Uj Szó, 1947. április (3. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-06 / 78. szám
1947 április 6, vasárnap mggm ■■■■ új S*615 „ Szovjet segítséggel készítettem a gellérthegyi emlékművet“ Beszélgetés Kisfaludy Stróbl Zslign Joncs szobrászművésszel A kiváló magyar szobrászművészt a Gellérthegyen kerestük fel. A monumentális emlékmű munkálatainak utolsó simításait vezette éppen. Az Ülj Szó olvasói számára elmondotta, milyen gondolatot örökített meg, mint készítette a modellt és hogyan ismerkedett meg több ízben Vorosilov marsall segítőjóindulatával. ■— Mikor az emlékmű elkészítésével megbíztak, közölték velem, hogy az én személyemet a szovjet hatóságok hozták szóba. A magyar kormány képviselője elmondotta, hogy azoroszok igen nagyrabecsülik az én művészetemet. Nem tudtam mire vélni a dolgod -hiszen senkit sem is•** Mértem a magyarországi szovjet hatóságok képviselői közüi. Később kiderült, hogy Vorosilov marsall úr ,és több magasrangú szovjet személyiség látta a Városligetben felállított »Ijjász«szobromat. Nagyon tetszett sisai-nökik...- így engem javasoltak a mű elkészítésére. — Ez volt az első találkozásom. _ azzal a letagadhatatlan ténnyel, hogy V? a Szovjetunióban nem a protekció, hanem a teljesítmények alapján választanak ki valakit egy feladatra. — Elkezdtem a tervezést. A mű alapgondolata a következő: a hát, -- bőrű kataklizmájából, magasan ki- emelkedik a felszabadító szovjet - győzelem. Körvonalai összhangban vannak a Citadella monumentális rgmi-épületével Az előtérben két négyméteres bronzalak áll. A baloldalon a haladó eszme megtestesítője*' ier.„ rohanó ifjú, kezében fáklyával. Jobboldalon az őserő küzd a fasizmus hétfejű szörnyével. E két emberi erény eredménye a középen, valamivel magasabban álló, győ- zelm zászlót tartó szovjet hős öntudatos alakja. Az alapépítmény domborművei közül az egyik a háború rombolását követő közös építőmunkát, a Jnásije pedig, a szovjet-magyar kézfogást, a békét és barátságot jelképezi. Az emlékmű hátsó oldalán szovjet harcos áll őrt a Budapest felszabadítása során dicső halálát halt 300 hős neve felett. A középső építményen a szovjet csillag látható*’ felette a főalak: 23 méter magasságban a Genius áll. Dacol a viharral és magasra emeli a béke és dicsőség pálmaágát. Az egész emlékmű 30 méter magas. A megbízatást 1945 november 1-án kaptam a magyar kormánytól. Tizenkét hónapig dolgoztam a művön. Nagy segítségemre voltak a kiváló kőfaragó, bronzöntő, gipszöntő és állványozó munkások, valamint a kőművesek, kik lelkesen és fáradhatatlanul dolgoztak az építésen. — A legnagyobb segítséget a szovjet hajósérzoktól kaptam. A megbízás átvétele után Vorosilov marsall úr meglátogatott műterememben* Feltűnt neki, hogy ablakaim kitörtek és nincsen* fűtőanyagom. Azonnal intézkedett, hogy üvegezzék be a műtermet és a következő nap egy kocsi kokszot is küldött. Az inváció idején több ízben kisegített élelmiszerrel is.. Munkám idején 14 alkalommal látogatott meg. Nagyszerű műértőt és műpártolót, melegszívű kultúrembert ismertem meg benne. Az ő segítsége tette lehetővé, hogy az első nehéz időkben is fennakadás nélkül nyugodtan dolgozhattam. — A szovjet hatóságok kedves gondoskodásából megismertem azt a nagy szeretet, megbecsülést és gondoskodást, mely a Szovjetunió művészeit övezi hazájukban. Befejeződött az Észt Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Tallinben jelenti a TASS. Április 3-án befejezte munkáját az Észt Szocialista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának második ülésszaka. Az esti ülésen egyhangúlag jóváhagyták az Észt Szocialista Szovjetköztársaság 1947. évi állami költségvetését, a Költségvetési Bizottság által beterjesztett helyesbítések beiktatásával. Ugyanakkor megválasztották a köztársaság Legfelsőbb bíróságának 142 népbíráját. Az ülés résztvevőinek óriási lelkesedése közepette üdvözlő táviratot küldtek Sztálinnak. / Budapest Székesfőváros Vízművei SZEKERES JÓZSEF A „Háromnővér“ bemutatóján Csehov »Három* j/o^úJK-fcí'lap színművénekbemutatóját' ünnepélyes ll«ilsöségek''között dártp.Ua még csütörtökön a Vígszínház. A sveiuutatón megjelent filát/ 'Zplínit köztársasági elnök. Szakosíts • Árpád miniszterelnökhelyettes, a magyar '‘trtomány több más tagja, ;a'magyar politikai és kulturális élet szám.. ..’felívezője. Az előadás előtt Dalkiss József, a Magyar-Szovjet Árövegődés'^Itj Társaság elnöke**.tartott. rövid 1- ismertetőt a darabról és írójáról. Rámutatott, hogy Csehov az ihoxi Iispolgár életévek leghivatottabb xibrázolója. A valóságotfesti: a kungalxári társadalmi remi, a polgári életforma ' reménytelenségét- Ennek... köszönheti, hogy ma is egy idé ,r ' legnépszerűbb íróknak a Szovjetunióban.. .utfest bemutatott darabja ' a 'Szovjetunion számára a tegnapról, a magyar, közönség szántára azonban szinte a máról beszél. Ahogy a. függöny. 'léh&tiffjül. még meg sem szólalnak a. sáancskok* ínánis felcsattan a közönség »tapsa. » nagyszerű díszletek jutalmául. Ez a taps azután megadja az égi sz előadás hangulatai. A remekül beállított, igazi régi orosz levegőt árasztó jeleneteket sűrűn szakítja meg a közönség tetszésnyilvánítása. ,a~ színpadi cselekmény feszültsége érződik a közönség hangulatán !A Szünetben is mindenki teljesedi a Lakottak hatása alatt áll. "*.. A csírádi Sándor, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének elnöke, kisebb társaság szözepért állva m magyaráz: »A’ Szélig magyar közönség most ismerheti meg igazán Csehovot. Csehov realizmusa teljes erejével kibontakozik ebben a darabban, amely, érzésem Szerirft', egyike lesz az idény legnagyobb.j/jp nádi sikereinek. Rendezés, szeremtelrp... díszlet, mind a helyén van. A Vígszínház jó munkát végzett.« ' "y V. Pásztor .József, a' MA TORT propa..gaudaos/Jáh.á.a a kAVfg(« W*922-es eínádashoz* J iitforlo- ^-niwägewt eleveníti fel. : 1922-ben is látta iW~ezt: a-^db rabotde akkor még' egysicv.álás,,,^ifimmel néztem. Azóta ganifitészek /T&'-.a társadalom, is sokat frrdrkl<'. Akkor a ' Három gör.■,« bcgmpftáffjn .gvantgárdista tett V‘Mt, - ' ifit;' /udr^bátjukhogy ebben .q Világba ti "né iá rég még mi is benne sötfínk. Csellómat, és különösképpen a »J-hírzimse * nővér— pék' mindenkégyien naffy -hálával tartozom, mert ez a darabja nyitotta meg az utat a sjámenina orosz irodalomhoz.« " *• *«? Jámbor Alajosért A'izmüvek’vezérigazgatója az irodalmi értékű színdarabok béníttatóinak, áll.akkor látogatója : »Életem ".egyik idegygy jobb élménye ez a darab, amely tökéletesen rávilágít a--UK.-a századi orosz kispolgárság -élet szemléletére. Nem hullom, hogyha minden budapesti színház hasonló érdeklí ifabiliat játszatui, lehetne-e szó egyiínerilinn színházi válságról.« í ■ » .* Egy*, .fiatal . giroía zMr-'i. (‘Szántó György VllT. osztálya .'tanuló, a Sziki tigjai*'lelkesért . iT«gy.a*«az barátjának. »Kédés idgskernbb darabot láttam. Csehni• éles szémiltés látja a társadalom hibáit s miért is szólaltatja azokat, 'szerét/ölben:'-A^réézőnek az a benyomás'd.' m.i ni ha jj .i/.-rffl ülne a ’Három nővér« házában, Jusa darab megvilágítja a*magyar intelligencia válságát ’ is, ez 'pedig egyet jelent azzal, hogy kezébe gsföit válságmegoldásának, kaiéiul.« - / Az egyik oszlophoz jökeni a rendőrőrmester támaszkodik. Megkérdezzük, mi a véleménye Orbán Imre rendőrzenész őrmesternek ,a" »Három nővér«*-ről. Hangjában némi büszkeséggel válaszolja: »Én miár sokszor láttam a darabot, hisztit bajtársaim és én játsszuk a negyedik felvonásban, a színfalak mögül, beszűrődő indulót. Az első három felvonást minden próbán megnéztem, csak azt szeretném, ha egyszer a negyedik felfogást is a nézőtérről láthatnám. Úgy érzem, hogy ennek a darabnak alapján sokkal közelebb jutottam a forradalom előtti Oroszország, és a régi Magyarország megismeréséhez.« ¦■ * Az előadás fél 11 tájban ért végett. A nézőteret élénken vitatkozó csoportok hagyják el: mindenki a darabban felvetett problémákról vitatkozik. .