Uj Szó, 1947. június (3. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-27 / 143. szám

8 Uj Szó 194? június 27, péntek A Magyar Tudományos Akadémia megkezdte LENIN ÉS SZTÁLIN MŰVEI magyar kiadásának előmunkálatait Beszélgetés Vojnovich Gézával, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával Az Új Szó már röviden beszámolt arról, hogy Orlutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a napok­ban levelet intézett a Magyar Tudo­mányos Akadémiához és felhívta, tegyen javaslatot Lenin és Sztálin műveinek magyar kiadására-Ortulay miniszter levele így hangzik: Budapest, 1947 június 23. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének. Budapest. Már elődeim is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a Szovjetunió nagy elméleti, bölcseleti teoretiku­sainak, elsősorban Leninnek és Sztálinnak alapvető műveit az Aka­démiánk által kiadatáshoz segítik. Ez a terv, úgy látom azonban, nem valósult meg és csupán terv maradt. A magam részéről nyomatékkal hangsúlyozni szeretném, hogy a magyar társadalmi és politikai tu­dományok fejlődése érdekében múl­hatatlanul szükségesnek tartom a Szovjetunió nagy gondolkodói mű­veinek módszeres megjelentetését. Örülnék, ha az Akadémiánk illeté­kes osztálya ezzel a gondolattal fog­lalkoznék és mielőbb részletekbe me­­nő előterjesztést intézne a miniszté­riumhoz, hogy a művek kiadatásá­nak ügyét a megvalósításhoz se­­gítsük. * , ORTUTAY GYULA s.k. Az »Új Szó« munkatársa felkeres­te Vojnovich Gézát, az Akadémia főtitkárát, aki a következőkben szá­molt be az előkészítő munkák meg­lí­ pyrlp^prol * — A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter levelét kedden este kaptuk kézhez. Máris intézkedtünk az Aka­démia társadalomtudományi osztá­lyának összehívása iránt. Az ebben résztvevő tudósok fogják ugyanis végezni a könyvek kiadása körüli munkákat. Lenin és Sztálin munkáinak ma­gyar nyelvű teljes kiadása nem új keletű terv. Előkészítését és tervezését már 1945 végén, illetve 1946 elején megkezdte az Akadémia. A munka megvalósítását egyedül a pénzhiány okozta, aminek következ­tében — köztudomásúan — a felsza­badulás óta az Akadémiának egyet­len kiadványa sem jelenhetett meg. Akkoriban Balogh István miniszter­­elnökségi államtitkár biztatott ben­nünket azzal, hogy a szükséges pénz­összegeket a miniszterelnökség ren­delkezési alapjából utalja ki e célra, de nem adta ki. Ugyanekkor már diplomáciai úton is megtettük a lé­péseket az irányban, hogy Moszkvá­ból megkapjuk a kellő útbaigazítást, mely könyvekkel kezdjük meg a so­rozatot. Ugyancsak onnan vártuk a fordítás alapjául szolgáló autentikus példányokat. — Nagy örömünkre szolgál, hogy most ezzel a nagyjelentőségű mun­kával kezdhetjük meg tudományos kiadványaink sorozatát. Mint már említettem, a kiadást új fordítások formájában bonyolítjuk le. Ez a munka hatalmas apparátust kíván, mert a magyar közönség helyes tá­jékoztatása céljából bőséges széljegy­zetekkel fogjuk ellátni. Ezek a szél­­jegyzetek világítják meg majd a magyar olvasó számára a Szovjet­unióban bekövetkezett hatalmas fej­lődést. A fordítói munkát előrelát­hatólag Trócsányi Zoltán professzor és valamelyik neves államjogászunk közösen fogja végezni, de a munka nagyságára való tekintettel elképzel­hető az is, hogy­ egyszerre több cso­portban folyik majd a fordítás.­­ Mint érdekességet említhetem meg, hogy hasonló jellegű tudományos munka kiadására a magyar igaz­­ságügyminisztériumtól is kap­tunk felhívást. Az igazságügyminisztérium a Szov­jetunió jogrendszerének ismertetését kértem tőlünk, terjedelmesebb könyv formájában. Az előkészítéshez Moór Gyula professzor vezetésével már hozzá is láttak szakembereink. Azt hiszem, nem­­szükséges külön kiemelnem, milyen nagyjelentőségű számunk­ra a hatalmas szomszéd biroda­lom új elveken elinduló és új jogi normákat alkotó jogszolgál­tatásának ismerete. E munka kiadása is csupán a hozzá szükséges anyagiak időben való fo­lyósításának kérdése. Vojnovich Géza még elmondta, hogy " a Magyar Tudományos Akadé­mia rendszeres és állandó kap­csolatban áll a szovjet tudomá­nyos intézményekkel. A kiadványcsere igen sűrű a szov­jet és magyar akadémiák között, különösen a Szovjetunióból ér­keznek ládaszáni az értékes tudo­mányos könyvek Magyaror­szágra. A Magyar Tudományos Akadémia — közismert anyagi nehézségei foly­tán — csak szegényesen tudja viszo­nozni ezt a jóindulatú szívélyess­é­get. Az Akadémia 22 tagja áll állandó tudományos levelezésben szovjet kartársaival. Igen érdekes fejezetét jelentették a szovjet és magyar tu­domány közötti kapcsolatnak azok a növénygyűjtések, amelyeket magyar hadifogoly-tudósok vé­geztek a Kaukázusban a szovjet kormány engedélyével és amelyek mind a magyar, mind a szovjet tudománynak a magas hegy­ségek növényzetéről való ismereteit nagy mértékben segítették elő. Köz­ismertek az ugyancsak hadifogoly magyar tudósok által végzett szovjetunió­beli régészeti kutatások is. A magyar tudományos életet nagy kitüntetés érte Szent-Györgyi pro­fesszornak a Szovjet Tudományos Akadémia l­evelező tagjává való vá­lasztásával. Ezt a gesztust a Ma­gyar Tudományos Akadémia is rö­videsen viszonozni fogja, amennyi­ben legközelebbi közgyűlésén több szovjet tudóst választ meg leve­lező tagjai sorába. A politikai és gazdasági egymás­rautaltság következtében létesült kapcsolatokon túl így építik a két ország tudósai a magyar-szovjet ba­rátságot. SZEKERES JÓZSEF Magyar politikai események döntött a Kisgazdapárt ama öt képvi­selőjének ügyében, akiket felszólított né­hány héttel ezelőtt: lépjenek ki a párt­ból. A párt politikai bizottsága most Kiss Ferenc és Vándor Ferenc képvise­lőket kizárta a pártból, Dubai István, Pásztor Tamás és az ismert reakciós Ve­­csa Ferenc ügyében azonban megszün­tette a fegyelmi eljárást. Elhatározta a Kisgazdapárt politikai bizottsága, hogy a közéleti kulcspozí­ciókban és vezető állásban lévő kisgazda­­pártiak általános magatartását, demo­kratikus megbízhatóságát és párthűségét felülvizsgálják- Pártay Tivadar képvise­lőt visszavették a pártba. A magyar politika időszerű kérdései­vel foglalkozott Prágában tartott sajtó­értekezletén az ottartózkodó Rákosi Má­tyás miniszterelnökhelyettes. Hangsú­lyozta, hogy a magyar nép örömmel üd­vözölné olyan jó kapcsolatok létesítését Csehszlovákiával, mint amilyenek már fennállnak Jugoszláviával és Romániá­val. A legutóbbi magyarországi esemé­nyekkel kapcsolatban kijelentette, hogy ezek a­ magyar demokrácia erősségét bi­zonyították be. Mint mondotta,­­ a ma­gyar demokraták minden lehetőt elkö­vetnek, hogy más országok demokratái ne csalódjanak várakozásaikban. A vá­lasztások időpontját Rákosi »valószínű­leg augusztus és október között« jelölte meg. Rákosi szerdán hosszas megbeszélést folytatott Benes cseh államelnökkel. A francia rádióban Gerő Ernő közle­kedésügyi miniszter francia nyelvű be­szédben ismertette részletesen a leg­utóbbi magyar eseményeket és a nos­­tali magyar belpolitikai helyzetet. Gerő néhány napi párizsi tartózkodás után Strasbourgba utazott, a Francia Kom­munista Párt XI. országos kongresszu­sára. A Genfben, a nemzetközi munkaügyi szervezet értekezletén felszólalt Szakasits Antal miniszteri osztályfőnök, magyar delegátus is ismertette a magyar demo­krácia hatalmas újjáépítési eredményeit és a hároméves tervet. Megcáfolta a reakciósok külföldön terjesztett rém­híreit és megállapította, hogy a reakció zavart keltő kísérlete meghiúsultnak te­kinthető. •­­ A magyar belpolitika kérdéseiről való beszámoló­­ kapcsán meg kell emítenünk két külföldi sajtómegnyilatkozást. A Newyorkban megjelenő »Magyar Jövő« angol és magyar nyelven nyílt levelet közöl az Amerikába érkezett Nagy Fe­renchez. Kijelentéseit »a demokratikus Magyarország ócsárlásának« minősíti és megállapítja, hogy azok szöges ellentét­ben állanak régebbi kijelentéseivel. »Csengjenek fülébe saját szavai, — mondja a Magyar Jövő cikke , amikor most ellenkormány alakításán dolgozik a Horthy-uralom itteni szennyes marad­ványainak társaságában. A magyar munkásság és parasztság, valamint az értelmiség készen állanak a demokrácia megvédésére.« A svájci Voix Ouvriere részletesen és pontosan ismerteti Nagy szökésének és lemondásának történetét, Saláta és Nagy Júlia genfi mesterkedéseit majd meg­állapítja, hogy a magyarországi ellen­­forradalmi összeesküvést csak most lep­lezték le teljes mértékben. A Moszkvában tartózkodó Rónai miniszter ebédet adott a bolgár kereskedelmi küldöttség tiszteletére A szovjet-magyar gazdasági tár­gyalások miatt Moszkvában tartóz­kodó Rónai Sándor kereskedelemi és szövetkezetügyi miniszter a Moszk­­­­va-számó terraszán ebédet adott, az ugyancsak Moszkvában tárgyaló bolgár kereskedelmi küldöttség tisz­­teletére. Az ebéden résztvett Kosz­­tov bolgár miniszterelnökhelyettes. Szakelarov villamosísási miniszter. Koncsev, a bolgár nermzeti bank el­nöke, valamint a­ bolgár és magyar delegáció tagjai. Rónai Sándor és Kosztov miniszterelnökhelyettes fel­szólalásaikban a dunai népek együttműködésé­ről, valamint Magyarország és Bulgária kereskedelmi kapcsola­­tainak szükségességéről beszéltek. A magyar-bolgár kereskedelmi tár­gyalások egyébként sikeresen foly­nak és előreláthatólag már július 1-ével élet­be lép a két ország közötti árucsere-egyezmény­, Egy volt hadifogoly levele az „Új Szó“-hoz Június 22-én megjelent számunk­ban közzétettünk egy — a lapunk szerkesztőségéhez intézett — kérdést és ugyanott válaszoltunk is. Kérde­zőnk: a MOLAJ üzemi bizottsága, azt szerette volna tudni, van-e ékszer a Szovjetunióban, vásárolnak-e ék­szert szabadforgalomban? Válaszunk­ban elmondottuk, hogy Moszkvában és a Szovjetunió egész területén az ékszerüzletek kiterjedt hálózata áll a szovjet vevőközönség rendelkezé­sére. Az említett cikkel kapcsoltban egy volt hadifogoly olvasónk levelet írt szerkesztőségünknek, melyben többek között a következők állnak: »Ha abban a helyzetben volnék, hogy cikket írhatnék valamelyik új­ságban, vagy folyóiratban, akkor cikkemnek a címe ez volna: »Elvtár­sak, csak így őszintén.« Ez a cím illene arra a cikkecskére, amelyet a Magyar-Szovjet Olajművek Rt. üze­mi bizottságának válaszoltak. Jóleső érzés volt olvasni s örömmel állapí­tottam meg, hogy nem tettek hozzá, de el sem vettek a tények valódisá­gából. A válasz őszinte volt. Joggal kérdezhetnék: honnan tudja ezt a sorok írója? Nem máshonnan, mint­hogy két évig voltam a Szovjetunió­ban hadifogolyt alig pár hónapja tértem vissza s így személyesen volt módomban meggyőződni a fent em­lí­tett cikk igaz voltáról. Minden úgy van, amint a cikk, mondja. Csodál­kozom, hogy a felszabadulás után három évvel is vannak olyanok, akik még mindig tájékozatlanok a Szov­jetunióról. Nem úgy van az, aho­gyan a reakciósok hirdetik. Meg­­nyugtathatok mindenkit, hogy ugyan­úgy van ékszer Oroszországban is, mint nálunk, csak azzal a különb­séggel, hogy nem űznek kultuszt be­lőle. Van arany, ezüst, gyémánt és mindenféle nemesfém, mint bárhol. Én, mint volt fogoly, a tűrm szén­bánya 323/3, 323/1, majd az 53-as lá­ger 13. számú tárna fővárára azt álla­pítottam meg, hogy minden van, sőt minden bővében van...« A levél aláírása: Szikora Jákios Budapest, VIII., Csobánc utca 6., földszint 4. A moszkvai rádió magyar adásainak időrendje A moszkvai rádió magyar adásai­nak időpontjai a következők: A Magyarországnak szánt délutáni adást 18 órától 18.39-ig, a m­ásodik­ adást pedig 20 órától 20.30 ig sugá­rozza a moszkvai rádió, a 19.5, 25.5 tr × 31.5 méteres rövidhullám sávon. Ta3eTa CoBeTCKOfi Apuim Un nonrepcKOro nacejenna (­UJ SZO) szerkesztője: Budapest, VII., Erzsébet­ körút 9—II­­I. Newyork-palota, Telefon Titkárság: 221—880, Hírosztály: 222-053 Kiadóhivatali főnök: 420—786, Kiadóhivatal, Hirdetési osztály: 222-083.

Next