Uj Szó, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-15 / 62. szám
1947 március 15 szombat Uj Szó A moszkvai értekezlet (Folytatás a 2. oldalról) A mi övezetünkben érvényben lévő törvényeket támogatja valamennyi politikai párt és a szakszervezetek is. A nemzetközi katonai törvényszék úgy hivatkozik erre a törvényhozásra, mint az igazságosság mintaképére és főbb tételeit elfogadta, valamennyi Németországot megszálló hatalom. E törvényekre hivatkozik a szövetségi tanács 38. sz. Utasítása is. Az USA politikája következetesprogramja szigorú, de igazságos volt Az amerikai övezetben nemrég kihirdetett amnesztia nem jelenti azt, hogy gyengültek a nácizmus kiirtására irányuló erőfeszítéseink. Ez az amnesztia csupán az ifjúságot, a rokkantakat, valamint más olyan személyeket érint, akik az alacsonyan fizetett kategóriákba tartoztak, akik ilyenformán semmiféle hasznot sem húztak a náci mozgalomból és nem lehet náciknak tekinteni őket abban az értelemben, amelyet a Szövetséges Ellenőrző Tanács utasítása meghatároz. .. Nekünk nincs mit takargatni. A Szövetséges Ellenőrző Tanács elé terjesztett havi jelentések pontos és részletes elemzését adják az amerikai zónában a nácitlanitás terén elért sikereknek. _ _ Ezen kívül az amerikai zónában alkalmazott utasításokat és instrukciókat közölték a többi nagyhataloménál is. Az Ellenőrző Tanács nem kapott kimerítő információt arról, hogy hogyan valósítják meg a négyoldalú utasításokat a keleti övezetben, úgyszintén nem áll rendelkezésre hiánytalan jelentés a Németországnak ebben a részében folyó nácitlanítás végrehajtásának eredményeit illetőleg sem. Kormányom nem egyezik bele abba, hogy a nácitlanítást politikai eszközként használják fel, amely csak egyes német pártok malmára hajtaná a vizet. Az amerikai zónában nem engedélyezik az aktív nácik politikai pártokba való belépését. Gyakran hallunk olyan híreket, hogy a szovjet övezetben sok esetben igazolják és rehabilitálják a nácikat, ha belépnek a német szocialista egységpártba. A Szövetséges Ellenőrző Tanácsnak a Külügyminiszterek Tanácsa elé terjesztett jelentése — amely foglalkozik a nácitlanítás kérdésével is — azt bizonyítja, hogy a nácitanítási törvényeket, úgyszintén a különböző utasításokat másként alkalmazzák az egyes megszállási övezetekben, minthogy az övezetek parancsnokai különbözőképpen értelmezik az ebben a kérdésben megállapított négyoldali politikát , és az ugyancsak ebben a kérdésben kiadott nyilatkozatot. Ez azt eredményezte, hogy sem az ügyrend, sem pedig a szankciók és korlátozások tekintetében nincs meg a szükséges egyöntetűség. Ezzel a helyzettel kapcsolatban a megszálló hatalmak bizalmatlanságot táplálnak egymással szemben a másik fél erőfeszítésének őszintesége tekintetében és nem hajlandók teljes bizalommal viseltetni a többi övezetben végrehajtott nnácítlanítási rendszabályok iránt. Éppen ezért bizonyos személyek, akik ellen súlyos vádakat hoznak fel, arra törekszenek, hogy egyik zónából a másikba költözzenek át, ahol véleményük szerint kevésbbé szigorú feltételek mellett hajtják végre a nácítlanítást. Bidault beszéde Elnök Url Elnézést kérek azért, hogy rövid felszólalásomban a ná*cítlanításról és a demokratikus átalakításról fogok beszélni, minthogy helyetteseink mindkét problémát egy cím alatt tűzték napirendre. A nácítlanítás és a demokratikus átalakítás a német kérdés szabályozásának lényeges része. A négy nagyhatalom ezzel kapcsolatban ígéretett tett arra vonatkozólag, hogy közös politikát folytat, mert e kérdések szoros összefüggésben vannak egymással. A főkérdés leginkább a megtorló intézkedéseket érinti. Hitler Németország bűneinek és vétkeinek megváltásáról van szó. E téren helytelen volna, ha nem tennénk erőfeszítéseket arra vonatkozólag, hogy lehetővé tegyük a német nép átnevelését,hogy végrehajthassuk a berlini határozatokat, a náci párt és náci szervezetek felszámolásáról szóló döntéseket — feltétlenül szükséges, ha a Németország feletti ellenőrzésért felelős szövetséges hatalmak minden szükségeset megtegyenek arra vonatkozólag, hogy ez a felszámolás végleges legyen,és hogy a nácikat valóban eltávolítsák vagy felelősségre vonják. Azokat a szabályokat, melyeket ezzel kapcsolatosan megállapítottak, ugyanazzal az erővel kell alkalmazni minden övezetben. Más szóval minden övezetben végre kell hajtani a tevékenység lehető legjobb összehangolását. Németország demokratizálása hosszú folyamat. Arról van szó, hogy megtanítsuk a németeket azon nemzetközi szabályok tiszteletére, melyeket ők rendszeresen megszegtek. A helyi körülmények teljes figyelembevételével rá kell vezetnünk őket annak a felelősségnek újbóli megteremtésére, melyet valamikor a népek társadalmában vállalni és viselni fognak.Ezt a feladatot az iskolák, a politikai pártok és szakszervezetek segítségével oldhatjuk meg. A német ifjúság nevelése a szövetséges hatalmak előtt álló egyik legfontosabb probléma. Nagyon nehéz probléma ez. Nagy figyelmet kell fordítani a németek szervezett nevelésére, melyet a kezdeti stádiumban, a szövetséges hatalmak oktató tényezőinek kell irányítania. A berlini nyilatkozat szerint ellenőrizni kell a német ifjúság nevelését, ami pedig a politikai pártokat és a szakszervezeteket illeti, meg kell engedni e szervek szabad fejlődését városokban és vidéken, hogy a németek elkezdhessék újra megtanulni a demokráciának azon szabályait, melyeket már elfelejtettek. Az elért színvonal Németország valamennyi övezetében lehetőséget nyújt a németek számára szükséges intézmények hatályossá tételére. Ez intézményeknek a demokrácia elemi elvein: a törvényes bíróságok előtti egyenlőségen, a cselekvési szabadságon, a szabad vallásgyakorlaton, szabad véleménynyilvánításon és a munkaegyezményeken kell felépülniük. Mindez azonban , elégtelen volna, ha nem hajtanák végre azokat a szabályokat, melyeknek célja: felszabadítani a német népet bizonyos gazdasági szellem rabsága alól E célból a nagy intézmények decentralizációjára és mezőgazdasági refor Március 16-én NYIT A BUDAIAK PREMIERMOZIJA AZ iUrinm MŰSORON A SZEZON LEGNAGYOBB ANGOL FILMJE --- ■ [UNK] IITOCtf^———— Gyomorégés ? . .. SHIp szóda! Ship, ship, hurrá! u mák bevezetésére kell törekedni. E kérdésekre majd akkor kerül sor, ha áttérünk a gazdasági problémákra, de hangsúlyozni kell azt a szoros kapcsolatot, mely a gazdasági kérdések és a demokratikus átalakítás között van. A négy nagyhatalomnak e téren erélyes rendszabályokat kell életbe léptetnie. A francia küldöttség hangsúlyozni kívánja, hogy az egész világ biztonságára vonatkozólag jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan közös eszközök, melyek megvédhetnék e biztonságot- A demiltarizáció szükséges, de magában nem elegendő. Közösen több határozatot hoztunk és intézkedést tettünk a célból, hogy a világ biztonsága megvédhető legyen. Az a véleményünk: nem lehet azt mondani, hogy a náci szellem már eltűnt. Egyes tünetek megmutatják, hogy e szellem gyakrabban megmutatkozik, mint kívánatos volna. A demokratikus mázzal leplezett új eszmék képviselői nem nyújtanak megfelelő biztosítékot a népi szellem megjavítására. Németország demokratikussá tétele igen hosszadalmas ügy. Sok erély és állhatatosság kell hozzá hosszú évekig. Végre kell hajtanunk ezt a feladatot és mindig résen kell lennünk. Ezzel kapcsolatban elsősorban az is szükséges, hogy az egyesült hatalmak közös politikát folytassanak. Néhány megjegyzést tennék az amerikai küldöttség által benyújtott határozati javaslat első olvasásának eredményeként. Első megjegyzés: A francia küldöttség egyetért az együttes szabályok és rendeletek elvével. Azt hisszük ez igen hatásos. Második megjegyzés: Ami a német hatóságokat illeti, a francia küldöttség nem ellenzi, hogy a német törvényekben érvényre jussanak az Ellenőrző Tanács direktívái azzal a feltétellel, hogy a törvények a helyi parlamentek által végrehajtott helyi törvények legyenek. Harmadik megjegyzés: Már rámutattam, hogy célunk: közös, általános, hatályos törvények elérése. Mit javasol az amerikai tervezet? Azt javasolja, hogy az Ellenőrző Tanács közvetlenül adjon utasításokat a német hatóságoknak. Ezt nem tartjuk túlságosan kívánatosnak. Az Ellenőrző Tanácsnak a német hatóságokkal minden egyes övezet főparancsnokán keresztül kell összeköttetésben lennie. Én a szövegben a következő változtatást javasolnám: »A Külügyminiszterek Tanácsa utasításokat ad az Ellenőrző Tanácsnak abból a célból, hogy az övezetek főparancsnokainak közreműködésével a német hatóságok a 38. számú utasításon alapuló, egész Németországra vonatkozó egységes törvényeket adjanak ki.« Amit javasoltam, teljesen megegyezik a 38. számú utasítással. Tájékoztató közlemény A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége L. M. Kaganovicsot felmentette a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesi és a Szovjetunió épitőanyagipari miniszteri tisztségei alól, minthogy a jövőben más munkakört fog betölteni. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Szemjon Zaharovics Ginszburgot nevezte ki építőanyagipari miniszterré. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége ugyanakkor M. I. Szaltikovot felmentette a Szovjetunió faipari miniszterének tisztsége alól és helyette Georgij Mihajlovics Orlovot nevezte ki faipari miniszterré. Orlov eddig a cellulózé- és papíripar minisztere volt (TASS) Új miniszterek a magyar kormányban _ A több mint háromhónapos belpolitikai válság után megtörtént a magyar kormány régóta tervezett rekonstrukciója is. A csütörtökön folytatott tanácskozások értelmében Mihályfi Ernő lett a tájékoztatásügyi, Veres Péter az építésügyi, Dinnyés Lajos ,a honvédelmi, Ortutay Gyula a kultusz- és Nyárádi Miklós a pénzügyminiszter. (Nyárádi jelenleg kormánymegbizatásból Amerikában tartózkodik. Hazaérkeztéig az eddigi miniszter, Rátz Jenő látja el teendőit Rátz egyébként Sulyok Dezső utóda lesz a Pénzintézeti Központ elnöki székében.) Az új miniszterek pénteken délelőtt letették a hivatali eskütt . A kormány tagjai heti minisztertanácsukon több fontos kérdésben határoztak, így többek között a dorogi bányaszerencsétlenség áldozatai hozzátartozóinak megsegítésére 50.000 forint segélyt engedélyezett a minisztertanács és elfogadta az iparügyi miniszternek a szénhiány miatt szünetelő ipari üzemek munkavállalóinak foglalkoztatását és javadalmazását szabályozó javaslatot. A javaslat kimondja, hogy a szolgálati jogviszonyt csupán az illetékes miniszter engedélyével lehet ezekben az üzemekben felmondani. A nemzetgyűlésen részleteiben is elfogadták a kultusztárca költségvetését. A legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz. Az összeesküvők perében pénteken tovább folyt Kiss Károly kihallgatása. A tárgyalás elején a Szentmiklóssy elmeállapotát ellenőrző orvosszakértő letette az esküt. Kiss vallomása elején határozottan megcáfolta, hogy Arany Bálint kivált volna a Magyar Közösség munkájából, majd pedig a közösségi tagok kiképzéséről vallott részleteket. Amikor a német megszállással szembeni állítólagos »ellenállásról« kezd beszélni, Széll népbíró felolvassa az ezzel kapcsolatosan készített okmányukat, mely szerint a közösségnek kötelessége »minden erővel részt venni a szovjet csapatok ellen a német hadsereg oldalán«. Az okmány leszögezi azt is, hogy a német megszállás »kellőképpen indokolva van«. Vagyis: az összeesküvők németellenességének legendája az okmány felolvasásával összeomlott. A népbírák kérdésére bevallotta, hogy a Közösség »képviselő sátrának« tagjai mind a jobboldali pátokban foglaltak helyet és hogy mindnyájan szemben álltak a demokratikus gondolattal. Kiismeri azt is, hogy garnitúrájukkal és ideológiai alapjukkal nem is lehetett volna demokráciát csinálni. A Független Ifjúság szervezetében folytatott megbeszélésükről, majd Kovács Bélának a Magyar Közösségben való bevonását célzó munkáról vallott. Szentványi az egyik népbírói kérdésre beismerte, hogy egy Raffai nevű nyugatos magyart tájékoztató anyaggal láttak el. Raffainak összeköttetései voltak nyugatos magyar körökkel, valamint angol és amerikai csoportokkal. A népügyész kérdéseire azt vallotta Kiss, hogy végeredményben minden — feltételeiknek megfelelő — magyart be akartak vonni a Magyar Közösség munkájába. Amikor a népügyész azt kérdezte, hogy a nem magyar számazású Petőfi Sándor vagy Hunyadi János tehát nem lett volna például alkalmas közösségi tagságra, ugyanakkor, amikor a sváb Héder János igen, Kiss beismerte, hogy »ez valóban helytelen szempont volt«. Az ügyész ezután fejére olvasta, hogy az a célkitűzésük, amely a mindenkori magyar határt tágítani akarta, imperialista törekvés volt. Kiss ezt is beismerte. A németellenesség megcáfolására az ügyész felolvasta egyik — 1944 október 15-e után kelt — felhívásukat, amelyben még akkor is a németekkel való közös harcra buzdították a Közösség tagjait. Lapzártakor a tárgyalás tart.