szervezeteket és eltávolítja a hatalomtól a nagytőkét, urakat, akiket megfosztott meg a földesbirtokuktól. Megtisztítja az államapparátust a reakciósoktól. Megfosztja a válsztójogtól a volt fasisztákat. A népi demokrácia azokra a pártokra támaszkodik, amelyek a lakosság túlnyomó többségét képezik, valamint a szakszervezetekre, amelyek jelentős szerephez jutnak. A népi demokrácia megoldja a nemzetiségi kérdést. A népi demokráciában a munkásosztály, valamint a többi dolgozók ,szakszervezeteik, parasztszervezeteik, pártjaik útján ténylegesen, irányítóan résztvesznek az ország igazgatásában. Az államszervezet legmagasabb szerveiben, a kormányban és legfontosabb szervezeteiben is (rendőrség, hadsereg, külügyi képviselet stb.). Fontos jellegzetesége a népi demokráciának a kommunista párt növekvő súlya. A kommunista párt a népi demokrácia motorja. A népi demokrácia mélyreható gazdasági és szociális változásokat foganatosított: földreform, a bankok és a nagyipar államosítása, szövetkezeti hálózat. E rendszabályok megfosztják a reakciót anyagi alapjától és aláássák gazdasági és politikai befolyását, ugyanakkor erősödik a demokrácia és alapja: a munkásegység, valamint a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége. A népi demokrácia rendszabályai függetlenítik az országot a külföldi tőkétől, a kelet- és délkeleteurópai országokban megteremtik előfeltételeit az iparosításnak és a nép gazdasági és kulturális színvonala emelésének. Ott, ahol a népi demokrácia már gyökeret vert, komoly ideológiai változások is végbemennek: felszámolják a faji, a nviniszta, militarista stb. előítéleteket és törekvéseit. A népi demokrácia gerince Mi tette lehetővé a népi demokrácia megvalósítását és a haladást a népi demokrácia felé? Mindenekelőtt a munkáspártoknak és a szakszervezeteknek helyes politikája, aminek eredményeképpen rohamosan növekszik a szakszervezeti tagok létszáma és létrejött a munkásegység, valamint a